Cikkek

A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében

Megjelent:
2023-05-23
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Gottfried, P. (2023). A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében. Régiókutatás Szemle, 4(1), 40-46. https://doi.org/10.30716/RSZ/2019/1/4
Absztrakt

A mai sportban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai állapot mellett a mentális felkészítésre is. A sportpszichológia meghatározó szerepet tölt be az egyéni és csapatsportágakban egyaránt. A sportolókat tekintve az egyik legfontosabb tényező az, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, mivel ez a képesség jelentős mértékben befolyásolhatja az adott játékos teljesítményét. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy labdarúgáshoz kapcsolódó feladatokon keresztül megvizsgáljam az önértékelési sajátosságokat utánpótláskorú labdarúgók körében. A gyakorlatok között volt a „dekázás”, labdapassz tornapadra, valamint a szlalom labdavezetést követő cél elérése. Hipotézisem szerint a gyerekek a feladatok elvégzése előtt hajlamosnak mutatkoznak teljesítményük felülbecslésére. Kutatásom során primer adatgyűjtést alkalmaztam. Az általam használt statisztikai elemzési módszer az egymintás t-teszt volt. Az elvégzett egymintás t-tesztek alapján megállapítottam, hogy a dekázási feladatban az alulbecslés volt jellemző (ami ellentmond a hipotézisnek), míg a labdapassz és a szlalom feladatokban összességében felülbecsülték teljesítményüket a gyerekek (e két feladatnál megerősíthetjük a hipotézist).

Hivatkozások
  1. Boud, D., Falchikov, N. (1989): Quantitative Studies of Student Self-Assessment in Higher Education: A Critical Analysis of Findings, Spinger, Higher Education,Vol. 18, (No. 5.) pp. 2.9.
  2. Conroy, D., Cassidy, C., Elliot, A. (2008): Prospective Relations Between 2 × 2 Achievement Goals and The quality of sport training, Revue internationale de psychologie sociale, p. 109-134.
  3. Gyömbér N., Kovács K. (2018): Fejben dől el, Sportpszichológia mindenkinek, Bp. Noran Libro, pp.34- 36.
  4. Gyömbér N.-Kovács K.- Ruzits É. (2016): Gyereklélek sportcipőben, Bp. Noran Libro pp. 55-58.
  5. Fogarty G., Else D. (2011): Performance calibration in sport: Implications for self‐confidence and metacognitive biases, International Journal of Sport and Exercise Psychology, pp.41-57.
  6. Horgan D. (1992): Children and chess expertise: The role of calibration, Springer, pp.44-50.
  7. Kovács K., Nagy B. (2015): A sportolás hatása a kiskamaszok énképére, szorongására és megküzdésére, Különleges Bánásmód, 3. pp. 2-13.
  8. Orosz R. (2010): A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének alapjai, Magyar Tehetségkutató Szervezetek Szövetsége, pp.52-56.
  9. Robins, R., Trzesniewsk, K. (2005): Self-Esteem Development Across the Lifespan, Current Directions in Psychological Science 2005 14: 158, pp. 2-5.
  10. Sallay V., Martos T., Földvári M., Ittzés A. (2014): A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 3, pp. 260-266.
Adatbázis logók