Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Párhuzamos kinematikájú manipulátorok kinematikájának és munkaterének vizsgálata
    1-5
    Megtekintések száma:
    117

    A kutatás célja két párhuzamos manipulátor kinematikájának és munkaterének vizsgálata. A kinematikai vizsgálatok vektoralgebrával és a Newton módszerrel készültek el. A munkaterek konstans orientációval kerültek ábrázolásra. A dolgozat eredménye, hogy a két manipulátor kinematikája és munkatere összehasonlítható. A számításokhoz a MATLAB program került felhasználásra.

  • Információ visszakeresésekor szöveg típusú állományoknál használt indexelési technikák
    108-113
    Megtekintések száma:
    103

    A jellemzően nem, vagy kevéssé strukturált szöveges dokumentumokból való információ-visszakeresés az Internet elterjedésével vált különösen fontossá. Különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek közül az egyik az invertált fájlok alkalmazása, amely a web tartalmában való kereséskor általános. E dolgozat a strukturálatlan szöveges dokumentumok közötti keresés eszközeit tekinti át

  • A COVID-19-járvány foglalkoztatási és gazdasági hatásainak bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében
    80-92
    Megtekintések száma:
    439

    A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.

  • A homlokmarási technológia hőkamerás elemzése a fordulatszám változtatása mellett
    142-147
    Megtekintések száma:
    113

    A publikáció célkitűzése homlokmarási technológia során a forgácsleválasztáskor képződő hőmérsékleti zóna vizsgálata hőkamerával. A vizsgálatot diszkrét fordulatszám értékek változtatásával a többi technológiai paraméter állandóssága mellett végezzük el. Megtervezzük a mérési koncepciót. A kísérletek elvégezte után elemezzük a kapott hőképeket.

  • Turisztikai célú támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának vizsgálata az Észak-alföldi Régióban
    165-175
    Megtekintések száma:
    105

    A turizmus a mai gazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejődő ágazata, teljesítményének vizsgálata fontos kutatási terület. A szektor és vállalatainak teljesítménye szorosan összefügg, jelen tanulmány a vállalati oldalról történő teljesítményvizsgálattal foglalkozik. Pontos célja a 2007-2013. évi költségvetési időszakban juttatott turisztikai célú közösségi támogatások jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásának bemutatása az Észak-alföldi Régió két vállalatának példáján keresztül. A vizsgálat alapját a nyilvánosan elérhető statisztikai, vállalati adatok, valamint a vállalatok által kitöltött kérdőívből, illetve a pályázati nyilvántartó rendszerükből származó adatok képezik.

  • Migránsok alkalmazásának megítélése munkavállalók körében
    102-114
    Megtekintések száma:
    143

    A munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett munkavállalói csoportok sajátosságainak feltárása, illetve
    társadalmi-munkaerőpiaci integrációja mindig is kihívást jelentő feladat volt a szakemberek számára. A hazánkban is megjelenő migrációs hullám hatására a téma aktualitása 2015 nyarától még inkább fokozódott. Jelen tanulmányban „A migránsok befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának humán erőforrás menedzsment kihívásai” című kutatási program keretében arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a migránsok munkaerőpiaci integrációjához. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, féltik-e a jelenlegi munkahelyüket, mely tényezők játszanak szerepet a migránsok foglalkoztatásában, valamint alkalmazásuk milyen pozitív, illetve negatív hatással járhat a társadalomra, gazdaságra. A kérdőíves vizsgálati eredmények alapján a munkavállalók nem félnek attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket, ugyanakkor bizonytalanok abban a kérdésben, hogy alkalmaznának-e, illetve dolgoznának-e együtt migráns személlyel. A társadalomra, illetve gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében egyértelműen negatív attitűd figyelhető meg

  • Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben
    46-49
    Megtekintések száma:
    97

    A cikk célja, hogy egy olyan LabVIEW alapú valós idejű beágyazott rendszerrel támogatott fejlesztőkörnyezetet hozzunk létre, melyet felhasználtunk egy quadkopter valós idejű kinematikai és dinamikai valós idejű szimulációjára, valamint a hozzátartozó állapot visszacsatoló szabályozóra. Az állapot visszacsatoló szabályozó tervezésért LQR alapú módszerrel terveztük.

  • Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel
    382-392
    Megtekintések száma:
    380

    A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

  • Pop-kereskedelempolitika – az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának aktualitásai
    210-221
    Megtekintések száma:
    101

    Tanulmányunkban az előzmények rövid áttekintését követően három nagyobb területen kívánjuk az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában történt közelmúltbeli és napjainkban is zajló változásokat rendszerezni: a TPP-hez és a WTO-hoz való viszony megváltozását, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalását, valamint az elsősorban Kínával kitört kereskedelmi háborút próbáljuk elhelyezni a korábbi kereskedelempolitikai gyakorlat, a populizmus és az amerikai gazdaságpolitika által a protekcionizmuson kívül más eszközökkel nem megválaszolt kérdések keretrendszerében.

  • Value Creation along a Production-Service Value Chain
    91-99
    Megtekintések száma:
    133

    Today’s products and services are so complicated and intertwined that their individual value creation is hard to determine. It is especially true when the products and services are necessary complements of each other and when they are affecting customer satisfaction for a long time. In the case of durable products needing professional installment service, the study of value creation poses many difficulties. Our research shows and emphasizes the process characteristic of value creation, and how the different steps (production, service, long-term use) should be looked at, and what further analyses can be done.

  • Internetezési szokások és etikai értékrend közötti lehetséges összefüggések vizsgálata közgazdászhallgatók körében
    14-25
    Megtekintések száma:
    125

    Napjainkban szemtanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy milyen mértékben beépült mindennapjainkba az informatikai eszközök, és ezzel együtt az internet használta. Egyetemi oktatóként is azzal szembesülünk, hogy diákjaink egyre erősebben kötődnek az informatika világához. Kutatásunkban éppen ezért azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, mennyi időt és milyen céllal használják az internetet hallgatóink. Korábbi munkáinkban már elemeztük közgazdászhallgatók etikai attitűdjeit, jelen tanulmányunkban ezt a két kérdést megpróbáljuk együtt is körbejárni, arra keresve a választ, vajon van-e valamilyen összefüggés fiataljaink internetezési szokásai és etikai értékítélete között.

  • Műszaki diplomások munkaerő-piaci sikeressége
    1-8
    Megtekintések száma:
    139

    A tanulmány a műszaki diplomával rendelkezők munkaerő-piaci sikerességét igyekszik feltárni.  A tudományterületek szerepe az álláskeresési idő, a keresetek és a szakmai illeszkedés tekintetében jelentősnek bizonyult. A műszaki képzés mindhárom vizsgált mutató esetében kiemelkedőnek bizonyult. A Diplomás Pályakövetési rendszer 2011-2012-es összevont adatbázisa segítségével lehetőség adódik a műszaki képzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmények végzettjeinek foglalkoztathatósági mutatóit összehasonlítani. A különbségek feltárása révén képet kaphatunk arról, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a műszaki területen a különböző intézmények végzettjei között.

  • A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
    625-636
    Megtekintések száma:
    257

    Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

  • Műhely rendszerű termelés logisztikai kiszolgálásának automatizálási lehetőségei
    210-221
    Megtekintések száma:
    432

    A gyártási rendszerek egyik legfontosabb kiszolgáló alrendszere a technológiai fázisok közötti anyagmozgatást végző logisztikai rendszer, mely a gyártási struktúrától függő mértékben integrálódik. A rendkívül rugalmas műhelyrendszerű termelés sajátossága, hogy az anyagmozgatási rendszer jellemzően elkülönül és a mozgatási igények egymástól függetlenül, sztochasztikusan jelentkeznek, így az elvárt termelési cél eléréséhez az anyagmozgató rendszer rugalmassága is szükséges. A gyakorlatban ezért az anyagmozgatás szervezése, elvégzése jelenetős mértékben az emberi tényezőre van ráutalva. A jelen kutatás célja az anyagmozgatási tevékenység automatizálási lehetőségeinek feltárása ebben a különlegese termelési környezetben.

  • A környezeti teljesítményértékelés indikátorai – elmélet és vállalati esettanulmány
    224-231
    Megtekintések száma:
    693

    A vállalati teljesítményértékelés gyakorlatában az elmúlt évtizedekben változás ment végbe. Megjelentek a teljesítménymenedzsment rendszerek, az indikátorokon alapuló értékelő-készletek, illetve az intellektuális tőke értékelésének hangsúlyossága és ehhez kapcsolódóan az újabb értékelési módszertanok. A teljesítményértékelésnek tehát sokszínű és korszerű eszközei alakultak ki mind elméletben és gyakorlatban. A munka szempontjából kiemelkedő tény, miszerint az üzleti életben növekedésnek indult a fenntartható fejlődés koncepciójának térnyerése, továbbá a fenntarthatósághoz kapcsolódó koncepciók, eszközök, módszerek használata is. Így jelenik meg a fenntarthatóság pilléreihez kapcsolódó vállalati gyakorlat mérése, értékelése is hangsúlyosan – legyen szó környezeti teljesítményértékelésről, vagy éppen a CSR tevékenységek értékeléséről. A munka a környezeti teljesítményértékelés elméletére és gyakorlatára fókuszál. Összegezzük – definíciókon keresztül vizsgáljuk – a környezeti teljesítményértékelés koncepcióját. Különös figyelmet fordítunk a környezeti teljesítményindikátorok tulajdonságaira – mind szabványosítási hátteret figyelembe véve, mind az aktuális szakirodalmakat tekintve –, továbbá az indikátorkészletek összeállításának elméleti hátterére is kitérünk. Az elméletet meghaladva azonban érdemes a gyakorlatot is figyelembe venni. A munkát egy multinacionális vállalat telephelyének gyakorlati példájával zárjuk.

  • Gyártási folyamatból visszamaradt iszaphulladék kezelése költségmegtakarítás és hulladékminimalizálás céljából
    18-25
    Megtekintések száma:
    101

    A gyártási folyamatokból visszamaradt hulladékok kezelése különösen fontos. A fémmegmunkálás során keletkező köszörűiszap olajtartalma elég magas ahhoz, hogy dugattyús brikettálóval történő kezeléssel az olaj egy része visszajuttatható legyen a termelésbe, ezáltal csökkentve a veszélyes hulladék mennyiségét. Anyagmérleg készítésével megállapítottam, mekkora teljesítményű gépre van ehhez szükség, aminek megtérülését kiszámítottam.

  • Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései
    45-61
    Megtekintések száma:
    141

    Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.

    A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.

  • Innovation in Nonbusiness Organizations from a Conceptual Point of View
    97-102
    Megtekintések száma:
    147

    The definitions of innovation have been transformed a lot over time since Schumpeter introduced his concept. Even recently one of the most prestigious innovation management references, the Oslo Manual have changed its concept. One rarely discussed aspect of the concept of innovation is that most of the definitions are referring to the business sector; only a few of them are referring to any kinds of organizations, including non-profit and governmental organizations. Any kind of organization must innovate sooner or later; therefore they have to learn how to manage innovation effectively and efficiently. That is why the broad type of definitions is recommended, involving not only for-profit organizations but non-profit and governmental organizations as well.

  • Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései
    114-123
    Megtekintések száma:
    86

    Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

  • Keresztény szempontú menedzsment gyakorlatok
    14-30
    Megtekintések száma:
    193

    Gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal terhesen léptünk be a XXI. századba. A globalizáció felgyorsulásával a tudomány és a technika eredményei, vívmányai a világ nagy részére eljutottak. Egyre több ember tud egészséges, biztonságos környezetben emberhez méltó módon élni. Azonban a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek napjainkban is hangsúlyosan jelen vannak. A globalizáció egyik hozadékaként a vállalatok kiterjesztették működésüket országhatárokon kívülre is, sőt sok vállalat az egész világra. A működésükhöz szükséges tőkét ott szerzik be, ahol az a számukra a legkedvezőbb áron rendelkezésre áll. Az egyre súlyosabb gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy ezeknek a problémáknak a kialakulásához, súlyosbodásához milyen mértékben járult hozzá az üzleti tevékenység. Napjainkban igen gyakran hallhatunk, olvashatunk a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről, valamit a fenntarthatóságról. Milyen eszközök állnak a vállalatvezetők rendelkezésére, milyen szemlélet szükséges ahhoz, hogy vállalati szinten hatékonyabban el tudjunk mozdulni egy fenntartható világ irányába? Vizsgálódásunk középpontjába a keresztény vallás – üzleti élet kapcsolatrendszerét helyeztük. Hisszük hogy, a hit (is) segíthet a felelős vállalati kultúra kialakításában. Tudományos vizsgálódásainkat keresztény szemléletű gyakorlati példákkal is igyekeztünk kiegészíteni.

  • A lízing, mint hosszú távú eszközfinanszírozás sajátosságai Magyarországon
    115-128
    Megtekintések száma:
    587

    A lízing az 1970-es években terjedt el az egész világon, Magyarországon a 90-es években jelentek meg az első lízingtársaságok. A szerzők bemutatják a Magyarországon elterjedt, gyakran használt lízingformákat, azok főbb jellemzőit. 2008-2015. évekre vonatkozó statisztikai adatok alapján elemzik nemzetgazdasági szinten a beruházások teljesítményértékét, a teljes lízingpiac forgalmának, a tőke kintlévőségének és az új kihelyezések értékének alakulását. Rámutatnak arra, hogy a nemzetgazdasági szinten változó beruházási teljesítmények, valamint az uniós támogatások fejlesztési célú forrásai nagyban befolyásolják a magyar lízing piac alakulását.

  • Hőszigetelő rendszerek gazdaságossági vizsgálata
    1-5
    Megtekintések száma:
    94

    Napjaink egyik legjelentősebb problémája a nem megfelelő energiagazdálkodás. Magyarországon az épületek többsége korszerűtlennek tekinthető a felhasznált építőanyagokat, valamint az építési technológiát figyelembe véve. A fűtési célra felhasznált hőenergia jelentős része az alkalmazott épülethatároló elemeken keresztül idő előtt a környezetébe távozik. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy egy átlagos családi ház mennyi energiát tud megtakarítani a homlokzati falak hőszigetelésével.

  • A vezetési stílus vizsgálata és összehasonlítása két multinacionális vállalat esetében
    1-9
    Megtekintések száma:
    1589

    A vezetés a 21. században az élessé vált gazdasági válságban való versenyképesség megtartásában és megőrzésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a vezetés nem csak alakítója, hanem része is annak a viszonynak, hogy a vevői szükségletek és a szervezet követelményei úgy kerüljenek összhangba, hogy mind a két fél elérje a céljait. Egy vezető feladata, hogy összekapcsolja az egyéni és a szervezeti célokat, elérve ezáltal a legjobb szervezeti teljesítményt és a legnagyobb munkavállalói elégedettséget. Ehhez viszont szükséges felismernie azt, hogy a vállalati kultúra és az egyes munkavállalók milyen vezetési stílus alkalmazását követelik meg. Kutatásunk célja, hogy két multinacionális vállalat esetében egy vezetési stílust mérő kérdőív segítségével feltárjuk a sikeres vezetés ismérveit és összehasonlítsuk a kapott eredményeket.

Adatbázis logók