Keresés
Keresési eredmények
-
Elöljáróban
Megtekintések száma:200A Párbeszéd szociális munka folyóirat mostani száma a szociális munka színes és tartalmas világáról szól, amiben mindig találunk olyan aktuális témákat, melyeket a szakemberek hasznosíthatnak az oktatásban és a gyakorlatban.
-
"A szociális munkához képzettség kell" - interjú Ferge Zsuzsával
Megtekintések száma:107Egy 2010-ben készült interjút ismét megjelentetünk. Akkoriban, a HÁLÓ folyóirat szerkesztőjeként Ferge Zsuzsát kérdeztem, és a szociális munkás képzés húsz éves jubileuma volt a beszélgetés elindítója. A Ferge Zsuzsával készült interjú adalék a szakma történethez, de nem csupán múltidézés, hanem tele van kritikai és megbeszélni való gondolattal. Az elmúlt közel egy évtizedben nemhogy fogyatkoztak volna az párbeszédre váró témák, inkább gyarapodtak és többnyire megbeszélés nélkül maradtak. Ideje lenne ezen változtatni! A Ferge Zsuzsával készült interjút abban a reményben adom újra át az olvasóknak, hogy lesznek, akiknek élvezetes olvasmány lesz, és lesznek az olvasók között, akiket írásra, megbeszélésre inspirál.
-
Kérdőív a Párbeszéd szociális munka folyóirat olvasóinak
Megtekintések száma:111Kedves Olvasó! A Párbeszéd szociális munka folyóirat szerkesztőbizottsága megkéri olvasóit mondjanak véleményt a folyóiratról, és írjanak javaslatokat, miről szeretnének olvasni a lapban. A Párbeszéd két éve indult, online elérhető, és úgy gondoljuk, hogy ennyi idő alatt az olvasóknak van mondanivalójuk a folyóiratról, és talán arra is vállalkoznak, hogy maguk is írjanak cikkeket, tanulmányokat a folyóiratba.
A kérdőív rövid, a válaszadás önkéntes és anonim. Köszönjük a válaszadást.
A kérdőív elérhetősége: http://goo.gl/forms/pUqfp3pf0g -
Elöljáróban
Megtekintések száma:134Jubileumi évet kezdtünk és örömmel számolunk be a folyóirat akadémiai minősítéséről. A szociális munka gyakorlatának, kutatásának publikációkban való feldolgozása tíz éve működik a folyóiratnál.
-
Elöljáróban
Megtekintések száma:72In memoriam Ferge Zsuzsa (1931 – 2024)
„…a szociálpolitika és a szociális munka lényege a jogok és az emberi méltóság tisztelete, amelyek nélkül nincs élhető, modern, demokratikus társadalom.” (2008) -
A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
Megtekintések száma:384A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.