Keresés

Keresési eredmények

• A klubok közgazdasági elmélete

  64-85

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  160

  A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

• Oroszország Európában

  42-53

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  107

  Miközben Oroszország, legkésőbb a második világháború óta, mindig Amerikához képest határozta meg magát, az orosz külgazdaság és külpolitika súlypontja hagyományosan Európa volt és maradt. Ez az ellentmondás a kétezres években a posztmodernitás és a 19. századi egyensúly-politika kettősével társul. Az írás - történeti átteknitéssel - azt igazolja, hogy a megoldás a kül- és belpolitikai megszokottól eltérő viszonya révén ragadható meg. Míg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbítása, Oroszországban ez fordítva volt, és jelenleg is fordítva van. A külpoilitika a belső, nemzet- és államépítő törekvések eszköze, és csak ekként érthető.

• Was there a stock market bubble in Hungary?

  Komáromi György

  Megtekintések száma:

  209

  Bubble is one of the most frequently used and colorful terms in economics. However, it is rarely explained in detail, most economists more or less agree on what it means. In the following paper we are going to show that the widely accepted explanation of bubble contains controversial, tautological reasoning. It is challenged from the theoretical side, but practical consequences will also be mentioned. Two questions hiding in the title above will be answered. First is to give a conceptual framework for analyzing stock prices to decide whether we can label as a bubble particular movements, upward and downward tendencies in stock prices. Second, with a coherent and consistent definition we will be able to answer the question whether there was a bubble in the Hungarian stock market between 1995-2002.

• Az árak mérésének nehézsége, vagy a mérés nehézségének ára? A magyar mobilpiac modellezésének néhány kérdése

  199-216

  Kovács István

  Megtekintések száma:

  114

  A dolgozat a magyar mobilszolgáltatások áraival kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Számba veszi a mérést akadályozó legfontosabb nehézségeket, melyek lényeges dilemma elé állítják a kutatót. Vagy megpróbálunk egy aggregált mutatót konstruálni, amely a korábbi adatokra épül és inkább a múltbeli, illetve jelenbeli helyzetet jellemzi – feláldozva ezzel az előrejelzés lehetőségét –, vagy megkerülendő a nehézségeket elméleti modellt alkalmazunk az árak jövőbeni felvázolására. E probléma érzékeltetésére két, a gyakorlatban alkalmazott mutatót és azok hiányosságait ismerteti a szerző, majd a jól ismert Bertrand-modell helytállóságát igazolja. A modell eredménye az árverseny, melynek alátámasztására empirikus tényeket sorakoztat fel a szerző.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, D43, L13

• Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok

  149-166

  Kovács Enikő Ágnes

  Megtekintések száma:

  238

  A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

  JEL kód: E58, F21, F30, G15

• A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában

  98-116

  Pásztor Szabolcs

  Megtekintések száma:

  144

  A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
  hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
  arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
  kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12

• Mi a közös az deflációban, a vállalkozásban, az EU-ban és a jog közgazdaságtanában? Beszámoló a Prague Conference on Political Economy konferenciáról; 2015. április 17–19, Prága

  101-104

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  153

  .

• Bevezetőa "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz

  179-200

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  98

• Pénzügyi hegemónia Magyarországon?

  105-132

  Kun Ferenc

  Megtekintések száma:

  99

  „Bankárészjárás, bankáruralom” – vajon ezek csak populista kijelentések, féligazságok, vagy érvényes állítások a mai Magyarországon? Dolgozatom célja, hogy az utóbbi években, a bankokkal szemben kialakult negatív előítéleteket árnyaljam, és racionális okokat adjak a pénzintézetek gazdaságban elfoglalt pozíciójára. A pénzügyi hegemónia elmélete szerint a pénzügyi szektor centralizáltsága és koncentrációja lehetővé teszi a pénzintézetek számára az összehangolt döntéshozatalt a befektetések felett. Mivel a tőke a gazdaság expanziójához és a gazdasági válságokból való kilábaláshoz feltétlenül szükséges, a pénzügyi szektor a gazdasági szereplők széles körének cselekedeteit képes befolyásolni. Dolgozatomban 2003. évi adatok alapján 100 legjobb vállalat és 36 bank között, az igazgatósági átfedések révén kialakult hálózatban vizsgálom a fenti tézis állításait. A több mint 16 000 név és cím feldolgozásával elkészült hálózatra vonatkozóan három hipotézist vizsgálok: (1) érvényesül-e a pénzügyi hegemónia elmélete, (2) magyarázható-e a bankok hálózatbeli pozíciója piaci részesedésükkel, valamint (3) kockázatos vállalati ügyfélállományuk nagyságával. A regressziós és korrelációs tesztek alapján a magyar bankok az elemzett hálózatban nem rendelkeznek olyan „hatalommal”, mellyel a vállalatok cselekedeteit befolyásolhatnák. Sokkal inkább szervezetek között kialakult kölcsönös függőségi viszony alanyaiként vannak jelen a hálózatban, ahol pozíciójuk függ a piaci részesedésük nagyságától és az ügyfélkörük minőségétől.

• A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról

  113-132

  Herczeg Bálint

  Megtekintések száma:

  128

  Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20

• Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata

  83-102

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  253

  Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  347

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• A HR gyakorlatok alakulásának összehasonlító vizsgálata a világ négy régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve

  20-38

  Karoliny Mártonné

  Poór József

  Megtekintések száma:

  274

  A közép- és kelet-európai országok emberi erőforrás menedzselési (Human Resource Management – HRM, vagy röviden HR) gyakorlatának alakulásáról készülő tanulmányokat a régió országaiban működő szakemberek, vezetők és a kutatók egyaránt érdeklődéssel fogadják. E tanulmányban ezt az igényt újszerű módon, a regionális sajátosságok bemutatásával igyekszünk kielégíteni. Az összehasonlító HRM főbb fejlődési fázisainak szakirodalmi áttekintése után, az ezek megállapításaira építő régióképzési elvek alkalmazásával, összehasonlító elemzés segítségével mutatjuk be a világ Cranet hálózati tagországaiból
  képzett négy régiójának HR sajátosságait. Figyelmünk középpontjában a közép- és kelet-európai országok HR jellegzetességeinek feltárása áll. Ennek érdekében ezeket először HR kulcsfunkciónként, majd összegzően is összevetjük Európa volt szocialista országok nélküli régiójának, illetve a nem európai angolszász és a délkelet-ázsiai országok HR jellegzetességeivel, a 2008/10-es Cranet-felmérés adatai alapján.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M12, M50,M51, M52,M53 és M54

• La structure et le comportement du capital des banques coopératives

  59-77

  Láng Eszter

  Tassy István

  Megtekintések száma:

  100

  A présent, aucune coopérative n'est capable de fonctionner uniquement selon les pricipes de base coopératifs á cause des changements opérés dans la vie économique. A partir de la fondation jusqu' la distribution des dividendes, de la volatilité du capital ou de la comparaison de l'investissement dans une coopérative aux autres placements potentiels sur le marché, il existe une vaste quantité de régles qui exercent une influence sur les sociétaires et les investisseurs. Il faut avoir une organisation adaptée á l'environnement et un fonctionnement coopératif. Aujourd'hui la discussion en Europe porte sur les coopératives de maniére accrue; les documents de l'Union Européenne, en particulier en ce qui concerne l'conomie sociale, le prouvent. Dans cet article, on présentera la structure, le comportement et les caractéristiques du capital des banques coopératives.

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  172

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• Az infokommunikációs piac állapotáról

  41-58

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  121

  Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.

• A történelmi puzzle – Szellemi társasjáték Csaba Lászlóval

  67-82

  Muraközy László

  Megtekintések száma:

  96

  Nem panaszkodhat napjaink felnőtt generációja Magyarországon, tágabban nézve Közép-Európában arra, hogy unalmas sors adatott volna meg számára a huszadik század végén, a huszonegyedik század elején. A posztszocialista átmenet évei viharos történéseket hoztak. Különösen hálás lehet a sorsnak a társadalomtudományok, s így a közgazdaságtan iránt érdeklődő szakember azért, mert kérdések kifogyhatatlan sora vár megválaszolásra. De talán túl sok puzzle vár kirakásra, és túl sok, vagy talán túl kevés válasz született napjaink alapvető kérdéseire. A már szocialista rendszer idején is élt emberek az összeomlás után sok mindent tisztábban látnak a korábbi időszakról. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized tudományos megítélését illetően már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Benne
  élünk, bennünk él a kor. Túl közel van ahhoz, hogy igazán megértsük, hogy a mindennapok mozaikköveiből összerakjuk a történelmi képet: hol vagyunk, hova megyünk? De túl közel van ahhoz is, hogy ne próbáljunk nap mint nap újabb kis darabot elhelyezni a történelmi puzzle-ben, vagy éppen az összes eddigi részecskét újra- meg újra elrendezni.

• Konvergencia vagy divergencia: Tomka Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség Magyarország nemzetközi összehasonlytásban az első világháborútól napjainkig (Akadémiai Kiadó 2011, 306 oldal, 4500 FT)

  Egri Bence

  Megtekintések száma:

  93

• Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban

  47-62

  Halász Ágnes

  Megtekintések száma:

  125

  A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
  a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
  empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3

• Új irányok a városfejlesztésben: a sétálható városok nyújtotta lehetőségek

  23-42

  Szűcs Petra

  Lukovics Miklós

  Kézy Béla

  Megtekintések száma:

  285

  Napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek a városokban az úgynevezett urbanizációs hátrányok: a zaj, légszennyezettség, túlzsúfoltság stb. A gépjárművek
  egyre több helyet követelnek maguknak, s ez rontja az emberek számára szükséges élettér minőségét, ami társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros. Megoldást jelenthet a fenntartható városi mobilitás, melynek közismert eleme a környezetbarát tömegközlekedés, kevésbé közismert eleme a sétálhatóság. Utóbbi egyre inkább előtérbe kerül fenntartható városfejlesztési stratégiák készítése során, azonban elsősorban az USA és Nyugat-Európa nagyvárosaira készültek eddig sétálhatósági mérések. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan értelmezhető a sétálhatóság fogalma európai közepes méretű városokra, és mindez milyen városfejlesztési potenciált hordoz. Kutatásunk során primer felméréseket végeztünk Szegeden és Valenciában, hogy a sétálhatóságot és fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk igazolta, hogy a sétálhatóság koncepciója közepes méretű városokban is hasznos városfejlesztési eszköz lehet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: R42

• Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek

  88-102

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  132

  Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

• Régiségek, „limlomok” a pillanat dicsőítése helyett: Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaságtudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003, 420 oldal

  Láng Eszter

  Megtekintések száma:

  107

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  107

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• Piacok, globalizáció, harmadik út: Lányi Kamilla válogatott tanulmányai. Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., Budapest, 2007, 255 oldal

  189-194

  Ricz Judit

  Megtekintések száma:

  97

• A magyar cafetériarendszer sajátosságai az adójogi változások tükrében

  126-132

  Törő Emese

  Megtekintések száma:

  107

  A tanulmány a választható béren kívüli juttatások rendszerével, funkcióival és azok magyar adóügyi szabályozásával foglalkozik. Elsőként a cafetéria alkalmazásának feltételeivel illetve annak előnyeivel foglalkozunk. Ezután a különbözőképpen csoportosított juttatások szablyozását, kiváltképp az adózással kapcsolatos változásokat elemezzük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J32, K34