Keresés

Keresési eredmények

• Individual Values for Organizational Success

  37-51

  Andó Ildikó

  Megtekintések száma:

  226

  Douglas McGregor published Theory Y in 1960. The main element of this theory is integration of individual and organizational objectives. Today, near 50 years later, the integration of individual and organizational goals remians only theory in several business organizations. The author of this study conducted an online survey in 2008 in order to examine company cultures, values was harmonization between organizational-level and individual-level sets of values. Two multinational companies with 324 respondents took part in the research up to this time. This publication shows the findings of the survey and illustrates the importance of harmonization between organizational-level and individual-level values. Finally, it comes up with some ideas what leaders can do in order to harmonize the value hierarchies efficiently in their organizations.

  JEL classification: D21, L21, L25

• Még egyszer a kapitalizmus és a verseny természetéről: Viszontválasz Szakolczai Györgynek

  189-189

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  266

• Konvergencia vagy divergencia: Tomka Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség Magyarország nemzetközi összehasonlytásban az első világháborútól napjainkig (Akadémiai Kiadó 2011, 306 oldal, 4500 FT)

  148-152

  Egri Bence

  Megtekintések száma:

  218

• A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research

  117-131

  Wiese Thomas

  Megtekintések száma:

  873

  Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.

  Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31

• Konferenciabeszámoló: ASFEE, 2019 – Toulouse

  126-128

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  294

• Megszűnt-e a monopólium a magyar távközlésben?

  126-146

  Kiss Anna Csilla

  Megtekintések száma:

  101

  A tanulmány a távközlési iparban kialakult természetes monopoliumokkal, ennek kapcsán a versenyszabályozással és azon belül a távközlési ipar szabályozásával és felépítésével foglalkozik, megvizsgálva, hogyan is "szűnt meg" a természetes monopólium a magyar távközlési szektorban. Választ keres arra, hogy jelenleg milyen mértékű a verseny a magyar piacon és felvázolja a jövő kérdéseit. A 2001-ben nagyrészt liberalizálttá vált magyar távközlési piacon a szakértők és a fogyasztók (előfizetők) is azt várják, hogy a piac megnyitása a nemzetközi verseny előtt növelni fogja a hatékonyságot és csökkenteni a fogyasztói árakat. A tanulmány első felében a verseny fogalmához, illetve a tökéletlen verseny egyik formájához, a természetes monopoliumhoz kapcsolódó nézeteket mutatja be a szerző, ezt követően a versenyszabályozással foglalkozik. A távközlés ágazat-specifikus szabályozását a harmadik részben taglalja, kitérve a magyarországi tapasztalatokra, majd bemutatja a jelenlegi magyar piaci struktúrát.

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  329

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

• Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás

  169-188

  Szolnoki Győzőné Karkus Mária

  Megtekintések száma:

  399

  A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  232

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• A magyar tőzsde körül kialakult helyzet vizsgálata közgazdasági szemüvegen át: Pálosi-Németh Balázs: A feltörekvő országok tőkepiacai a pénzügyi globalizációban Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 248 oldal

  193-194

  Hajnal Béla

  Megtekintések száma:

  235

• Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban

  143-158

  Farkas Éva

  Petrovics Mária

  Megtekintések száma:

  368

  Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
  egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14

• Galbraith néhány elfeledett mozaikja: John Kenneth Galbraith: Economics, Peace and Laughter. Houghton Mifflin Company, Boston, 1971, 382 oldal

  97-100

  Pásztor Szabolcs

  Megtekintések száma:

  240

  .

• Nyitottság és növekedés

  126-134

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  229

  A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.

• 1989 - Konferencia a rendszerváltozás(ok)ról: A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium konferenciája, Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza - 2009. április 23.

  Kovács György

  Megtekintések száma:

  244

• Az acélipar állami támogatási lehetőségei az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése után

  125-142

  Sztankó Éva

  Megtekintések száma:

  286

  Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.

• Változó erőtérben – változó egyensúlyozás : Adalék Magyarország háború utáni gazdaságtörténetéhez

  9-22

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  297

  A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása hogyan alakította a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezető 45 éves kitérő során.
  Ennek keretében kitüntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miként hathatott a korszakban meghatározó szovjet befolyási övezet keretében