Keresés
Keresési eredmények
-
SZUBJEKTÍV EGÉSZSÉGÉRZET ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN
51-64Megtekintések száma:509Egészségi állapotunk megítélésének számos módszere alakult ki a tudományos ismeretek bővülésével párhuzamosan. Az orvostudomány objektív módszerekkel, mérhető változókkal írja le egészségi állapotunkat. Természetesen nekünk is van képünk a saját egészségi állapotunkról, mely minden szubjektivitása ellenére jó indikátora a testi-lelki folyamatainknak. Az egészségérzetünk hiteles tükre lehet az egészségi állapotunknak, mely közvetlenül és közvetetten is kihat a munkahelyi/iskolai teljesítményünkre. A fizikai aktivitás növekedésének az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól folyamatosan bővülő ismeretekkel rendelkezünk, hatásmechanizmusát számtalan aspektusból értelmezhetjük. A középiskolás korosztály egészségi állapotának és fizikai aktivitásának vizsgálata hasznos információkat hordoz az egyén, a szülők és az oktatás területén (oktatáspolitikusok és pedagógusok) dolgozók számára. Jelen kutatás során a fizikai aktivitás (WHO ajánláshoz viszonyított) szintje és a középiskolások egészségérzete, iskolai teljesítménye, valamint a különböző emocionális tényezők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálatára került sor, kiegészítve a 14-18 éves korosztály mozgással kapcsolatos motivációs hátterének tanulmányozásával. Az elemzés során szignifikáns kapcsolat jelent meg a fizikai aktivitás magas szintje és az egészségérzethez tartozó számszerűsített érték magas értéke között. Az iskolai teljesítmény és a fizikai aktivitás szintje között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az emocionális tényezők között szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a boldogság, életkedv, energikusság, valamint a szomorúság és a fáradtság kategóriák fizikai aktivitással történő összehasonlítása során. A mozgásos motívumok között kiemelkedő helyet foglal el a fizikai állapot javítása, és egyértelműen elutasító ez a korosztály a másoknak való megfeleléssel szemben. Szintén tanulságos a testi nevelés területén dolgozók számára, hogy a mozgás élményszerűsége meg-határozó a korosztály tagjai számára.
-
AZ ANGOL NYELVŰ MÉDIA HASZNÁLATA KORA GYEREKKORBAN
49-57Megtekintések száma:165A mai digitális világban veszélyes gyermeknek lenni. A gyerekek számára a technológia, a média tálcán kínálja az információkat, amit egy gyermek az életkori sajátosságai miatt nem minden esetben tud megfelelően értékelni. Az információ áramlását a médiaeszközök teszik lehetővé, mint a televízió, rádió, internet, tablet, telefon, számítógép, melyek használata rendkívül elterjedt napjainkban. Az internet-szolgáltatás mára elérhető a családok számára, és IKT eszközök segítségével a gyermek anyanyelvi szinten hallhatja az idegen nyelvet, amit a vizuális-auditív ingerek tesznek élménnyé. A 21. század elején a másik központi kérdés az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv ismerete. A szülők gyermekük érdekeit és majdani iskolai kötelezettségeit szem előtt tartva már a korai életkorokban beíratják őket idegen nyelvű tevékenységekre, köztük óvodai angol tevékenységekre, de a szülő otthon is megismertethet egy másik nyelvet gyermekével, valamint néhány hónapos kortól nyelviskolába is járhat a gyermekkel. Saját megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy érdemes a kora gyermekkor és az idegen nyelvű média kérdéseivel foglalkozni, hiszen a gyermekek életében is megjelennek az IKT-eszközök és használják is azokat. Dolgozatunkban azt mutatjuk be, hogy ezen eszközök alkalmazása már nem csak a felnőttek kiváltsága, hanem a legkisebbeké is, esetünkben a 3-7 éves gyermekeké. A médiának a nyelvi szocializációban is fontos szerepe van: az internet és IKT eszközök segíthetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az informatika a jövő záloga, ami magával vonzza az idegen nyelv tanulásának szükségességét és új lehetőségét is. Dolgozatunkban egy, debreceni óvodákban készült empirikus kutatás eredményeit (a vizsgálat ideje: 2016. ősztől 2017 tavaszig, N=60) is megjelenik, melynek tárgya a gyermekek korai idegen-nyelv elsajátítására és a gyermekek médiahasználatára irányult. A kérőíves vizsgálat a szülőket az idegen nyelvű médiumok használatáról, tartalmáról és idejéről kérdezte, valamint a szülői attitűdöt is vizsgálta. A vizsgálatunk nem reprezentatív, de megfelelő alapot ad számunkra, hogy megismerjük a kora gyermekkori angol nyelvű médiahasználat megjelenését napjainkban. A téma szélesebb körű reprezentatív módon történő vizsgálata is időszerűvé vált.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
1-139Megtekintések száma:210Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám
-
SAYAW NG BATI: A SPANYOL GYARMATI ÖRÖKSÉG TRANSZKULTURÁCIÓJÁNAK PERSPEKTÍVÁJA A FÜLÖP-SZIGETEK DÉLI TAGALOG RÉGIÓJÁBAN
173-188Megtekintések száma:660A Fülöp-szigetek keresztényesítése során kialakult más táncokhoz hasonlóan a Sayaw ng Bati (Üdvözlő tánc) – mely a déli tagalog régióban jellemző húsvétvasárnap hajnalán bemutatott táncelőadás - is a transzkulturalizáció mellékterméke, mely egy olyan folyamat, amely során az alárendelt (gyarmatosított) kultúra kiválasztja a domináns (gyarmatosító) kultúra azon kulturális elemeit, amelyek megfelelnek az ő kontextusuknak és preferenciáiknak. A tanulmány célja, annak megvilágítása, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan zajlott le a transzkulturalizáció jelensége, s rámutasson arra, hogy a sziget őslakosainak (a fillipínóknak) nemzeti öröksége hogyan változott a spanyol gyarmatosítás következtében. A kvalitatív kutatásmódszertani technikákra támaszkodó elemzés a kulturális antropológia és a tánc területén elismert filippínó tudósoktól származó különböző források felhasználásával tekintette át és állította szembe a prekoloniális és a spanyol gyarmati tapasztalatokat, annak érdekében, hogy megértsék, hogy hogyan történt a transzkulturáció a filippínó társadalomban, és párhuzamokat keressenek a két történelmi kontextus között, ami szintén befolyásolta, hogy az Európából importált táncformákat hogyan érzékelték és fejlesztették tovább a szigetvilág gyarmatosítása során.
-
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
85-99Megtekintések száma:220A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
1-111Megtekintések száma:89Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám
-
MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS AZ IPOO-MODELL TÜKRÉBEN
27-35Megtekintések száma:132A látogatóbarát múzeumi szemléletmód elterjedésével a múzeumi szakemberek kiállításaikkal igyekeznek minél szélesebb látogatói réteget megszólítani. Ehhez szükséges a kiállítások szakszerű interpretációja a különböző korosztályok számára. Így mindinkább felértékelődik mind a múzeumpedagógusok szerepe, mind a múzeum, mint non-formális oktatótér fajsúlyossága. Egy-egy kiállítás jellegét azonban bizonyos esetben nagyban befolyásolhatja a kiállítótér struktúrája is. A Debreceni Irodalom Háza öt kisebb egységre tagolt hosszú, egyenes tér, melyben az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás található. Ebben a térben jelent meg elszórtan a REJTŐzködő Irodalom című időszaki kiállítás. A kiállítótér zegzugossága kiváló lehetőséget biztosított egy mozaik szerű elrendezésre, s ezáltal egy játékosított múzeumpedagógiai foglalkozásra. Tanulmányunkban ezt a módszert vizsgáljuk meg az IPOO-modell tükrében. A módszer a tanulás hatékonyabbá tételét célozza, és kiválóan alkalmazható non-formális oktatási környezetben is, ahol a tanulás a kiállítás által közvetített információk meglétét takarja.
-
KÉTNYELVŰ GYEREKEK NEVELÉSE
59-63Megtekintések száma:118A fordításban Antonella Sorace és Bob Ladd (2004) nyelvészettel foglalkozó amerikai kutatók kétnyelnyű gyermekek neveléséről szóló tanulmánya jelenik meg. A tanulmányban a szerzők saját nevelési tapasztalataik alapján fogalmazzák meg interjú-szerűen gondolataikat a kétnyelvűségről, a kétnyelvűség hatásairól, az egyszülő-egy nyelv módszer hatásairól.
-
AMIKOR A DRÁMA ÉLMÉNY: DRÁMAPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ GYERMEKEK MAGYAR IRODALOM ÓRÁJÁN
47-63Megtekintések száma:190A gyakorlatorientált óravezetés az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknél (megjegyzés: a gyógypedagógiában jelenleg párhuzamosan két megnevezést használnak az egyik vizsgált csoportra, ezért a tanulmányban felváltva, szinonimaként kerül használatra a régebbi - enyhe értelmi fogyatékosság és az újabb - enyhe intellektuális képességzavar szakterminológia) kiemelten fontos, ezért a jelen tanulmányban megjelenő vizsgálat arra keresi a választ, hogy hogyan értékelnek a gyermekek egy olyan tanórát, amelyen drámai módszerekkel dolgoznak. Az összehasonlítás miatt három osztályban - egy különnevelő, egy integráló és egy többségi osztályban - történt az Aiszóposz: Az egerek és a macskák című mese feldolgozása a drámapedagógia módszereinek felhasználásával. A vizsgálat során kérdőíves adatfelvétel, valamint résztvevő megfigyelés történt. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a drámapedagógiai eszközökkel megtartott órákat a gyermekek mindhárom osztálytípusban jobbra értékelték.
-
III. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA
83-87Megtekintések száma:95III. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA
-
RECENZIÓ NAGYNÉ DR. KLUJBER MÁRTA „(MOZGÁS)TERÁPIÁS KÖRKÉP AZ ISKOLAÉRETTSÉG KAPCSÁN” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
131-135Megtekintések száma:172Recenzió Nagyné Dr. Klujber Márta „(Mozgás)Terápiás körkép az iskolaérettség kapcsán” című könyvéről.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
1-119Megtekintések száma:200Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:278Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
ÓVODÁS ÉLETKORÚ MOZGÁSSÉRÜLT GYERMEKEK FEJLŐDÉSI EREDMÉNYEI KONDUKTÍV NEVELÉS SORÁN
55-69Megtekintések száma:143A központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált személyek habilitálására-rehabilitálására alkalmas konduktív nevelés ma már világszerte ismert, a gyakorlatban tapasztalt eredményessége alapján pedig külföldön is elterjedtté vált. A KN hatékonyságát külföldön több kutatásban is vizsgálták (Rochel és Weber, 1992; Bairstow, 1993; Reddihough, 1998, Blank, von Voss 1996–2001). Az eddigi kutatások során világossá vált, hogy a sérült emberek teljesítményének pontos méréséhez nagyon összetett, komplex vizsgálóeszközökre van szükség. Doktori disszertációm elkészítése során kidolgoztam egy szempontsort, melynek a „Szempontsor konduktív nevelésben résztvevő, CP-s gyermekek megfigyeléséhez” (továbbiakban SZCPM) nevet adtam. Egyik alapvető célom az volt, hogy a megfigyelés tárgyát egyértelművé és elemeiben könnyebben megfigyelhetővé tegyem a központi idegrendszeri sérüléssel élő személyek konduktív szemléletű teljesítményváltozásainak tükrében. A szempontsor segítségével a gyermekek állapotáról és fejlődéséről összesen 54 fő kategóriában van lehetőség megfigyeléseket rögzíteni. A mozgásos cselekvések, tevékenységek megfigyelésénél 42 al-kategóriában a segítségnyújtás mértékének megfigyelésére, további 41 al-kategóriában pedig az idő tényező megfigyelésére és rögzítésére van lehetőség. A megfigyelési szempontsor kitöltése után minden gyermekről összesen 137 különböző adat áll rendelkezésre, melyek grafikusan is ábrázolhatók. A szempontsor használata komplex, összetett megfigyelések rögzítését teszi lehetővé. A megfigyelések természetes csoporthelyzetben végezhetők el, anélkül, hogy a gyermekeket megszokott környezetükből kiemelnénk. A tanulmány 67 gyermek összehasonlító elemzését mutatja be.
-
A TISZABERCELI ROMA KÖZÖSSÉG SZOCIOKULTURÁLIS HELYZETE ÉS ISKOLÁZTATÁSSAL KAPCSOLATOS VISELKEDÉSMINTÁZATAI
133-149Megtekintések száma:70Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egy komplex pedagógiai antropológiai szemléletű kutatás egyik eleméhez kapcsolódó empirikus eredményeit közölje. A kutatásunk során azt elemeztük, hogy a tiszaberceli roma közösségben a cigány családok nevelési sajátosságai milyen kölcsönhatásban vannak az iskolai előrehaladást befolyásoló egyéb tényezőkkel. A romungró közösségekben végzett kutatás során arra törekedtünk, hogy feltérképezzük, hogy bizonyos szociokulturális tényezők (iskolázottság, munkahely, lakásviszonyok, nem és kor) mennyiben befolyásolják a szülők iskolával kapcsolatos hozzáállását. Kutatásunk módszertani apparátusát tekintve, kvalitatív kutatási módszerekre támaszkodtunk. A terepkutatás és a részvevő megfigyelésen túl, félig strukturált interjúkat (n=12) készítettünk a helyi romungró közösséghez tartozó szülőkkel.
-
FOGYATÉKOSSÁG AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN
7-18Megtekintések száma:315Jelen tanulmány egy két részből álló tanulmánypár első eleme, melyben az orvostanhallgatók, az orvosok, az orvostudomány és a fogyatékosságok, fogyatékos személyek kapcsolatának az alakulását vizsgáljuk. Bemutatásra kerülnek a fogyatékos személyek megítélését befolyásoló tényezők a különböző történelmi korokban, különböző modellek alapján, továbbá orvostudományi szempontok szerint elemezzük a gyógypedagógia kialakulását. Röviden kifejtjük az orvosképzés történetét, valamint, hogy milyen szerepet töltenek be a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek a medikusok egyetemi évei alatt. Jelen áttekintés elméleti alapját képezi egy, a későbbiekben megjelenő vizsgálati alapú elemzésünknek, melyben a medikusok személyes és szakmai válaszaik alapján elemeztük a fogyatékosok csoportjairól alkotott véleményüket, ismereteiket, kórházi tapasztalataikat.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
1-103Megtekintések száma:86Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám
-
HAJDÚDOROG KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI
33-50Megtekintések száma:510A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.
-
RÖVIDEN A FEJLŐDÉSI DISZPRAXIÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRŐL
105-116Megtekintések száma:525A diszpraxia a laikus embereknek, de még a szakemberek egy részének is rejtély több szempontból is. Kérdésként merül fel, hogy mi a diszpraxia, van-e köze a fejlődési koordinációs rendellenességhez és más hasonló állapotokhoz, hány gyereket érint, hogyan lehet felismerni és diagnosztizálni, és hogyan lehet javítani az állapoton. Jelen írás a kérdések alapján próbál rövid áttekintést adni a fejlődési diszpraxiáról mint állapotról. Foglalkozik a felmerülő terminológiákkal, az állapotnak a különböző képességterületekre gyakorolt hatásával és a társuló állapotokkal.
-
A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon
111-118Megtekintések száma:33A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.
-
A SZAMÁR HALOTT, A KÍGYÓ (MAJDNEM) TÚLÉLTE. KUVAITI NÉPMESÉK, HOVA LETT HEMARAT AL GHAYLA ÉS NESÓP?
159-172Megtekintések száma:75A tanulmány kuvaiti népmesék narratív elemzésével foglalkozik. A tartalomelemzés egyik legfőbb célja, hogy az elemzés tárgyát képező irodalmi művek elemzésén keresztül megfejtse az adott éra erkölcsi kontextusát.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:114Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
1-122Megtekintések száma:106Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
1-111Megtekintések száma:212Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám
-
A VÁLASZTHATÓSÁG LEHETŐSÉGE A TANULÁS INFORMÁCIÓGYŰJTŐ FÁZISÁBAN ÉS A TANULÁSSZERVEZÉSBEN - ALTERNATÍV ISKOLAI GYAKORLATOK BEMUTATÁSA AZ IPOO-MODELL ALAPJÁN
17-26Megtekintések száma:125A tanulmányban bemutatásra kerül néhány alternatív iskolai gyakorlat, melynek fókusza a tanulók választásának biztosítása a tanulás információszerző, ezen belül is a témaválasztás és forráskutatás, valamint a tanulásszervezés fázisában. A tanulás fázisai az IPOO-modell szerint kerülnek értelmezésre. A gyakorlatok bemutatása után néhány megoldást javaslunk, melyekkel hasonló választási lehetőségeket biztosíthatunk a tanulók számára hagyományos iskolai keretek között is.