Keresés

Keresési eredmények

• A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata

  13-20

  Maklári Eszter

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  56

  A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését.  Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.

• Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai

  77-82

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  398

  A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

• PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában

  1-12

  Nemessályi-Bistey Judit

  Megtekintések száma:

  52

  Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  269

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

• A fair trade termékek szerepe a magyar kiskereskedelemben

  136-148

  Csapó Ildikó

  Megtekintések száma:

  186

  A méltányos kereskedelmet többféleképpen is értelmezhetjük, de a közgazdaságtani jelentése, „nem hagyományos” kereskedelemi forma. A méltányos kereskedelem, azaz a fair trade a nemzetközi árucsere szokásos értelmezésétől eltérő kereskedelmi partnerséget jelent. Az igazi fő célja a hátrányos helyzetű termelők részére biztosított hosszú távú, kiszámítható és fenntartható fejlődést biztosítása előnyösebb kereskedelmi feltételekkel és a fejlett „északi” országokban a méltányos kereskedelemből származó termékek bevezetése a kereskedelem vérkeringésébe. A kereskedelem akkor válik méltányossá, ha megakadályozza az emberi- és természeti erőforrások pusztítását és kizsákmányolását, ennek érdekében szabványváltozásokat ér el és nem szeretné megváltoztatni a hagyományos nemzetközi kereskedelem struktúráját. A méltányos kereskedelem egy olyan szemlélete a kereskedelmi tevékenységnek, amely a termelő szükségleteit helyezi előtérbe, egy újfajta termelő-kereskedő közötti megállapodás segítségével.

• Az oktatásfejlesztés átalakítási folyamatai Oroszországban

  194-198

  Molchanov Igor

  Molchanova Natalya Petrovna

  Megtekintések száma:

  206

  A tanulmány áttekinti az Orosz Föderáció oktatásfejlesztési kérdéseit a gazdaság és a szociálpolitika átalakításának, modernizációjának időszakában. Bemutatásra kerülnek az emberi erőforrás potenciál, a pénzügyi biztonság és a közigazgatás fejlesztésének irányvonalai a tanulás tartományán belül.

• Exploring Digital Maturity Perception vs. Reality in Hungarian SMEs

  1-12

  Péntek Ádám

  Kovács Sándor

  Helmeczi András

  Kovács Tamás

  Megtekintések száma:

  266

  The research aimed to explore how the digitalization development of micro, small, and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary relates to their perceived digital readiness, and what role the size of the enterprise plays in this relationship. During the data collection, structured questionnaire data were collected from 207 enterprises, which were analyzed using the Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM) method. The reliability of the measurement model was adequate (Cronbach alpha: 0.728–0.915; AVE: 0.579–0.792), and the discriminatory validity was verified by several procedures (e.g., HTMT values: 0.425–0.641). According to the results of the structural model, actual digitalisation had a negative, significant relationship with perceived digital readiness (β = -0.444; p < 0.001) and perceived adaptability (β = -0.501; p < 0.001). The size of the enterprise also had a significant impact on the perception of adaptability (β = 0.363; p < 0.001) and also played an intermediary role in the model. The results suggest that more advanced businesses are more critical of their situation, while smaller companies tend to overestimate their digital capabilities. The research contributes to a deeper understanding of the distortions of digitalization self-assessment and the foundation of targeted development interventions.

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  185

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.

• A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban

  157-160

  Voskolovich Nina

  Megtekintések száma:

  183

  A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítési módszert alkalmaz: a különböző éghajlati övezetek szerinti , a turisztikai erőforrás-ellátottság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést. A következtetések és az ajánlások a turizmus teljesítményének növelését célozzák.

• A digitális transzformáció hatása az üzleti modellre

  69-79

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  350

  A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.

• A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon

  247-253

  Deák Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  217

  A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.

• Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen

  149-158

  Bótáné Horváth Noémi

  Megtekintések száma:

  171

  A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
  együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást.

• ESPORT ITTHON: SZERVEZETEK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

  Szabados György Norbert

  Bácsné Bába Éva

  Fróna Dániel

  Bács Zoltán

  Helmeczi András

  Kulcsár Gergely

  Ráthonyi Gergely

  Kovács Sándor

  Megtekintések száma:

  729

  Igen izgalmas időszaka van a hazai gaming és esport szférának, mely úgy tűnik, hogy kiemelt figyelmet kapott a hazai, koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben. Amennyire lassan közhelynek számít a Fortnite, DOTA2, CS, Overwatch, LOL stb. játékok (sportágak) helyzetére, versenyzőire, sporteseményeire való hivatkozás és nézettség, úgy kerülte el eddig a szakma figyelmét a tevékenység hazai társadalmi és szervezeti hátterének, valamint ezzel összefüggésben fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. A kutatás módszertana az irodalmazás során alkalmazott másodelemzésen túl empirikus kvalitatív interjús felvételezés, melyet szakmabeli szervezetek, sportemberek körében mértünk fel és kerestük tanulmányunkban arra a kérdésre a választ, hogy vajon milyen is a sport hazai helyzete, miféle nehézségek, kilátások jellemzik az ebben a körben működő egyéneket és szervezeteket, figyelembe véve a társadalmi vonatkozásokat is. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy mind szervezeti mind társadalmi oldalról több változás lenne kívánatos.

• A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság versenyképességében

  71-77

  Hojsza Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  116

  A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennünk. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele gazdasági fejlődésünk különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen.

• Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése

  29-34

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  212

  A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben? A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal.

• Regionális gazdasági szerkezetváltás és munkaerőpiaci adaptáció – a debreceni ipari beruházások hatásainak elemzése

  139-154

  Szobonya Péter

  Megtekintések száma:

  25

  A tanulmány a Debrecenben 2015-2025 között megvalósuló nagyszabású ipari beruházások munkaerőpiaci hatásait vizsgálja, különös tekintettel a BMW, CATL és más multinacionális vállalatok által generált gazdasági szerkezetváltásra. A kutatás célja feltárni, hogy az új high-tech iparágak megjelenése hogyan alakítja át a regionális munkaerőpiac szerkezetét, milyen kompetencia-átrendeződést eredményez, és milyen vezetői kihívásokat vet fel. A módszertani megközelítés szakirodalmi elemzést, szekunder adatgyűjtést és szakértői konzultációkat ötvöz, a Déli valamint Északnyugati Gazdasági Övezetekben megvalósuló beruházásokra fókuszálva. A kutatás azonosította a debreceni munkaerőpiacon jelentkező "kettős sokkhatást": a több mint 20 000 új munkahely létrehozása mennyiségi sokkot, míg az iparági szerkezetváltás és a high-tech iparágakat képviselő nemzetközi cégek kompetenciaelvárásai minőségi sokkot eredményeznek. A munkaerőért folytatott verseny jelentős bérnövekedést eredményezett és új toborzási-megtartási stratégiák alkalmazását kényszeríti ki, emellett az interkulturális vezetés és a szervezetépítés is kritikus kihívássá vált a debreceni zöldmezős beruházások megvalósítása során. Debrecen gazdasági szerkezetváltása példaértékű folyamat a regionális fejlődés szempontjából, amely azonban jelentős adaptációs kihívásokat vet fel mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára.

• Az Magyar Honvédség légiszállító képességének változása napjainkig, a fejlesztés jövőbeni lehetőségei

  216-227

  Szászi Gábor

  Megtekintések száma:

  166

  A NATO csatlakozás új kihívások elé állította a Magyar Honvédséget. A haza védelme mellett a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében Magyarországtól akár több ezer kilométerre lévő válságövezetekben is szerepet kell vállalnunk. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a felajánlott erők megfelelő időben és természetesen költséghatékonyan el tudjanak jutni az adott alkalmazási övezetekbe. A cikk célja annak bemutatása, hogy ezen követelménynek a Magyar Honvédség hogyan tud eleget tenni. Fontos kérdés, hogy saját képességként, vagy egyéb (polgári vagy katonai) forrásból célszerűbb-e biztosítani a szükséges légiszállító kapacitást. Ennek megválaszolására vizsgálom azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt 10-15 évben hatást gyakoroltak a légiszállító képesség alakulására.

• Nemzetközi megállapodások a turizmus területén

  143-148

  Miroshnikova Yulia

  Megtekintések száma:

  203

  A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is.

• Lakossági megtakarítások ösztönzése

  61-70

  Horváthné Kökény Annamária

  Bálint Ádám

  Kulcsár Petra

  Oravecz Gabriella

  Megtekintések száma:

  188

  A megtakarítások nem csak az egyén szempontjából fontosak, hiszen a makrogazdaság csak a megtakarításokból tudja finanszírozni a bővítő jellegű beruházásokat. A megtakarítások alakulásának pedig fontos eleme a hitelezési aktivitás is. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Kutatócsoportunkkal a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát és annak szerepét kutatjuk a háztartások életében, figyelembe véve a jelenlegi nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetet. Jelenleg primer kutatás történik, kérdőíves felmérés keretében, amelyben a háztartások megtakarítási szokásaira, vagyonszerkezetére kérdezünk rá.

• A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

  31-37

  Naárné Tóth Zsuzsanna

  Naár Antal Tamás

  Sőreg Ádám Pál

  Vinogradov Szergej

  Megtekintések száma:

  209

  A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
  elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

• Oroszország turizmusának regionális sajátosságai: a klaszterek képződése

  79-87

  Igor Nikolaevich Molchanov

  Megtekintések száma:

  214

  Jelen tanulmányban felhívjuk a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírjuk a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejtjük a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül javaslatokat teszünk a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A regionális turizmus klaszter szervezeti modellje egy két elemből álló magon alapszik, amelynek a gyakorlati
  alkalmazása javítani fogja a klaszterek képződését a szolgáltatóipar teljes körében és a változatos környezethez fogja igazítani őket. A tudományos és a módszertani eszközök fejlesztése, valamint a gazdasági és az adminisztrációs erőforrások összekapcsolása szilárd alapot fog biztosítani a turizmus szektor fejlesztéséhez, növeli a gazdasági szereplők befektetési kedvét és a gazdaságot vonzóbbá teszi a befektetők számára a kormányzás regionális szintjén.

• A mezőgazdasági szakképzés lehetősége a dél-hevesi térségben

  19-23

  Pecsenyánszky Melinda

  Megtekintések száma:

  181

  A tanulmány mezőgazdasági szakképzésről, ezen belül 8 Dél-Hevesi település adataira támaszkodva készült. Az oktatás, a képzés, a szakképzés szerepe megkérdőjelezhetetlen. Minél képzettebb az ember, minél több lábon tud állni, annál jobb esélyei vannak a munkaerőpiacon, a megélhetése annál biztosabb. A főiskolai illetve egyetemi képzések állami férőhelyeinek számának csökkenésével a szakképzés egyre meghatározóbb szerepet tölt be.

• Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben

  27-33

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  307

  A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

• Az un. „alternatív állatfajok” (szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, baromfi , nyúl) és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben

  132-136

  Seregi János

  Bartos Szabolcs

  Kovács Ágnes

  Megtekintések száma:

  222

  Hazánknak, mint a Kárpát medence szerves részének állatt enyésztési hagyományai régiónként különbözőek. Emellett mára az idegen hatás jelei, az un. „özönfajok” számának döntő fölénye is érzékelhető. A törekvés az állattartó környezet megóvására és a termékek sora mára felélesztett e azokat az igényeket, amelyek a múlthoz való visszatérésre irányulnak. Újból megjelennek a következő főbb fajok, fajták (a teljesség igénye nélkül): borz deres és jersey szarvasmarha, „színes” sertések (német öves, cornwall, berkshire stb.). Szerephez jut számos napjainkra már részben elfelejtett juh, kecske, magyar tyúk és vízi szárnyas fajta, és a magyar óriás nyúl. A folyamat kibővül a felsorolt állatfajok alapanyagaiból és termékeiből készült termékek komplex marketi ngjével: falusi turizmus, rendezvények, összejövetelek, vidékfejlesztés. Így a nagy értékű, speciális minőségű regionális kézműves hagyományos termékek erősítik a régiók fejlődését; az export igényeket is kielégíti k és gazdagítják a termékspalett át a különböző „régiók ízeivel”.

• A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban

  153-156

  Voskolovich Nina

  Megtekintések száma:

  249

  A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítási módszert alkalmaz: a különböző éghajlai övezetek szerini , a turisztikai erőforrás-ellátot ság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést.A következtetések és az ajánlások a turiszmus teljesítményének növelését célozzák.