Amikor a zöld megállapodás szerint, újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat (lásd a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, az adópolitika, a szociális ellátások) mit jelent ez valójában a foglalkoztatás szempontjából? Vajon mit jelentene a munka világának, ha a foglalkoztatás középpontjába a fenntarthatóság, a klíma védelme és a társadalom közös érdekei állnának? Az áttérés egy zöldebb gazdaságra milyen változásokat idézne elő a munkaerőpiacon? Hogyan érintené ez az egyébként is kiszolgáltatott munkavállalói rétegeket? Ezekre a kérdésekre már létezik egy lehetséges válasz: a zöld munka, amelyet jelen tanulmányban vizsgálunk meg.