A fenntartható fejlődés koncepciójának térhódításával és a szükségletekhez kapcsolódó kérdések ismételt előtérbe kerülésével a fogyasztáshoz kötődő alapvető fogalmakat alaposabban – a főáramú közgazdaságtan által nem vizsgált szempontokból is – elemezni kell. A fogyasztáshoz való viszonyt alapvetően meghatározza az uralkodó értékrend, melynek napjainkban lényeges eleme a fogyasztás társadalmi rangot szimbolizáló jellege. Jelen tanulmány célja a hasznosság fogalmának kritikai szemléletű vizsgálata, a fenntartható fogyasztás ösztönzéséhez kapcsolódó hagyományos és alternatív gondolkodási irányzatok, törekvések áttekintése. A szerzők érvelése alapján a hasznosságot nem lehet csupán szűken vett gazdasági megfontolások szerint vizsgálni, hanem a közösség és a jövendő generációk feltételezett érdekeit is figyelembe kell venni annak megállapítása során, hogy mit tekintünk hasznosnak. A tanulmány a fenntartható fogyasztást ösztönző alternatív pénzügyi megoldási javaslatok bemutatásával zárul. Az ismertetett példák bizonyítják, hogy az alternatív pénz-modellek alkalmasak a fenntartható fogyasztói magatartás ösztönzésére, mert ezek olyan külső motiváló eszközök, amelyek a jutalmazás révén váltják ki a kívánt viselkedésformát.

A lovas szolgáltatások megjelennek a rekreációban, sportban és a turisztikai kínálatban egyaránt. Hazánk kedvező természeti és kulturális értékei, valamint lovas hagyományaira építő lovas nemzet imázsa kedvező hátteret biztosít a kínálati elemek fejlesztésére. Az Észak-alföldi régió alföldi karakterű tája és lovas-kultúrája, az itt található lovas szolgáltatások folyamatos fejlesztése erősíti a lovas kínálati elemet a sport és szabadidőgazdaság területén. Mélyinterjús kutatásunkat az Észak - alföldi régióban működő patkós minősítettséggel rendelkező és nem rendelkező szolgáltatók (N=11) körében végeztük. Az eredmények azt igazolják, hogy valamennyi szolgáltató fontosnak véli és tervezi a lóállomány, az infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztését, bár ennek finanszírozásának forrása eltérő (állami, más sikeres vállalkozásból, lovas vállalkozás realizált üzleti eredményéből). A patkós minősítéssel nem rendelkező lovas szolgáltatók a minőség fejlesztését, a 3, 4, 5 patkós minősítéssel rendelkező szolgáltatók a komplex programkínálat bővítését, a termékdiverzifikációt jelölték meg.

Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

A sportgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az Európai Uniós tagállamokban az 5%-hoz, míg Magyarországon az 1-1,5%-hoz közelít. Ez az arány vélhetően növekedni fog, melyhez a társasági adó támogatások jó alapot biztosítanak. A fent említettek alátámasztják azt, hogy érdekes és szükséges kutatási terület a sporttevékenységeket végző vállalatok elemzése Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Az elemzést az R statisztikai rendszer különböző csomagjainak a felhasználásával végeztük. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen mértékben biztosítják azokat az információkat, amelyek a mérleg és az eredmény-kimutatás megfelelő értelmezéséhez, használatához elengedhetetlenül szükségesek lennének.

A KSH adatgyűjtési tevékenységének köszönhetően a nonprofit szervezetekre vonatkozó átfogó adatok mind adatbázis, mind tájékoztató formájában elérhetőek. A gazdasági adatok között feltűnik az az évről-évre hasonló nagyságú, domináns támogatási részesedés. Különös tekintettel a klasszikus civil szervezetekre ez egyértelműen jelzi azt, hogy a szféra támogatáskitett és támogatásfüggő. Ezek a szervezetek ugyanis kimondottan alkalmasak támogatások fogadására. Tanulmányunkban szeretnénk másodelemzés révén rávilágítani arra, hogy a sporttal foglalkozó civil szervezetek/sportcivil szervezetek száma milyen összefüggésben van a támogatásokkal, különös tekintettel két specifikus támogatási formára, a NEA-ra és a TAO-ra vonatkozóan. Az eredmények arra utalnak, hogy van összefüggés a támogatások összegének növekedése és a sportcivil szervezetek számbeli növekedése között, és ez kifejezetten igaz az egyik legrégebbi és legújabb támogatási forma esetében is.

Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság területén számos kihívás vár az emberiségre. A népesség növekedése mellett az urbanizáció, az éghajlatváltozás, a globális környezeti változások és a gazdasági egyenlőtlenség, valamint az instabilitás is nagymértékben befolyásolja a kiegyensúlyozott élelmiszerellátást. A WHO (2018) tanulmánya alapján elmondható, hogy nem csak az éhezés felszámolása jelent problémát, hanem a jólétünk fokozódása is. Miközben 0,8 milliárd ember attól szenved, hogy nincs számára elérhető elegendő élelmiszer, addig a globális népesség 33%-a túlsúlyos, amiből 30% elhízott. Hosszú távon tehát fokozódó jólétünk is egyre nagyobb problémát okozhat. Háromféle, egymással párhuzamosan létező, mégis összefüggő táplálkozási problémát kell kiemelni: ezek az éhezés és az alultápláltság, a mikroelem-hiány, továbbá a túlzott mértékű táplálkozás és elhízás. Ez a három egészségügyi probléma a közegészségügyre nézve jelent komoly terheket, amelyet a táplálkozás biztonságával és az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben kell vizsgálni.

Hazánkban, csakúgy, mint a fejlődő országok többségében, a megjelenő civilizációs betegségek nem csupán egyéni költségekként, hanem a társadalombiztosítási kiadások révén nemzetgazdasági kiadási oldalról is nagy értékben realizálhatóak. A civilizációs betegségek elterjedésének fő rizikófaktorai között a nem megfelelő élelmiszerfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és a genetikai adottságok is megjelennek. Jelen kutatás témája az egészségvédő élelmiszerek szerepe a mindennapi táplálkozásban és a lakosság élelmiszer vásárlásában, amely a fent leírtaknak megfelelően aktuális kérdésekkel és problémafelvetésekkel foglalkozik.

Hazánkban a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának megoldása egyre nagyobb terhet jelent a közszolgáltatás ellátásáért felelősöknek. Az ágazat hazai intézményrendszere az európai standardoknak megfelel, azonban a bevételeket elemezve megállapítható, hogy a probléma gyökere alapvetően a magyarországi támogatási struktúrában keresendő. Az ingyenes és a kedvezményes utazások után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatási rendszer felülvizsgálata és az árkiegészítés mértékének reális kiigazítása ma már elengedhetetlen, az állami normatív támogatás mértéke nem képes kompenzálni az ebből eredő bevétel kiesést a helyi közösségi közlekedésben. Az önkormányzatoknak a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó finanszírozási terhe évről-évre egyre nagyobb. A folyamatos működés biztosítása mellett elengedhetetlen a szolgáltatás minőségének fenntartása és a magasabb utasszám érdekében az ágazat folyamatos fejlesztése.

Tanulmányunkban az előzmények rövid áttekintését követően három nagyobb területen kívánjuk az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában történt közelmúltbeli és napjainkban is zajló változásokat rendszerezni: a TPP-hez és a WTO-hoz való viszony megváltozását, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalását, valamint az elsősorban Kínával kitört kereskedelmi háborút próbáljuk elhelyezni a korábbi kereskedelempolitikai gyakorlat, a populizmus és az amerikai gazdaságpolitika által a protekcionizmuson kívül más eszközökkel nem megválaszolt kérdések keretrendszerében.

This paper is an overview of augmented reality’s basic concepts and its connection to the logistics field. The paper includes a brief history of the tech and how it differs to the virtual reality. The main goal is to understand how augmented reality is being used in logistics to innovate and enhance services. It refers to how courier and freight companies are taking advantage of this technology to upgrade the warehouses, transportation and enhance value added services. It also analyses how the retail market is modernizing its stores and is using mobile applications for online shopping. Using augmented reality has overall pros and cons and even though is a technology on its early stages it shows a great potential to revolutionize the supply chain in its totality.

A következőkben bemutatjuk a járműdinamikai szimuláció szerepét és hozzájárulását a Debreceni Egyetem Műszaki Karán folytatott járműfejlesztésekhez. Ismertetjük a szimulációs program részét képező soros gerjesztésű egyenáramú motor szimulációjához szükséges bemenő műszaki paramétereket, azok meghatározásához kifejlesztett eljárást, valamint a motoron végzett dinamikus tesztméréseket, és azok eredményét. Továbbá bemutatjuk a motor által hajtott járműhöz kifejlesztett szimulációs program legújabb – a fékezés szimulációjával kibővített – változatát, valamint a program futtatásával kapott eredményeket.

A dolgozatunk során egy gyártócella megvalósításával foglalkoztunk. Ehhez a FESTO MPS moduljait használtuk fel. A gyártócella vezérlése PLC-vel történik. Nem csak az egyedi elrendezést és munkafolyamatot valósítottunk meg, hanem új funkciókkal is bővítettük a rendszert. Ez két vezérlő egység használatát jelenti, amelyből egy a folyamat irányításáért felel, míg a másik egy webes felületet kezel. A webes felületen láthatjuk az elkészült munkadarabokat tartalmazó raktárt, és különböző munkadarabokból összeállított palettákat rendelhetünk onnan, vagy a raktározásra kerülő munkadarabok típusát és mennyiségét is beállíthatjuk a raktárban.

Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy melyek azok a kritikus kapcsolódási pontok a marketing és az értékesítési osztály között, melyek megfelelő fejlesztése a produktív együttműködés megvalósításához szükségesek. A két osztály közötti kapcsolatra leginkább a kofliktusokkal terhelt interdependencia jellemző. Az egyeztetési folyamatok javítása egy stratégiailag fontos feladat, hiszen ennek kritikus szerepe van a piacon való helytálláson. A közös munka hatásossága és minősége egy döntő faktor, amely a személyes és a szervezeti faktorok, valamint az információs hiányok és a konfliktusok által negatívan befolyásolt. Nemcsak a kapcsolódási pontok menedzsmentjének legfontosabb faktorai, hanem az elősegítő lépések is identifikálásra kerültek, melyek magukba foglalják a stratégiai és az organizációs feladatköröket is. Empirikus kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy a rendszeres információcsere, a több közös és interdiszciplináris meeting, a tisztán kommunikált és élt vállalati vízió pozitív módon járul hozzá a marketing és az értékesítési osztály koordinációjához és integrációjához. Így tehát a menedzsmentnek feladata egy vállalati vízió, mint átfogó és mindenki számára tisztán kommunikált vezetési kultúra megteremtése és ezáltal a munkavállaló hovatartozásérzésének erősítése. A vezetési kultúra elemei közül is a legfontosabb szerepe a koordinációnak és a közös stratégiai rendszer kialakításának van. Mindezek alapján elmondható, hogy a munkáltató számára fontos vállalati profit nagymértékben függ ezen osztályok integrálásának sikerességégétől, mely a fent említett tényezők megfelelő alkalmazásával elérhetővé válhat.

Az elmúlt években a magyar felsőoktatásban az egyre csökkenő hallgatói létszám komoly versenyhelyzetet teremtett az intézmények között, amelyben már nemcsak a hazai, hanem a külföldi egyetemek is versenytársnak bizonyulnak. Ahhoz, hogy a hazai intézmények ebben a versenyben megfelelő mértékben helyt tudjanak állni, a vezetőket olyan megfelelően strukturált, naprakész információval szükséges ellátni, amelyek képesek támogatni a döntéshozatalt. A Debreceni Egyetemen sikeresen adaptált vezetői információs rendszer évek óta működik és az adatszolgáltatásokban, ad hoc jelentésekben jelentős támogatást nyújt, azonban még sok területen van előre lépési lehetőség. A tanulmány a Debreceni Egyetem példáján keresztül a vezetői információs rendszerek fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

A gazdaságtudomány kiindulópontja a haszonmaximalizáló ember, aki preferenciái mentén haladva olyan racionális döntést igyekszik hozni, amely a legelőnyösebb helyzetet eredményezi számára. A tervezést megkönnyítve számos modellt használnak a közgazdaságtanban, amely fenti állítást axiómaként kezeli. A valós folyamatokat és motivációkat elemezve azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági szereplők emberi oldalát, erkölcsi vélekedést sem. A gazdasági etika mindig is jelen volt az üzleti életben, jóllehet időként háttérbe szorult. A napjainkban erősödő nézet, a tudatos fogyasztói mozgalmak azonban ismét nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók egyéni meggyőződésének, melyet különböző, morális elköteleződésük táplál. Az etikai megfontolásokkal gazdagított értelmezési keretek, bár bonyolultabb, mégis valóságosabb értelmezését adhatják a gazdasági folyamatoknak, melyek tanulmányozása így gyakorlati haszonnal is kecsegtet. Tanulmányunkkal a gazdasági etika értelmezéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Napjainkban egyre több kutatás fókuszál a szabadidős sportfogyasztásra, annak motivációs hátterének vizsgálatára, célcsoport jellemzőinek meghatározására. Az extrém sportok a szabadidős kínálati elemekben egyre markánsabban jelennek meg és a versenysportban is egyre erőteljesebben képviseltetik magukat. Kutatásunkban a fiatal felnőttek extrém sportfogyasztásának vizsgálatával foglalkozunk, a kérdőíveket Google Survey formájában, online kérdőíves felmérés módszerével gyűjtöttük be, melyeket legfőképp különböző social media platformokon, élzottan extrém sport érdeklődési körű egyéneket tömörítő csoportokban osztottuk meg. Az adatokat IBM SPSS szoftverrel dolgoztuk fel, alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredményeinket grafikusan is szemléltettük. Adattiszítás után 167 kérdőívet dolgoztunk fel. Az eredmények jól mutatják, hogy az extrém sportokat a férfiak preferálják inkább. A vizsgálatunk azt mutatja, hogy hazánkban a terepkerékpár, a falmászás, a mountainbike, a paintball és a gördeszkázás a legnépszerűbb szabadidős extrém sportok. A magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok között szignifikánsan nagyobb arányban találjuk az extrém sportok fogyasztását. Mivel költséges sport így  magasabb diszkrecionális jövedelmet és magasabb költéshajlandóságot feltételez, melyet a kutatásunk is igazolt. Az extrém sportot űző fiatal felnőttek sportfelszerelés márkaválasztását nem az extrém sportspecifikus, hanem a klasszikus piacvezető sportmárkák (Nike, Adidas) jellemzik.

A KSH minden év tavaszán az ELEKTRA rendszeren keresztül rögzíti a civil szervezetek előző évi, elsősorban humán és gazdasági jellegű tevékenységi adatait. Ez az adatforrás általában irányadó a hazai civil szektor tevékenységének megítélése során, ugyanakkor kiadványtárukban elérhető, a non-profit szektor legfontosabb jellemzői elnevezésű tájékoztató, mely elsősorban leíró statisztikai módszerre építve csupán átfogó jelleggel ismerteti a szektor legfontosabb sajátosságait. Párhuzamosan emellett minden évben elérhető az ennek háttértárát jelentő adatbázis, mely a másodelemzést végezni kívánó kutató számára mélyebb összefüggések feltárására is lehetőséget biztosít. Tanulmányunk célja ennek a nagy területnek csupán egy kisebb részét jelentő, elsősorban a támogatások és a humán erőforrások közötti összefüggések feltárása különösen amiatt, mivel ennek a szektornak a humán erőforrás bázisa a foglalkoztatottak és önkéntesek között oszlik meg és kérdéses, hogy van-e a támogatásoknak hatása a foglalkoztatásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a támogatások és humán erőforrások között van összefüggés, ahol elsősorban a magán jellegű támogatásoknak van erősebb hatása mind az önkéntességre, mind a munkaviszony jellegű foglalkoztatásra.

A mai rohanó világban egyre nagyobb figyelmet kap az egészséges életmód, egészségünk megtartása, köszönhetően a feltörekvő egészségtrendeknek. A szakirodalmi áttekintés az egészséges magatartás két aspektusával foglalkozó kutatások legfrissebb eredményeit összesíti. Primer kutatásunkban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar sportszakos hallgatóinak sportolási és táplálkozási szokásait mértük fel. Sportolási szokások esetében a sportolás gyakoriságáról és motivációjáról kérdeztük meg a hallgatókat, míg táplálkozási szokásaik esetében a zöldség-, gyümölcs- és folyadékfogyasztás gyakoriságáról és mennyiségéről. A kérdőíves megkérdezés kiértékelését követően elmondható, hogy a válaszadók 70% elégedett saját fizikai állapotával. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakoriságáról elmondható, hogy a vizsgálatban résztvevő hallgatók 15-20%-ára igaz, hogy naponta fogyaszt zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A hallgatók folyadékbeviteléről azonban pozitív képet láthatunk, hiszen hetvenhat százalékuk az ajánlásoknak megfelelő vagy annál nagyobb mennyiségű folyadékot fogyaszt naponta.

Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.

One of the most critical challenges human resources management usually faces is the procedure of recruitment and selection. At the recruitment, the factor of qualification is very important. However, HR management should take into account the personality of the candidate. For example, most of the companies' profits rely on the performance of the frontline employee and their behavior toward the customer. Therefore, HR management usually uses the assessment of personality and integrity. Based on the literature, there is a correlation between personality traits and job performance. This study is a literature review analysis which contains previous studies in regard to the of Big Five Factors at the recruitment and their validity in predicting employee’s performance in the firm.

A fejlett társadalmakban realizálható civilizációs betegségek terjedése mára elérte a kevésbé fejlett társadalmakat is, a mögöttes okok között pedig első helyek között szerepel a nem megfelelő élelmiszer fogyasztás. E tanulmány a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozik. A szerzők célkitűzése az volt, hogy a megismerjék a lakosság növényi alapú étrenddel kapcsolatos véleményeit.