Keresés

Keresési eredmények

• Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen

  149-158

  Bótáné Horváth Noémi

  Megtekintések száma:

  199

  A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
  együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást.

• A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon

  33-44

  Fróna Dániel

  Fróna-Hadas Dorina

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  351

  A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.

• A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE

  Szóka Károly

  Megtekintések száma:

  2351

  A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  234

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• The Impact of Green Marketing Strategies on Employees Green Performance: An HRM Perspective

  83-92

  Mohammad Alzu’bi Rama

  Kontor Enikő

  Megtekintések száma:

  461

  The rising concerns of the influence of human actions on the environment has resulted in a growing focus in the field of management science, particularly Human Resource Management (HRM). The right direction of going green must be directly linked with Environmental, Economic, and social performance Also, the field of Green Marketing has recently gained significant interest from researchers and practitioners in the realm of consumer behavior. Marketing and HR are fundamental departments in any organization, and their collaboration is essential for the success and resilience of a business, especially if the focus on sustainable development. This research aim to identify the impact of GM on employees’ green performance (GP). Also, to enhance research efforts, and improve the search process for other researchers seeking relevant paper and future research. The research problem has been formulated with the question: Can green marketing impact employees’ green performance by adapting, implementing, and promoting environmentally conscious behavior and corporate sustainability. This article provides a systematic Literature Review of existing research as a methodology. This research found that business can use GM strategies to impact the employees GP. Therefore, promoting and encouraging environmentally conscious practices in the workplace and incorporating a “sustainable culture” will help employees feel healthier, more motivated to finish their work, easily communicating their ideas about best green practices, and more satisfied with the company.

• Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon

  129-141

  Szarvák Tibor

  Tóth János

  Megtekintések száma:

  160

  Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v  udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható
  absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen.

• A szellemi tulajdon gazdasági hatása Európában és Magyarországon

  83-89

  Szilágyi Gábor

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  265

  Az írás célja, hogy elméleti kutatás keretében megmutassa az Európai és a Magyar szellemi tulajdon helyzetét a vállalkozások életében. A tanulmányban gazdasági oldalról megközelítve igyekszünk elemezni és bemutatni ezt a külső szemlélő számára kizárólag jogi jelenségnek tűnő területet.

• REJTETT GAZDASÁG ÉS A COVID-19 JÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  1354

  Rejtett, fekete, adózatlan vagy árnyékgazdaság, mindegyik kifejezés ugyanazt jelenti, de hiába van több szavunk is a jelenségre, sokan nem tudják mi is az, mekkora a mértéke és nincsenek pontos értékek arról sem, hogy Magyarországon hogyan alakul a fekete gazdaság. Fekete gazdaságnak nevezzük röviden a gazdaság azon részét, amely után nem került befizetésre adó, tehát például nem hivatalos a tevékenység, amely folyik vagy a foglalkoztatás feketén zajlik. Sokat beszélünk arról, illetve a kormány is egyre több törekvést tesz az irányába, hogy kifehérítse a gazdaságot. Számos meghozott intézkedés hatására arról szólnak a hírek, hogy sikerült visszaszorítani az árnyékgazdaságot. Mi is pontosan a rejtett gazdaság? Milyen mértékű az adózatlan gazdaság Magyarországon? Vajon teljes mértékben megszüntethető a fekete gazdaság létezése, teljesen kifehéríthető a gazdaság? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ezen tudományos cikk keretein belül. Milyen hatással van a COVID- 19 járvány a rejtett gazdaságra, és a kormánynak milyen válaszai lehetnek?

• A nemzetközi és a hazai oktatási turizmusról

  30-37

  Árva László

  Könyves Erika

  Megtekintések száma:

  178

  .

• A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon

  21-30

  Petrányi Anikó

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  380

  A könyvvizsgálati munka Magyarországon is több évtizedes múltra tekint vissza. A politikai és gazdasági rendszerváltást követően a kialakuló piacgazdaságban szükségesé vált a vállalkozások bevallásának szakmai felülvizsgálata és a tévedések illetve szándékos hibák kiszűrése. A könyvvizsgálat a vállalkozások ellenőrzésén túlmenően kiterjed a pályázati források felhasználásának vizsgálatára és az elszámolások hitelesítésére is. Az auditorok munkájukkal biztosítani szeretnék a vállalkozói közélet tisztaságát. A munka megítélése szempontjából fontos tény, hogy a könyvvizsgálók nem hatósági személyek, munkájukat vállalkozóként végzik és annak pontosságáért teljes vagyonukkal felelnek.

• Orvos-beteg és az egészségügyi team kommunikációja a Visegrádi országokban – általános irodalmi áttekintés

  45-56

  Pozsgai Éva Julianna

  Bíró Klára

  Megtekintések száma:

  393

  A tanulmány célja az volt, hogy egy általános szakirodalom kutatáson és elemzésen keresztül megvizsgálja és összehasonlítsa az orvos-beteg, valamint az egészségügyi team-en belüli kommunikációval kapcsolatos preferenciákat, az egészségügyi team-en belül a kommunikációs készségekkel kapcsolatos attitűdöket a Visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált országban készültek önálló empirikus kutatásokon alapuló publikációk, azonban egységes, validált kérdőív használatán alapuló, összehasonlító elemzést Bányai és munkatársai 2021-ben végeztek. Kutatásukból kiderült, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a rossz egészségi állapot meghatározza az orvos-beteg kommunikáció minőségének megítélését a betegek részéről mindegyik országban. Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció egyéni-, hívatás béli- és rendszer korlátokkal sújtott. A kommunikációs készségek fejlesztése hozzájárul az egészségügyi dolgozók körében a deperszonalizáció és kiégési szindróma megelőzéséhez, valamint a kommunikációs készségek elsajátításának jól megtervezett folyamata a szakápolók pozitív hozzáállását eredményezheti. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintjein végzett önálló kutatások eredményei szerint a betegek elvárták a pontos, egyértelmű tájékoztatást a betegségükről, a kezelésük módjáról, a szakértelmet, a kezelés hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltatásokkal akkor voltak elégedettek, ha a jó kezelést a beteg állapotáról szóló egyszerű tájékoztatás, érthető és hozzáférhető magyarázat követte a hozzátartozóknak. Az egészségügyi személyzet kommunikációs készségei gyenge pontokként kerültek megjelölésre, a kommunikációs készségek fejlesztése a szakember képzésben háttérbe szorult. A betegközpontú egészségügyi ellátórendszer megvalósulása érdekében hatékony humán erőforrás programok kidolgozása szükséges. Ezek feltétele az egészségügyi kommunikáció területén végzett további kutatások. Javasolható a PPOS kérdőív használata, mellyel felmérésre kerülhetnek és összehasonlíthatóvá válnak mind a négy ország egészségügyi szakember társadalmának kommunikációval kapcsolatos attitűdje az egészségügyi ellátás különböző szintjein.

   

• AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÁSA EGYES MÁS EGÉSZSÉGÜGYI TÉNYEZŐKRE

  Vajo Peter

  Megtekintések száma:

  257

  Összefoglalás

  A jelenlegi koronavírus világjárvány bebizonyította, hogy mennyire sérülékeny az emberi populáció a fertőző betegségekkel szemben. Az emberiség történetében az egyik legrégebben jelenlévő, számos nagy járványért felelős vírus az influenza. Alapbetegségként is, illetve a hozzá társuló másodlagos fertőzések okán is az egyik legnagyobb fertőzésveszély-forrás, amely hosszú története során több millió ember haláláért felelős. Korábbi kutatásaim során sikerült bizonyítanom a beadott influenza elleni védőoltások és az influenza megbetegedések előfordulása közötti összefüggéseket. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a Magyarországon alkalmazott influenza elleni védőoltások milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen hatást gyakorolnak az egészségügy egyéb területeire és ezáltal hogyan hatnak az életminőség alakulására. A felhasznált adatok egzakt statisztikai forrásokból származnak, a felhasználásukkal elvégzett számításokból levont következtetések pedig bizonyítják, hogy az influenza elleni átoltottság mértéke kimutathatóan pozitívan befolyásolja a különböző betegségtípusok előfordulásának gyakoriságát, illetve lefolyásának súlyosságát. Ezen kívül szignifikáns hatással bír a várható élettartam alakulására is.

• Méhállomány csökkenésének okai, várható következményei, környezetre gyakorolt hatásai

  222-225

  Vathy Veronika

  Megtekintések száma:

  252

  A kutatások bizonyítják, hogy a méhállomány világszerte csökkenő tendenciát mutat. Nagyon fontos, hogy a magyar méhészek méhcsaládjait és a magyar minőségi méz-termékeket megóvjuk, ezáltal a környezetünket, „életünket” is. A probléma megelőzése a legfontosabb. Már vannak lépések annak érdekében, hogy méhállomány pusztulását megakadályozzuk és csökkentsük. Ezek közé tartozik, a bizonyos rovarölő- csávázó szerek, használatának betiltása, valamint a Magyarországon a GMO-os növények termesztésének törvényi korlátozása. Ezen kívül biztosítanunk kell a méhek számára a megfelelő méhlegelőt. Mindezek és megfelelő tudás használatával a jövőben is tudjuk biztosítani a méh állomány növekedési tendenciáját. A dolgozatomban a méhállomány csökkenésének
  okait keresem, várható következményeit vizsgálom, és javaslatokat fogalmazok meg a káros hatások ellensúlyozása érdekében.

• DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS

  Boros Anita

  Kovács László

  Megtekintések száma:

  251

  In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

• Árucímkék a fogyasztó szemszögéből

  50-57

  Szűcs Róbert Sándor

  Krikuska Anett

  Megtekintések száma:

  158

  Szekunder kutatási eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi fiatalok többsége a magas zsír,- só,- cukortartalmú élelmiszerek intenzív fogyasztói közé sorolható. Primer kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fi ataloknak mintegy fele olvassa el a termék hátulján lévő összetételjegyzéket. A helyzet még inkább aggasztó, mivel a megkérdezett eknek csak mintegy 40%-a ismeri az összetevők egészségre gyakorolt hatását (saját
  véleményük szerint). Kijelenthetjük, hogy Magyarországon az élelmiszercímkék nem támogatják hatékonyan a fogyasztói döntéseket. Fontos lehet más országok gyakorlatának átvétele ezen a téren, úgymint az Egyesült Államok gyakorlata vagy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatának alkalmazásba vétele.

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  274

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

• „A gazdálkodó legjobb munkatársa a földigiliszta”– avagy a minimális talajbolygatás jótékony hatása a talajszerkezetre

  250-258

  Barczi Attila

  Harrach Tamás

  Nagy Valéria

  Megtekintések száma:

  294

  Németországban az utóbbi évtizedekben a szántóföldek nagy részén jelentősen javult a talajszerkezet. Ritkábban figyelhető meg talajerózió. Az 1970-es évek óta Németországban szignifikánsan csökkent a talajok bolygatása a szántóföldi művelés során. A kevésbé bolygatott talajnak nagyobb a mechanikai terhelhetősége, azaz a stabilitása. A mélybenyúló stabil biopórusokkal perforált szerkezet pedig biztosítja az ökológiai funkciókat, úgymint a megfelelő infiltrációt, a levegőztetést, a gyökérjárhatóságot és a termőképességet. Ennek okán a talajtömörödés ritkábban fordul elő és talajerózió is csak rendkívüli esetekben észlelhető. Ugyanez Magyarországon nem mondható el, ezért a különbségek okának felderítése kívánatos célkitűzésnek bizonyult. Legjobb talajszerkezet általában konzekvensen forgatás nélkül művelt szántóterületeken található. Németországi tanulmányutunkon tanulmányozhattuk a
  talajok állapotát a forgatás nélküli talajművelési módot alkalmazó gazdaságokban. Vizsgáltuk a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását is.

• E-book reader és a hazai fogyasztók viszonya

  128-135

  Abonyi Andrea

  Megtekintések száma:

  134

  Tudományos diákköri dolgozatom a XX. és XXI. század egyre gyorsabban fejlődő iparága, az elektrotechnikai ipar új termék innovációjával, az e-bookkal és az e-book readerrel foglalkozik. Magyarországon ezen eszközök piaca teljesen kiaknázatlan, a különböző populáris könyvkiadók, és könyváruházak terjesztési kísérleteinek ellenére is. Elsődleges célom az volt, hogy megismerjem a hazai fogyasztók olvasási szokásait, hozzáállását a technológiával szemben, és hogy megtudjam a tapasztalt népszerűtlenség okait. A kutatáshoz primer és szekunder módszereket használtam. A primer kutatáshoz kérdőíves lekérdezést alkalmaztam, a szekunder információkat pedig szakkönyvekből és internetes forrásokból nyertem.

• RENDEZVÉNYEKKEL A VIDÉK EGÉSZSÉGÉÉRT ÉS ÉLHETŐSÉGÉÉRT

  Major Zsigmond

  Megtekintések száma:

  452

  Az elmúlt évek során folyamatosan növekszik az egészséges életmóddal, az egészséggel, az ezekhez kapcsolódó magatartási formákkal kapcsolatos vizsgálatok száma, amelyek a mindennapi életre gyakorolt hatásukat is elemzik. Jelen cikk arra az igen tág kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet növelni a jólétet és az életszínvonalat a vidéki területeken. A téma vidéki aspektusba történő helyezése kiemelt társadalmi jelentőséggel bír, mivel nemcsak az EU-ban, hazánkban is meghatározó részarányt képvisel a vidéki terület.

• Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása funkcionális élelmiszerek előállítására

  197-201

  Jurecska Laura

  Megtekintések száma:

  258

  A bioaktív komponensek érzékenyek a környezeti hatásokra és a technológiai folyamatok körülményeire, ezért ezeknek az anyagoknak a védelmét biztosítani kell, melynek hatékony módszere a mikrokapszulázás. Kutatásaink célja Magyarországon termesztett, jelentős antioxidáns kapacitással bíró gyógy- és fűszernövények (orvosi citromfű, kerti és spanyol kakukkfű), valamint színanyagokban gazdag gyümölcsféleségek (fekete bodza, szeder, cseresznye és homoktövis) kivonatainak és sűrítményeinek mikrokapszulázása és funkcionális élelmiszerekben való felhasználása. Kísérleteink első eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a két gyógynövény esetében a növények kivonatának felhasználásával előállított, míg a bogyós gyümölcsök esetében a sűrítmény felhasználásával legyártott mikrokapszulák antioxidáns kapacitása kiemelkedő és ezeket a kapszula-változatokat hoszszabb távú eltartási kísérleteknek is érdemes alávetni.

• A személyi jövedelemadó rendszerének alakulása Magyarországon (1988-2014)

  23-33

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  563

  A magyar adórendszer mindenkit érintő része - a személyi jövedelemadó - folyamatos átalakításon esett át a bevezetése óta. Elemzésemben a direkt adó csoportjába sorolt adónemben bekövetkezett főbb változásokat vizsgáltam a kilencvenes évektől napjainkig. A 2011. évben bevezetett egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban kis kitérőt tettem nemzetközi téren, hiszen a nemzetközi trendek az egyszerűsítés felé mutatnak. Az egykulcsos adó sértheti ugyan az igazságosságot, mint adózási elvet, de megkönnyítheti az ellenőrizhetőséget, az adóbevallást, és csökkentheti az adóadminisztrációs költségeket valamint az adóelkerülést. Arra kerestem a választ, hogy a minden évben bekövetkező személyi jövedelemadó változtatás, főképp az adókedvezmények és kivételek mérséklése, valamint az adókulcsok csökkentése, milyen hatással bírt a magánszemélyek adóterhére.

• HAZAI RENDEZÉSŰ NEMZETKÖZI SPORTESEMÉNYRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS OKAINAK FELTÁRÁSA

  Csiza Marton

  Megtekintések száma:

  292

  A sportvállalkozások központi terméke a sportesemény, a hivatásos sport központi terméke pedig a nemzetközi sportesemények. A sportesemények legfontosabb szereplője a fogyasztó, aktív és passzív egyaránt. Kutatásomban a passzív sportfogyasztókat vizsgáltam. Szerettem volna képet kapni arról, hogy bár figyelemmel kísérik a sporteseményt, mi a fő oka vagy okai a sportrendezvényről történő távolmaradásnak illetve mi volt legkevésbé hatással erre. A vizsgálat tárgya voltak az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései. A kérdőíves vizsgálat online formában zajlott hólabda módszerrel. A kérdőív összeállításánál korábbi passzív sportfogyasztást vizsgáló kérdőíveket vettem alapul. Közel 150 válasz érkezett. A kitöltők jellemzően a 18-25 éves korosztályból kerültek ki, közel azonos arányban voltak férfiak és nők. Lakóhely alapján főként városiak, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A távolmaradás legfőbb okainak a magas jegyárakat, a részvétel magas járulékos költségeit, behatárolt szabadon elkölthető jövedelmet, egyéb szórakozási alternatívákat és a kényelmet jelölték meg. Legkevésbé a védettségi igazolvány hiánya befolyásolta a kitöltőket a távolmaradásban. Ezen minta alapján érdemes lehet a stadionokban további kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani a mérkőzés idején kívül, akár a félidőben (halftime show), amik esetleg alternatív szórakozási lehetőséget biztosíthatnak, a mérkőzések színvonalát emelhetik, illetve nőknek, pároknak jegy és/vagy bérlet akció kialakítása is hatékony lehet. A kitöltők közel fele teljes mértékben támogatja további nemzetközi sportesemények Magyarországon való megrendezését.

• A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők – adóváltozások az elmúlt 5 évben

  16-23

  Sheilla Rebecca Márkus

  Medgyaszai Zsolt

  Szentesi Ibolya

  Megtekintések száma:

  98

  A vállalkozások versenyképességét számos tényező befolyásolja, beleértve az adópoliti kát is. Az elmúlt időszakban Magyarországon ez állandóan változik. Azonban a vállalkozásoknak szüksége lenne egy kiszámíthatóbb üzleti környezetre. A rövid tanulmány célja rámutatni ennek fontosságára.

• A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában

  15-20

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Megtekintések száma:

  365

  A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

• Nemzetközi interakciók a nyelvrokonság tükrében

  Várnagy Edina

  Márkus Ádám

  Megtekintések száma:

  295

  A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során számos tanulmány helyezi a hangsúlyt a közös valuta, a közvetlen működőtőke áramlás vagy a kereskedelmet befolyásoló más tényezőkre. Azonban kevés tanulmány foglalkozik a nyelvek, nyelvi hasonlóságok kereskedelemben betöltött szerepével. A téma kutatásának nehézségét, de egyben érdekességét is a nyelvek és azok helyzetének komplexitása adja. Sokan az ország hivatalos nyelvét veszik alapul a számításokhoz és elemzésekhez, de ezzel elesnek az országban még azon kívül létező és mindennapi használatban lévő más nyelvek okozta információk kiaknázásától. Közös nyelv hiányában a megtanult idegen nyelvek szolgálhatnak közvetítőnyelvként a kereskedelem intenzitásának növelése érdekében, ám rávilágítunk arra, hogy igazából egyedüliként az angol nyelv képes ezt a szerepet hatékonyan betölteni. További célként az Eurobarometer felméréseinek eredményét használva vizsgáljuk a finnugor nyelvrokonság szerepét a Finnország, Észtország és Magyarország között realizálódó kereskedelemben.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10; Z10