Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Nem csak a 20 éveseké a világ – avagy az élelmiszerek online értékesítésének lehetőségei
    61-66
    Megtekintések száma:
    10

    A tapasztalatok azt mutatják, hogy az online vásárlás nem csak a fiatalok körében népszerű, hanem az idősebb generáció tagjai is megjelennek az online térben. A modernizációval, az informatikai ismeret fejlődésével arányosan a felhasználóknak köre is bővült korosztályi szempontból. A cikkben az online kiskereskedelmi forgalom összetételének változását mutatjuk be, ezen belül is az FMCG cikkek vásárlását lebonyolító korosztályok megoszlását, kiemelt figyelmet fordítva az idősebb generáció tagjaira. Tanulmányunkból jól látható, hogy az idősebb generáció tagjai egyre nagyobb súllyal jelennek meg az élelmiszerek online vásárlásakor. A cikk megírásával célunk bemutatni a koronavírus járvány előtti, alatti és utáni online élelmiszerkereskedelem alakulását, amely kereskedői szemmel is igen meglepő eredményeket produkált.

  • Az online pénztárgépek bevezetésének hatása a gazdaság szereplőire
    5-12
    Megtekintések száma:
    41

    A célkitűzésem az online pénztárgépek bevezetésének a gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásának bemutatása nemzetgazdasági, vállalkozói és felhasználói szempontból.  Specifikus célomként annak vizsgálatát jelöltem meg, hogy az online adatszolgáltatás hogyan növeli az állami költségvetésbe befizetendő áfát, amely adónem hozzájárul a költségvetési egyensúly fenntartásához, végső soron egy jóléti társadalom kialakulásához, ahol megfelelő az adómorál és a tudatos vállalkozói lét. Az ellenőrzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek még bizalmatlanok az online pénztárgépek adatszolgáltatásával kapcsolatban. A próbavásárlások során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a helyszínen ellenőrizheti az online pénztárgépeket, amely már 2014-ben az adómorál javulásához vezetett. Lényegesen csökkent a nyugtaadás elmulasztásához kapcsolódó esetek száma, de még mindig magasnak mondható. A kisvállalkozások számára jelentős terhet jelenthet az online pénztárgép használatának kötelezettsége, hiszen az online pénztárgépek átlagára 150 ezer Ft, amelyre legfeljebb 50ezer forintos támogatást igényelhettek. Magyarországon az áfa-csalások éves szinten körülbelül 300 milliárd euró bevételkiesést okoznak. Már a Pénztárgép törvény bevezetését követő első évben jelentősen csökkent ez az érték, hiszen 2014-ben 226 milliárd forinttal több áfát vallottak be a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók.

  • Az üdítőitalok online helyzetének és megítélésének netnográfiai vizsgálata
    5-12
    Megtekintések száma:
    30

    A leginnovatívabb élelmiszeripari ágazatnak az üdítőital-ipar tekinthető (FOOD DRINK EUROPE, 2021). Az üdítőitalok piacán hazánkban a legnagyobb bevételt hozó innovációs törekvést a cukormentes alternatívák bevezetése jelentette (TERMÉKMIX, 2019). A tanulmány célja megvizsgálni az üdítőitalok online helyzetét illetve az azokkal kapcsolatos fogyasztói meglátásokat. A kutatás során egy újszerű kvalitatív módszertan került alkalmazásra, a netnográfia. A netnográfiai vizsgálattal szemben megfogalmazott kutatási kérdések a cukros illetve cukormentes üdítőitalok megítélésével kapcsolatosak, melyeket a fogyasztói oldalról fórumok, blogok és közösségi oldalak segítségével vizsgáltam meg. A kutatási téma illetve az egyes üdítőitalmárkák népszerűségét kulcsszavas kereséssel mértem fel, mely során a Google és Instagram keresőmotorját használtam tartalomaggregátorként. A Google találatok legrelevánsabb eredményeire és azok értékelésére is kitértem, azaz a legfelkapottabb clickbait címekről készítettem egy általános összesítést. Az üdítőitalok helyzetének online vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az internetfelhasználók az édesítőszeres üdítőitalokat fenntartásokkal kezelik, illetőleg károsabbnak vélik azokat a cukros üdítőital-alternatívaknál.

  • NETNOGRÁFIÁS KUTATÁS ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK A HAZAI E-SPORTRÓL
    29-36
    Megtekintések száma:
    38

    Napjainkban sokszor találkozunk az e-sporttal, mint kifejezéssel, ami egyben robbanásszerűen növekvő iparág is. Sikerét persze a következő tényezők befolyásolták: köszöntheti az internet forradalomnak, az Y és Z generáció egyre nagyobb térhódításának és az okos eszközök mindennapos használatának és utoljára, de nem utolsósorban az online média platformoknak. Kutatásunkban bemutatjuk az e-sportot, mint globális jelenséget megismertetjük, sikerességét feltérképezzük, továbbá az offline és online elérhető források felhasználásával bemutatjuk hogyan jutott ide az e-sport. Ezek segítségével kaptunk támpontot kutatási kérdések megfogalmazására. Adatgyűjtés során a marketingkutatás szekunder és primer (résztvevő és nem résztvevő netnográfiai megfigyelés és 5 szakértői interjú) módszerét alkalmaztuk. Felvilágosítást nyertünk, hogy az Y és Z generáció hogyan vélekedik az e-sportok terén. Megfigyelésünk során nagy érdeklődési igény van az ilyen fajta „sportra”. Az utóbbi egy évtizedben szemünk láttára lett kihívója az offline sportoknak az e-sport a nézettség és a sportok valós űzése terén egyaránt. Rohamosan nő az e-sport fogyasztók tábora. Úgy gondoljuk, globális értelemben egy olyan jövőbe mutató sportágról van szó, amely egyre komolyabb gazdasági kihívásokkal és finanszírozással rendelkezik szervezeti szinteken.

  • A munkáltatói márkaépítés és a z generáció munkahelyválasztási preferenciái
    67-74
    Megtekintések száma:
    125

    A munkáltatói márkaépítés szerepe felerősödött az elmúlt években, ma már sokkal fontosabb egy munkahely külső megítélése is. A munkavállalók megváltozott igényekkel kezdenek bele az álláskeresésbe. Ahhoz, hogy egy szervezet felkeltse a pályakezdők érdeklődését, olyan tényezőket kell kialakítaniuk a munkaadóknak, amitől vonzónak fognak tűnni a munkaerőpiacon. A téma aktualitását tekintve a kutatással bemutatjuk a munkavállalással kapcsolatos preferenciákat, munkáltatói márkaépítés jelentőségét, megvalósítását, illetve átfogó képet törekszünk nyújtani ennek eszközeiről, mindezt a Z generáció véleményén keresztül mutatva be. Vállalati honlapokat vizsgálva bemutatjuk, hogy milyen munkáltatói márka elemeket használnak az egyes cégek a honlapjaikon. Kérdőíves felmérésből információt kapunk arról, hogy a Z generáció leginkább az online térben keres állást, rövid és középtávon tervez egy munkahelyen maradni, a KKV-k az elsődleges célpontjaik, a munkáltatói márka elemek közül pedig a munkahelyi légkör és a fejlődési lehetőségek számítanak nekik leginkább.

  • Napjaink toborzási és kiválasztási eszközeinek vizsgálata egy nagyvállalat példáján keresztül
    25-32
    Megtekintések száma:
    21

    A tanulmány az emberi erőforrás gazdálkodás kialakulásának, céljainak, funkcióinak, illetve napjaink leginkább elterjedt kiválasztási eszközeinek bemutatását követően azt vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a jelenleg népszerű toborzási, hirdetési felületekről, kiválasztási módszerekről, hogyan értékelik azokat. Van-e különbség a korosztályok állásról értesülési forrásaiban, milyen összefüggések vannak a kiválasztásnál figyelembe vett szempontok között.
    A vizsgálathoz az egyik pénzügyi szektorban működő nagyvállalkozásnál készült két online kérdőíves felmérés. Az első kérdőívet a vállalatnál dolgozó, toborzásban és kiválasztásban résztvevő dolgozók, a másodikat pedig a többi dolgozó töltötte ki.

  • Sporttal kapcsolatos tartalomfogyasztási trendek
    77-84
    Megtekintések száma:
    24

    A sport a 21. századra olyan iparággá vált, amely a nemzetgazdaság jelentős hányadát képezi. Az egyes mozgalmak a globalizációval széles körben elterjedtek, a nagy nemzetközi események híre a világ minden szegletébe eljut, ezáltal folyamatosan nő a tömegbázis és egyre népszerűbb a sportos életmód, ami hosszú távon egészséges aktív munkavállalókat eredményez.
    A sport globalizációjában nagy szerepet játszottak a tömegkommunikációs eszközök, az iparági szerkezet átalakulása pedig jelenleg is folyamatban van, így érdemes foglalkozni a trendszerűségekkel. Kutatásom elsődleges célja a trendszerűségek feltárása volt. Annak érdekében, hogy a piac mindkét szereplője, vagyis a tartalomgyártók és a fogyasztók viselkedését megérthessem, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. Törekedtem arra, hogy a hipotéziseimet igazoljam, egyúttal prognózist készítsek az egyes folyamatok jövőbeni alakulásáról. A kérdőíves felmérés eredményei igazolták azon feltevésemet, miszerint az internet fokozatosan átveszi a nyomtatott sajtó szerepét a sporttal kapcsolatos tájékoztatásban. A válaszadók döntő többsége szerint az online médián keresztül lehetne növelni a sport népszerűségét, a legtöbben a videós tartalmakra, interjúkra és stream közvetítésekre lennének kíváncsiak.

  • A GLUTÉNMENTES TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK FELMÉRÉSE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN
    37-46
    Megtekintések száma:
    93

    A táplálkozásunk az életünk során dinamikusan változik. Naponta jelennek meg új étrendi irányzatok vagy új élelmiszerek az üzletekben (Szűcs, 2013). A gluténérzékeny betegek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, így nem túlzás azt állítani, hogy egy új népbetegségről van szó. Egy olyan fejlett társadalomban, mint Magyarország a lakosság 7-12 százalékánál van jelen, döntő többségük pedig nő (Juhász – Kovács, 2012). Úgy gondoljuk, annak ellenére, hogy vannak rendelkezésre álló információk a témával kapcsolatosan, fontos megvizsgálni, hogy az érintett személyeken kívül, az élelmiszergyártó cégek hogyan boldogulnak a szükséges újításokkal és a gyártás során használt gépek, illetve technológia továbbfejlesztésével. Mivel a gluténmentes élelmiszerek szélesedő választéka nagy hatást gyakorol a termékek összetételére, előállításának technológiájára és a ráfordított tőkére. A hazai malomiparban óriási verseny van, elődjeik hagyatékát megtartva igyekeznek versenyképesek és korszerűek maradni, mindezt a fenntarthatóság jegyében kivitelezni. A kutatás célja, hogy felmérésre kerüljön a gluténérzékenyek aránya és igényei, valamint szokásai, és szemléltesse az új táplálkozási trendek hatását a malomiparra. Valamint arra kerestünk választ, hogy a gluténmentes termékek előállításánál jelentkezik-e valamilyen szignifikáns eltérés, a hagyományos termékek gyártásához képest. A fentebb említett témakör kapcsán egy online kérdőív segítségével készítettünk egy felmérést, melyet ötszázan töltöttek ki.

  • A szülői motiváció alapja az utánpótlássportban
    83-90
    Megtekintések száma:
    57

    Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a szülők milyen későbbi hasznokat remélnek a gyermekük sportolásához kapcsolódóan, továbbá a fiatal sportolók családi hátterét kívánom elemezni. Ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék a sportot, és ezáltal megteremtsék az alapját egy egészséges felnőtt életnek, fontos, hogy a kezdő lépéseknél a szüleik is támogassák a testmozgást. Célom, hogy megtaláljam a családi háttértől kapott motiváció alapját, és ezáltal meg tudjam határozni melyek azok a faktorok, amik leginkább befolyásolják a szülőket a gyerekek sportolói karrier felé irányításában. Továbbá arra is keresem kutatásomban a választ, hogy mik azok a sport által elérhető lehetőségek, hasznok, amelyek a leginkább motiválják a szülőket a gyerekük sportolásra ösztönzésében, és mik azok a kulcs területek, melyekkel leginkább hatni lehet rájuk. A kutatásom fő célja, hogy meg tudjam határozni a szülők számára legfontosabbnak ítélt területeket a gyermekük sporttevékenységéhez köthető hasznai közül és felmérjem, hogy ehhez a kluboktól milyen segítségre van szükségük. Kutatásomat online kérdőíves módszerrel végeztem, melyre 727 válasz érkezett az ország több régiójából és különböző szintű klubjaiból egyaránt. A vizsgálat lehetővé tette, hogy meghatározzam melyek azok a legfontosabb faktorok és intézkedések, melyek hatással vannak a szülőkre és segítséget nyújtanak számukra.

  • Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    25-32
    Megtekintések száma:
    31

    Az egészség a legfontosabb dolog életünkben, amelyre nagyon oda kell figyelnünk és törekednünk az egészségtudatos életmódra. A megfelelő étkezés folytatása nagyon fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Kutatásom célja annak megvizsgálása, hogy az egyetemisták (18 és 30 év között) egészségesen táplálkoznak-e egészségük megőrzése érdekében. A kutatás során online kérdőíves felmérést végeztem, amelynek kérdéseit magam állítottam össze és összesen kétszázharmincnégy hallgató töltötte ki a Debreceni Egyetemről. A kérdőív kitöltői egészségük védelme érdekében a testmozgást fontosabbnak tartják, mint az egészséges táplálkozást. A táplálkozás esetében vannak olyan területek, ahol elmondható, hogy az emberek odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, de az eredmények alapján többnyire az figyelhető meg, hogy nem táplálkoznak egészségesen, annak ellenére, hogy véleményük alapján ügyelnek az egészséges étrend fenntartására.

  • Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?
    47-52
    Megtekintések száma:
    13

    Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és megváltoztatta a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus járvány. A kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása/megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett. A távmunkában való munkavégzés, az éttermek-, szórakozóhelyek-, edzőtermek-, bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaiban a járvány. Természetesen az edzőtermek és különféle sportközpontok bezárásával, ahol testmozgás végezhető, a sportolási lehetőségek lecsökkentek, de a szabadban végzett testmozgás nemcsak engedélyezett, hanem ajánlott is. A nemzetközi és hazai kutatások többségében arról számolnak be, hogy az emberek fizikai aktivitása csökkent és ezzel együtt megnőtt az üléssel töltött idő mértéke. A sporttevékenységet végzők esetében a sportolás átkerült az otthonokba illetve a szabadba, továbbá új módja kapott nagy szerepet a testmozgásnak, az online edzések vonatkozásában. 

  • A KÖZÉPISKOLÁSOK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
    21-27
    Megtekintések száma:
    50

    Az érettségi előtt álló középiskolások életük egyik legnehezebb döntését hozzák meg azzal, hogy továbbtanulnak-e vagy sem. A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A 2020 szeptemberében induló képzésekre pedig 91,5 ezren felvételiztek. Ehhez képest a 2021 szeptemberében induló képzésekre jelentkezettek száma átlépte a 100 ezret is (101 878 fő). Kutatásunk elsődleges célja az észak-alföldi középiskolások továbbtanulási motivációjának vizsgálata és elemzése. Arra keressük a választ, hogy mik azok a legfőbb tényezők, amelyek arra buzdítják a fiatalokat, hogy továbbtanuljanak. A vizsgálatunk kiterjed a külföldi továbbtanulás lehetőségére is. Kutatásunk célcsoportja tehát azon 16-19 éves észak-alföldi (Jász-NagykunSzolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) középiskolások, akik 1-2 éven belül érettségizni szeretnének. A kutatásainkat online kérdőív segítségével végeztük el, amelyre 348 válasz érkezett. Az eredmények alapján a feltételezésünk, miszerint a középiskolások nagy része tervez továbbtanulni a sikeres érettségi vizsga letétele után, igaznak bizonyult. Cikkünkben nem utolsó sorban kitérünk a felsőoktatás expanziójának és piacosodásának folyamatára, illetve Deci és Ryan motivációs elméletét alapul véve vizsgáljuk a továbbtanulási motivációk eloszlását.

  • Az influencer marketing megítélésének vizsgálata netnográfiával a Z-generáció körében
    15-24
    Megtekintések száma:
    126

    Általános tendenciaként elmondható, hogy a különböző generációk megítélésében az adott korszak sajátosságai, valamint a globalizáció hatásának következtében jelentős eltérések figyelhetőek meg. Ez napjaink egyik talán legmegosztóbb marketing stratégiáját, az influencer marketinget illetően sincs másképp. A véleményvezérek a digitális forradalom és a közösségi média hétköznapi életünkbe való integrációjának következtében jelentek meg, számuk pedig azóta is növekszik. Mára már a szóhasználatunkban is annyira elterjedt, hogy a fiataloktól kezdve egészen a korban előrehaladottabbakig mindenki találkozott a kifejezéssel legalább egyszer.
    De vajon milyen asszociációkat kelt ez az egyes generációk, kifejezetten a témában leginkább érdekelt Z-generáció tagjaiban? Többek között ezt a kérdéskört hivatott megvizsgálni és megválaszolni ezen tanulmány a netnográfiának nevezett kvalitatív kutatási módszer segítségével.
    A netnográfia kifejezetten az online közösségek zavartalan kommunikációinak vizsgálatát teszi lehetővé, mely hozzáillik a téma jellegéhez. Kiemelkedő jelentőséggel bírhat ugyanis, hogy megértsük miért vannak ilyen különböző véleménnyel az eltérő életkorban élők, hiszen ez segítséget nyújthat azon vállalatoknak, akik épp egy hiteles reklámkampány megtervezésénél boncolgatják a stratégia hatékonyságát, vagy akár azoknak, akik maguk indulnának el a személyes márkaépítés rögös útján. Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány egy nagyobb, közösségi média marketinget érintő kutatási folyamat első, kezdeti fázisa.

  • Siófok kulturális és gasztronómiai vonzerejének marketing lehetőségei
    23-28
    Megtekintések száma:
    15

    Siófok város hallatán a legtöbb ember a vízpartra, a buliturizmusra, a szórakozó fiatalokra asszociál elsőként. Siófok városa szeretné elérni, hogy kulturális program lehetőségként is a városra asszociáljanak. A város egy egész éves Kálmán Imre tematikájú programsorozattal szeretne megemlékezni az operettszerző 140. születésnapja alkalmából. A kutatómunka célja, felmérjük, Siófokon milyen marketingeszközökkel és milyen módon lenne érdemes megvalósítani egy kulturális és gasztronómiai programsorozatot. A város célcsoportja elsőkörben a fiatalok és a családosok lennének. A primer kutatás során kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést (N=200) és kvalitatív, netnográfiai felmérést is végeztünk. Összességében elmondható, hogy egy Kálmán Imre tematikájú kulturális és gasztronómiai programsorozatra célcsoportorientált marketingstratégiákat kell létrehozni, a fiataloknak, a családosoknak és az operettkedvelőknek is. Az interneten Kálmán Imréről pozitív véleménnyel vannak a felhasználók különböző platformokon és fórumokon is. Véleményem szerint a retro trendek alkalmazásával és a város növekedő közösségi média aktivitásával a csak szórakozni vágyó fiatalabbakat is meg lehet célozni Kálmán Imre tematikájú programokkal, illetve az ő népszerűsítésének a digitalizációja lehet a kulcs.

  • A nádudvari töltött káposzta piaci bevezetésének statisztikai vizsgálata
    65-70
    Megtekintések száma:
    20

    A dolgozatom témája a nádudvari töltött káposzta piaci bevezetése. A dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy van-e igény a konyhakész töltött káposztára vagy megmarad tradicionális ételnek. További célom volt még, hogy megvizsgáljam azt, hogy kiket érdemes megcélozni, hol érdemes értékesíteni, mely rétegnek érdemes hirdetni a terméket és mennyit hajlandóak fizetni érte a válaszadók. A kutatás Hajdú-Bihar megyére terjedt ki, ahol 600 főt kérdeztem meg. A kérdőívek kitöltése személyes és online megkérdezéssel történt. Az eredményeket a Microsoft Excel és az SPSS 13.0 szoftver segítségével számoltam ki. A beérkezett kérdőívekből minden szempontból értékelhető 543 darab volt. Az alkalmazott statisztikai módszerek a következők voltak: függetlenségvizsgálat, t-próba, varianciaanalízis és korrelációs számítás. Az eredmények alapján azt javaslom, hogy a terméket a cég a városokban található szuper- és hipermarketekbe vezesse be, így a reklámtevékenységet is ezekben a kereskedelmi egységekben lesz érdemes végezni. Mivel a felmérésem alapján megállapítható, hogy inkább a fiatalabbak hajlandók konyhakész termékeket vásárolni, így őket ajánlott célcsoportnak tekinteni. Statisztikailag kimutatható volt, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztanák szívesen ezt a terméket, így az ár elérhetne egy magasabb árszintet, amely egyfajta bizalmat is teremthet a termék minősége iránt.

  • AZ E-KERESKEDELEM HELYZETE ÉS TRENDJEI
    77-85
    Megtekintések száma:
    470

    A mai felgyorsult világban az elektronikus kereskedelemnek igen nagy szerepe van. Tanul[1]mányommal szerettem volna feltérképezni az elektronikus kereskedelem sajátosságait, továbbá célom volt bemutatni az e-kereskedelem és az internet történetét is. Szekunder kutatásom útján arra jutottam, hogy az egyes piacok tevékenysége hasonlóan alakul az elektronikus kereskede[1]lemben is, mint a hagyományos kereskedelemben, továbbá az internet adta lehetőségek miatt a fogyasztók közötti kereskedelem is egyre jobban kiszélesedik. Különböző adatbázisok adataiból kiderült, hogy az elmúlt években meglehetősen nagymértékben nőtt az internetes vásárlások száma és értéke egyaránt. Ez a tendencia a jelenlegi pandémiás helyzet miatt tovább erősödött.