Keresés
Keresési eredmények
-
A tudományos utánpótlás biztosítása a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában
114-125Megtekintések száma:173A doktori iskolák kiemelt szerepet játszanak a tudományos utánpótlás nevelésében és a felsőoktatás megújításában. Jelen tanulmány a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának működését, fejlődési irányait és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatja be. Ismerteti a hallgatói létszám és fokozatszerzések alakulását, valamint a doktori iskola multidiszciplináris és nemzetközi jellegét. Külön hangsúlyt kap a 2025. évi Nemzetközi Tudományos Napok konferencia, amelyen 118 tudományos előadás hangzott el, köztük a digitalizáció, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia témaköreiben. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a doktori iskola publikációs teljesítménye jelentős mértékben növekedett, különösen a nemzetközileg indexált, magas minősítéssel rendelkező folyóiratokban megjelent közlemények tekintetében.
JEL kód: A23; I23; O30
-
A személyiség és a képességek szerepe az egyetemi sikerességben: avagy igazolható-e a szűrő hipotézis a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végzett felmérés alapján
133-158Megtekintések száma:290Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regreszszióanalízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24
-
Nexus between Corporate Social Responsibility Practices and Sustainable Livelihood in Nigerian Oil and Gas Production Region
71-87Megtekintések száma:448Oil and Gas remains the backbone of the Nigerian economy as it constitutes a major revenue source for the government. However, host communities have not felt the effect of carrying the financial burden of the nation. The heavy reliance on the oil sector has crippled instead of enhanced the environmental and social conditions of the host communities. This study examines the nexus between CSR practices and sustainable livelihood in the Nigerian oil and gas production region using secondary data. The study concludes that oil firms have underperformed within the scope of the usage of CSR to mitigate environmental and social concerns. Attention should be drawn to the peaceful coexistence of the oil firms and the community members in the affected region. CSR initiatives, together with government interventions, will greatly improve the livelihoods of the people. It is recommended that oil firms recognize their obligations to all stakeholders, the environment and the expectations of the host communities and establish a relationship that will foster a working partnership for community development and peaceful coexistence.
JEL Code: M14, Q35, Q56
-
A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján
150-166Megtekintések száma:205Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.
-
Az audiovizuális- és zenei jellemzők kapcsolata a reklámfilmekben
72-91.Megtekintések száma:313A televízió-reklámok napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszközei. A bennük szereplő zenék képesek hozzájárulni a nézők figyelmének felkeltéséhez, illetve fenntartásához. Szerepük jelentőségét és különböző lehetséges hatásaikat kutatások is kimutatták, azonban általánosan elmondható, hogy a terület szakirodalmi bázisa eltérő fókuszpontokkal jellemezhető, s általában véve töredezettnek tekinthető. Jelen tanulmányban feltáró jelleggel elemzem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámfilmjeit. Arra a kérdésre keresem a választ, milyen összefüggés figyelhető meg a zene és a képernyőn látható események között, s ezek milyen kapcsolatot mutatnak a főbb zenei jellemzőkkel. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reklámfilmek képi-hangi eseményei összekapcsolásának erőssége és a zenei jellemzők hangzásbeli intenzitása között általában pozitív irányú összefüggések rajzolódnak ki.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, M37
-
A pénzügyi válságok elméleteinek áttekintése
143-160Megtekintések száma:383A pénzügyi válságok irodalma az 1980-as és 1990-es években óriási fejlődésnek indult. Ennek oka az, hogy a közgazdászok a gyakorlatban is használható modelleket és gyógymódokat szeretnének kifejleszteni a pénzügyi válságok ellen, melyek romboló hatása – az egyre globálisabbá váló pénz-és tőkepiacokon – folyamatosan nő. Az újabb elméletek egyre újabb tényezőket próbálnak a modellek kereteibe vonni, melynek oka lehet az, hogy a válságok környezete, a pénzpiacok is folyamatosan változnak. A szakirodalom ezt az állandóan bővülő elmélethalmazt három generációba sorolja. E dolgozat egyrészt rövid áttekintést nyújt a pénzügyi válságok terén ez idáig született legjelentősebb elméleti modellekről. Másrészt bemutatja, hogy e három modellcsalád sokkal inkább egymást kiegészítő, mintsem rivalizáló elméletcsokor, s hogy a második és harmadik generációs elméletcsalád közötti határ sokkal kevésbé éles, mint az első és a második generációs modellek közötti választóvonal.
-
Chile és a világgazdasági válság
132-146Megtekintések száma:256A 2007–2009-es világgazdasági válság egy öt esztendőn át tartó kivételes gazdasági fellendülésnek vetett véget Chile és Latin-Amerika többi országa számára. A jelenlegi válság szempontjából a fellendülés legnagyobb gazdasági haszna a térség országainak fundamentumaiban történt javulás, mely nagymértékben csökkentette ezen országok sebezhetőségét a külső gazdasági sokkokra. Ebből a feltételezésből kiindulva 2008 elején több közgazdász is osztotta azt a véleményt, miszerint „this time is different”, azaz ezúttal másképp alakul a kontinens sorsa a jelenlegi válságban, hiszen egészen addig a világméretű visszaesés alig érintette a régió gazdasági mutatóit. 2008 szeptembere után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens gazdasága továbbra is sebezhető, a válság több fertőzési csatornán keresztül szivárgott a reálgazdaságba, aminek köszönhetően a recesszió két legnagyobb áldozata Latin-Amerika és Közép- és Kelet-Európa lett, mind az egy főre eső GDP-ben mutatkozó visszaesés, mind pedig a gazdasági növekedés lassulása tekintetében. Chile viszont a strukturális reformjainak köszönhetően kisebb mértékű visszaesést tapasztalt, és a válság lecsengésével hamarabb tért vissza korábbi növekedési
pályájára, mint a kontinens többi gazdasága.Journal of Economic Literature (JEL) kód: O54, H12, O20
-
Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?
47-68Megtekintések száma:258A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.
-
Korrupt német vállalatok? Az elmúlt évek német vállalati botrányainak politikai-gazdaságtani magyarázatához
97-114Megtekintések száma:187A tanulmány arra próbál magyarázatot keresni, hogy mi az oka az utóbbi évek látványos - a külső szemlélő számára egyre növekvő horderejűnek tűnő - német vállalati botrányáinak. A botrányok alapvetően kétfajta, a nagy német feldolgozóipari vállalatok számára egyaránt meghatározó fontosságú kapcsolatrendszer anomáliáiból fakadnak. Az első esetben a munkavállalókkal való együttműködésen alapuló sajátos német vállalatirányítási modell, a Mitbestimmung által korlátozott vállalatvezetői mozgástér bővítéséről van szó. A második esetben az exportpiaci megrendelők megvesztegetésére kerül sor, ami viszont a legkevésbé sem tekinthető német vállalati sajátosságnak. A dolgozat a komparatív politikai-gazdaságtan 1970-es, 80-as évekbeli kutatásaiból kinőtt "variációk kapitalizmusra" megközelítést a botrányok alternatív magyarázataira alkalmazva igyekszik értelmezni a történteket.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: P16, F55
-
Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
153-164Megtekintések száma:234A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.
-
Szűkösség- és bizonytalanságcsökkentés intézmények révén
73-90Megtekintések száma:171Az intézmények nem egyformán képesek a szükösséget és a bizonytalanságot csökkenteni. Amennyiben csoportosításukat e nézőpontból hajtjuk végre, újszerű elemzési eszközt kapunk a múltbeli, meglévő, illetve jövőbeni intézmények tanulmányozásához. A folyamatosan megjelenő szűkösséget és bizonytalanságot csak az egyéni felelősség további növekedésével lehet kezelni. Mindez azonban a közösség szétesésének veszélyét is megnöveli. A magyar nyugdíjrendszer mintegy évszázados történektének áttekintésével bemutatásra kerül ezen osztályozási mód gyakorlati alkalmazhatósága.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11, B52, G18, G23
-
Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben
135-149Megtekintések száma:503Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.
-
Paradigmaváltás a fejlődés-gazdaságtanban
109-124Megtekintések száma:267A szerző kutatásaiban az urbanizációs válság vizsgálatával foglalkozik a fejlődő országokban. A témát fejlődés-gazdaságtani problémaként közelíti meg. Ennek megfelelően jelen cikkben - háttértanulmányként- a fejlődés-gazdaságtani elméleteket tekinti át újszerű megközelítésben: azt vizsgálja, hogy az állam milyen szerepet tölt be az egyes fejlesztési modellekben, és milyen jövő áll ezen tudományág előtt. Bemutatja, hogyan változott a tudományos gondolkodás a fejlődés értelmezését illetően, majd felvázolja egy interdiszciplináris, újradefiniált fejlődés-gazdaságtan szükségességét és lehetőségét.
-
The Conditions of and Requirements for the Formation of Clusters in Biotechnology
118-131Megtekintések száma:188In this article, with the help of the value chain model, I explain the functioning of biotech clusters. The “cluster” phrase was originally defined by Porter. In my opinion, the problem with Porter’s and other classical definitions of a cluster is that they are static, whereas the main feature of clusters’ is actually their dynamic nature. This is the reason why the following should also be included in the definition:
– clusters emerge in a turbulent way: processes cannot be foreseen due to the lack of linearity.
– a cluster, however, is a kind of an arena, because dense and changing vertical input-output relations and connections between horizontal organizations always generate a sort of a need for change.
– clusters cause changes in the innovation policy, as they support the evolution of a policy which is appropriate for cluster formation. That is, they act as catalysts for the formation of better conditions.
Accordingly, Porter’s original definition needs modification.JEL classification: O32, L25, L65, D80
-
The impact of digitalization on the financial sector
29-42Megtekintések száma:724Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
JEL Classification: G21, G23 -
Két éves a Tanszéki esték a Menedzsment és Marketing Tanszéken c. rendezvénysorozat
157-161Megtekintések száma:99 -
A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research
117-131Megtekintések száma:848Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.
Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31
-
A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások
117-137Megtekintések száma:204A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.
-
Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról
131-152Megtekintések száma:176Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására. -
The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence
56-72Megtekintések száma:241This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.
Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01