Keresés

Keresési eredmények

• A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében

  105-126

  Papp István

  Megtekintések száma:

  193

  Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.

• A fiskális politika sokrétűsége: Benczes István–Kutasi Gábor: Költségvetési pénzügyek Akadémiai Kiadó, 2010, 358 oldal, 4200 Ft

  159-163

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  273

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  530

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• Adminisztratív kultúra a közigazgatásban – a teljesítmény-megítélés tendenciái

  75-102

  E. Szilágyi Enikő

  Megtekintések száma:

  296

  Mi magyarázza individuális-szervezeti oldalról a bürokrácia (közigazgatás) teljesítményt érintő reformjainak kudarcát, és mi az összefüggés a kultúra és a bürokratikus teljesítmény között? A kérdésre választ keresve jelen írás feltételezi, hogy a bürokratikus teljesítmény jellemzői (és nehéz változtathatósága) hozzájárulnak a közigazgatási teljesítmény-megítélés tendenciáihoz. A közigazgatás verbális modelljének értelmezési keretén belül bevezeti az adminisztratív kultúra összetett fogalmát. Végül empirikus példákkal támasztja alá a közigazgatási teljesítmény-megítélés két fő tendenciáját: a homogenitási és szelektivitási problémát.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, H70, M14

• A Növekedési Hitelprogram gazdaságélénkítő hatásai

  51-70

  Quittner Péter

  Megtekintések száma:

  346

  Jelen tanulmány a Magyar Nemzeti Bank által 2013 nyarán elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) gazdaságélénkítő hatásait vizsgálja, elsősorban a GDP-re összpontosítva rövid- és középtávon. Mivel hasonló eszköz alkalmazására Magyarországon még nem volt példa, a hatékonyságára vonatkozó hazai szakirodalom is erősen hiányos. Ebből adódóan az eredmények viszonyítási alapját az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok adják, amelyek viszonylag hatékonynak tekintik ezeket az intézkedéseket. A jelen tanulmányban bemutatott empirikus elemzés Magyarország esetében is alátámasztja ezeket az állításokat, ugyanis az eredmények alapján az NHP mind az aggregált keresletre, mind pedig a potenciális kibocsátásra szignifikánsan pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor a program következményeképp megfigyelhető egy aszimmetrikus intertemporális átváltás is, így hosszabb távon megjelenik egy negatív hatás, amely azonban jelentősen elmarad az azt megelőzően jelentkező gazdaságélénkítő hatás mértékétől.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E51, E52

• Az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások jellemzői

  3-23

  Szenderák János

  Megtekintések száma:

  238

  A fejlett országok fogyasztási szokásainak megváltoztatása egyre sürgetőbb, mivel a túlfogyasztás jelentős környezetterheléshez és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezt a piaci rést kihasználva jelentek meg az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások, amelyek érzékszervi hatásukat tekintve a hagyományos termékekhez hasonló, de annál fenntarthatóbb élelmiszereket gyártanak. Ebben a tanulmányban 955 alternatív fehérjét gyártó vállalkozás elemzése történt meg, leíró jellegű módszerekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások száma jelentősen megnőtt 2015 után, amely a magas iparági potenciált és a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését is jelzi. Főleg a növényi-alapú termékek domináltak a termelési szerkezetben, mivel ezek esetében van a legnagyobb esély a piaci térnyerésre és az árparitás elérésére. Az élelmiszertermelés, különösen az állati termékelőállítás fenntarthatatlan hosszú távon. Így annak ellenére, hogy egyes tényezők még mindig akadályozzák az alternatív fehérjék piaci elterjedését, a jövőben valószínűleg elkerülhetetlen az étrend megváltoztatása és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé történő elmozdulás.

• Corporate Governance from a Post-Communist Perspective

  69-82

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  233

  In the aftermath of Enron and WorldCom scandals of 2001-2002, corporate governance (CG) has been put once again into the center of academic interest. Last time this happened in mid-1997, when a global financial crisis that began in Asia was widely attributed to appalling CG practices in Korea and Japan. Thus, for young readers this whole subject matter may seem to be an old hut. In reality, the term "corporate governance" has merely a 25 year old historiography. Systematic content analysis of the Anglo-Saxon press showed that the term CG arose first in the wake of the Watergate scandal. In the mid- to the late 1970s, public opinion suddenly discovered that major American corporations were involved in corrupt payments both at home and abroad. Prior to Wazergate scandal, competitive markets and good governance of business enterprises had been regarded as two sides of the same coin. It was a tacit understanding that well-run companies are honestly run companies and vice versa. Suddenly this equation was broken. Sence then the fast-growing CG literature has had a moral loading.

• A minőség fogyasztói és termelői értékelése

  157-168

  Siklós Balázs

  Megtekintések száma:

  188

  A fogyasztók és a vállalatok minőségkoncepciói eltérnek egymástól. Ez jelentős hatékonyságveszteséghez vezet, a vállalatok ugyanis egy vélelmezett fogyasztói minőségkép alapján végeznek marketingtevékenységet, ez a kép azonban az esetek döntő többségében nem fedi a valóságot. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogyasztóban kialakuló minőségkép nehéz előrejelezhetősége miatt a vállalatnak nem reaktív módon, e vélekedés feltérképezésével kell tevékenykednie, hanem proaktívan, e kép tudatos alakításával, a fogyasztói információfeldolgozó rendszer korlátainak figyelembevétele mellett.

• Magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezése

  51-68

  Salamonné Huszty Anna

  Megtekintések száma:

  1449

  A tanulmány egy kétéves kutatási program első szakaszának lépéseit és eredményeit mutatja be. A kutatás célja a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életciklusainak, az egyes életszakaszok sajátosságainak feltárása, valamint stratégiáiknak és a stratégiák kialakulásának vizsgálata. A program kiinduló hipotézise az, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési pályája a nyugati piacgazdaságokban már alaposan feltérképezett jellegzetes mintát követi, vannak azonban olyan sajátosságai is, amelyek csak a hazai viszonyok közepette jellemzőek. A felmérés alapvető módszere a személyes mélyinterjú volt, szükség esetén többször megismételve. A mélyinterjúk alapján 300 vállalatról készült esettanulmány. Alapos szűrés után 50 vállalat esete került be a kutatási mintába. A részletesen leírt eredményekből jól látszik, a kiindulópontként használt modell igazolódott: a magyarországi vállalkozások életében valóban törvényszerű ritmusban követik egymást a jellemzőikben egymástól jól megkülönböztethető életfázisok. Ugyanakkor a nyugati modell és az elemzett hazai valóság között vannak eltérések is, amelyek – a kutatás eredményei szerint – elsősorban a vállalkozások alapításának hazai körülményeivel, a rendszerváltás és piacgazdasági fejlődés sajátosságaival magyarázhatók. A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életpályájának modellezésére ezért célszerű a nemzetközi szakirodalomból ismert modell módosítása. A javasolt növekedési modellt a tanulmány részletesen bemutatja, ismertetve az egyes életfázisok sajátos jellemzőit, egyedi vonásait.

• (Ki)Útkeresés: Beszámoló a „Jelen a jövő múltja” Járatlan utak – járt úttalanságok című konferenciáról. Debrecen, 2008. március 28.

  199-206

  Herczeg Bálint

  Megtekintések száma:

  218

• A washingtoni konszenzus és a posztszocialista országok: Hozzászólás Mihályi Péter cikkéhez

  167-188

  Szakolczai György

  Megtekintések száma:

  231

• A liberális, a realista és a radikális: Karen A. Mingst: A nemzetközi kapcsolatok alapjai (Napvilág Kiadó, Budapest, 2011, 410 oldal, 3570 FT)

  145-147

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  233

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  263

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében

  108-125

  Almási Anikó

  Megtekintések száma:

  1027

  A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
  sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

• Az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés

  114-125

  Ujhelyi Mária

  Megtekintések száma:

  113

  A harmadik évezred kezdetén a vállalatok vezetői komoly kihívások előtt állnak. Az emberierőforrás-menedzsment egyre több cégnél stratégiai szerepet játszik, képviselői egyre gyakrabban kerülnek be a felső vezetésbe. A szerző által végzett kutatás a szervezetre jellemző emberierőforrás-menedzsment és -fejlesztési gyakorlat, illetve a változás-menedzselési módszerek között feltárható kapcsolatot vizsgálja. Azt próbálja igazolni, hogy az emberierőforrás-menedzsment gyakorlata, valamint a szervezet fejlesztés mint speciális változásmenedzselési módszer között összefüggés található. Jelen tanulmány a kutatási program egyik részeredményét mutatja be: azt hogy milyen kapcsolat van az emberierőforrás-fejlesztés gyakorlata és a szervezetfejlesztés diktálta értékek, magatartás formák között.

• A modern pénzügypolitika elméleti hátteréről

  139-156

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  200

  A makroökonómia megszületésénél és a modern gazdaságpolitika kialakulásánál még kikezdhetetlen érvénnyel bíró hagyományos keynesi nézetek sorra lecserélődtek a monetarizmus és az újklasszikus közgazdaságtan támadásai következtében. A jelenleg divatosnak tekinthető pénzügypolitikai rezsimek és gazdaságpolitikai dilemmák nem is érthetők meg a fentebb jelzett elméleti forradalom végigtekintése nélkül. Az írás áttekinti a közgazdaságtudomány árfolyampolitikával és monetáris politikával kapcsolatos megfontolásainak releváns részeit és tételeit, illetve elterjedt szóhasználattal a nyitott gazdaság makroökonómiáját, különös tekintettel az utóbbi évtizedek paradigmaváltásaira. Ehhez kapcsolódóan megvizsgálja azokat az alkalmazott közgazdaságtanban jelenleg honos konvenciókat, amelyek az elméleti alapokból kisarjadva de facto behatárolják a nemzeti gazdaságpolitikák mozgásterét.