A tanulmány célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy a büntetőeljárásban is egyre szélesebb körben megjelenő, digitális formában testet öltő bizonyítékok megfelelnek-e az alkotmányos igazságszolgáltatás garanciáját jelentő egyik legfontosabb alapjognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak. A kérdés pontosabban úgy fogalmazható meg, hogy a bizonyítási eljárás keretében a terheltnek és a védelemnek lehetősége nyílik-e a digitális formában megjelenő bizonyítékok teljes körű megismerésére oly módon, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme ne következzen be. Ennek érdekében először ismertetem az elektronikus adat fogalmát, mint az eljárásjog újonnan alkalmazott bizonyítási eszközét. Ezt követően tárgyalom a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát, az alapelv eredetét, majd összevetem ezeket a digitális bizonyítékok sajátosságaival, továbbá a bizonyítás szabályaival. Mindezek során, ahol annak relevanciája lehet, hazai és külföldi – főként az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) döntéseiből merítve – bírósági döntéseket is felsorakoztatok. Munkám végeztével összegszem a leírtakat, és választ adok a fent megfogalmazott kérdésre.