Bírálati folyamat | Pro Futuro

A folyóirat online felületén történő, eredményes feltöltésről a szerző rendszerüzenetet kap; az e-mailben benyújtott kéziratok esetén a szerkesztőség általában legkésőbb 10 napon belül értesíti a szerzőt, hogy megkapta a kéziratot.

A kézirat beérkezése után a szerkesztőség gondoskodik az anonim lektorálásról, amelynek eredményéről a szerzőt értesíti. A lektorálási folyamat általában egy-másfél hónapot vesz igénybe.

A felkért szakértők (általában legalább két, indokolt esetben három szakértő) számára a szerkesztőség részletes tájékoztatást ad a folyóirat küldetéséről, lektorálási politikájáról, valamint egy értékelő táblázatot (sablont) bocsát rendelkezésükre. A felkért szakértők az abban foglalt szempontok alapján értékelik a kéziratokat.

A lektorálás során szakértőinktől a következő szempontok érvényesítését kérjük:
1) A kutatási téma időszerűsége, újdonsága, lehatárolása (egyértelmű kutatási célok és kérdések, amelyek egy folyóiratcikk keretei közt megvalósíthatók, megválaszolhatók),
2) releváns problémafelvetés és megközelítés, a témaválasztás indokoltsága,
3) a módszerek bemutatása (a szövegből a szerző által végzett kutatói műveletek megismerhetők-e),
4) a kutatás módszertani megalapozottsága (releváns módszerek, a módszerek megfelelő alkalmazása, az eredmények kiértékelése, kellően mély elemzés, átlátható érvelés),
5) illeszkedés a nemzetközi illetve hazai tudományos diskurzusba,
6) új, önálló eredmények (a diskurzushoz való hozzájárulás, a jogi szabályozás illetve a joggyakorlat jövőbeli alakítására irányuló javaslatok), amelyeket a szerző elhatárol a feldolgozott forrásokban foglaltaktól,
7) a releváns hazai illetve külföldi szakirodalomnak a kutatási céllal adekvát mértékű ismerete, feldolgozottsága,
8) a források kritikus kezelése (érdemi feldolgozás, vélemények ütköztetése),
9) korrekt, nyomon követhető, a tudományos sztenderdeknek megfelelő hivatkozási rendszer, 10) a cím és a tartalom (alcímek és fejezetek/pontok tartalma) összhangja (a cím lefedi a kéziratban foglaltakat, az elmélet és a gyakorlat helyes – a kutatási célnak megfelelő – arányban áll egymással), tudományközi megközelítés esetén az állam- és jogtudomány meghatározó szerepe,
11) a szöveg áttekinthető felépítése (legalább hármas – bevezető gondolatokat, kidolgozást és következtetéseket tartalmazó szerkezet, követhető gondolatmenet, csak a kutatási célhoz szorosan kapcsolódó elemek, az egyes elemek logikus összekapcsolása, a következtetések megalapozottak, illetve a terjedelem a kutatási célokkal, módszerekkel és eredményekkel összhangban van),
12) világos, tudományos stílus, (követhetőség, tényszerűség, az adott szakterület sajátos nyelvezetének szabatos használata),
13) a módszerhez igazodó szemléltetőeszközök (ábrák, diagramok, táblázatok); a szemléltetés és a szöveg összhangja (a szemléltetés indokoltsága, tartalmi összhang, az ábrákban foglalt adatok elemzését a szerző elvégezte-e),
14) általános (összefoglaló) vélemény a szakmai színvonalról (erősségek és gyengeségek megjelölése kulcsszavakkal, esetleg az előzőekben fel nem merült szempontok szerinti, a munka szakmai színvonalának növelését célzó észrevételek),
15) javaslat a közölhetőségre (1. nem javasolt, 2. újbóli benyújtás/lektorálás szükséges, 3. érdemi módosításokkal javasolt, 4. kisebb módosításokkal vagy változtatások nélkül javasolt a közlés).

A lektorálás teljes folyamata anonim módon történik, azaz sem a lektorok nem szereznek tudomást a szerző személyéről, sem pedig a szerzőnek nem adunk felvilágosítást a lektorok kilétéről. A szerkesztőség a lektori véleményeket beérkezésüket követően megküldi a szerzőnek, s tájékoztatja döntéséről. A lektorálás eredményeként a szerkesztőség kétféle döntést hozhat: (1) kéri a szerzőt a kézirat véglegesítésére (korrigálható hiányosságok esetén a lektori véleményekben foglaltak figyelembe vételére); (2) amennyiben átdolgozással sem közölhető a mű, a vélemények alapján elutasítja a kézirat befogadását.

A szerkesztőség a lektori véleményekre adott válaszokat, javításokat értékeli. Ennek megkönnyítése érdekében a javításokat kérjük a word dokumentumban a „változások követése” funkció használatával átvezetni.
Kérjük, a szerzők vegyék figyelembe, hogy szakértőként az adott témakör elismert, tudományos minősítéssel rendelkező (illetve joggyakorlat elemzés esetén kiemelkedő gyakorlati tapasztalattal rendelkező) művelőit kérjük fel. A vélemények a kézirat kijavítására vonatkozó tartalmi és formai elvárásokat, illetve adott esetben a szerző döntésére bízott, fakultatív elemeket is tartalmazhatnak. A lektor – különösen, ha érdemi módosítást tart szükségesnek – javasolhatja a szerkesztőségnek, hogy a lektorálást követően a kijavított kéziratot is vesse alá (újbóli) lektorálásnak. Szükség esetén ezt maga a szerkesztőség kéri, kezdeményezi. Szükség esetén a szerkesztőség felveszi a kapcsolatot a szerzővel, esetleg harmadik szakértőt kér fel.

A kézirat befogadására azt követően kerülhet sor, hogy a szerző benyújtotta az általa – a lektori, illetve szerkesztőségi kéréseket figyelembe véve – véglegesített változatot (postprint). Erről a szerkesztőség dönt, és a szerző kérésére igazolást állít ki. A lektori véleményekben szereplő, a közlés feltételeként megfogalmazott elvárásokat következetesen figyelmen kívül hagyó kéziratokat a szerkesztőség visszautasítja.

A szerzőktől elvárjuk a szerzői útmutatóban foglaltak betartását is. Az útmutatóban előírt „kellékeket” (összefoglalók, a felhasznált szakirodalmi források DOI azonosítója, címek, tárgyszavak) a lektorok nem ellenőrzik, de hiányukban a szerkesztőség a közlésről nem tud intézkedni.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a befogadást követő olvasószerkesztés során észlelt, a mű tartalmát érdemben nem befolyásoló (nyelvi, formai stb.) hibákat, hiányosságokat maga korrigálja.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy az olyan kéziratokat, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a folyóirat küldetésének (pl. nem tudományos munkák, más szakterületre tartoznak, a terjedelmi korlátokat jelentős mértékben túllépik), lektorok közreműködése nélkül adja vissza a szerzőnek.

Bírálati folyamat (Pro Futuro, 2020)

Név	Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett
E-mail:	profuturo@law.unideb.hu

Online:	2063-2754
Nyomtatott:	2063-1987