Keresés

Keresési eredmények

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  232

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában

  88-103

  Kovács Tünde Zita

  Nábrádi András

  Megtekintések száma:

  45

  A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.

• Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében

  88-101

  Vida Viktória

  Feketéné Ferenczi Alíz

  Megtekintések száma:

  152

  A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra

  121-132

  Kardos Magdolna Valentina

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  294

  A közösségi média a mindennapi életünk szerves részévé vált és teljesen átformálta társadalmunkat. Míg kezdetben szociális funkcióval bírt, addig a 2010-es évek elejétől egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Kutatási célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, a közösségi médiumok milyen gazdasági és szociális hatással vannak társadalmunkra Vizsgálatunkat dokumentumelemzéssel végeztük, melynek során összegyűjtöttük és feldolgoztuk a témában ismert publikációkat, tanulmányokat. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az online médiafogyasztással eltöltött idő globálisan és hazánkban is dinamikusan növekedett minden generáció esetében. A megváltozott médiafogyasztás következményeként a reklámpiac is alapjaiban rendeződött át, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei meredek csökkenést, míg az online exponenciálisan növekedést mutat a 2008-as gazdasági válság óta, különös tekintettel a közösségi médiumokra. A közösségi oldalakkal szemben, ugyanakkor az elmúlt években komoly adatvédelmi aggályok és jelentős adótartozások is felmerültek. Ennek alapán véleményünk szerint, a versenyegyenlőség megteremtése a médiapiacon, az adófizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az adatvédelmi szabályok betartása indokolttá teszi az állam szigorúbb fellépését a globális technológiai vállalatokkal szemben.

• Munkahelyi jellemzők elemzése Kano –modellel és páros összeméréssel a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében

  6-18

  Kotsis Ágnes

  Horváth Adrienn

  Megtekintések száma:

  84

  Kutatásunk célja a megvizsgálni, hogy milyen elvárásaik vannak az egyetemi hallgatóknak a munkával szemben, ezen belül mik az alapelvárásaik és milyen tényezők hatnak vonzóan a munka kiválasztása során. 389 a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló hallgató válaszait elemeztük. A vizsgálat során a Kano-modell és a páros összehasonlítás módszerét kapcsoltuk össze. Az előbbi Noriaki Kano és munkatársai nevéhez fűződik, amely a termék minőségjellemzőket kategorizálja aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a vevők elégedettségére. A modell elsősorban a termék illetve szolgáltatás minőségének értékelésére szolgál, de az utóbbi időben alkalmazták már a menedzsment más területein is, mint a munkajellemzőkkel való elégedettség. A páros összehasonlítás során a tényezőket a válaszadók egymáshoz viszonyítják, és ez alapján állítanak fel egy fontossági sorrendet. A KANO-modell és a fontosság összekapcsolása lehetőséget ad a munkaköri jellemzők pontosabb vizsgálatára és egy továbbfejlesztett Kano-modell alkalmazására, mely eredeti kategóriákat tovább bontja két-két alkategóriára. Így beszélhetünk kritikus (fontos alapelvárás), szükséges (kevésbé fontos alapelvárás), magas hozzáadott értékű (fontos teljesítmény), alacsony hozzáadott értékű (kevésbé fontos teljesítmény), nagyon vonzó, kissé vonzó, potenciális (fontos semleges) és érdektelen (kevésbé fontos semleges) minőség jellemzőkről. A kutatás során vizsgáltuk a bér, a munkatársakkal való kapcsolat, a hosszú távú foglalkoztatás, a munka szakterületének illeszkedése, az újszerű munkakörnyezet, a karrier, a munka végzettségi szintnek való megfelelése, a vállalati méret elégedettségre gyakorolt hatását. Eredményeink szerint vannak egyértelműen kategorizálható jellemzők, mint a bér, amely magas hozzáadott értékű kategória, és alacsony szintje elégedetlenséget, magas szintje elégedettséget okoz. A hosszú távú foglalkoztatás kissé vonzó, és a modern környezet nagyon vonzó tényezők, amelyek hiánya nem okoz elégedetlenséget, megléte viszont növeli az elégedettséget. A végzettségnek megfelelő munka betöltése pedig teljesen érdektelen a munkakeresés során. Ez alátámasztja a szakirodalom által megfogalmazott állítást, miszerint a frissen végzettek elvállalnak a végzettségüknél alacsonyabb végzettség igényű munkaköröket, ha a bér és a karrier lehetőség kompenzálja azt. Ugyanakkor az már egy másik kérdés, hogy mennyiben valósulhat meg a kompenzáció, ha a túlképzettek alacsonyabb bért keresnek illeszkedő társaiknál. Lehetséges, hogy a kezdeti alacsonyabb bér elfogadása része annak a stratégiának, hogy majd később, előrelépve magasabb kereseti lehetőség adódik a munkavállalónak, azonban ezzel valamilyen oknál fogva nem mindenki tud élni. A nem egyértelműen kategorizálható jellemzők közül ki kell emelni a karrier lehetőséget, amely a legvegyesebb kategória volt. Egyeseknek magas hozzáadott értéket jelent, és hiánya elégedetlenséget okoz (nők), másoknak nagyon vonzó és hiánya nem problémás (férfiak), de mindkét esetben megléte növeli az elégedettséget. Viszont van egy csoport, akiknek ez kritikus jellemző, vagyis megléte természetes, hiánya növeli az elégedetlenséget, ez pedig a Msc végzettségűek. A szakterület illeszkedése a munkakörhöz a kevésbé kongruens szakmák esetében jobban növeli az elégedettséget, hiánya viszont nem okoz elégedetlenséget. A munkatársakkal való kapcsolat a nőknek magas hozzáadott értékű, azaz hiánya elégedetlenséget okoz, a férfiaknak nagyon vonzó, az ő esetükben hiánya nem probléma. A kisvállalati méret hátrányos (nők) vagy semleges jellemző. A munkáltatóknak tehát érdemes a magasabb végzettségűek esetében a karrier lehetőségekre, a munkatársakkal való kapcsolat miatt a vállalati közegbe illeszkedő munkavállaló megtalálására és beillesztésére, valamint a megfelelő bérezésre figyelmet fordítaniuk, mivel ezek hiánya elégedetlenséget okoz a fiatal jelöltek jelentős csoportjainál.

• Az influenza elleni védőoltás társadalmi hasznosságának számítása statisztikai adatok alapján

  6-24

  Vajó Péter

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  51

  Tanulmányunkban olyan célt tűztünk magunk elé, melyre vonatkozóan sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk precedenst: tényadatokból kiindulva számszerűsíteni az influenza elleni védőoltás hatékonyságát, s a valós adatok alapján számított hatékonysági értékből kiindulva megállapítani a védőoltások révén be nem következett megbetegedések számát. Tanulmányunkban a 2018/2019-es influenza szezon adatait elemeztük. Munkánk során a népesség számra, a beoltottságra és a megbetegedések számára vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat elemeztük, vontunk le belőlük objektív következtetéseket. Problémát jelentett, hogy az eltérő adatállományokban eltérő korcsoportokra vonatkoztatva jelentek meg az alapadatok, így azok között a konszenzust meg kellett teremteni, összehasonlítható korcsoportokat kellett képezni. Végső soron három jól elkülöníthető korosztály keletkezett. A kiskorúak csoportja (0 - 18 év), a gazdaságilag Régiókutatás Szemle 2021. VI. évf. 1. sz. DOI: 10.30716/RSZ/21/1/1 7 aktívak (19 - 59 év) és a 60 év felettiek korcsoportja. Ez a három korosztály népességileg, beoltottság és megbetegedés szerint jól elkülöníthetővé vált. Bemutattuk az influenza betegséget általánosságban, az influenza vírus jellemzőit, változékonyságát. Ismertettük a jellemzően érintett korosztályt, a kezelendő betegek számát, az elmúlt 5 - 10 évre vonatkozó trendeket. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből a szubjektivitást teljes mértékben kizárva látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült.

• A magyar labdarúgó-bajnokság fejlődésének elemzése a játékospiacon keresztül

  112-120

  Balogh Renátó

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  130

  A magyar labdarúgás 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, ha az infrastruktúra helyzetét vagy a labdarúgók számát vesszük alapul. Az elmúlt években elért sportszakmai sikerek hatására felmerült bennünk a kérdés, hogy ez a pozitív változás a labdarúgó-bajnokság esetében is végbement-e. Szekunder vizsgálatként dokumentumelemzést végeztünk, összegyűjtöttük és feldolgoztuk a statisztikai adatokat a tranfermarkt nevű oldalról, melynek keretében az OTP Bank Ligát különböző tényezők mentén a cseh Fortuna Ligával hasonlítottuk össze. Kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években, azonban továbbra sem tartozik a legjobb 30 európai liga közé. Az elmúlt szezonokban negatív tendenciákat láthatunk, akár az idegenlégiósok arányát, akár a transzferegyenleget nézzük. Következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a magyar labdarúgóbajnokság esetében általános fejlődésről nem beszélhetünk, a klubsikerek elsősorban a magasabb minőségű és piaci értékű külföldi játékosoknak köszönhető.

• A képzési és fejlesztési programok jelentősége a humán erőforrás-menedzsment szempontjából a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében

  47-55

  Ismael Awaz

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  234

  Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának növekvő ismerete egyre nagyobb érdeklődést vált ki a fenntartható fogyasztási magatartás iránt. E kutatás célja, hogy meghatározza a humán erőforrás-menedzsment képzési és fejlesztési programjainak jelentőségét a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében. A kutatási problémát több kérdéssel fogalmazták meg, amelyek közül a legfontosabb a következő: Hatással vannak-e a szervezeti képzési és fejlesztési programok a fenntartható fogyasztási magatartásra? Ez a tanulmány a képzési és fejlesztési programok jelentőségének szisztematikus irodalmi áttekintésére összpontosít a fenntartható fogyasztási magatartás előmozdításában. A kutatás megállapította, hogy a humán erőforrás-menedzsment a fenntarthatóságra összpontosító képzési és fejlesztési programokat hajthat végre a fenntartható viselkedés ösztönzése érdekében a munkavállalók körében. Az ilyen programok közé tartozhat a fenntartható fogyasztási gyakorlatok oktatása a munkavállalók számára, a megújuló energiaforrások előmozdítása, a hulladék csökkentése, az életciklus szemlélet elfogadása és a méltányossági dimenziók figyelembevétele.

• Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

  23-35

  Pfau Christa Sára

  Mészáros János

  Megtekintések száma:

  110

  Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

• A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében

  59-72

  Pázmán-Iski Alexandra

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  110

  Az embereket, felismerve a megfelelő egészségi állapotuk fontosságát az elmúlt évtizedekben egészségüket illetően egyre inkább a növekvő felelősség és tudatosság jellemzi. Az egészség megőrzése hosszú távon mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára kifizetődő tevékenység. A munkavállalók egészségébe történő befektetés egyazon által befektetést jelent a vállalat sikeres működésébe, hiszen a legtöbb vállalat esetében maguk a munkavállalók a kulcstényezők, ami a cég eredményességét meghatározza. A vállalatok igen sokat nyerhetnek azzal, ha figyelmet fordítanak munkavállalóik egészségére, nem csak az új munkaerő bevonzása és megtartása válik egyszerűbbé, hanem a dolgozók hatékonysága is fokozódik. A munkavállalók egészségi állapotának megőrzése és javítása érdekében egészségtudatosságuk fejlesztésre szorul, mely folyamat megvalósulása érdekében sokat tehetnek a munkáltatók is. A munkáltatóknak számtalan lehetősége adódik a munkavállalói körben történő egészségtudatosság, egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében. A vállalati egészségfejlesztés lehetőségének kihasználása rendkívül fontos és szükségszerű, hiszen egy hosszútávon megtérülő befektetést jelent az egyén és a vállalat számára egyaránt, ezért annak széles körű alkalmazása lenne indokolt.

• Teljesítménymenedzsment-fókuszú társadalmi innováció a közszférában

  30-39

  Kucsma Daniella

  Megtekintések száma:

  84

  Manapság egyre jelentősebb szerepet kap a teljesítménymenedzsment minden vállalat, szervezet életében. Kutatásom elsősorban a közszolgáltató szektorra fókuszál, hiszen ezen a területen is meg kell felelni számos elvárásnak mind a szervezet érdekeinek, mind a vevők igényeinek vizsgálatakor. Napjainkban a társadalmi innovációs tevékenységnek is jelentős szerepe van, hiszen minden közszolgáltató vállalat szeretne olyan szolgáltatást nyújtani, ami a társadalom elvárásainak megfelel, illetve olyan fejlesztéseket bevezetni, ami a köz érdekeit képviseli. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért jó, ha egy közszolgáltató szervezet társadalmi innovációs tevékenységet folytat és ez hogyan lehet hatással a szervezet teljesítménymenedzsment rendszerére. A válasz erre a kérdésre egyszerű, hiszen versenyképességet, hatékonyságot, olcsóbb szolgáltatást és társadalmi kohézióerősítést eredményez. Azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezen elemek beépítése mellett hogyan lehet a szervezet teljesítményének mérhetőségére is összpontosítani,. Munkámban megjelenik, hogy milyen teljesítménymenedzsment módszerek vannak és melyik az, amit a vizsgált egészségügyi szervezetek a gyakorlatban alkalmaznak. A fő célom ezen területek vizsgálatával, hogy közelebb kerüljek az általam megfogalmazott kutatási kérdések tisztázásához, ami a közszolgáltató szervezek teljesítménymenedzsmentjéhez kapcsolható elsősorban.

• A szociális elszigeteltség jelenléte Hajdú-Bihar megye tanyáin

  46-58

  Orbán Szabolcs Gergely

  Megtekintések száma:

  56

  A tanyán élők helyzete mindig is meglehetősen deprivált volt, hiszen rengeteg hátráltató körülménnyel kell nap mint nap megküzdeniük, amit az állandóan leküzdendő távolságokon túl tovább nehezít az, hogy társadalmi kapcsolataik száma jellemzően alacsony, ami az életkor előrehaladtával, majd árnyoldalainak megjelenésével sok esetben tovább redukálódik, minek következtében létrejöhet egy speciális jellemzőkkel rendelkező szociális izoláció. Vizsgálatom elsődleges célja a Hajdú-Bihar megyében található tanyán lakók szociális elszigeteltségének felmérése volt, másodsorban arra kerestem a választ, hogy milyen szociodemográfiai tényezők vannak hatással erre az objektív állapotra. A kutatás alapját a megye összes járásában felvételezett survey adta, melynek összesített adataiból általánosítani lehet a tanyalakók elszigeteltségének mértékére. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált populációban minden ötödik tanyalakó valamilyen szinten szociálisan elszigeteltnek tekinthető.

• Népi hagyományok, mesterségek kutatása – értékmentés a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél

  9-19

  Hubert Erzsébet

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  48

  A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület (az Egyesület) küldetése a kortárs népművészet alkotóinak szakmai és érdekképviselete, a népi iparművészet értékeinek kutatása, bemutatása, fejlesztése. Az Egyesület rendszeres programjai között szerepelnek kutatómunkák, terepi és múzeumi anyaggyűjtések, alkotótáborok, évközi szakmai továbbképzések, kiállítások, országos és regionális konferenciák szervezése. Az Egyesület kiemelt rendezvényei közé tartoznak a Nemzetközi Fazekas Fesztivál és a Debreceni Kézműves Fesztivál. Alkotóházak, népi kézműves műhelyek közül alkotói dolgoznak a debreceni Tímárházban, fenntartanak műhelygalériákat (Nádudvar, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros). Az Egyesület kiemelt kutatásai között meg kell említeni:

  • A fazekasság területén közel két évtizede indította el az Egyesület a már kihaló félben levő debreceni kerámia újjáélesztését. Eredményeképpen a megyében és a városban nyolc fazekas foglalkozik a debreceni hagyományok modern feldolgozásával.
  • A textilművességben a cifraszűr, a szűrrátétes öltözetek megújítása, újjáélesztése.
  • A debreceni faművesség hagyományainak feltárása és újra tanítása.

  Tanulmányunk ezen három területen elért kutatómunkánk és annak eredményeinek, valamint jövőbeli kutatási irányok bemutatására fókuszál

• Táplálkozási szokások a Debreceni Egyetem hallgatói körében végzett pilot kutatás alapján

  109-120

  Koroknay Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  103

  A mai modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kap az egészség, az egészségtudatosság. Ennek apropóján számos egészségtrend jelenik meg, legyen szó mozgásformáról vagy táplálkozásról. Mindez azért is kiemelten fontos terület, mert számos kutatás igazolta azt, hogy a népesség körében egyre nagyobb gyakorisággal figyelhető meg az elhízás, túlsúly vagy akár mozgásszervi és krónikus betegségek. Az egészségtudatosságnak több komponense van, mely alkotóelemek közül az egészséges, mértékletes táplálkozást, valamint az étrend-kiegészítők és vitaminok fogyasztását elemzem. Kutatásom célja, hogy a Debreceni Egyetemen, felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók egészséges táplálkozási szokásait felmérjem. Primer és szekunder adatgyűjtést is végeztem a vizsgálat során. A primer kutatás több lépcsőben kerül megvalósításra kérdőíves formában. Jelen tanulmányban a pilotkutatás eredményeit prezentálom. Az első eredmények alapján megállapítható, egészségük megőrzése érdekében több módszert is alkalmaznak, leginkább sportolnak és vitaminkészítményeket fogyasztanak. Élelmiszercsoportok segítségével mértem fel táplálkozási szokásaikat. A megkérdezésben résztvevők több mint 50%-a napi rendszerességgel fogyaszt húst, gabonafélét, valamint tejterméket. Azonban a hallgatók többsége csak hetente többször fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ami nem tesz eleget a legújabb ajánlásoknak.

• A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata

  6-17

  Czine Péter

  Megtekintések száma:

  78

  A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét. A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés.

• A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete

  6-14

  Koroknay Zsuzsa

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  56

  A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

• A "Big5" európai labdarúgó bajnokságok játékos-transzfer tevékenységének összehasonlító elemzése

  25-35

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  71

  Az átigazolási hírek és események legalább akkora, ha nem nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint a legrangosabb kupasorozatok döntő mérkőzései. Nem ritka, hogy egy-egy játékos játékjoga (amit a klubok az immateriális javak között mutatnak ki) több 10 millió eurós, vagy akár 100 millió eurót meghaladó összegért cserél gazdát, amely tranzakciók megvalósulásához a legnívósabb Big5 bajnokságok bevételeinek kiemelkedő mértéke nagy mértékben hozzájárul. A tanulmány célja, hogy összehasonlító elemzést végezzen a Big 5 bajnokságok játékos átigazolási tevékenységéről, a liga bevételei, az átigazolási kiadások és bevételek közötti összefüggésekre és kapcsolatokra összpontosítva, az 2017-es évtől kezdődő pénzügyi és játékos transzfer adatok felhasználásával. Az ügyletek mértékét tekintve megállapítható, hogy a játékos transzferek meghatározóak a futball klubok gazdálkodását, profitabilitását és stabilitását tekintve. Ennek megfelelően a legnagyobb átigazolási kiadások a legnagyobb bevételtermelő képességű bajnokságokban jelentkeznek. Összességében 2016 – 2021 között – 7,5 milliárd eurót elvonva a Big 5 bajnokságok gazdálkodásából.

• Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra

  82-88

  Székely Beatrix

  Megtekintések száma:

  173

  Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.

• A túlzott mértékű turizmus hatásmenedzsmentje európai fővárosokban

  20-33

  Szőllős-Tóth Andrea

  Megtekintések száma:

  62

  Jelen tanulmány legfontosabb célja az Európába irányuló turizmus elemzésén keresztül a leglátogatottabb és a túlzott mértékű turizmus jelenségével leginkább érintett európai fővárosok esetének elemzése. Munkám során a turisták túlzott létszámából adódó nehézségek leküzdésére irányuló tervezett vagy már bevezetett intézkedések feltérképezésére fektettem a hangsúlyt. Ezáltal bemutatásra kerülnek olyan nemzetközi jó gyakorlatok az európai fővárosokból, melyek a kialakult helyzetet kezelésében követendő példának tekinthetők, illetve olyan desztinációk esetei, ahol felkészülten várják az esetleges túlzott turistaáradat megjelenését a bevezetett intézkedésekre alapozva. A túlzott turizmus a pandémia előtt súlyos problémát jelentett számos desztináció esetében, s a járvány megszűnését követően feltehetőleg újra mindennapossá válik a turisták jelenlétéből adódó negatív hatások jelenléte. A kutatás eredményeinek hasznosítása révén a desztinációk felkészültebben várhatják a turistákat; rendelkezve olyan megoldási javaslatokkal, melyek alkalmazhatók lesznek abban az esetben, ha a turisták létszáma ismét megközelíti, esetleg eléri a társadalmi vagy környezeti teherbíró képesség határát.

• A munkavállalói kompetenciák változásainak feltárása egy álláskeresési oldal adatainak elemzése alapján

  102-113

  Pirohov-Tóth Barbara

  Megtekintések száma:

  277

  A kutatás a KarrierM álláskereső portálon található munkaajánlatok elemzésével rávilágít a munkaerőpiacon megjelenő új kompetencia igényekre. Ennek sikeres feltárása érdekében összehasonlító elemzést végeztem az első (Pirohov-Tóth-Kiss, 2021) (N=363) és a második (jelenlegi) (N= 332) vizsgálat során az álláshirdetésekben megjelenő legfontosabb kompetenciák között. A KSH foglalkoztatottsági adatait figyelembe véve kereszttábla elemzés segítségével megvizsgáltam a legfontosabb kulcskompetenciák és a szakterületek alakulását a második vizsgálat adatain, valamint a regionális eredmények is bemutatásra kerültek. Továbbá feltártam az idegennyelv-tudás, mint munkahelyi kompetencia szerepét és a hirdetésekben megjelenő egyéb elvárásokat is. A kutatás eredményei alapján, a legfontosabb kulcskompetenciák közé az önállóan és csapatban történő munkavégzés, valamint a megbízhatóság sorolható.

• A városi közösségi közlekedés fenntartása

  133-142

  Tóth Szabolcs

  Megtekintések száma:

  79

  A napjainkra egyre zsúfoltabbá váló városainkban a közösségi közlekedési eszközöket használók részarányának növelése elengedhetetlen az élhető környezet megtartása és a levegő minőségének javítása érdekében. Ehhez a szolgáltatás minél utasbarátabbá tétele, a lakosság számára minél könnyebben és rugalmasabban elérhető hozzáférés szükséges a közösségi eszközökhöz úgy, hogy az megfelelő alternatívát jelentsen az egyéni eszközökkel szemben. Önmagában a közösségi járműveket igénybe vevő utasok által megfizetett díjakból a szolgáltatás azonban nem tartható fenn, mivel az utazáshoz szükséges értékszelvények árai a lakosság árérzékenysége és a különféle közlekedési alternatívák miatt nem emelhetők jelentősebb mértékben. Ahogy az a világ legtöbb pontján, úgy hazánkban is a helyi közösségi közlekedés fenntartása, annak jellege miatt különböző mértékű támogatásra szorul. A szolgáltatás folyamatos fenntartásához az ellátásért felelős önkormányzatok és az állam hozzájárulása szükséges, melyek mértéke a hazai városokat vizsgálva eltérő arányt mutat.

• A fizikai aktivitás munkaerő-piaci összefüggései

  92-99

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  68

  Az egészségügy fenntarthatóságának kérdése egyre nagyobb mértékben van jelen a közpénzügyekkel kapcsolatos vitákban. A nemzetek aggodalmai közé tartozik az egészségügyi költségek emelkedése, a népesség elöregedése, valamint az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásának növekedése. A lakosság egészségi helyzete nemcsak a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője, hanem közvetlen és közvetett hatással van az adóbevételekre, valamint a munkaerő-piaci részvételre is. Vizsgálatomban a fizikai aktivitás potenciálisan felmerülő munkaerő-piaci hatásaira fókuszáltam. A fizikai aktivitásnak jelentős szerepe van az egészségfejlesztésben. Javíthatja az egyén fizikai képességeit, amelyek közé többek között a termelékenység fokozása, a kitartás és a hatékonyabb csoportmunka tartozik. Az említett tényezők nemcsak a munkatermelékenységet fokozzák, hanem pozitívan befolyásolják a munkaerő-piaci szereplőket is. Kutatásomban szekunder adatgyűjtést alkalmaztam. A vizsgálat módszere pedig szakirodalom elemzés volt, hazai-és nemzetközi szakirodalmi források alapján. A vizsgálatban, az Európai Uniós tagországokban végzett primer és szekunder kutatások eredményeit vettem alapul. A szakirodalmi források feltárása után azt az eredményt kaptam, hogy az egészség jelentős mértékben befolyásolhatja a munkatermelékenységet és a munkaerő-kínálatot. Az egészségfejlesztés, szignifikáns mértékben hozzájárul a munkaerő-piaci sikerekhez. A fizikai aktivitás legyen az sport vagy rekreáció, pozitívan befolyásolja az egyén egészségi állapotát, ami a munkaerőpiaci megtérülés egyik kulcstényezője.

• A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége

  58-66

  Tóth Szabolcs

  Megtekintések száma:

  95

  A városi közlekedés napjainkban jelentős kihívás elé állítja az ott lakókat. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett, a vírushelyzet miatt tovább erősödő személygépjármű forgalom is azt mutatja, hogy a lakosság a közösségi közlekedési eszközök használatáról az egyéni közlekedés irányába köteleződött el. Az élhető városi lét megteremtése érdekében sürgős lépéseket kell megtenni, amellyel a városi mobilitás a lakosság által elvárt módon fenntartható marad. Ehhez többféle eszköz áll a városok vezetőinek rendelkezésre. Ilyenek lehetnek a mikromobilitási eszközök használatának, a megosztáson alapuló rendszerek bevezetése, valamint a személygépjármű forgalom korlátozó intézkedések bevezetése. Ezek mellett kézenfekvő a közösségi közlekedés fejlesztése, a lakosság ezen irányba történő terelése. A legtöbb nagyváros napjainkban ebbe az irányba törekszik, azzal, hogy ezen hálózatait és szolgáltatásait fejleszti, annak érdekében, hogy ezen közlekedési rendszerek elérhetőségét és vonzerejét javítsa. Több európai nagyváros annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb arányban használja a közösségi közlekedést, azt részlegesen vagy teljes mértékben ingyenessé tette. Ez a törekvés hazánkban sem ismeretlen, hiszen a lakosság jelentős része több évtizede ingyenesen veheti igénybe ezen közlekedési formát. Ugyanakkor a teljes ingyenesség bevezetése esetén szükséges megvizsgálni annak hatásait gazdasági és társadalmi oldalról.

• A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára

  1-12

  Buglyó-Nyakas Tünde Erzsébet

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  227

  A közösségi média marketing egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapjainkban, a fogyasztási szokásainkban, döntéshozatalunkban és az egészségtudatosságunk kialakításában. A kutatás legfőbb célja annak a feltérképezése, hogy a különböző közösségi platformokon résztvevő magyar nők mire asszociálnak az egészségtudatosság kapcsán, milyen a fogyasztói aktivitásuk az online színtereken és ezek alapján milyen speciális csoportok képezhetők. Elsőként egy netnográfiai kutatás segítségével vizsgáltuk meg különböző felületeken az egészségtudatosság témakörben megjelenő hozzászólásokat. Ezt követően 409 nő bevonásával egy kérdőíves kutatás keretében az említett felületeken résztvevők befolyásoltságát mértük az egészségtudatosság tekintetében. A kutatás során számszerűsítettük a közösségi színtereken megjelenő speciális fogyasztói csoportokat és megfogalmaztuk a javaslatainkat azon vállalatok részére, akik az online színterekre alapozzák a marketingstratégiájukat.

• A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületné

  82-96

  Hubert Erzsébet

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  56

  A debreceni mézeskalácsosság 2014-ben bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, ami indokolja a mézeskalácsos mesterség és különösképpen a debreceni mézeskalácsos mesterség történetének, hagyományainak kutatását, valamint jövőbeli lehetőségeinek vizsgálatát. A mézeskalács útja, a hagyományosan vásári portékától napjaink számtalan megjelenési formájához meglehetősen hosszú és izgalmas volt. Tanulmányunkban felvázoljuk a magyar értéktár és a nemzeti értékpiramis felépítését, működését, feldolgozzuk a mézeskalácsos mesterség történetét, bemutatjuk a Debrecenben és Hajdú - Bihar megyében tevékenykedő mézeskalácsosokat. Beszámolunk arról, hogy a Hadú - Bihar Megyei Népművészeti Egyesület milyen módon segíti az alkotókat, milyen törekvések vannak azért, hogy keresett árucikk legyen ez az évezredes hagyományú kézműves termék. A mézeskalácsos mesterséggel foglalkozók részére az innováció nagyon fontos kérdés, hogy ez az egészséges, helyi (hagyományos) alapanyagokból készült termék továbbra is népszerű, a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, trendekhez igazodó, keresett termék maradhasson.