Keresés

Keresési eredmények

• A 2017-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája - 1. rész

  146-168

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  306

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2017-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban

  133-152

  Tóth András

  Megtekintések száma:

  214

  A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.

• Aki már a koronavírust megelőzően is online bíróságokat szeretett volna: recenzió Richard Susskind "Online courts and the future of justice" című könyvéről

  192-200

  Ferencz Bálint

  Megtekintések száma:

  430

  A Magyarországon is viszonylag ismert és nagy népszerűségnek örvendő Richard Susskind új könyve „Online courts and the future of justice” címmel 2019 novemberében jelent meg az Oxford University Press gondozásában. A szerző korábbi könyveiben is meglehetősen radikálisan érvelt a jogi szolgáltatások átszervezésének szükségessége mellett, és új művében is ezt az attitűdöt képviseli. Susskind ezúttal a bíróságok működésének átalakítása mellett kardoskodik, és ad alternatívát arra, hogy szerinte milyen módon és módszerekkel kellene átalakítani a több évszázados bírósági rendszerünket annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás minél több ember számára legyen valóban elérhető. Címéből is látható módon a szerző legfontosabb koncepciója az online bíróságok megvalósítása, ami a világméretű koronavírus járvány közepén egyre inkább valóssággá válik, ebből a perspektívából pedig Susskind elképzelését akár látnokinak is nevezhetjük.

• Változások a munkajogi kártérítési felelősségben

  145-155

  Prugberger Tamás

  Kenderes György

  Megtekintések száma:

  256

  2012-ben hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, a továbbiakban Mt.). A korábbiakhoz képest megváltozott a munkaviszonnyal összefüggő kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok jelentős része, mégpedig oly módon, hogy e változások alapvetően érintenek jogdogmatikai, a munkavállalók érdekeivel összefüggő szociális, és a joggyakorlat igényeinek történő megfelelési szempontokat.

• A 2010-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája

  146-173

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  241

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2010-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• A pénzügyi közvetítőrendszer a környezetvédelem szolgálatában, avagy a zöld pénzügyi megoldások

  129-140

  Nagy Zoltán

  Sereg Péter

  Megtekintések száma:

  395

  Jelen tanulmányban a pénzügyi szektor azon tevékenységeit és intézkedéseit mutatjuk be, amelyek a környezetvédelmet támogatják, és figyelemmel vannak az éghajlatváltozásra. Ennek érdekében a meglévő nemzetközi szervezetek olyan dokumentumokat fogadtak el, amelyek elősegítik a klímasemleges zöld pénzügyi megoldások fogyasztók általi használatát, illetve új nemzetközi szervezetek is alakultak kifejezetten ezzel a céllal. A legnagyobb eredményt elérő ilyen szervezet az NGFS, amely száznál is több taggal rendelkezik jelenleg. Láthatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank is számos intézkedést hozott, programot hirdetett meg a pénzügyi szektor zöldítése érdekében.

• Az adójog értelmezése az Amerikai Egyesült Államok precedensjogában

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  383

  Az adójogi rendelkezések megfelelő értelmezése különösen fontos, mert az határozza meg az adófizetők lehetőségeit. Az adózók rendszerint olyan kevés adót akarnak fizetni, amennyi még lehetséges, míg az adóhatóság annyi adót akar beszedni, amennyi még szerintük jogszerű. Ha az adózó hibát vét a jogszabály értelmezésekor, akkor szembesülnie kell a jogkövetkezményekkel, ezért is szükséges ismerni a joggyakorlatot. Az angol és az amerikai jogban két alapvető megközelítés létezik az adójogi jogszabályok értelmezéséhez kapcsolódóan: a szigorúbb koncepció szerint a jogalkalmazás csak a törvény szavait vizsgálhatja, és ezek jelentése dönti el az adóteher kérdését. A másik megközelítés szerint már vizsgálni kell a kérdéses jogügylet célját, illetve a jogalkotó szándékát is, de ez utóbbit csak akkor, ha a szavak értelmezése észszerűtlen eredményre vezetne. A tanulmány az Egyesült Államok precedenseit elemzi számos példa említésével, továbbá vizsgálja a két említett megközelítés elméleti alapjait.

• A 2015-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész

  163-212

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  409

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2015-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• A 2013-ban megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész

  159-239

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  355

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2013-ban megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• Az ideálkép és a valóság: (jogi kari) hallgatói pályatervek változásai az egyetemi életútban

  81-113

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  285

  Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy az állam- és jogtudományi karok hallgatóinak professzióképe miként változik előremenetelük során. Abból indulok ki, hogy a képzés kezdetén a hallgatók egy idealizált képpel bírnak a választott szakról és az arra épülő szakmáról/hivatásról. Ez a kép a képzés során, majd még inkább a végzés után és a munkatapasztalatok hatására változik; az adott szakma/hivatás tényleges helyzete alakítja. A jogtudományi karok hallgatói, különösen a joghallgatók egy magas státuszú és presztízsű hivatás több évszázad alatt kialakult külső és belső képének az elemei alapján azonosítják magukat. Korai pályaválasztásuk következtében az egyetemen végbemenő szakmai szocializációjuk már az első években kialakítja bennük a jogászság ideálképét, mellyel erősen azonosulnak. Kérdés, hogy ennek az ideálképnek milyen a viszonya a valósághoz, mennyire tér el a jogászság különböző szakmai csoportjainak a tényleges helyzetétől.

• A fenntartható foglalkoztatás kihívásai

  111-128

  Jakab Nóra

  Molnár Barbara

  Megtekintések száma:

  418

  Amikor a zöld megállapodás szerint, újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat (lásd a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, az adópolitika, a szociális ellátások) mit jelent ez valójában a foglalkoztatás szempontjából? Vajon mit jelentene a munka világának, ha a foglalkoztatás középpontjába a fenntarthatóság, a klíma védelme és a társadalom közös érdekei állnának? Az áttérés egy zöldebb gazdaságra milyen változásokat idézne elő a munkaerőpiacon? Hogyan érintené ez az egyébként is kiszolgáltatott munkavállalói rétegeket? Ezekre a kérdésekre már létezik egy lehetséges válasz: a zöld munka, amelyet jelen tanulmányban vizsgálunk meg.

• Editorial Preface

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  358

  Folyóiratunk huszonötödik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Szerkesztőségünk már a lap alapításakor célul tűzte ki, hogy időnként egy-egy angol nyelvű számot is megjelentet. 2019-ben végre lehetőségünk nyílt erre, s felhívást intéztünk a hazai szakmai közönséghez, angol nyelvű kéziratok benyújtására. 2021-ben már a harmadik angol nyelvű számunkat adhatjuk közre. A beérkezett művek közül nyolcat választottunk ki, s szerkesztettünk a folyóirat 2020. évi negyedik lapszámába

• A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében

  113-127

  Pánovics Attila

  Megtekintések száma:

  401

  A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a környezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.

• A 2014-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája 2. rész

  261-324

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  291

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2014-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• A munkajogi szabályozás foglalkoztatási viszonyokra gyakorolt hatása a szociális jogok és a munkaerőpiac kapcsolatának függvényében

  26-40

  Jakab Nóra

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  405

  Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy a napjaink munkajog-tudományát alapvetően meghatározó szabályozáselméleti kérdéseket összegyűjtsük, rendszerezzük és ütköztessük. Megítélésünk szerint az egyes szerzők, nézőpontok külön-külön képesek reagálni a társadalmi, gazdasági folyamatok egy-egy szeletére, azonban az összefüggések feltárása nélkül csak részleges megoldással szolgálhatnak. A kritikák alapját éppen ezen felemás eredmények adják. Tanulmányunkban a gazdasági, a munkajogi és a szociális jogi nézőpontok együttes értelmezésével törekedtünk a kollíziók feloldására. A társszerzőség adta kettős nézőpont segített minket abban, hogy saját elképzeléseinket is revideálva újból és újból átgondoljuk a megoldásokat, vagy akár egymás mellé-, akár egymással szembeállítva vonjunk le következtetéseket. Munkánk célja, hogy az egymás mellett haladó kutatások összekapcsolásával tágabbra nyissuk a jelenleg oly sok vitával és dilemmával teli munkajogi útkeresést, egyúttal új módszerekkel, gondolatokkal gazdagítva saját kutatásunkat. Ezen új elméletek külön-külön próbálják áttörni a jogi szabályozás merev kereteit, megoldásokat találni a vázolt problémákra. Koncepciónk, hogy ugyan eltérő kiindulási alapok, nézőpontok és megoldási javaslatok megfogalmazására került sor, azok a közös cél okán összekapcsolhatóak. Az elemzésünk ívét ezek a kapcsolódási pontok adják. Ennek megfelelően az egyes területek eredményeit csoportosítva bontottuk részekre tanulmányunkat, azzal, hogy az egyes pontok közötti hivatkozásokkal fenntartottuk az elméletek közötti átjárhatóságot. Következtetéseink körében tervezzük hipotézisünket igazolni vagy adott esetben az észszerű reláció hiányát kimutatni.

• Fenntarthatósági szempontok érvényesülése a szerzői jogban

  40-61

  Tomasovszky Edit

  Megtekintések száma:

  313

  A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a szerzői jog XXI. századi útkereséséről, a szerzői jogi fenntarthatóság megvalósítására tett európai és magyar törekvésekről a fenntarthatóság szerzőijog-specifikus vonatkozásain keresztül, és összegezze a témában már elért jogharmonizációs eredményeket, valamint felhívja a figyelmet a még el nem ért, de kívánatos célokra. A témát a kultúra-gazdaságtani szempontból bemutatott kulturális fenntarthatóság felől közelíti az írás. A fő témát először a szerzői jog egyensúly-keresésének történeti és jelenkori vonatkozásai segítségével mutatjuk be. Ezt követően a szerzői jog filozófiai, alapjogi hátterének változásait, jelenlegi helyzetét tekintjük át. A szerzői vagyoni jogok és személyhez fűződő jogok dinamizmusának elemzésével a tanulmány rávilágít a szerzői jogi jogosultságok párhuzamos érvényesülésének szükségességére. A szerzői jog versenyképességének vizsgálata arra irányul, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan voltát kiemelje, és hangsúlyozza, hogy ezek fejlődése is csak egymásra tekintettel elképzelhető.

• Kognitív tudományok az ítélkezési tevékenység szolgálatában

  109-132

  Gábri Angéla

  Megtekintések száma:

  599

  Napjainkra meghaladottá vált az a nézet, hogy a bírák csak jogszolgáltatást végeznének. Alapvető elvárás, hogy a „jó bíró” számtalan olyan készséggel, képességgel rendelkezzen, amelyek megszerzéséhez és fejlesztéséhez nem a jogtudomány nyújt majd segítséget. Ha elfogadjuk, hogy „a bírák is emberek,” el kell fogadnunk azt is, hogy elméjükre és döntéshozatali folyamataikra is az általánosan elfogadott tudományos törvényszerűségek vonatkoznak. A kognitív tudományok robbanásszerűen felkapott eredményei kevésbé ismertek hazánkban, pedig ezek segítségével az ítélkezés szubjektív elemei tovább csökkenthetők, a tudatosság pedig pontosabb döntések meghozatalához vezethet.

• Indokolt újraszabályozás? A jogos védelem új szabályainak alkalmazhatósága az ítélkezési gyakorlatban

  129-147

  Deák Viktória

  Megtekintések száma:

  379

  A jogos védelem egyike jogunk legrégebbi s legnagyobb hagyományokkal rendelkező jogintézményeinek. jogos védelemre vonatkozó szabályokat már Szent István király törvényeiben is találhatunk, majd e jogintézmény részletes szabályozást nyert a tripartitumban, valamint az 1843-as javaslatban is. Jelen munkában a jogos védelemnek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) által hozott újításait vizsgálom abból a célból, hogy az ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve választ kaphassak arra a kérdésre, hogy egyáltalán indokolt volt-e a jogintézmény új Btk. szerinti újraszabályozása.

• A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás alapjogi és személyiségi jogi vetülete

  Szendrői Anna

  Megtekintések száma:

  897

  A gyermeki jogok térhódításával párhuzamosan a szülő és a gyermek közötti – személyes és közvetlen – kapcsolattartás kiemelt hangsúlyt kapott mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban. Jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a gyermek személyiségének harmonikus kibontásához nélkülözhetetlen, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel – abban az esetben is, amennyiben a család egysége véglegesen és helyrehozhatatlanul megbomlik. A kapcsolattartási jog – mely hagyományosan gyermeki jogként kerül kategorizálásra – Janus-arcú jogintézmény: habár szabályait elsősorban magánjogi (polgári jogi) szabályok rögzítik, a jogintézmény legalább annyira közjogi jellegű, mint magánjogi természetű. A két jogág célja jelen esetben egy és ugyanaz: a gyermek minél teljesebb körű védelme. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolattartási jog hogyan illeszthető be az alkotmányjogi, illetve a polgári jogi védelem rendszerébe, továbbá, hogy milyen összefüggések fedezhetőek fel a két jogterület eszközeit illetően.

• Az elkövető személyiségének jelentősége a büntetéskiszabásban, különös tekintettel az előéletre

  91-108

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  432

  A büntetéskiszabás folyamatában a terhelt személyi körülményeinek vizsgálatához hozzátartozik előéletének alapos feltárása is, vagyis annak kiderítése, hogy követett-e el korábban bűncselekményt, volt-e büntetve, amennyiben igen, akkor hányszor, mikor, milyen bűncselekmény miatt és végül, de nem utolsó sorban, hogy milyen büntetési nemre ítélték. Ezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a kiszabott büntetést, hiszen a büntetlen előéletet többnyire enyhítő körülményként veszi figyelembe a bíróság, míg a bűnismétlőkre, visszaesőkre, mint a társadalomra fokozott veszélyt jelentő elkövetőkre, szigorúbb büntetőjogi szabályok vonatkoznak. Az elmúlt néhány évtized hazai büntetőjogi szakirodalma meglehetősen szűkölködik az elkövető előéletének alaposabb vizsgálatát végző tanulmányokban. Ezért írásommal és kutatásommal a szakirodalom ebbéli adósságait is szeretném törleszteni, azzal, hogy ezúttal az elkövető előéletét, mint büntetéskiszabási szempontot vizsgálom. Célom, hogy bemutassam a hatályos jogszabályi környezeten túl az elkövető előélete kapcsán kialakult és követett bírói gyakorlatot és annak esetleges anomáliáira is felhívjam a figyelmet.

• A 2012-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 2. rész

  157-224

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  275

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2012-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)

  42-66

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  590

  A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika különböző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.

• A 2011-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 2. rész

  137-190

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  315

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2011-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján

  114-132

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  328

  Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.

• Agricultural irrigation in Hungary, with special regards to the water resources levy and agricultural water supply fee

  46-61

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  304

  A vízkészletjárulék és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj alapján határozható meg az öntözés ára. Ezekről a vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. törvény 15/A. (1) és a 15/F. (1) szakaszai rendelkeznek. Az öntözésre vonatkozó magyar szabályozásnak kettős követelménynek kell eleget tennie. Egyfelől, az aszály növénytermesztésre gyakorolt negatív hatása miatt az öntözés szükségességének és fontosságának meg kell jelennie az árra vonatkozó szabályokban (annak ellenére, hogy az öntözés az utolsó előtti helyen áll a vízkielégítési sorrendben). Másfelől, az árnak tükröznie kell a víz értékét, nevezetesen, hogy a víz mással nem helyettesíthető és feltételesen megújuló természeti erőforrás. A fent említett rendelkezések elemzését követően az a következtetés vonható le, hogy noha sok esetben igazolható az öntözéshez kapcsolódó járulék, illetve díj megfizetése alóli mentesség biztosítása, ugyanakkor ezeknek a mérlegelés nélküli, egységes alkalmazása, pl. a vízhasználók gazdasági erejére való tekintet nélkül, nem indokolt.

  The price of the agricultural irrigation is determined by the water resources levy and agricultural water supply fee, which are regulated under Article 15/A. (1) and Article 15/F. (1) of the Act LVII of 1995 on Water Management. A kind of dualism concerning the price of the irrigation can be observed in Hungary. On the one hand, the necessity to irrigate has to be reflected in the price due to the negative impacts of drought on crop production, although irrigation scores low on the hierarchy of water uses. On the other hand, the price must also express the value of water as an irreplaceable natural resource with limited renewable capacity. Based on the analysis of the said provisions, it can be concluded that though allowing derogations from paying for the agricultural irrigation can be justified in many cases,  concerns can be raised regarding their uniform application without involving discretion regardless, among others factors, of the differences in the economic situation of the farmers.