Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Taxiphyllum densifolium (Taxiphyllaceae) és a mecseki völgyek moharitkaságai
    3-16
    Megtekintések száma:
    326

    A dolgozatban a Mecsek hegység árnyas, erdős völgyeinek bejárása során talált, orszá­gos és/vagy lokális viszonylatban ritkának számító, veszélyeztetett és/vagy védett mohákkal foglalko­zunk. A hegységből korábban eltűntnek hitt, Európa-szerte ritka, nálunk védett és sérülékeny (VU) Taxiphyllum densifolium két völgyben is stabilnak tűnő, sporofitonos telepekkel rendelkezik. A dolgo­zatban elsőként számolunk be a faj spóráinak jellemzőiről. Vizsgálataink alapján, a korábban unikális­nak tartott, védett Rhynchostegiella teneriffae napjainkban a Mecsekben annyira elterjedt és tömeges, hogy már hazai viszonylatban sem tekinthető sérülékeny (VU) fajnak. Bemutatjuk a veszélyeztetett (EN) és védett Neckera pennata első Tolna vármegyei és Kelet-mecseki állományát, valamint tudósítunk a hazánkban adathiányos (DD) Fossombronia wondraczekii újabb, szokatlan előfordulásáról is. Listáz­zuk további három veszélyeztetett (EN) faj, a Blindiadelphus recurvatus, a Palustriella commutata, a Porella arboris-vitae, illetve több sérülékeny (VU) taxon, mint a Blepharostoma trichophyllum, Porella cordaeana, Sciuro-hypnum flotowianum, Seligeria pusilla, valamint veszélyeztetettség közeli (NT) moha, mint a Microeurhynchium pumilum (sporofitonos), Phaeoceros carolinianus újabb adatait. Mindezeken kívül megerősítjük a több mint 50 éve nem észlelt jakab-hegyi Rhynchostegium rotundifolium adatot. Röviden kitérünk a Hygroamblystegium fajok elkülönítési nehézségeire is.

  • Az ágas holdruta új előfordulása a Mátrában
    257–258
    Megtekintések száma:
    385

    2020. június 12-én a Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Braun 12 példányát talál­tuk a Mátrában, egy hegyi rét szegélyében. A fajnak a hegység területről korábbi előfordulása nem ismert. A fajt korábban hazánkból kipusztultként tartották számon. Aktuálisan országosan csupán két lelőhelyen került elő a növény. 2008-ban a Mecsekben egyetlen tövét találták, ahol a megtalálását köve­tően el is tűnt. 2015-ban a Kőszegi-hegységben stabil állománya került elő.

  • Adatok a Szuha-vízgyűjtő és környéke flórájához II.
    41–52
    Megtekintések száma:
    337

    Cikkünkben a Putnoki-dombság flórájához szolgáltatunk adatokat, melyeket nagyrészt 2022 és 2024 között gyűjtöttünk. Számos Magyarországon védett taxon, őshonos vagy archeofiton gyom, özöngyom, illetve kultúrszökevény faj új lelőhelyére bukkantunk. A cikkben szereplő 144 taxon közül 8 új a Tornensére (Phytolacca americana, Mespilus germanica, Rhinanthus ×hungaricus, Orobanche alba subsp. major, Dipsacus ×fallax, Filago vulgaris s. str., Rudbeckia hirta, Bolboschoenus laticarpus), további 8 pedig a Putnoki-dombságra (Polystichum aculeatum, Ranunculus trichophyllus, Diplotaxis muralis, Lathyrus palustris, Lonicera caprifolium, Crepis pulchra, Allium rotundum, Lolium multiflorum).

  • Zalaegerszeg-Botfa ritka növényei és védett gombái
    95-103
    Megtekintések száma:
    272

    Tanulmányunkban 3 nagygomba és 47 hajtásos növény taxon előfordulási adatait közöljük, amelyek Zalaegerszeg Botfa településrészének bel- és külterületén találtunk 2006 és 2017 között, kiegészítve a vizsgált taxonok korábbi országos elterjedési adatait. A védett és egyéb, Zala megyében ritka fajok részletes előfordulási adatai lehetőséget teremtenek a későbbiekben az élőhelyek természetes átalakulásának vagy ember általi átalakító tevékenységnek a monitorozásra.

  • Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
    260-266
    Megtekintések száma:
    116

    Jelen közleményben a Cserhát-vidék középtáj 7 kistájának felhagyott szőlőiben 2007 és 2014 között folytatott vizsgálataink során rögzített adatainkat adjuk közre. Ezek egy részének eddig nem volt adata az adott kistáj, vagy a Cserhát-vidék középtáj területéről: Equisetum × moorei, Hesperis sylvestris, Gentiana cruciata, Scabiosa canescens, Campanula macrostachya, Carlina acaulis, Centaurea indurata, C. stenolepis, Epipactis atrorubens , Orchis ustulata subsp. aestivalis. Felsoroltuk a védett, de az Észak-magyarországi-középhegység – vagy annak egyes tagjai – területén nem ritka fajokat is: Dianthus collinus, Pulsatilla grandis, P. nigricans, Clematis integrifolia, Adonis vernalis, Erysimum odoratum, Sorbus domestica, Chamaecytisus albus, Linum tenuifolium, L. hirsutum, Polygala major, Trinia ramosissima, Aster amellus, Jurinea mollis, Centaurea scabiosa subsp. sadleriana, Ornithogalum brevistylum, Iris variegata, Stipa tirsa, S. pennata, S. pulcherrima, Cephalanthera damasonium, Neottia nidus-avis, Platanthera bifolia, Orchis morio, O. purpurea, O. militaris, O. × hybrida. Emellett bemutatjuk az országos vagy regionális viszonylatban ritka vagy szórványos, de védelem alatt nem álló fajok előfordulásaira vonatozó adatainkat: Nigella arvensis, Ranunculus arvensis, Rapistrum perenne, Chamaecytisus virescens, Ch. austriacus, Colutea arborescens, Vicia pannonica subsp. striata, Lathyrus nissolia, Hippocrepis comosa, Euphorbia salicifolia, Thymelaea passerina, Epilobium collinum, Caucalis platycarpos, Teucrium montanum, Senecio erucifolius, Xeranthemum cylindraceum, Allium rotundum.

  • Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III.
    197-206
    Megtekintések száma:
    276

    Cikkünkben 44 edényes növényfaj új előfordulási adatait közöljük, melyek 2016 és 2018 között végzett florisztikai, vegetációtani és ökológiai kutatásaink során kerültek elő hazánk kü­lönböző részeiből (főként a Duna–Tisza köze és a Dél-Dunántúl területéről). A fajok közül 27 védett vagy fokozot­tan védett. Főként a regionálisan (pl. Botrychium lunariaPolystichum aculeatum) vagy országosan ritka (pl. Ophrys oestrifera, Ranunculus psilostachys), valamint a szokatlan élőhelyekről előkerült fajokra (pl. Corydalis solida) koncentráltunk. Gyomok új előfordulási adatait is közöljük, me­lyek közül némelyik ter­mészetvédelmi problémát jelenthet a jövőben (pl. Opuntia humifusaSporobolus cryptandrus).

  • Tiszaparti késeimargitvirág (Leucanthemella serotina) az Alsó-Dráva menti síkvidék magyarországi szakaszán
    227-230
    Megtekintések száma:
    483

    A térségben 150 éve nem talált, védett kései margitvirág újabb állományai kerültek elő az Alsó-Dráva menti síkvidék magyarországi oldalán. A dolgozatban az élőhelyek lokális fajkompozíció­ját, a legmagasabb példányok méretét és az érett termések ezermagtömegét is meghatározzuk.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V.
    383–403
    Megtekintések száma:
    380

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak az ötödik része, melynek célja a Magyaror­szág edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 66 kvadrátban 360 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az adatok több­sége a Dél-Dunántúlról származik, ahol 6 kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 30-nál is több fajjal egészült ki. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sokszor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban ritka (pl. Anchusa azureaCentunculus minimusEuphorbia strictaHypericum humifusumSagina apetala), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrumDryopteris affinisFestuca dalmatica, Gymnocarpium dryopteris, Urtica kioviensis).

  • A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum Jur.) Tolna megyei kutatásának történeti előzményei és mai eredményei
    75-79
    Megtekintések száma:
    168

    A szerzők a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum Jur.) Tolna megyei elterjedését vizsgálták. A közösségi jelentőségű fajnak eddig csak kevés ismert adata volt a vizsgált területen. A dolgozat összegzi a kisfészkű aszat Tolna megyei irodalmi- és aktuálisan gyűjtött előfordulási adatait.

  • Az Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó újrafelfedezése a Keszthelyi-hegységben
    51–54
    Megtekintések száma:
    226

    A hazai orchideaflóra egyik ritka, védett és veszélyeztetett képviselője az Orchis mascula subsp. signifera, amelynek 2015-ben egy négy évtizeddel korábbi, példánnyal dokumentált (Gotthárd Dénes, 1976) előfordulását sikerült újra megerősíteni a Keszthelyi-hegységben. A tárgyalt lelőhely a taxon magyarországi elterjedésének szélén helyezkedik el. A közlemény bemutatja a lelőhely aktuális termőhelyi viszonyait és veszélyeztető tényezőit.

  • Pécsi zergevirág (Doronicum ×sopianae) a Nyugati-Mecsekben
    251–252
    Megtekintések száma:
    375

    A keleti zergevirág (Doronicum orienatale Hoffm.) és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum (Sadler) Rchb.f.) hibridjét Nendtvich Tamás fedezte fel a Mecsek-hegység Pécs feletti ré­szén, az 1820-as években. Az elmúlt két évszázad során a terület több neves kutatója is megtalálta a hibridet, de ma is élő előfordulása csak a Zsuppon-parlagon ismert. Valaha ismert előfordulásai egy viszonylag szűk körzetben voltak. Új előfordulását találtam 2020. 04. 16-án, Kővágószőlős határában, a fent említett egyetlen ismert előfordulásától 8 km-es légvonalbeli távolságra. Egyetlen virágzó tövet, és körülötte öt tőleveles példányt találtam. A szülőfajok csupán 50 cm-re nőttek egymástól. A virágzó tőről részletes morfológiai leírást, a hibrid 10×10 m-es körzetében a kísérőfajokról listát készítettem.

  • Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)
    268-285
    Megtekintések száma:
    415

    Jelen közlemény áttekintést nyújt a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Saját megfigyelések és mérési eredmények alapján közlünk adatokat a növény levéltulajdonságairól, fenológiájáról, magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, csirázási és növekedési erélyéről valamint termőhelyeinek talajadottságairól.

  • A Cuha-völgy aktuális botanikai felmérése: élőhelytérképezése és védett fajai
    80-88
    Megtekintések száma:
    124

    A közlemény a Cuha-völgyben 2009 és 2011 között gyűjtött fontosabb florisztikai adatokat és a terület aktuális élőhelytérképét adja közre. A völgy természetföldrajzi tényezői sokszínű erdei ökoszisztéma kialakulását tették lehetővé, mely az évszázadok során – a sorozatos erdőkiélések ellenére is – többé-kevésbé megőrizte természetközeli jellegét. A terület domináns vegetációtípusát a bükkösök alkotják. Sajátos, kiemelendő élőhelyei a szurdokerdők, törmeléklejtő erdők és bükkös sziklaerdők. A szurdokerdők feletti dombtetőkön, teraszokon és déli kitettségű, magasan fekvő lejtőkön mészkedvelő tölgyes jellegű sziklaerdő található. A területen jelenleg összesen 423 hajtásos növényfaj (köztük 31 védett taxon) előfordulása ismert. A Zirc irányába kiszélesedő völgyben a szurdokerdőkre, égerligetekre jellemző növényzetet – mindvégig a Cuha-patak partján maradva – özönnövények (Impatiens glandulifera, Fallopia spp., Heracleum mantegazzianum) váltják fel, kiszorítva ezzel az őshonos patakparti növényfajokat.

  • Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből
    102-103
    Megtekintések száma:
    284

    2020. augusztus 21-én Börzsönyben a Szén-patak mentén, bükkösben, egy időszakos vízfolyás szélén előkerült hét tő Epipactis exilis. A faj hazánkban igen ritka, fokozottan védett, a börzsönyi az ötödik ismert lelőhelye. Új a hegység flórájára.

  • Florisztikai adatok Észak-Magyarországról II. Északi-Cserehát és Felső-Bódva-völgy
    31–48
    Megtekintések száma:
    375

    Összeállításunkban az Északi-Cserehát és a Felső-Bódva-völgy területéről 1995 és 2020 között gyűjtött, korábbi publikációinkból kimaradt adatainkat közöljük, 123 fajra vonatkozóan. Publikáljuk néhány, a területről eddig nem közölt, vagy ritka faj adatát (pl. Artemisia annua, Genista pilosa, Ranunculus flammula, Scorzonera purpurea, Silene noctiflora), illetve kitérünk olyan adathiányos, de gyakoribb fajra is, mint a Carex remota, Cirsium pannonicum, Cyperus fuscus, Melampyrum cristatum. Néhány védett faj (Dactylorhiza incarnata, Eriophorum angustifolium, Lycopodium clavatum) új lelőhelyére is rábukkantunk.

  • Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II.: Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík
    169–186
    Megtekintések száma:
    707

    Jelen dolgozatban 2006 és 2019 közötti időszakból, a Borsodi-ártér és a Sajó–Hernád-sík területéről gyűjtött florisztikai megfigyeléseinket tesszük közzé, összesen 126 fajról, és egy hibridről. Különös figyelmet fordítottunk a térségben jellemző kavicsbányákra, ezért az adataink egy jelentős része valamilyen módon összefüggésbe hozható a kavicsbányászati tevékenységek során létrejött élőhelyekkel. A dolgozatban bemutatjuk néhány országszerte ritka vagy szórványos őshonos faj (például Chenopodium murale, Ch. rubrum, Lycopsis arvensis, Chamaenerion dodonaei, Reseda luteola, Senecio viscosus, Gnaphalium luteoalbum, Cyperus glomeratus), ill. újjövevény (Lepidium densiflorum, L. virginicum) újabb előfordulásait. Védett, de nem feltétlenül ritka fajok lokális elterjedéséhez is kiegészítésekkel szolgálunk (például Pseudolysimachion longifolium, Nymphoides peltata, Epipactis tallosii, Leucanthemella serotina). Néhány faj előfordulását tiszántúli (Sherardia arvensis, Thymelaea passerina, Silene conica) vagy alföldi (Monotropa hypopitys) kitekintésben is jelentősnek tartjuk.

  • A ciklámenlila nőszőfű jelentős állománya Parádsasváron
    247–248
    Megtekintések száma:
    362

    A közlemény bemutatja a fokozottan védett Epipactis placentina Bongiorni & Grünanger hazai előfordulásait. Beszámolunk egy jelentős (2019-ben mintegy 40 virágzó példányt számláló) állományának megtalálá­sáról, amely a faj egyetlen napjainkban ismert hazai állománya.

  • A Grimmia plagiopodia Hedw. természetvédelmi helyzete Magyarországon
    133-140
    Megtekintések száma:
    164

    A szerzők a Grimmia plagiopodia Hedw. védett és veszélyeztetett lombosmoha faj há­rom új, 2017-ben megtalált előfordulási adatát közlik Nagymaros és Kismaros községek határából, a Bör­zsöny hegységből. Az IUCN új kritériumainak felhasználásával elvégezték a faj veszélyeztetettségi stá­tuszának újbóli értékelését Magyarországon. Ennek alapján a G. plagiopodia továbbra is veszélyezte­tett státuszra jogosult hazánkban.

  • A közép-tiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei
    94–105
    Megtekintések száma:
    658

    Az ősi temetkezési halmokon fennmaradt szárazgyepi élőhelyszigetek számos esetben szolgálnak menedékül ritka és veszélyeztetett gyepi fajok számára. Cikkünkben 82, a Hortobágyi Nem­zeti Park Igazgatóság működési területén található halomról közlünk előfordulási adatokat. Az adatok 64 flóratérképezési alapmezőből, 45 település közigazgatási határából származnak. Összesen 39 olyan taxon előfordulási adatait ismertetjük, amelyek védettek (pl. Anchusa barrelieri, Centaurea solstitialis, Ranunculus illyricus és Phlomis tuberosa), vagy nem védettek, de a régióból kevés előfordulási adattal rendelkeznek (pl. Aegilops cylindrica, Astragalus austriacus, Glaucium corniculatum és Trifolium dif­fusum). Eredményeink rámutatnak, hogy a halmoknak fontos szerepe van a régió gyepi biodiverzitásá­nak fenntartásában.

  • Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II.
    243-253
    Megtekintések száma:
    136

    A szerző az utóbbi két évben (2012–2013) terepmunkái során a Tolna és Baranya megyékben gyűjtött nagyszámú és értékes florisztikai adatait foglalja össze. A közlemény kitér néhány tényezőre, melyek természeti értékeinket fenyegetik, és amelyek jelentős kihívás elé állítják a természetvédelmet és az erdészetet a faj-, élőhely- és tájkép megőrzés területén. A közölt florisztikai adatok közül Tolna megyére új a Ranunculus lingua, a Potentilla rupestris és a Malva alcea előfordulása, a Geresdi-dombságról nem volt adata a Limodorum abortivum-nak, a Keleti-Mecsekből a Myagrum perfoliatum-nak. További megtalált ritkaságok a térségben az Allium angulosum, Althaea hirsuta, Erodium ciconium, Galium rubioides, Glycyrrhiza echinata, Lathyrus palustris, Lathyrus sphaericus, Salvinia natans, Urtica kioviensis és a Vicia lutea.

  • Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
    79–100
    Megtekintések száma:
    2109

    Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodás-biológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talaj-adottságairól.

  • Lengyel és Hőgyész környéki Natura 2000 erdőterületek florisztikai adatai
    31–38
    Megtekintések száma:
    236

    Munkánkban 169 faj előfordulási adatait közöljük az eddig még egységesen nem vizsgált Lengyel–Hőgyészi-erdők (HUDD20026) Natura 2000 területéről, amely a szintén keveset vizsgált Tolnai-hegyhát déli részén terül el. A flóratérképezési munkában a terület három egymást követő évben (2015, 2016, 2017), különböző egységekben lett felmérve. A vizsgálat adatai kiegészítik Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeit is. Kiemelhetők az országban vagy a Dél-Dunántúlon ritka, többségükben védett taxonok (pl. Asplenium scolopendrium, Asplenium trichomanes, Polystichum setiferum, Doronicum hungaricum, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis) mellett a területen korábban nem regisztrált Epipactis leptochila subsp. neglecta, a Platanthera chlorantha és a Carex divulsa országosan nem tisztázott elterjedésű alfajainak (subsp. divulsa és a subsp. leersii) előfordulása is.

  • Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.)
    354-364
    Megtekintések száma:
    293

    Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a nyári tőzikéről rendszertani, nevezéktani, alaktani, elterjedési, termőhely-választási, fenológiai, szaporodásbiológiai, interakciós, farmakognóziai, természetvédelmi és veszélyeztetettségi szempontból.

  • Az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) magyarországi állományai és lelőhelyeik tájhasználatának története
    84–94
    Megtekintések száma:
    293

    Az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum H. Baumann) Magyarországon foko­zottan védett, közösségi jelentőségű növényfaj. Hazai állományait 1992 óta vizsgálva, a területek egyes sajátosságainak hasonlóságait észleve, fordult érdeklődésem a lelőhelyek tájhasználat története irá­nyába. Az általam legrégebb óta nyomon követett populáció a Keszthelyi-hegységben található, ahol 1992 és 2016 között 7 és 78 között változott a virágzó egyedek száma. Újabban két kisebb állománya is előkerült a fajnak a hegységből. Az állományok egykori legelő szegélyében, földút mentén, illetve szőlők közelében vannak. A legnagyobb populáció a Sümeg–Tapolcai-háton található, nagyobbrészt a közút szélén. A megfigyelt években mintegy 1000–2000 egyedből a virágzó példányok száma 10 (2012) és 214 (2014) között váltakozott. Kőszegen, a város szőlőhegyén magánkertekben, extenzíven kaszált parlagokon és gyümölcsösökben találhatóak, ahol összesen akár 165 (2016) virágzó tő is lehet. A Ba­konyban kb. 50 éve felhagyott szőlők és gyümölcsösök helyén találhatók, az állomány nagysága kb. a Keszthelyi-hegységivel azonos. A hazai öt állományból négy helyen van, ahol (vagy a közelében) már az I. Katonai Felmérés idején (1783–84) szőlő- vagy gyümölcsöskert volt. Ez alól csak a Sümeg–Tapolcai-háton lévő populáció kivétel. A sallangvirágok számára a legjelentősebb veszélyeztető tényező a be­cserjésedés, de a faj képes új helyeken megjelenni, bízhatunk állományainak fennmaradásában.

  • A mezőfalvi Bolondvár flórája (Mezőföld, Colocense)
    133-141
    Megtekintések száma:
    191

    Munkám során egy 26 ha kiterjedésű Natura 2000 területet vizsgáltam Mezőfalva határában. A falu a Mezőföld közepén, Dunaújvárostól kissé nyugatra helyezkedik el. A felmért területet kaszálóként és olykor legelőként hasznosítják. A florisztikai adatok gyűjtése 2010 és 2013 között zajlott. A felmérés során 362 edényes taxon került elő. Ez más hazai, alföldi területekkel összehasonlítva igen nagy fajgazdagságról tanúskodik. A vizsgálat során számos védett (pl.: Ajuga laxmannii, Astragalus asper, Cirsium boujartii, Inula germanica) vagy lokálisan ritka (pl.: Hieracium densiflorum, Lavatera thuringiaca, Orobanche lutea, Veronica austriaca) faj is előkerült.