Évf. 5 szám 2 (2020)

Cikkek

A fizikai aktivitás munkaerő-piaci összefüggései

Megjelent:

2023-05-23

https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/9

Szerző

Gottfried Péter

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

egészségügyi ráfordítás egészségfejlesztés fizikai aktivitás munkaerőpiac

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Gottfried, P. (2023). A fizikai aktivitás munkaerő-piaci összefüggései. Régiókutatás Szemle, 5(2), 92-99. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/9

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

Az egészségügy fenntarthatóságának kérdése egyre nagyobb mértékben van jelen a közpénzügyekkel kapcsolatos vitákban. A nemzetek aggodalmai közé tartozik az egészségügyi költségek emelkedése, a népesség elöregedése, valamint az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásának növekedése. A lakosság egészségi helyzete nemcsak a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője, hanem közvetlen és közvetett hatással van az adóbevételekre, valamint a munkaerő-piaci részvételre is. Vizsgálatomban a fizikai aktivitás potenciálisan felmerülő munkaerő-piaci hatásaira fókuszáltam. A fizikai aktivitásnak jelentős szerepe van az egészségfejlesztésben. Javíthatja az egyén fizikai képességeit, amelyek közé többek között a termelékenység fokozása, a kitartás és a hatékonyabb csoportmunka tartozik. Az említett tényezők nemcsak a munkatermelékenységet fokozzák, hanem pozitívan befolyásolják a munkaerő-piaci szereplőket is. Kutatásomban szekunder adatgyűjtést alkalmaztam. A vizsgálat módszere pedig szakirodalom elemzés volt, hazai-és nemzetközi szakirodalmi források alapján. A vizsgálatban, az Európai Uniós tagországokban végzett primer és szekunder kutatások eredményeit vettem alapul. A szakirodalmi források feltárása után azt az eredményt kaptam, hogy az egészség jelentős mértékben befolyásolhatja a munkatermelékenységet és a munkaerő-kínálatot. Az egészségfejlesztés, szignifikáns mértékben hozzájárul a munkaerő-piaci sikerekhez. A fizikai aktivitás legyen az sport vagy rekreáció, pozitívan befolyásolja az egyén egészségi állapotát, ami a munkaerőpiaci megtérülés egyik kulcstényezője.

Hivatkozások

1. Ács, P., – Hécz, R., – Paár, D. – Stocker, M. (2011): A fittség (m)értéke: A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, Jul 1, vol. 58, no. 7/8, pp. 689.
2. Barizsné-Hadházi, E., Újhelyi, M., Kiss, Zs., (2018): A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében.International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS) Vol. 3. No. 4. pp.1-10.
3. Becker, G., S., (1975): Human Capital. National Bureau of Economic Research. ISBN: 0870145134.
4. Berg, B.K., –Warner, S. – Das, B.M., (2015): What about sport? A public health perspective on leisuretime physical activity. Sport Management Review, Feb, Vol. 18, No. 1, pp. 20-31.
5. Boon, C.– Eckdart, R. – Lepak, D. –Boselle, P. (2017): Integrating strategic human capital and strategic human resource management. The International Journal of Human Resource Management, Vol. 29, No.1, pp. 34-67
6. Bloom, D. – Canning, D. (1999): The Health and Wealth of Nations, Science 2000. pp. 1-7.
7. Dajnoki, K, Héder, M. (2017): „Új szelek fújnak” – a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány: A magyar hadtudományi társaság folyóirata 27: e-szám pp. 84-93., 10 p.
8. Dajnoki, K., Kőmíves, M., P., Héder, M. (2017): Integration opportunities of migrants, with especial regards to sensitization programs. Cross-Cultural Management Journal Volume XIX, Issue 1.
9. Dallmeyer, S., – Wicker, P. – Breuer, C., (2018): The relationship between sport-related government spending and sport and exercise participation: the role of funding size, period, and consistency. International Journal of Health Promotion and Education, Sep 3, Vol. 56, No. 4-5, pp. 237
10. Dieleman, J.,−Campbell, M., − Chapin, A., − Eldrenkamp, E., − Fan, V., J. – Haakenstad, A., −Kates, J., − Liu, Y., − Matyasz, T., − Micah, A. – Reynolds, A. (2017): Evolution and patterns of global health financing 1995-2014: development assistance for health, and government, prepaid private, and out-ofpocket health spending in 184 countries. The Lancet. Vol. 389. pp. 1981-2004.
11. Eime, R.M. − Harvey, J.T., − Charity, M.J. − Payne, W.R (2016): Population levels of sport participation: implications for sport policy. BMC Public Health, Aug 9, Vol. 16, No. 1, pp. 752
12. Gyömörei, T. (2015): Magán és közfinanszírozás a sportban. pp. 94-153. In: Ács, P. (szerk.): Sport és Gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. p.601. ISBN: 978-963-642-372-8.
13. Hallal, P.C., − Andersen, L.B., −Bull, F.C., − Guthold, R., − Haskell, W. − Ekelund, U., (2012). Global physical activity levels: surveillance progress, pitfalls, and prospects. Elsevier
14. Huber, M., − Lechner, M. – Wunsch, C., (2015): Workplace health promotion and labour market performance of employees. Journal of Health Economics, Sep, vol. 43, pp. 170-189.
15. Kohl, H., −Craig, L., −Lambert, V., −Inoue, S., − Alkandari, R., −Leetongin, G., −Kahlmeier, S. (2012): The pandemic of physical inactivity: global action for public health. Lancet, Vol. 380, No.9838. pp.294- 305.
16. Kun, A. (2013): Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon–az empirikus vizsgálatok tanulságai. Competitio 12 : 2 pp. 39-60., 22 p.
17. Liu, K. (2015): Research of Investment in Human Capital in a Sports Club. International Journal of Simulation -- Systems, Science & Technology . 2015, Vol. 16 Issue. pp.1-19.
18. Medeiros, J. – Schwierz, C. (2013): Estimating the drivers and projecting long-term public health expenditure in the European Union: Baumol’s «cost disease» revisited. Economic Papers. Vol: 507. pp. 1-52.
19. Österlind, M., 2016. Sport policy evaluation and governing participation in sport: governmental problematics of democracy and health. International Journal of Sport Policy and Politics, Jul 2, Vol. 8, No.3,pp.347-362.
20. Paár, D. (2015): Sport és gazdasági aktivitás. pp. 28-39. In: Laczkó–Rétsági (szerk.): Sport és társadalom. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. p.227. ISBN: 978-963-7178-72-6.
21. Pawlowski, T., – Downward, P. – Rasciute, S., (2011): Subjective well-being in European countries— on the age-specific impact of physical activity. European Review of Aging and Physical Activity,Vol. 8,No.2, pp.93-102.
22. Rechel B., – Doyle Y., – Grundy E. – McKee M. (2009), "How can health systems respond to population ageing?", European Observatory on Health Systems and Policies, Policy Brief 10. pp.1-25.
23. Rivera, B. – Currais, l., (2004): Public Health Capital and Productivity in the Spanish Regions: A Dynamic Panel Data Model. World Development, Vol. 32, No. 5, pp. 871-885.
24. Pierog, A., Vörös, P., Dajnoki, K., (2015): Civil szervezetek szerepe a foglalkoztatásban és képzésben –egy sikeres debreceni együttműködés. Acta Scientiarum Socialium: 43 pp. 47-56., 10 p.
25. Sahota, G., S., . – Sahota, C., K. (1984): A Theory of Human Investment in Physical Skills and Its Application to Achievement in Tennis. Southern Economic Journal, Vol. 50, No. 3. pp. 642-664.
26. Suhrcke,M. – McKee, M. – Stuckler, D. – Sauto, A. – Tsolova, S.–Mortensen, J.(2006): The impact of economic crises on communicable disease transmission and control: a system-atic review of the evidence. pp.124-130.
27. Szabó Á. (2013): Munkahelyi egészségfejlesztés, munkahelyi sport, elméleti megközelítés: MSTT Tanulmányírási Pályázat, Nyertes tanulmányok I. pp.56-64.
28. Szabó Á. – Juhász P. (2019): A munkahelyi egészségprogramok mint kockázat kezelési eszközök. Gazdaság és Pénzügy, 6.évf , 3. sz. pp.154-174.
29. Tuyckom, C. (2011): Macro-environmental factors associated with leisure-time physical activity: A cross-national analysis of EU countries. Scandinavian Journal of Public Health. Vol.39. pp. 419–426
30. Verulava, T. – Dangadze, A. (2018): Health Capital and Economic Growth: Evidence from Georgia. The Open Public Health Journal. Vol.11, pp. 401-406
31. Vörös, T. – Szőrényiné, Kukorelli, I. (2019): A sport lehetséges szerepe a társadalmi tőke létrehozásában. Tér, Gazdaság, Ember. Vol.2-3. No.9. pp. 231-255.
32. Wicker, P. – Downward, P. (2016): Exploring spillovers between government quality and individual health production through sport and physical activity. European Sport Management Quarterly. pp. 1-22. ISSN: 1618-4742
33. López, F. – Wicker, P. – Downward, P (2015): Does government spending help to promote healthy behavior in the population? Evidence from 27 European countries. Journal of Public Health | Vol. 38,
34. World Health Organization (2019): https://apps.who.int/nha/database/ViewData/Indicators/en. Letöltés ideje: 2020.01.03.