Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata
    126-134
    Megtekintések száma:
    122

    Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.

  • Floorball helyzetének és passzív sportfogyasztásának vizsgálata egy kutatás tükrében
    142-157
    Megtekintések száma:
    235

    A floorball sportággal kapcsolatos kutatások általában orvostudományhoz kötődnek, más területen kevés elemzés látott napvilágot. Így a tanulmány célja az volt, hogy bemutassuk a floorball sportág helyzetét hazánkban és passzív sport fogyasztók véleményét vizsgáljuk a sportágról. Ezen belül foglalkozunk hazánk versenyrendszerével, a szövetség szervezeti felépítésével és a sport népszerűségével. Primer kutatásunk során a nézők aspektusából, mint passzív fogyasztókat kérdeztük meg egy kérdőíves felmérés során, hogy milyen kapcsolatuk van a floorball sportággal. A kérdőívben kitértünk arra, hogy találkoztak-e már ezzel a sportággal, valamint, hogy láttak-e már, vagy mi vonzotta ki őket a mérkőzésre. Vizsgáltuk a fizetési hajlandóságukat is. Az eredményeket összevetettük a sportág egyik hazai vezetőjének véleményével, amely sok esetben megegyezett az eredményekkel. A kérdőívet 153 fő töltötte ki, melyeknek több mint 95%-a hallott a sportágról és legnagyobb százalékban már általános iskolában volt lehetősége ismerkedni a floorballal. A megkérdezettek 65%-a már látott élőben floorball mérkőzést, amelyet főleg barátaival/ismerőseivel látogatott. Ez a fiatal sportág egyre népszerűbb lehet a fiatalok körében nemcsak kiegészítő sportágként.

  • Szervezeti struktúra jellemzői spanyol labdarúgó kluboknál
    1-11
    Megtekintések száma:
    385

    Hazánkban a sport szervezeti kérdései tekintetében megjelent az igény a strukturális formák letisztulására. A sport hazai fejlődése felveti azt a kérdést, hogy mely területeken tartható meg, működhet tovább az egyesületi alapú sportmodell, illetve hol van létjogosultsága a szervezeti felépítésében is üzleti modellnek. A magyar sport gazdasági súlyának növekedése magával hozza az igényt arra, hogy mind finanszírozási, mind strukturális tekintetben egy hatékonyan működtethető üzleti sportmodell alakuljon ki. A sport üzleti jellege különösen erősen jelentkezik a professzionalista labdarúgásban. E sportágban világszerte jól megfigyelhető az a strukturális átalakulási folyamat, amely a megfelelő vállalkozási forma és szerkezeti felépítés elérésére irányul. E tekintetben célszerű feltérképezni a külhoni jó gyakorlatokat, hogy azok arra érdemes elemei mintaként szolgálhassanak a kialakuló magyar üzleti sportmodell esetében. Jelen cikkemben a nemzetközi élvonalba tartozó, egyesületi keretek közt működő Real Madrid FC és Barcelona FC szervezeti struktúráját mutatom be

  • Önkéntesség a sportban
    217-230
    Megtekintések száma:
    611

    Kutatásunk tárgyát a sportönkéntesség és annak motivációs hátterének vizsgálata jelentette. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a fiatal felnőttek önkéntes tapasztalatait az önkéntesség területén. Célunk volt továbbá elemezni, hogy milyen területeket választanak a sportban leginkább az önkéntes munkavégzésre és mi motiválja a sport területén őket erre. A kérdőíves kutatásunk alapját az önkéntesség „4 W” (who, what, where, why) koncepciója jelentette, azaz a kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk a sportönkéntesség vonatkozásában. Összesen 371 fiatal felnőtt (átlagéletkor= 23,93, sd=9,93) által kitöltött kérdőív adatait elemeztük SPSS statisztikai szoftver segítségével, ahol számítottunk alapstatisztikát (átlag, szórás, medián, módusz), az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát használtunk. A válaszadók több, mint 75%-a dolgozott már önkéntesként. Az önkéntes munka egyik legnépszerűbb területe a sport volt. A legfrekventáltabb önkéntességi terület a fiatalok körében az iskolai és diák valamint az egyetemi sport volt, mely után a versenysport, illetve a szabadidősport területe bizonyult a legnépszerűbbnek. A fiatal önkéntes munkavégzők motivációjában „a jó hangulat”, a „szeretem a sportot”, a „csapatmunka”, a „munkatapasztalat”, a „tanulás és képességfejlesztés” és a „karrierperspektíva” állt. Az önkéntes munkavégzésben a sportesemények és sportclubok területén a szervezési, marketing és kommunikációs területek voltak a legnépszerűbbek, ahol már a válaszadóknak tapasztalatai voltak. Jelentős eltérést tapasztaltunk abban, hogy a sporteseményeken való önkéntes munkavégzés területeiben a szervezés, marketing terültén a magyarok 61%-a dolgozott, a más országok válaszadói csupán 34,2%-a (p<0,05). A kommunikáció területén a más országok válaszadóinak magasabb értékét (45,7%), tapasztaltuk a magyarokkal (33,7%) szemben (p<0,05).

  • A Case Study on Human Resource Management Practice of a Sport Organization
    410-425
    Megtekintések száma:
    721

    Human resource with the adequate ability and skills is of decisive importance in all organizations, irrespective of the field of activity in which they operate. It is no different with the life of sports organizations. The human resource management of sports organizations is peculiar which is influenced by, on the one hand, the operating form of an organization, on the other hand, the nature of employment. Those well-known jobs can be also found in the sport organizations which are necessary to operate an organization and carry out the general tasks, at the same time, the amateur or professional athletes turn up as specific human resources. Aim of the study is to explore the specific characteristics of the human resource management of a particular organization, namely Debreceni Egyetem Atlétikai Club Sport Nonprofit Közhasznú Kft. (University of Debrecen Athletic Sport Non-profit Public Benefit Purpose Ltd., hereinafter: DEAC Ltd.), primarily focusing on the traditional HR functions. After reviewing the domestic and international specialized literatures, the practice of the examined sport organization will be described by means of case study, document analysis and managerial interview methods. Based on the results, it can be determined that there is no separate HR manager in case of the examined sport organization, due to its size, but the managing director carries out the tasks as an economic and HR manager in one person. From the aspect of organizational operation, the practice of HR functions is similar to the practice of other SME business organizations, at the same time, the management of athletics as human resources means its specific characteristic where the managements of labour supply, career and talent has other interpretation.

  • Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
    Megtekintések száma:
    657

    A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.

  • Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
    150-164
    Megtekintések száma:
    236

    A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.

  • A nonprofit sport vállalkozások Magyarországon
    392-401
    Megtekintések száma:
    268

    Az elmúlt évtizedben jelentősen bővült a szabadidős tevékenységek köre, amin belül markáns szerepet tölt be a sport, egyrészt a hagyományos sportágak népszerűségével, másrészt az újonnan megjelenő, extrém sportok gyors elterjedésével. Ez az aktív tevékenység a szabadidő hasznos eltöltésének eszköze, emellett közösségépítő, egészségmegőrző, munkaképesség fejlesztő hatása társadalmilag ugyancsak nem elhanyagolható. Tanulmányunk egyik célja feltérképezni, hogy a nonprofit szférán belül a sport nonprofit vállalkozások képesek-e felvenni a versenyt a szektor többi tagjával, amelyhez a KSH által nemrég a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott komplex statisztikai adatbázisát használjuk fel, melynek  feldolgozásával egy másodelemzés elvégzésének keretében arra is rávilágítunk, hogy ezek a  vállalkozások az elmúlt években milyen fejlődésen mentek keresztül és jelenleg milyen társadalmi és gazdasági súllyal bírnak a harmadik szektor részeként.

  • Extrém sportfogyasztás vizsgálata egy kutatás tükrében
    135-145
    Megtekintések száma:
    802

    Napjainkban egyre több kutatás fókuszál a szabadidős sportfogyasztásra, annak motivációs hátterének vizsgálatára, célcsoport jellemzőinek meghatározására. Az extrém sportok a szabadidős kínálati elemekben egyre markánsabban jelennek meg és a versenysportban is egyre erőteljesebben képviseltetik magukat. Kutatásunkban a fiatal felnőttek extrém sportfogyasztásának vizsgálatával foglalkozunk, a kérdőíveket Google Survey formájában, online kérdőíves felmérés módszerével gyűjtöttük be, melyeket legfőképp különböző social media platformokon, élzottan extrém sport érdeklődési körű egyéneket tömörítő csoportokban osztottuk meg. Az adatokat IBM SPSS szoftverrel dolgoztuk fel, alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredményeinket grafikusan is szemléltettük. Adattiszítás után 167 kérdőívet dolgoztunk fel. Az eredmények jól mutatják, hogy az extrém sportokat a férfiak preferálják inkább. A vizsgálatunk azt mutatja, hogy hazánkban a terepkerékpár, a falmászás, a mountainbike, a paintball és a gördeszkázás a legnépszerűbb szabadidős extrém sportok. A magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok között szignifikánsan nagyobb arányban találjuk az extrém sportok fogyasztását. Mivel költséges sport így  magasabb diszkrecionális jövedelmet és magasabb költéshajlandóságot feltételez, melyet a kutatásunk is igazolt. Az extrém sportot űző fiatal felnőttek sportfelszerelés márkaválasztását nem az extrém sportspecifikus, hanem a klasszikus piacvezető sportmárkák (Nike, Adidas) jellemzik.

  • Sportszolgáltatások kínálatának elemzése szervezeti szempontok alapján
    465-474
    Megtekintések száma:
    288

    A fogyasztói társadalmak térnyerése a sport területén is előidézte az elüzletiesedést, a profitorientált működési keretek megjelenését. A hivatásos, látványcsapat sportokban versenyző csapatokat működtető sportvállalkozásokat számos nemzetközi és hazai kutató vizsgálta jogi, gazdasági, szervezeti szempontból. Jelen cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a témában született magyar kutatási megközelítéseket áttekintő jelleggel összegezzük. Vizsgálatunk indíttatását az adja, hogy a közeljövőben kezdjük meg a magyar profitorientált sportszolgáltatók szervezeti szempontú vizsgálatát. Terveink szerint a sportvállalkozások működésének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi, szervezési, vezetési, munkaerő gazdálkodási helyzetét elemezzük majd. A kutatás megalapozásához elengedhetetlen a hazai közgazdasági, szervezéstudományi szekunder kutatások review-jellegű összefoglalás, ami lehetővé teszi a megfelelő kutatási módszertan kialakítását, majd az eredményeink előzményekkel történő összevetését.

  • Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére
    666-677
    Megtekintések száma:
    263

    A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

    A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

  • Sportcivilek-konceptualizációs kérdések és kísérletek
    127-135
    Megtekintések száma:
    154

    A KSH legutóbb publikált statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy néhány év alatt (2011 és 2015 között) a szűkülő nonprofit szférából a sporttal foglalkozó klasszikus civilek számbeli szerepe nőtt, és a klasszikus civileken belül is erősödött a sport szerepe, de nem az alapítványok, hanem az egyesületek javára. A KSH módszertana alapján vetődik fel a kérdés és adja az apropót, hogy miként is lehet ma egy civil szervezetet sportcivilnek minősíteni. Ugyanarra a szakterületre amellett, hogy különböző adatokkal találkozhatunk, úgy tűnik, hogy különféle konceptuális megközelítések léteznek és nincs egységes szabályzás, valamint a már meglévő adatok is kérdéseket vetnek fel. Az általánostól a konkrétig megközelítésben arra keressük a választ, hogy miként lehet egy civil szervezetet sportcivilnek tekinteni, és ennek a plurális megközelítésnek miféle következményei is lehetnek.

  • Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    33-47
    Megtekintések száma:
    150

    Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

  • „Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje
    292-307
    Megtekintések száma:
    381

    A vidék sajátosságainak kutatása napjaink egyik legérdekesebb szakszociológiai területét képezi. Ezen belül fontos vizsgálatok alapjául szolgál a vidék élet- és megtartó képessége, melyek egyik alappillére, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével vissza akarjanak térni és képesek legyenek a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés, innováció katalizátoraivá válni. Manapság azonban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az imént említettekkel szoros összefüggésben jelenik meg a vidékiség is, mint a helyi – vidéki – értelmiség sajátos magatartásmódja, mely további problémák forrását képezheti. A kutatásunk során többek között arra kerestük a álaszt, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki települések jelentős része nem vonzó a nagyvárosi felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, legyen szó akár az oda való visszatérésről, vagy kiköltözésről, továbbá vidékképükről, vidékkel kapcsolatos nézeteikről is igyekeztünk újszerű képet adni. Kutatásunk fókuszában szerepelt a sport vidéki közösségmegtartó erejének elemzése is.A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

  • Az utánpótlás labdarúgással kapcsolatos szülői szerepek vizsgálata
    105-114
    Megtekintések száma:
    185

    Vizsgálatom alapját az adja, hogy a sport fejlődésének és a szektorba áramló tőkének köszönhetően az utánpótlássport immár nem csak a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra nevelés egy eszközét jelenti, hanem egy lehetőséget is a felnőttkori sportolói karrier megalapozására és ezzel együtt a későbbi biztos egzisztencia megteremtésére. Ahhoz, hogy a képzés hatásos és produktív legyen a sok összetevőből az egyik alapfeltétel a szülői támogatás megléte. A fiatalkori versenysport rengeteg kihívást jelent egy család számára és több aspektusból vizsgálva is befolyásolja az életüket. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy bizonyos demográfiai változók tekintetében az utánpótlássport miként hat a szülőkre, milyen változásokat generál a családi életükben és arra is figyelmet fordítottam, hogy a családban milyen elvárások fogalmazódnak meg a sporttal szemben. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves felmérésem adja, melyet több mint 700-an töltöttek ki a szülők közül országosan a labdarúgó utánpótlás nevelő egyesületek teljes vertikumában. Kutatásomból kiderült, hogy a korábbi témához köthető szakirodalmaknak megfelelően az általam vizsgált szülők életére is jelentős hatással van a gyermekük sportolása és különböző elvárásokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, melyeket különböző szociális és demográfiai tényezők is befolyásolnak.

  • Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
    98-115
    Megtekintések száma:
    706

    A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

    A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

  • A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
    72-84
    Megtekintések száma:
    786

    A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

  • Sport, mint a stressz ellenszere
    69-78
    Megtekintések száma:
    2569

    A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

  • Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
    22-35
    Megtekintések száma:
    499

    Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

  • Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?
    11-22
    Megtekintések száma:
    299

    A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.

  • A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai
    99-107
    Megtekintések száma:
    392

    Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.

  • Nemzetközi jégkorong egyesületek CSR tevékenységei
    Megtekintések száma:
    188

    Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy napjainkra a társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility – CSR) egyre nagyobb hangsúlyt kap a sportszervezeteknél. Ezzel párhuzamosan, folyamatosan nő azon nemzetközi kutatások és tanulmányok köre, melyek a CSR koncepció gyakorlatba való megjelenését vizsgálják a sportban.

    Jelen tanulmány célja, hogy szakértői interjúk segítségével bemutassa, a CSR filozófia helyét, szerepét és gyakorlati megjelenését a sportban és egyes régre gyökerező, jégkorong kultúrával rendelkező finn és svéd jégkorong egyesületek esetében. Választ kaphatunk arra, hogy miként integrálták mindennapi működésükbe a környezetvédelmi tevékenységeket és a társadalom segítését. Külföldi jó gyakorlatokat olvashatunk, melyek alapján ez a tanulmány segítséget nyújthat hazai sportegyesületeknek, CSR tevékenységük kialakításához.

  • A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében
    108-116
    Megtekintések száma:
    203

    Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

  • Lovas szolgáltató létesítmények összehasonlító elemzése az Észak-alföldi régióban
    79-93
    Megtekintések száma:
    418

    A lovas szolgáltatások megjelennek a rekreációban, sportban és a turisztikai kínálatban egyaránt. Hazánk kedvező természeti és kulturális értékei, valamint lovas hagyományaira építő lovas nemzet imázsa kedvező hátteret biztosít a kínálati elemek fejlesztésére. Az Észak-alföldi régió alföldi karakterű tája és lovas-kultúrája, az itt található lovas szolgáltatások folyamatos fejlesztése erősíti a lovas kínálati elemet a sport és szabadidőgazdaság területén. Mélyinterjús kutatásunkat az Észak - alföldi régióban működő patkós minősítettséggel rendelkező és nem rendelkező szolgáltatók (N=11) körében végeztük. Az eredmények azt igazolják, hogy valamennyi szolgáltató fontosnak véli és tervezi a lóállomány, az infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztését, bár ennek finanszírozásának forrása eltérő (állami, más sikeres vállalkozásból, lovas vállalkozás realizált üzleti eredményéből). A patkós minősítéssel nem rendelkező lovas szolgáltatók a minőség fejlesztését, a 3, 4, 5 patkós minősítéssel rendelkező szolgáltatók a komplex programkínálat bővítését, a termékdiverzifikációt jelölték meg.

  • 3X3-as kosárlabda versenyek Debrecenben
    231-250
    Megtekintések száma:
    248

    Gyorsabb támadások, pörgős tempó, megnövekedett adrenalin szint, vehemens játék. Ez mind ismérve a 3X3-as kosárlabdának. Debrecenben 2015-ben rendeztek először 3X3-as kosárlabda mérkőzéseket, ekkor a legtöbben még nem nagyon gondolták, hogy Magyarországon is népszerű lesz a sportág. Gyakorlatilag az első perctől kezdve, óriási sikerrel játszották a mérkőzéseket. A sikeres rendezés után a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség azonnal egy 3 éves szerződést ajánlott Debrecennek. Kutatásunk célja a debreceni 3X3-as kosárlabda tornák vizsgálata volt, melyet egy kérdőív és mélyinterjú segítségével elemeztünk. A megkérdezettek 69 %-a vett részt a 2016-os és 2017-es esztendőben lebonyolított rendezvényeken, viszont csupán 37 %-uk járt a 2015-ben először megrendezett 3X3-as kosárlabdatornákon. Ezekből megállapítható, hogy növekszik ez a tendencia, és a rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend országszerte. A támogatók és a szponzorok fedezték az esemény minden kiadását, így a rendezvény látogatása díjtalan volt az évek során. A kitöltők 72 %-a azonban szívesen költene pénzt egy esetleges belépődíjra. A bevételek növelése szempontjából a belépődíjak bevezetése valószínű nem csökentené az érdeklődést. Az 1200 férőhelyes lelátót eddig minden évben teljesen feltöltötték az eseményre érkezők. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy nagyon sokan örülnének egy magasabb, nagyobb férőhelyes nézőtérnek. A 4 pontos határvonalak (3 pontot érne) 3X3-as mérkőzésekre való bevezetése remek lehetőséget biztosítana, hogy a kosárlabda „kistestvérén” próbálnák ki a 4 pontosokat, hogy aztán a hagyományos kosárlabdába is bevezessék. Magyarország a sportág úttörőjévé vált a magyar válogatottak eredményei és a sportesemények sikeres megrendezése miatt.

Adatbázis logók