Keresési eredmények

• A személyi jövedelemadó rendszerének alakulása Magyarországon (1988-2014)

  23-33

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  561

  A magyar adórendszer mindenkit érintő része - a személyi jövedelemadó - folyamatos átalakításon esett át a bevezetése óta. Elemzésemben a direkt adó csoportjába sorolt adónemben bekövetkezett főbb változásokat vizsgáltam a kilencvenes évektől napjainkig. A 2011. évben bevezetett egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban kis kitérőt tettem nemzetközi téren, hiszen a nemzetközi trendek az egyszerűsítés felé mutatnak. Az egykulcsos adó sértheti ugyan az igazságosságot, mint adózási elvet, de megkönnyítheti az ellenőrizhetőséget, az adóbevallást, és csökkentheti az adóadminisztrációs költségeket valamint az adóelkerülést. Arra kerestem a választ, hogy a minden évben bekövetkező személyi jövedelemadó változtatás, főképp az adókedvezmények és kivételek mérséklése, valamint az adókulcsok csökkentése, milyen hatással bírt a magánszemélyek adóterhére.

• Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során

  Szekeres Alexandra

  Megtekintések száma:

  70

  A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.

• Civil szervezetek támogatása

  13-18

  Horváthné Kökény Annamária

  Lengyel Borbála

  Megtekintések száma:

  234

  Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk,
  hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek.

• A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

  Szabóné Szőke Réka

  Pfau Christa

  Bartha Éva

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  456

  Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

• Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép

  202-207

  Kovács Sárkány Hajnalka

  Kovács Vilmos

  Megtekintések száma:

  239

  Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer- feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a
  mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011). Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is.

• A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján

  76-85

  Nagy Norbert

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  76

  A futballpiac alakulását napjainkban nem kizárólag a pályán zajló események határozzák meg, hanem egyre inkább a játékospiaci tranzakciók is, amelyek gazdasági jelentősége az elmúlt években látványosan megnövekedett. Az átigazolások a futballklubok működésének kiemelt pénzügyi eseményei közé tartoznak, mivel a játékosjogok értékesítése, valamint azok számviteli kezelése alapvető szerepet játszik a klubok pénzügyi stratégiájában. Jelen tanulmány három különböző országban működő futballklub – az FTC Labdarúgó Zrt. (amely a magyar számviteli törvény szerint), valamint a Borussia Dortmund és a Juventus FC (amelyek IFRS alapján) készítik beszámolóikat – 2020 és 2024 közötti pénzügyi kimutatásait vizsgálja. Összehasonlító elemzés keretén belül keresi arra a választ, hogy a sportágba áramló, növekvő pénzmennyiség és a transzferpiac általános felértékelődése hogyan tükröződik a klubok pénzügyi beszámolóiban. A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy a játékosjogok értékesítéséből származó bevételek milyen mértékben és arányban járulnak hozzá a különböző országokban működő futballklubok összbevételéhez, illetve kimutatható-e e bevételi komponens súlyának növekedése a 2020–2024 közötti időszakban. Az elemzés összehasonlító megközelítéssel értékeli a transzferbevételek relatív jelentőségét a klubfinanszírozás rendszerében, és arra keresi a választ, hogy a játékospiaci aktivitás fokozódása miként jelenik meg a vizsgált klubok pénzügyi beszámolóiban, különösen a bevételi struktúrák átalakulásán keresztül.

• Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése

  29-34

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  247

  A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben? A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal.

• TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓ, ILLETVE ROMÁNIA RÉGIÓIBAN

  51-61

  Nagy Szeréna

  Megtekintések száma:

  367

  A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek gyors növekedése az egyik legmeghatározóbb térbeli folyamatnak nevezhető. Az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségek mind politikai, mind gazdasági kutatások szempontjából állandó vizsgálatra adnak okot. Románia egyike azon európai uniós országoknak, amely esetében erőteljes a regionális egyenlőtlenségi szint. A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa Románia régióinak gazdasági, jövedelmi egyenlőtlenségeit a 2014-2018-as időintervallumot vizsgálva.

• A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai

  58-75

  Csáki-Darabos Rita

  Megtekintések száma:

  108

  Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

  A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

• A mezőgazdasági szakképzés lehetősége a dél-hevesi térségben

  19-23

  Pecsenyánszky Melinda

  Megtekintések száma:

  199

  A tanulmány mezőgazdasági szakképzésről, ezen belül 8 Dél-Hevesi település adataira támaszkodva készült. Az oktatás, a képzés, a szakképzés szerepe megkérdőjelezhetetlen. Minél képzettebb az ember, minél több lábon tud állni, annál jobb esélyei vannak a munkaerőpiacon, a megélhetése annál biztosabb. A főiskolai illetve egyetemi képzések állami férőhelyeinek számának csökkenésével a szakképzés egyre meghatározóbb szerepet tölt be.

• A CASH FLOW KIMUTATÁS – A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK NÉLKÜLÖZHETETLEN INFORMÁCIÓFORRÁSA

  24-33

  Böcskei Elvira

  Sereg Nikolett

  Megtekintések száma:

  668

  Ma már több mint három évtizede annak, hogy Magyarországon is létrejöttek az első vállal-kozások. A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A számviteli beszámolók nyilvánosak, így a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információ áll a piaci szereplők rendelkezésére. A számvitel egyrészt egy belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. Elsősorban ez a kettősség okozza a vele kapcsolatos kritikai észrevételeket. Évek óta viták kereszttűzébe áll, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek, számviteli szabályok, túlzott elvárásokat tartalmaznak-e? És egyúttal kérdés az is, hogy me-lyek azok az információk, amelyek nélkülözhetetlenek az érintettek megalapozott döntéshozatalához? Cikkünkben a cash flow kimutatás tételeinek bemutatásával annak szerepére és jelentőségé-re kívánunk rávilágítani. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy a kiegészítő melléklet részét képző cash flow kimutatás csupán csak egy kötelezően elkészítendő dokumentum, vagy valóban nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a számvitel érintettjeinek, a piac szereplőinek?

• Az idegen nyelvű képzések lehetőségei és feltételei A kis vidéki főiskolák szempontjainak figyelembevételével

  6-16

  Kacsirek László

  Neulinger Ágnes

  Megtekintések száma:

  221

  Magyarországon és külföldön egyaránt egyre több felsőoktatási intézmény indít idegen – főképp angol – nyelvű képzést. Ez előnyös az intézmény és menedzsmentje, oktatói, hallgatói és adminisztratív dolgozói számára. Stabil és növekvő bevételt eredményezhet, ami növeli a pénzügy stabilitását és növeli az intézmény, így a munkahely biztonságát is. Az anyagi előnyökön túl a legnagyobb előny a képzés nemzetközi jellegéből fakad. Az intézmény és polgárai nemzetköziesednek, s a szigorú feltételek kifejlesztése és biztosítása valamennyiük számára fejlődési lehetőséget és magasabb minőséget eredményez. A
  nemzetközi piacon a követelmények magasak, prémium terméket kell kifejleszteni. Ehhez meg kell teremteni a szervezeti kereteket, az infrastrukturális feltételeket és valamennyi résztvevő munkatársat képzésben kell részesíteni. A kis vidéki főiskolák hallgatói létszáma számos ok folytán a hazai piacon nem
  bővíthető, egyetlen kiút a nemzetközi hallgatók képzése.

• A Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetének elemzése és összehasonlítása az éves beszámolók alapján

  Bárczi Bence

  Megtekintések száma:

  337

  Összefoglalás

  A magyar sörfőzésnek hosszú időkre visszanyúló hagyománya van, ezért is kedvelik jelenkori társadalmunkban is ennyire ezt az ikonikus italt. Az alábbi cikk témája a magyarországi söripar két legmeghatározóbb résztvevőjének, a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati elemzésének elkészítése és összehasonlítása, különös tekintettel mérlegüknek eszköz oldalán fellelhető sajátosságaikra, hiszen ezzel választ kaphatunk a cégek kiemelkedő sikerességére. A mutatóhoz szükséges adatokat pedig az elmúlt 5 évre vonatkoztatva gyűjtöttem össze, hogy a cégek működéséről egy minél frissebb és átfogóbb képet kaphassunk.

• A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései

  254-259

  Ferencz Árpád

  Megtekintések száma:

  233

  A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.

• Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén

  140-143

  Lukács János

  Zéman Zoltán

  Megtekintések száma:

  335

  Az elmúlt években újra és újra felvetődik annak az igénye, hogy ne kelljen a tőzsdén bejegyzet nyilvánosan működő részvénytársaságoknak hazai számviteli törvény szerint is könyvelniük, és annak megfelelően egyedi éves beszámolót készíteniük, hanem legyen elegendő egy, az IFRS szerini konszolidált éves beszámoló összeállítása. Ez jelentős adminisztraí v tehercsökkentést eredményezhetne, mivel a menedzsment minden üzlei döntést az IFRS-ek és nem a számviteli törvény szerint készült beszámoló alapján hoz meg, főleg abban az esetben, ha a társasági nyereségadó megállapítására is nemzetközi
  standardok szerint elkészítet beszámoló alapján kerülne sor.

• HAZAI RENDEZÉSŰ NEMZETKÖZI SPORTESEMÉNYRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS OKAINAK FELTÁRÁSA

  Csiza Marton

  Megtekintések száma:

  288

  A sportvállalkozások központi terméke a sportesemény, a hivatásos sport központi terméke pedig a nemzetközi sportesemények. A sportesemények legfontosabb szereplője a fogyasztó, aktív és passzív egyaránt. Kutatásomban a passzív sportfogyasztókat vizsgáltam. Szerettem volna képet kapni arról, hogy bár figyelemmel kísérik a sporteseményt, mi a fő oka vagy okai a sportrendezvényről történő távolmaradásnak illetve mi volt legkevésbé hatással erre. A vizsgálat tárgya voltak az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései. A kérdőíves vizsgálat online formában zajlott hólabda módszerrel. A kérdőív összeállításánál korábbi passzív sportfogyasztást vizsgáló kérdőíveket vettem alapul. Közel 150 válasz érkezett. A kitöltők jellemzően a 18-25 éves korosztályból kerültek ki, közel azonos arányban voltak férfiak és nők. Lakóhely alapján főként városiak, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A távolmaradás legfőbb okainak a magas jegyárakat, a részvétel magas járulékos költségeit, behatárolt szabadon elkölthető jövedelmet, egyéb szórakozási alternatívákat és a kényelmet jelölték meg. Legkevésbé a védettségi igazolvány hiánya befolyásolta a kitöltőket a távolmaradásban. Ezen minta alapján érdemes lehet a stadionokban további kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani a mérkőzés idején kívül, akár a félidőben (halftime show), amik esetleg alternatív szórakozási lehetőséget biztosíthatnak, a mérkőzések színvonalát emelhetik, illetve nőknek, pároknak jegy és/vagy bérlet akció kialakítása is hatékony lehet. A kitöltők közel fele teljes mértékben támogatja további nemzetközi sportesemények Magyarországon való megrendezését.

• Magyar származás hatásának kvalitatív és kvantitatív kutatása a kereskedelmi márkás élelmiszerek márkaválasztására Kelet-Magyarországon

  215-299

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  277

  Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik az FMCG piac konkrét árucsoport vásárlási szokás kutatások középpontba állítása, mivel a napi társadalmi gyakorlatokban – végső soron az életminőség alakításában – betöltött kulcsszerepe vitathatatlan, valamint az egykori posztszocialista országokban lezajlott – a válság és a kereskedelempolitikai váltások miatt ma is tartó – alapvető strukturális átrendeződés társadalmi hatásai és azok feltáratlansága okán. A korábbi vizsgálatok többnyire absztrakt terekre fókuszáltak, elválasztva a napi társadalmi gyakorlatokat a térbeli kontextusoktól, amelyekben zajlanak. Ezért
  választottam kutatásom térbeli fókuszának az alacsonyabb diszkrecionális jövedelmű és vásárlóerejű Kelet-Magyarországot. A témaválasztás aktualitását másrészt az indokolja, hogy számos kutató (Totth, 2012, Pólya-Szűcs, 2013; Szakály, 2014) és piackutató intézet kutatási eredménye bizonyította, hogy a magyar vásárlók preferálják a magyar származású termékeket, ha azok ára nem haladja meg a külföldi termékekét. Ezért a termelői márkás termékeknél alacsonyabb árszínvonalú kereskedelmi márkás termékeket a vásárlók márkaválasztása során ár szempontjából előnyben részesíthetik az alacsonyabb árú import termékekkel szemben.

• Lakossági megtakarítások ösztönzése

  61-70

  Horváthné Kökény Annamária

  Bálint Ádám

  Kulcsár Petra

  Oravecz Gabriella

  Megtekintések száma:

  206

  A megtakarítások nem csak az egyén szempontjából fontosak, hiszen a makrogazdaság csak a megtakarításokból tudja finanszírozni a bővítő jellegű beruházásokat. A megtakarítások alakulásának pedig fontos eleme a hitelezési aktivitás is. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Kutatócsoportunkkal a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát és annak szerepét kutatjuk a háztartások életében, figyelembe véve a jelenlegi nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetet. Jelenleg primer kutatás történik, kérdőíves felmérés keretében, amelyben a háztartások megtakarítási szokásaira, vagyonszerkezetére kérdezünk rá.

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  272

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  231

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban

  5-15

  Horváthné Kökény Annamária

  Ádám Bálint

  Csajbók Róbert

  Komláti Lili

  Megtekintések száma:

  144

  A háztartásokat különböző életciklusok jellemzik, más-más bevételi is kiadási szerkezett el. Ezeket szükséges időben átgondolni, megtervezni, hogy azok pénzügyi fedezete biztosítható legyen. Hatékony esetben a háztartások képesek saját célrendszerük alapján a különböző alternatí v lehetőségek közül meghozni a mindenkori opti mális választásukat. Sok esetben a háztartások nem tudják meghozni ezeket a hatékony döntéseket, ami többnyire a pénzügyi
  kultúrájuk alacsony szintjére vezethető vissza. Az emberi életnek több olyan fő szakasza van, amelyben hasznos, ha az ember nagy összegű megtakarítással rendelkezik. Az egyik az időskor, amikor már egyáltalán nem vagy kevésbé alkalmas az egyén arra, hogy megélhetését biztosító munkajövedelemre tegyen szert. A másik a pályakezdés, családalapítás, önálló lakhatás biztosítása és az egzisztenciateremtés időszaka. A háztartások életciklusának egyik alternatí v
  lehetősége a saját vállalkozás alapítása és annak nyereséges működtetése, ami sokszor nem egyszerű feladat. Tanulmányunkban a megtakarításokról
  írunk és az egyes életciklusokban betöltött szerepét mutatjuk be. Írásunk a kutatómunkánk néhány fontos elemét tartalmazza. 

• AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSE ÉS HATÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

  Horváth Péter

  Megtekintések száma:

  226

  Az európai uniós csatlakozás révén hazánk számos támogatási csatornán keresztül juthatott forráshoz. A hazai gazdálkodók az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikája révén szintén jelentős támogatási forrásból részesülhetnek. A támogatások objektív és szubjektív megítélése heterogén módon alakul hazánkban. A tanulmány a Dél-alföldi Régió egyik járásán keresztül mutatja be a támogatások megítélésének főbb szempontjait, továbbá arra keresi a választ, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők hathatnak a támogatások megítélésére.

• A zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmének jövőképe

  102-112

  Sájer István

  Megtekintések száma:

  176

  Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai
  fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelem
  jelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztos
  pénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről.

• AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL

  Horváth Péter

  Megtekintések száma:

  182

  A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.

• A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére

  51-59

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  256

  A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
  jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
  igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat.