Keresés
Keresési eredmények
-
Internetes munka a magyar jogban – Tiltás helyett szabályozás?
83-95Megtekintések száma:415Az internetes munkavégzés még szinte nem is létezik Magyarországon, néhány kivételtől eltekintve. Ezen kivételek közül a legismertebb természetesen Magyarországon is az Uber, amely az ellene irányuló törvénymódosítás hatálybalépésének napján határozatlan időre felfüggesztette magyarországi tevékenységét. Így a „haknigazdasággal”kapcsolatos munkajogi kérdések elemzése meglehetősen elvi jellegű lehet csak. Ennek ellenére érdemes felkészülnünk ennek az új, innovatív munkavégzési formának a munkajogi fogadására, mert már nem sokáig tart ez az applikációktól mentes munkaerőpiaci „idill”. A nyugat-európai országokban és például Észtországban is egyre nagyobb szeletet hasít ki a munkaerőpiacból az úgynevezett crowdsourcing és az applikáción keresztül történő munkavégzés (például a Taxify).
Az alábbiakban – az internetes munka fogalmának és alapkérdéseinek ismertetését követően – az Uber kivonulásának történetét elemzem, amely nem a munkajogi kérdésekről szólt, hanem sokkal inkább a taxizással kapcsolatos versenyfeltételekről. Ezt követően az internetes munkavégzők jogviszonyának lehetséges minősítését, majd a munkavállalói jogok kérdéskörét vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mennyiben felkészületlen a magyar munkajog és a jog általában ennek az új munkavégzési formának a fogadására, illetve milyen szabályozási alternatívák kínálkoznak.
-
Külföldi kölcsön: A határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés Magyarországon, különös tekintettel a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatására
43-60Megtekintések száma:308A munkaerő-kölcsönzés sajátossága, hogy a munkavállaló nem a vele munkaszerződést kötő kölcsönbeadónál fog ténylegesen munkát végezni, hanem egy harmadik félnél, a kölcsönvevőnél, akivel a munkaerő visszterhes átengedéséről a kölcsönbeadó egy polgári jogi szerződést köt. A cikk összefoglalja, hogyan jelenhet meg nemzetközi elem ebben a háromoldalú munkaviszonyban. Így kitér arra, milyen szabályok alá esik, ha a kölcsönbeadó egy másik ország állampolgárával kíván munkaszerződést kötni, és arra is, ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő más államban letelepedett. Noha a magyar jog általában tiltja, hogy Magyarországon harmadik országbeli állampolgár kölcsönzésen keresztül dolgozzon, ezt a kivételek egyre bővülő köre mégis lehetővé teszi. A cikk bemutatja, hogyan alakul a Magyarországon dolgozó harmadik országbeli kölcsönzött munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási helyzete.
-
A munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozása az Európai Unió irányelveinek tükrében
55-78Megtekintések száma:9912019 nyarán nagykorúságába lépett a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye Magyarországon. 2001. július 1-jei bevezetése óta lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete, a jogfejlődés fő mérföldköveit a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépése jelentik. A közel két évtizedes gyakorlati tapasztalatok és számos törvénymódosítás után a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását azonban máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli. A jelen tanulmány célja a magyar munkaerő-kölcsönzés uniós jogi szempontú vizsgálata, azzal, hogy a jogharmonizációs problémák egyben számos tisztázandó belső jogi kérdésre is rávilágítanak.
-
A szociális farmszolgáltatást igénybe vevő fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alapjogi védelme
83-100Megtekintések száma:189Jelen tanulmány a szociális farmszolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű személyeket – azok közül is kifejezetten a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket – megillető azon alapjogokat vizsgálja, melyek elengedhetetlenek számukra foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. Ezek az emberek nagyon gyakran kiszorulnak a munkaerő-piacról, sőt meg sem tudnak jelenni ott. Ezért bírnak nagy jelentőséggel számukra az Alaptörvényben biztosított alapjogok, melyek lehetővé teszik ezeknek az embereknek (is), hogy egyenlően bánjanak velük, és lehetőséget kapjanak a foglalkoztatásra. Az alkotmányos védelem megvalósulását továbbá munkajogi és szociális jogi jogszabályok is megerősítik.
-
Digitalizáció a munkában: táguló horizontok joghézagokkal
61-80Megtekintések száma:483A tanulmány fókuszában a digitalizációnak a foglalkoztatásban történő megjelenése és elterjedése áll. Ennek keretében a tanulmány egyrészt bemutatja a digitalizációt felhasználó munkavégzési formákat, másrészt ismerteti a digitalizáció munkaerőpiaci hatásait. A tanulmány részletesen vizsgálja, hogy a COVID-19 miként változtatta meg a távmunka és a home office szerepét a foglalkoztatásban. Ezt követi a magyar munkajogi szabályozás bemutatása, ami kizárólag a távmunkával foglalkozik. A kodifikációs hiányosság megszüntetésére a tanulmány két javaslatot is tesz. Egyrészt az applikációs alapú munkavégzéssel kapcsolatban az Mt. tervezetében már szabályozott, a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy státuszának bevezetésére. Másrészt az automatizálás és a robotika terjedésével kapcsolatban munkáltatói kötelezettségek előírására (átképzés, munkakör felajánlás) a felmondás megelőzése érdekében.
-
A munkavédelem jelentősége a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése során
175-191Megtekintések száma:239A munkáltató munkajogi kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállalóinak okozott károkért. A Munka Törvénykönyve 2012-ben bekövetkezett módosítása érintette a kártérítési felelősség szabályait is, főleg a munkáltató mentesülési lehetőségei körében. A tanulmány annak vizsgálatára irányul, hogy ez a módosítás eredményezett-e könnyebbséget a munkáltató oldalán, illetve milyen jelentősége van a munkáltató és a bíróság gyakorlatában a munkavédelemnek. A dolgozat első felében a munkáltató gazdasági érdekeit vizsgálom abból a szempontból, hogy a változó bírósági gyakorlat alapján megéri-e a balesetek megelőzésébe pénzt fektetni. Ezt követően a kutatás alapjául szolgáló jogeseteket igyekszem csoportokra bontani, és mindegyik feltárt nehézséget egy-egy munkabalesettel szemléltetni. Az öt csoport:1) a munkavédelmi szabályok megsértésével okozott balesetek alóli mentesülés nehézségei, 2) harmadik személyek okozta munkabalesetek estén felmerülő kártérítési és munkavédelmi nehézségek, 3) a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének megsértése esetén bekövetkezett munkabalesetek, 4) a szélsőséges időjárási viszonyok során bekövetkezett balesetek, illetve 5) egyéb kategóriába sorolt munkabalesetek problémái.
-
Így kell védenie a munkajognak a munkavállalót? Recenzió Kiss György: A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkaviszony tartalmának vizsgálatához) című könyvéről
203-212Megtekintések száma:193Recenziónkban Kiss György A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkaviszony tartalmának vizsgálatához) című könyvét mutatjuk be. A mű a munkajogi szabályozás jövőjének kérdését feszegeti, a múltban elért eredmények és megállapítások felhasználásával. A római jogi gyökerek ismertetését követően a germán, frankofon és angolszász jogrendszerek fejlődésén át ismerhetjük meg a munkajogi szabályozás jelenlegi formájának kialakulását. A történeti sík mellett a dogmatikai alapok felvázolására is sor kerül a munkában, így a munkaszerződés tartalmi feldolgozása több síkon is megtörténik, mielőtt a szerző – az általa felvetett – relational contract elméletének munkajogi alkalmazhatóságáról értekezne. Mindezen alapok ismertetése alkalmassá teszi a művet arra, hogy a munkajog iránt érdeklődők a különböző jogrendszerek szerződéses elméleteit is jobban megismerhessék és megértsék. A recenzió által úgy kívánunk betekintést adni a szerző munkájába, hogy saját személyes szűrőnk és véleményünk is megjelenik a leírtakról.
-
Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers
25-44Megtekintések száma:188Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.
The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.
-
A fenntartható foglalkoztatás kihívásai
111-128Megtekintések száma:203Amikor a zöld megállapodás szerint, újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat (lásd a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, az adópolitika, a szociális ellátások) mit jelent ez valójában a foglalkoztatás szempontjából? Vajon mit jelentene a munka világának, ha a foglalkoztatás középpontjába a fenntarthatóság, a klíma védelme és a társadalom közös érdekei állnának? Az áttérés egy zöldebb gazdaságra milyen változásokat idézne elő a munkaerőpiacon? Hogyan érintené ez az egyébként is kiszolgáltatott munkavállalói rétegeket? Ezekre a kérdésekre már létezik egy lehetséges válasz: a zöld munka, amelyet jelen tanulmányban vizsgálunk meg.
-
A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok
81-96Megtekintések száma:199A 21. század úgy tűnik, hogy a büntetési nemek évszázada a büntetőjogban. Ahogyan a 19. század büntetőjogi gondolkodása a dogmatika köré csoportosult, annyira domináns kérdés ma – a folyamatosan változó jogi környezetben – a büntetési nemek kérdése. Az aktuális büntetőpolitikai törekvések nagy része a szabadságvesztés alternatíváinak kereséséről szól. Az elmúlt évszázadban a szabadságvesztés dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt. A szabadságvesztés volt az úgynevezett jó büntetés, a deklarált büntetési célok is leginkább ehhez a büntetéshez illeszkednek. Napjainkban azonban a szabadságelvonással járó büntetésekkel, illetve azok nagyarányú alkalmazásával szemben, azok közismert hátrányai egyértelmű kétségeket ébresztenek.
-
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszony munkaerő-kölcsönzés esetén
70-82Megtekintések száma:169Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszonyt gyakran nem megfelelően határozzák meg, ami a személyes adatok védelméhez fűződő, valamint a munkaerő-piaci jogok és kötelezettségek megsértéséhez vezet. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó relációjában történő munkavállalói adatkezelések önálló adatkezelői adattovábbításnak, közös adatkezelésnek vagy adatfeldolgozásnak minősülnek-e, ami által pontosan megállapíthatóvá válik, kinek kell megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtania annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok kezelése az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozásával (GDPR) összhangban történjen.
-
Costantino Mortati közjogtudományi munkássága
23-41Megtekintések száma:114Costantino Mortati minden túlzás nélkül a XX. századi olasz közjogtudományi gondolkodás egyik legmeghatározóbb, és a kortárs itáliai gondolkodók által legmélyrehatóbban elemzett szerzője. Köszönheti mindezt személyes életútjának, tudományos munkásságának, valamint a második világháború utáni politikai közéletben és a köztársasági alkotmány megszületésében játszott kiemelkedő szerepének.
-
A munkaszüneti nap és a munkaidő megszervezésének kérdései
134-147Megtekintések száma:185A tanulmány azt mutatja be, hogy munkaszüneti nap sajátos jogi természete milyen dogmatikai hatással van a munkaidő megszervezésére és díjazására. Ez a hatás abban a kettősségben ragadható meg, mely szerint a munkaszüneti nap egyfelől befolyásolja (csökkenti) a felek kötelességteljesítésének tartamát, de másfelől hatással van a tényleges teljesítés feltételeire is, elsősorban azért, mert munkaszüneti napra munkaidő csak különös feltételek mellett írható elő. De ez a kettősség meghatározza a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályok dogmatikáját is: a jogalkotó tudniillik munkabérrel ellentételezi egyrészt a munkaszüneti nap miatt csökkenő munkaidőt, másrészt azt a „teljesítési kellemetlenséget”, amit a munkaszüneti napon történő munkavégzés jelent a munkavállaló számára.
-
A hatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései az Alaptörvényt követően
24-37Megtekintések száma:341Az államhatalmi ágak megosztásának kérdése az alkotmányjog és a jogelmélet egyik legtöbbet kutatott területe. Az Alaptörvény hatálybalépésével a közjogi berendezkedés olyan új alapokra helyeződött, amelyek egyértelműen indokolttá teszik a téma ismételt vizsgálatát. E tanulmány gondolati vezérfonala a következő. Kísérletet teszünk a „három hatalmi ág – egy-egy funkció” frázist árnyaló szempontok bemutatására. Azt vizsgáljuk, hogy a hatalommegosztás milyen hatalmi ágak között, illetőleg mely egyéb tényezők között és főképpen hogyan létesülhet. Azok egyensúlyával? Azok merev elválasztásával? Vagy akár az egyes hatalmi ágakon belül is? Hovatovább egyes szervek bizonyos egységei tekintetében is? E fogalmak elméleti elemzése során mindig kitérünk konkrét gyakorlati, különösen magyar példákra. Az egyes fogalmi alapokat követően áttekintjük a klasszikus triászon felüli esetleges hatalmi ágakat, majd összegezzük az Alaptörvény szerinti hazai rendszert. Végül (indirekt bizonyítással) a hatalommegosztás ellentéte, a hatalomkoncentráció rövid elemzésével zárjuk a tanulmányt.
-
Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei
59-82Megtekintések száma:1275A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.
-
Emlékezés Somló Bódog Juristische Grundlehre című műve megjelenésének centenáriumán
149-157Megtekintések száma:127A szerző megemlékezik Somló Bódog Juristische Grundlehre című művéről, a mű megjelenésének centenáriumán.
-
A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között
177-192Megtekintések száma:216A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon. Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.
-
Nők a család- és foglalkoztatáspolitika keresztútján
Megtekintések száma:1335A család- és foglalkoztatáspolitika kapcsolata alapvetően meghatározza a nők munkaerő-piaci helyzetét. 2010 óta számos intézkedés született a gyermekvállalás ösztönzésének érdekében és a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az egyes szakpolitikai intézkedések és az ezek végrehajtására életbe léptetett jogszabályok miként hatnak a nők foglalkoztatottságára, ehhez jogtudományi és szociológiai módszereket egyaránt használtunk. Álláspontunk szerint a két szakpolitika célkitűzése nem áll egymással összhangban, amelynek eredményeképpen a nők munkaerő-piaci helyzete a férfiakéhoz képest lényegesen sérülékenyebb. Az ellentét feloldása alapvető munkajogi reformokkal valósítható meg, elsősorban a munkaidő beosztására, a részmunkaidőre és a felmondási védelemre vonatkozó szabályok újragondolása szükséges, nemcsak az anyák, hanem a kisgyermekes apák védelmének szem előtt tartásával.
-
A térbeli védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlat iránymutatásai a védjegyreform tükrében
128-142Megtekintések száma:101Az Európai Bíróság által kialakított joggyakorlat a következetesség és jogbiztonság megteremtésére irányul az európai uniós térbeli védjegyek lajstromozására vonatkozóan. A joggyakorlat az Európai Bíróság jogértelmező és jogfejlesztő tevékenységének köszönhetően szoros kölcsönhatásban áll a védjegyreform által bevezetett jogszabálymódosításokkal, amelyek célja rugalmasabbá és átláthatóbbá tenni az európai uniós védjegyek lajstromozási eljárását. A térbeli védjegyek értelmezésének és lajstromozásának problematikája fontos helyet foglal el a védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlatban, mivel ez a védjegykategória a legnépszerűbb a nem hagyományos védjegyek közül, amelyek lajstromozására a védjegyreform jogi keretet biztosít, ugyanakkor átfedést mutat más szellemi tulajdonjogi oltalmi formákkal.
-
Megoldási alternatívák a koronavírus-járvány által előidézett szociális jogi problémákra (nemzetközi kitekintés)
124-144Megtekintések száma:286A 2020-as koronavírus-járvány olyan politikai, gazdasági és társadalmi válaszlépéseket kényszerít ki a világ nemzeteinek vezetőiből, amelyekre sok esetben nem volt korábban példa. Kiváló, új koncepciók születtek a megfelelő szakemberek munkája révén, ugyanakkor voltak kezdeményezések, amelyekről már rövidtávon bebizonyosodott, hogy nem kellően megalapozottak. Jelen tanulmány célja, hogy a válság hatására kialakult gyakorlatokat, megoldási alternatívákat felvillantsa, abból kiindulva, hogy a jövőre nézve ez az év sok tanulsággal szolgálhat a döntéshozók számára.
-
Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján
114-132Megtekintések száma:223Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.
-
Az ideálkép és a valóság: (jogi kari) hallgatói pályatervek változásai az egyetemi életútban
81-113Megtekintések száma:192Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy az állam- és jogtudományi karok hallgatóinak professzióképe miként változik előremenetelük során. Abból indulok ki, hogy a képzés kezdetén a hallgatók egy idealizált képpel bírnak a választott szakról és az arra épülő szakmáról/hivatásról. Ez a kép a képzés során, majd még inkább a végzés után és a munkatapasztalatok hatására változik; az adott szakma/hivatás tényleges helyzete alakítja. A jogtudományi karok hallgatói, különösen a joghallgatók egy magas státuszú és presztízsű hivatás több évszázad alatt kialakult külső és belső képének az elemei alapján azonosítják magukat. Korai pályaválasztásuk következtében az egyetemen végbemenő szakmai szocializációjuk már az első években kialakítja bennük a jogászság ideálképét, mellyel erősen azonosulnak. Kérdés, hogy ennek az ideálképnek milyen a viszonya a valósághoz, mennyire tér el a jogászság különböző szakmai csoportjainak a tényleges helyzetétől.
-
Recenzió Kártyás Gábor „Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban” című könyvéről
209-220Megtekintések száma:94Napjaink globalizált munkajogában, ahol kiváltképp az Európai Unión belüli országhatárok mindinkább elmosódni látszanak, egyre gyakoribbá válnak a határokon átnyúló helyzetek. A digitalizációnak és a rohamtempóban fejlődő technikának köszönhetően a külföldi vagy külföldre történő munkavégzés immár úgy is megvalósulhat, hogy a munkavállaló tulajdonképpen el sem mozdul az íróasztala mellől, azaz fizikailag be se lép egy másik ország területére. Mindezekre tekintettel a feldolgozott téma aktualitása és izgalmas mivolta aligha vonható kétségbe. A mű holisztikus szemléletet követve, egyedülálló részletességgel vezeti végig az olvasót és nyújt számára biztos tájékozódási pontot a kiküldetés megannyi kihívással és érdekellentéttel övezett ingoványos talaján. A recenzióban ezen pontokat követve ismertetjük, illetve értékeljük a monográfia tartalmát.
-
Megjegyzések a büntethető gyermekkorúak kapcsán: A Pro Futuro 2014/1. számához
140-143Megtekintések száma:123A Pro Futuro legutóbbi számában jelent meg Pallagi Anikó egyetemi adjunktusnak (NKE) a gyermekkorúak büntethetőségével foglalkozó tanulmánya. A szerző többször is hivatkozik a magyarországi gyermekbűnözésről nyolc éve írt, az Ügyészek Lapjában megjelent tanulmányom megállapításaira. Sajnálatos módon azonban ezt pontatlanul, megállapításaimat és következtetéseimet félreértve teszi.
-
A kollektív munkaügyi vita sajátosságai
217-232Megtekintések száma:176A technológiai, gazdasági és egyéb változások napjainkban alapjaiban változtatják meg a jogviszonyok természetét. A munkajogi jogalkalmazói körökben is egyre nagyobb teret nyer az atipikus foglalkoztatás. Álláspontunk szerint ez a fejlődés nem pusztán az anyagi jogban érhető tetten, hanem a perjogi, illetve adott esetben az alternatív vitarendezési eljárások szintjén is megjelenik. Talán kissé ironikus, hogy épp a (magyar civilisztikai perjogban kevéssé népszerű) kollektív munkaügyi vita az, amelyben időről-időre megfigyelhetők az új, innovatív vitarendezési metódusok. Munkánk ezért elsősorban a kollektív vitarendezés bíróságon kívüli gyakorlatát vizsgálja, kiegészítve egyes, a hazai munkajogi környezet számára kevésbé kutatott országok jogrendszerében alkalmazott megoldásokkal. Célunk, hogy rávilágítsunk az alternatív vitarendezési módszereknek a kollektív jogvitákban való alkalmazásában rejlő lehetőségekre, illetve új, eddig ismeretlen lehetőségeket tárjunk fel a hazai jogalkalmazás számára.