Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A gyerekek befolyásoló szerepe szüleik élelmiszer üzletválasztásában
    180-187
    Megtekintések száma:
    161

    A családnak jelentős szerepe van a vásárlási döntési folyamatban, mint a társadalom elsődleges döntéshozatali egysége. Kiemelkedő szerepe van a fogyasztói szocializációban és a gyerekek fogyasztóvá válási folyamatában. A család keretet ad, amelyen belül a gyermekek megtanulják hogyan viselkedjenek fogyasztóként, elsajátítják a vásárláshoz és fogyasztáshoz szükséges kompetenciákat. A gyerekek családon belüli szerepének változása rendkívül aktuális az elmúlt időszakban, és hatással van a családon belüli vásárlási döntési folyamatra, talán még az élelmiszer üzletválasztásra is.

  • ÜZLETI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOKNÁL: ANALYSIS OF FACTORS AFFECTING EBIT IN FOOD RETAILER ENTERPRISES IN HUNGARY
    Megtekintések száma:
    213

    A cikk célja, hogy bemutasson a vizsgált Magyarországon működő élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozások vonatkozásában vállalati vezetők/tulajdonosok által kitöltött kérdőív segítségével, kvalitatív adatokra támaszkodva az üzleti eredményre hatást gyakorló néhány tényezőt. Függvénykapcsolatot definiáljon a vizsgált változók között, ezáltal alapot teremtsen további kvantitatív kutatáshoz. 

  • Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép
    202-207
    Megtekintések száma:
    110

    Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer- feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a
    mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011). Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is.

  • A jövő bio erőforrásai- a nem hagyományos biotechnológia alkalmazása
    13-18
    Megtekintések száma:
    98

    A speciális orvosi, összehasonlító biotechnológiai eljárások használata nagyban hozzájárul az állategészség fejlődéséhez, az állai termékek, nyersanyagok termelékenységének a növeléséhez, számos állaf aj megmentéséhez és nem utolsó sorban a humán egészség fejlesztéséhez. A transzgenikus állai szerveket ma már számos alapkutatásban felhasználják (gének meghatározása, a gének funkciójának megállapítása, a gének kontrollált módosítása); továbbá felhasználják farmakológiai vizsgálatokban, főleg olyan komponensek előállításában, amelyek a rákos sejteken feji k ki hatásukat, valamint rekombinált fehérjék és bioreaktorok előállítására, élelmiszer biotechnológiai kutatásokban, stb. A bio-élelmiszerek a jövő nemzedékek és jövőbeni gazdaság alternaí v élelmiszerei lehetnek. Az ezen a területeken munkálkodó tudósoknak előrelátóan és elővigyázatosan kell eljárniuk, fi gyelembe véve a mindig aktuális bio-élelmiszer előállítás lehetőségeit és méreteit a piaci igények függvényében, új élelmiszer források kutatásával, kifejlesztésével és megtartásával.

  • A vajdasági fűszerpaprika vertikum nyomonkövethetőségi rendszer modellezésének lehetséges elvei
    43-50
    Megtekintések száma:
    94

    Vajdaságban a termékek nyomon-követhetőségének a szükségessége az Európai uniós jogszabályok átvételével került a figyelem központjába. A nyomon követés megvalósításához szükségeltetik az egész élelmiszer vertikum szereplőinek közreműködése. A szerzők a fűszerpaprika termesztés, feldolgozás és értékesítés mintáján egy olyan új nyomon-követési elvrendszert dolgoztak ki és mutatnak be, amely átláthatóvá teszi a termék követhetőségét, és adaptálható a helyi, számos esetben hiányos jogszabályi keretrendszerbe. A rendszer alkalmazásával igazolhatóvá válik a nyersanyag élelmiszer-biztonsági megfelelősége és a
    késztermék eredete.

  • A gyerekek befolyásoló szerepe az élelmiszervásárlási döntési folyamatban
    78-86
    Megtekintések száma:
    72

    A családi élelmiszer vásárlási folyamat döntési szakaszából elsősorban az üzletválasztásban, valamint a termék- és márkaválasztásban a gyerekek által betöltött befolyásoló szerep vizsgálatát tűztük ki célul a napi és nagybevásárláskor. A kutatásban a szakirodalmi áttekintés és szekunder kutatás módszerén kívül a kvalitatív (mélyinterjú) primer kutatás módszerét alkalmaztuk. Kutatásunk főbb megállapításai szerint a gyerekek családi élelmiszervásárlásban döntésbefolyásoló szerepe egyértelműen tetten érhető, de sem az üzlet-, sem a termék-, sem a márkaválasztás szempontjából a mélyinterjú alanyok válaszai alapján nem beszélhetünk dominanciáról. Egyértelműen látszik, hogy nagybevásárlás helyszínének valamint a saját részükre vásárolt termékek és márkák kiválasztásában nagyobb befolyásoló szereppel rendelkeznek.

  • Magyar származás hatásának kvalitatív és kvantitatív kutatása a kereskedelmi márkás élelmiszerek márkaválasztására Kelet-Magyarországon
    215-299
    Megtekintések száma:
    120

    Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik az FMCG piac konkrét árucsoport vásárlási szokás kutatások középpontba állítása, mivel a napi társadalmi gyakorlatokban – végső soron az életminőség alakításában – betöltött kulcsszerepe vitathatatlan, valamint az egykori posztszocialista országokban lezajlott – a válság és a kereskedelempolitikai váltások miatt ma is tartó – alapvető strukturális átrendeződés társadalmi hatásai és azok feltáratlansága okán. A korábbi vizsgálatok többnyire absztrakt terekre fókuszáltak, elválasztva a napi társadalmi gyakorlatokat a térbeli kontextusoktól, amelyekben zajlanak. Ezért
    választottam kutatásom térbeli fókuszának az alacsonyabb diszkrecionális jövedelmű és vásárlóerejű Kelet-Magyarországot. A témaválasztás aktualitását másrészt az indokolja, hogy számos kutató (Totth, 2012, Pólya-Szűcs, 2013; Szakály, 2014) és piackutató intézet kutatási eredménye bizonyította, hogy a magyar vásárlók preferálják a magyar származású termékeket, ha azok ára nem haladja meg a külföldi termékekét. Ezért a termelői márkás termékeknél alacsonyabb árszínvonalú kereskedelmi márkás termékeket a vásárlók márkaválasztása során ár szempontjából előnyben részesíthetik az alacsonyabb árú import termékekkel szemben.

  • A Népegészségügyi termékdíj 2011-ben és 2012-ben
    40-47
    Megtekintések száma:
    31

    Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 64,5%-a, hozzávetőlegesen 119 millió fő számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. 17,5 millió elhízott fiatalkorú él az Európai Unióban. A túlsúlyosak vagy elhízottaknak az aránya Magyarországon is meghaladja a 60%-ot. Mindez az egészségügyi kiadások drasztikus emelkedését eredményezi. A probléma megoldásának egy lehetséges módja a „hamburgeradó” bevezetése, melyet Magyarország 2011-ben meg is tett. 2012-ben a tapasztalatokat figyelembe véve az adó mértéke emelkedett .

  • Startup megoldások a termékfelelősség, az agribusiness és a biztosítás területén
    123-128
    Megtekintések száma:
    43

    Számos vállalat nem méri fel még napjainkban sem, hogy a megfelelő biztosítási védelem megszerzése külön szakmává vált. A legnagyobb cégek már külön, ún. risk managert alkalmaznak, aki mélyen és alaposan nagy jogi és biztosítási szakértelemmel, tapasztalattal informálódik, mérlegel, elemez, összevet, s
    ez alapján dönt a cége érdekeit elsődlegesen szem előtt tartva. A mezőgazdasági termékeknek már háromnegyede félkész, illetve feldolgozott élelmiszer, aminek köszönhetően a mezőgazdasági termékeknél is egyre nagyobb mértékben értelmezhetővé válik a Termékfelelősségi törvény. Meggyőződésem, hogy előnyben részesülnek azok a vállalatok és ter mé keik, amelyek megfelelnek  szigorú feltételeknek, termékeik pedig megkapták a környezetszennyezéstől mentes, termékfelelősség-biztosítással ren delkező, tiszta termék tanúsítványát.

  • Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában
    58-66
    Megtekintések száma:
    98

    Kutatásunk során összefüggést kerestünk a gyermekkori elhízás és az édesanya testalkata, életmódja között . Cramer-féle asszociációs együtt hatóval vizsgáltuk az édesanyák által becsült testalkat és a tényleges BMI (testt ömeg index) közötti kapcsolatot. A vélemények nem tükrözik a magyar valóságot, hiszen a gyermekes anyák esetében a kapcsolat szorossága közepesnek minősül (0,519), vagyis sokan tudták helyesen megállapítani saját testalkatukat. Nincs ez másképpen a gyermekekről hitt testkép esetében sem. Kutatásunk során megállapított uk, hogy a szülő testalkata befolyásoló hatással bír a gyermek testalkatára is. A befolyásoló hatás a gyermek korától függ (3,6 – 8,5%).

  • Magyar baromfi és sertéságazat vagyoni helyzetének elemzése és összehasonlítása 2005 és 2015 között
    67-75
    Megtekintések száma:
    162

    Az emberiség táplálkozásában a húsfogyasztás a kezdetektől kiemelkedően fontos szerepet tölt be, a hús tehát egy alapvető élelmiszer. A világ népessége folyamatosan növekszik, és az emberek egyre több magas hozzáadott értékű élelmiszert fogyasztanak, mint pl. húst és tejtermékeket. A hústermelés és a húsfogyasztás tekintetében nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is a két legmeghatározóbb szakágazat a baromfi és sertéságazat. Míg a 90-es évekig egyértelműen a sertéságazaté volt a vezető szerep, addig ez napjainkra megváltozott, és a jelenlegi trendek szerint a baromfiágazat át fogja venni a vezető szerepet. Kutatásunkkal azt szeretnénk feltárni és megvizsgálni, hogy ennek a szerkezetváltásnak milyen hatása van a két ágazat vállalkozásainak gazdasági, ezen belül vagyoni helyzetére.

  • Árucímkék a fogyasztó szemszögéből
    50-57
    Megtekintések száma:
    42

    Szekunder kutatási eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi fiatalok többsége a magas zsír,- só,- cukortartalmú élelmiszerek intenzív fogyasztói közé sorolható. Primer kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fi ataloknak mintegy fele olvassa el a termék hátulján lévő összetételjegyzéket. A helyzet még inkább aggasztó, mivel a megkérdezett eknek csak mintegy 40%-a ismeri az összetevők egészségre gyakorolt hatását (saját
    véleményük szerint). Kijelenthetjük, hogy Magyarországon az élelmiszercímkék nem támogatják hatékonyan a fogyasztói döntéseket. Fontos lehet más országok gyakorlatának átvétele ezen a téren, úgymint az Egyesült Államok gyakorlata vagy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatának alkalmazásba vétele.

  • AZ ÉTKEZÉSI TOJÁSTERMELÉSBEN ALKALMAZOTT TARTÁSTECHNOLÓGIÁK FENNTARTHATÓSÁGI KÉRDÉSEI
    Megtekintések száma:
    207

    Ma már egyre inkább ismert az étkezési tojás pozitív hatása, az anyatejhez hasonló, teljes biológiai értékű fehérjéket tartalmazó élelmiszer. Miután relatíve olcsó, magas tápértékű komplex táplálékforrás, az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban és a legkisebb környezeti terhelés mellett a tojással fedezhető. Hasonlóan más élelmiszerekhez, a tojással kapcsolatos fogyasztói igények is jelentősen változtak az elmúlt években, egyre inkább előtérbe kerül az állatjólét, valamint az egészség- és környezettudatosság, s ennek okán egyre több kérdés merül fel a különböző tartásmódokkal, különösképpen a ketreces rendszerekkel kapcsolatosan. Ennek kapcsán a tanulmány célja, hogy megvizsgálja a különböző tartásmódok fenntarthatóságbeli kérdéseit, valamint a fogyasztók egészségére és tojásfogyasztásra ható tényezőit, a releváns nemzetközi szakirodalmak és adatbázisok szintetizálása révén.

  • Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében
    24-27
    Megtekintések száma:
    116

    A gazdasági válság hatására árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a magyar vásárlók, és a bevásárlási alkalmak is tervezett ebbek lett ek. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az áru frissessége, az árszínvonal és a választék továbbra is a legfontosabb szempontok, viszont megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. Kutatásokból kiderül, hogy kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a
    korábbi években. A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti , hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége az árszínvonal és a választék voltak hazánkban a legfontosabb szempontok. Megfi gyelhető, hogy a válság hatására csökkent
    e szempontok relatí v súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. A körbevásárlás hatására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése.