Search

Search Results

• A szociális munka törvénye – a szociális munka új korszaka Szlovákiában?

  Ondrej Botek

  Views:

  79

  A szlovák parlament július 9-én hagyta jóvá a szociális munka törvényét, amelyet néhány nappal később a Szlovák Köztársaság elnöke is aláírt. A jelen cikk célja bemutatni ezt a fontos törvényt, megemlíteni főbb területeit, felvázolni szükségességének hátterét, készítésének folyamatát. Szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos ez a törvény a fejlődés, a szociális munkások státuszának és a szociális munka társadalmi megítélésének megváltoztatása szempontjából. Szlovákiában a szociális munka jelenlegi státusza egészen sajátos:

  • Nagyszámú, megfelelő végzettség nélküli „szociális munkás”
  • A szociális munka egyetemi oktatását 22 évvel ezelőtt indították újra, az első szociális munkások 18 évvel ezelőtt diplomáztak
  • Nagyszámú végzős szociális munkás (2012-ben 7500)  
  • A gyakorlatban dolgozó szociális munkások alacsony száma

  Ezen tények alapján a szociális munka törvénye meghatározza, kit nevezünk szociális munkásnak, szociális asszisztensnek és egyéb szakértőnek a szociális munka területén.

  A törvény egy másik fontos része a Szociális Munkások Kamarájának létrehozása. Ez egy szakmai egyesület, amely a szakma szociális munkások általi irányítását hivatott ellátni. Fő feladatai a következők:

  • Tagfelvétel és a szakemberek regisztrálása
  • Tanúsítványok specializációkról
  • Etikai és fegyelmi kérdések
  • Ingyenes tanácsadás
  • Jogvédelem

  A törvény harmadik része a posztgraduális képzés új rendszerét és a specializációt mint a szociális munka fejlesztésének szükséges részét mutatja be. A szociális munka törvény meghatározza mind a specializációkat oktató intézményeinek, mind pedig a jelentkezők akkreditációjának feltételeit. A szociális munka törvény ezen része hangsúlyozza a folyamatos továbbképzés és a szociális munka fejlesztése fenntarthatóságának fontosságát.

• A Szociális Munka Énhatékonyság Skála magyar változatának reliabilitás vizsgálata

  Gergely Fábián

  Anikó Panna Tóth

  Katalin Szoboszlai

  Anita R. Fedor

  Marianna Móré

  Anna C. Faul

  Thomas R. Lawson

  Views:

  187

  In our study, we present the development of the Hungarian version of the Social Work Self-Efficacy Scale, the validation process of the Hungarian instrument, and the most important results of empirical data collection on the validity of the scale, mainly based on reliability studies. The scale is designed to measure the self-efficacy level of social worker students. Our research has convincingly demonstrated that the Hungarian version of the scale is valid, works well, and is suitable for use in domestic research.

• A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére

  Sándor Meleg

  Views:

  299

  The article responds to Balázs Krémer's article "From the Social Worker of Power to the Power of Social Work - Discussion Paper on the Crisis of Social Work" and the related online professional debate. In my article, I summarize my views on the historical and social embeddedness of social work in Hungary, including the apparent contrast between social policy and person-oriented social work, the contrast between improvisational and standardized social work, the phenomenon of client management, and the empowerment to interpret the social profession.

• Szociális munka – Spiritualitás – Egyházak: A szerkesztő előszava a különszámhoz

  Judit Kozma

  Views:

  212

  The purpose of the editorial foreword is to present the special issue, to summarize the lessons I have found in the studies on the relationship between social work, spirituality, and churches, both in general and here and now in Hungary. The relevance of and interest in the topic is that nowadays the role of churches in social care is expanding both in Hungary and in other European countries, while their missionary role is steadily decreasing. This situation is creating tensions between those who believe that the state should have primary responsibility for the social rights of citizens and those who would rather see the responsibility for the welfare of individuals falls to the individuals themselves, then to their families, the local community, the parishes, and only as a last resort to the state. In a tense political climate, it is important to highlight the values and ethical principles that fundamentally unite believing and non-believing social workers, i.e., the spirituality that is at the core of all genuine social work, and to detach the issue from the political substrate that makes the conflict between social work rooted in religious faith and social work rooted in science seem irreconcilable.

• A kritikai pedagógia és a szociális munka kapcsolata: pedagógia a szociális munkában szakemberek nézőpontjain keresztül

  Janka Kormos

  Views:

  140

  This paper is trying to enlighten the interrelations between pedagogy and social work practice through lenses of professionals and by analysing similar courses of development and professionalization of these two disciplines. My question in this small research basically was how social workers do and educators think about similarities and differences of the two disciplines in practice and in theory as well. Do social workers identify pedagogical situations, which include a process of learning in their social work praxis? If they identify situations when they are participants in a learning process with the service users do they apply educating methods and techniques? Do social workers apply pedagogical methods and skills in their praxis consciously?
  From my point of view the process of empowerment is also a learning process of ourselves and our environment therefore I think social workers would need to facilitate these learning situations to make empowerment happen thus I also think they might need to know of different theories of learning, importance of feedbacks, terms of educational psychology, different learning styles. Based on these thoughts it occurred to me to examine what professionals think about the connection between pedagogy and social work? I was also curious of if social workers can apply a perspective on their professional practise that includes learning situations and educational work as well? Or do they perceive educational work’s and social work’s theories and practises really differently?
  In my research I have done a focal group interview with social workers and educators where we used different approaches on cases from social work practise and try to identify learning situations. In this paper I am using the person-centered approaches of pedagogy and the theory of critical education because I think that is where an overlapping can be found between the objectives of reform education theories and social work.

• A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé

  Balázs Krémer

  Views:

  993

  In this paper I review the power relations relevant to social work and social workers. At the birth of the profession, an enlightened absolutist political power structure created great freedom and creative opportunities for social workers to contribute to alleviating social crisis. Social work was willing and able to meet these needs. The above-mentioned power orientation created a particular professional manner of operation by applying improvised solutions, by „dispatching” of clients to other public services, by the brokering of information and resources. In this set-up, the importance of power of clients, especially over social workers were marginalised. All this has contributed to a serious crisis in the sphere of social work when political power has become more confrontational and has sought to resolve social issues by force.

• A magyarországi szociálismunka-kutatások néhány kontextusban

  István Budai

  Gábor Szöllősi

  Views:

  635

  In their study authors are seeking answer to the question whether social work research in Hungary can be characterised by scientifical and/or practical orientation and accordingly what its role in is maintaining the gap in the profession between theory and practice. The paper examines Hungarian social work research in a quasi-systematic review, for which theoretical backgrounds are views regarding social work practice research and social work knowledges, explored in previous papers of the same authors. The empirical base of the review is an analysis of the essays published in the two-volume collection ’Tudományos gondolkodás és kutatás szerepe a szociális munkában’ (translate as ’Role of scientifical thinking and research in social work’) being an adequate representation of recent Hungarian research on social work.  The review indicates that Hungarian research on social work can be placed on a continuum ranging from theoretical to practical approach, although research involving practitioner-researchers, or examining and developing the practical knowledge are not typical features of it.

• A szociális munka etika oktatása

  Andrea Ternay

  Views:

  284

  How does the teaching of ethics appear in the education of social work and is this enough? I would like to answer to these questions in this article. In my thesis I tried to approach the topic from several aspects. On the one hand, I prepared questionnaires for bachelor students participating in various social work trainings. On the other hand I interviewed students, entrants and tutors. Finally, I reviewed the curriculums of these trainings, searching for subjects, which name refers that the subject includes aspects of social work ethics.
  Why is this topic so important? That is because social work is a profession of human rights, which not only aims to get people to respect rights but to guarantee their implementation and realization. Indeed, the task is to develop and protect these fundamental human rights, too. However, this is only possible if the social workers are aware of the Code of Ethics and the professional values, as essential parts of professional competences.
  The research concluded that the ethics education in universities and colleges is not structured and focused enough and still there are some social work students and professionals who do not know the Code of Ethics, did not hear about the Association of Social Work Ethics. Consequently, they may have difficulties to solve pivotal problems, and recognize dilemmas in the field of ethics.
  Nincs szociális munka szakmai etika nélkül. Ebben valószínűleg mindannyian egyetértünk, ahogy a szakirodalomban is olvasható „…a szociális munkában minden döntés tartalmaz etikai aspektusokat” (Loewenberg, Dolgoff 1988a: 181). Mégis, annak ellenére, hogy a szociális munkának szerves része a szakmai etika – vagy annak kellene lennie –, igen kevés tanulmány található ebben a témában a hazai szakirodalomban. Hogyan lehetséges az, hogy úgy kell kutatni, vadászni a kapcsolódó olvasmányokat? Pedig szükség lenne szakirodalomra, hiszen a „hatékony gyakorlat feltétele a dilemmákhoz való tudatos viszonyulás” (Andok, Tímár 2002: 88). Hogyan jelenik meg az etika oktatása a képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás.

• A szociális munka és a keresztény lelkiség kapcsolódásai a Golgota Keresztény Gyülekezet szociális szolgálatainak bemutatása alapján

  Károly Tóth-Simon

  Views:

  262

  Social work and Christian spirituality cannot be sharply separated from each other. The roots of social assistance are an important part of Christian morality and the teachings of the Bible. At the same time, in almost all of the Christian denominations, you can also find lay assistance, which provides help to those in trouble, nourished by the practical faith of the churches. In my paper, I examine the possibilities of Christian-based lay assistance and social assistance, as well as the relationship between spirituality and social work, using the example of the social and charitable activities of Calvary Chapel Hungary. It is important to recognize that lay help without professional social skills can sometimes cause more harm than good, but it is also true that professional social work can also be enriched by a commitment to help stemming from faith in God.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában – Bevezetés: ifjúsági munka a rendszerváltás előtt és után

  László Tóbiás

  Views:

  396

  Bányai Emőkének a Párbeszédben megjelent életútinterjú-sorozata abban a tekintetben is inspiráló, hogy elkészítsünk és közzétegyünk egy hasonló sorozatot az ifjúsági munka néhány kiemelkedő hazai szereplőjével. A Párbeszéd interdiszciplináris, befogadó szemlélete mellett a másik oldalról az indokolja sorozatunkat, hogy az ifjúsági munka nem rendelkezik saját fórummal. Az interjúsorozat elé egy bevezető írásra adott felkérést a szerkesztőség: mutassuk be a szociális munka – mint a Párbeszéd elsődleges tárgyköre – és az ifjúsági munka közötti kapcsolatot. Interjúalanyaink közül többen az 1960-as években mint kortársvezető önkéntesek léptek az ifjúsági munka színpadára, tehát az ő történeteik fél évszázadot ölelnek fel, s a mai ifjúsági munkához is kapcsolódnak. Ez a történeti távlat adja a szakmai értelmét az ilyen sorozatoknak: szakmát gyakorlóknak és szakmát tanulóknak is sokféle stimulust adhatnak a szakmai identitás formálásához.

  Írásunk négy részből áll:

  1. Bemutatjuk azokat a célokat, amelyeket a szakmai életútinterjúkból álló sorozatunk elé tűztünk.
  2. Bemutatjuk, mit értünk ifjúsági munkán.
  3. Bemutatjuk a rendszerváltás előtti évtized ifjúsági munkájának a ma és a szociális munka nézőpontjából fontosnak gondolt jellegzetességét.
  4. Bemutatjuk a ma ifjúsági munkájának jellegzetességeit a szociális munka felől nézve.

• Trends in social work in the 21st century

  Walter Lorenz

  Views:

  52

  This historical and contemporary overview of key developments in social work’s professionalisation demonstrates its intricate enmeshment with political framework conditions. The current scenario is characterised by stark polarisations as evidenced by the seemingly insurmountable dilemmas over how to overcome wars, epidemics and the economic and climate crises. These polarisations indicate a systematic erosion of the social dimension of societies largely through neoliberal politics which pose a central challenge to social work and its professional social mandate. The experience of social workers in confronting ambiguity and dealing dialectically with the polarising tendencies of modernity in their position as an “in-between profession” therefore offers transformative possibilities for dealing with current global dilemmas through the affirmation of core social work competences, which is illustrated with examples.

• Tudás a szociális munkában – az elmélet és a gyakorlat viszonyában

  István Budai

  Gábor Szöllősi

  Views:

  2375

  The study analyses the nature of knowledge in social work for better understanding the distance („gap”) between theory and practice. It provides a systematic synthesis of the theoretical interpretation and framework of social work knowledge furthermore summarizes the connection between this knowledge and the social work practice in Hungary. The spectrum of social work knowledge can be classified by numerous aspects, but it covers a much wider area than the theoretical or practical character of knowledge. The authors anticipate that each aspect of this knowledge has relevance for social work, therefore the deeper analysis and understanding of their roles can contribute to reducing the gap between theory and practice.

• A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján

  Imre Nyitrai

  Views:

  436

  Within the framework of educational activities in the Social Services Leadership Knowledge Center of the Semmelweis University, this research is based on our work dealing with the organizational and managerial issues of social services. This study describes how current leaders think about an optimally functioning social system including desired operational frameworks, characteristics, and properties. Based on the value choices and critical remarks made by the heads of social institutions participating in the leadership training, we describe the operating characteristics of the Hungarian social system. We present theoretical frameworks, which support the interpretation of the current situation and future-oriented vision of leaders in the field of social services. With no research and previous data in this field, our study is the first to present shared conceptual and value frameworks for those working as managers in the Hungarian social services. To interpret our results, findings of previous surveys in other service areas might be helpful, which, due to the specifics of the social services sector, represent only a limited opportunity to capture innovation in the field. We also present the characteristics of the “good social leader” using data from free-text questions.

• Szociális munka virtuális térben

  Judit Csoba

  Andrea Diebel

  Views:

  269

  The current health crisis we are experiencing because of Covid-19 pandemic has put social worker schools in a new, unexpected position. How can a practice-based training program be organized during a ‘lockdown’ period? How practical skills can be acquired if contact with field teachers, social services and target groups is limited? Assuming that the world will not be the same after the pandemic and that higher education institutions and systems will not be the same after the crisis, we believe that it is time to rethink the forms of work in the training of social workers and to develop practical techniques that suit better the digital generation of 21st century. In order to learn about innovations and good practices arising from the situation, we organized a focus group interview with 15 field teachers. In the course of our research, we sought to answer the questions: What new forms of practical training have been developed? What are the benefits of the online education? What would the field teachers keep from the currently experimented forms of work in the post-crisis period? The first results of our research prove that, contrary to expectations, the world has not narrowed but expanded as a result of the restrictions. With the intensive use of digital tools and forms of work, remote locations and target groups have become available, special knowledge elements have become involved in training, and new opportunities for the development of personal skills have opened in the social worker training. The crisis situation had a particularly positive effect on the emergence of training innovations.

• Szociális munka, mint hivatásrend

  Katalin Katz

  Views:

  512

  Katz Katalin a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás és szociálpolitikai szakán végzett, évtizedeken át dolgozott szociális munkásként, családsegítőként, szupervízorként, dolgozott lelki beteg gyermekekkel, drogfüggőkkel. 1987 óta a Héber Egyetemen tanít, egyik fő kutatási területe a személyes és kollektív emlékezet. Az ELTE TáTK szociális munka MA és szupervízor szakirányú továbbképzés meghatározó alapja. Katz Katalin 2019. szeptember 28-án az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszéke Tanszéki Csütörtök c. rendezvénysorozatának keretében tartott előadást Szociális munka, mint hivatásrend címmel.

  Amikor Katit erre a témára felkértük, a hivatásrend alatt a professzionális keretrendszert értettük.  Az elmúlt években látható, ahogy kifeszül a kerete a szakmának, klienscsoportok rekesztődnek ki és a szociális munka önmagába záródik (roskad) és mindez leképeződik a napi működésben. Közpolitikai diskurzus nem igen van. Erről gondolnia kell a képzőknek, terephelyeknek, felelősségünk a diákok felé, hogy nem szolgálhatjuk ki a torz társadalmi valóságot. De mi a mozgástér? Mibe kapaszkodhatunk? Mik a valid értékek? Erről szerettünk volna tanulni.

• Etikai kódex jelentősége a szociális professzióban

  Zsuzsa Deákné Orosz

  Judit Kozma

  Tibor Pál

  Andrea Rácz

  Erika Vincze

  Views:

  658

  A tanulmány az etikai kódex jelentőségével foglalkozik a szociális professzióban. Elsőként áttekintjük, hogy mit is jelent a szociális munkás szakma mint hivatásrend, milyen ismérvei vannak. Ezt követően a hazai Etikai kódex létrejöttének főbb állomásait mutatjuk be, kitérve arra, hogy mi indokolta annak megszületését, valamint ezzel párhuzamosan az Etikai Kollégi-um megalapítását. A Kollégium működése kapcsán azt kívánjuk bemutatni, hogyan is zajlik az egyes esetek kivizsgálása, ezeknek milyen fókuszai lehetnek, egyáltalán milyen típusú ügyeket azonosítanak a szakemberek etikainak. Majd két anonimizált, ügyvitelből származó esettel illusztráljuk a Kollégium működését. Tanulmányunkat az etikus szakmai munka keret-rendszerével zárjuk, annak hangsúlyozása érdekében, hogy az etikai kérdések megvitatása, az etikus magatartás a szakmai kultúra része és a professzionális működés alapvető eleme kell, hogy legyen. Kitérünk a Kódex megújításának lehetséges irányaira is. Tanulmányunk alapja a 2017. november 7-i Szociális Munka Napján tartott A szociális szakma etikai dilemmái a 3Sz Etikai Kollégium szemével c. előadás

• Képzésfejlesztés, intézményi együttműködés, munkaerőpiaci elvárások: Kulcsszavak a duális képzés bevezethetőségének vizsgálata során

  Péter Szabó

  Views:

  96

  A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke 2015-ben, a TÁMOP 4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0006 „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázati program keretein belül vizsgálta a szociális munka alapszakon bevezetendő duális képzés lehetőségeit, nehézségeit és az indítás feltételeit. Ennek keretében áttekintésre kerültek a németországi duális, szociális képzési gyakorlattal kapcsolatos eddigi eredmények, a hazai duális képzést folytató társadalomtudományi szakok tapasztalatai, valamint a Dél-Alföld régió szociális intézményeinek elvárásai e képzési típus bevezetésével kapcsolatban. Jelen tanulmány keretein belül a hangsúlyt az új képzési forma indításával kapcsolatos esetleges ellenérzésekre, munkaerőpiaci helyzetképre és a pályázati program során megfogalmazott elvárásokra kívánom helyezni, mivel ezek feladatokat jelölnek ki a beindítás gondolatával foglalkozó képzőhelyek számára.

• A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből

  Zsófia Sára Török

  Bulcsú Mihály

  Views:

  622

  Our study’s aim is to open a debate and reflect to the crisis of social work, the empty usage of social work as a concept and method, the distance of theoretical work and practise and the struggle of no means in everyday work.

  Our views and experiences are illustrated through two program’s experiences dealing with reducing housing poverty, supported by significant sums, and we focus on social work.

• Ferge Zsuzsa levele a szociális munkásoknak a Szociális Munka Napján

  Zsuzsa Ferge

  Views:

  79

  Kedves Kollégák, kedves Barátaim!

  
  Levelem ünnepinek szánt üdvözlés Nektek a 2013. évi Szociális Munka Napján. Sokadik alkalommal kapok szót ezen az alkalmon. Ám még sosem sikerült igazán ünnepinek lennem, hiszen a Szociális Munka Napján mindig el kellett gondolkoznunk a szociális munka problémáiról, lehetséges jövőiről. Közel tíz éve kezdtem sorolni kérdéseinket. Ezek többsége máig válaszra vár, olykor sürgetőbben, mint valaha. Örökzöld kérdéseink közé tartozott, hogy hogyan javítható a szolgáltatások elérése a rossz helyzetű, minden szempontból hátrányos helyzetű településeken? Szót emeltünk a hiányzó vagy hiányos szolgáltatásokért, a még el sem kezdett közösségi szociális munkáért, az iskolai szociális munkáért, a pszichiátriai betegek nap közbeni ellátásáért; azért, hogy semmilyen törekvés nem látszott a folyamatosan növekvő gettósodás megelőzésére, vagy általában a megelőzésre; hogy nem váltak hangsúlyossá a gyermekszegénység elleni, a gyermekek esélyegyenlőtlenségeit csökkentő erőfeszítések.

• A szociális munka új, 2014-es globális definíciója

  Gábor Szöllősi

  Views:

  570

  The paper introduces the Global Definition of Social Work as an important milestone of international discourse on social work. Outlines historical background of the Definition, inclusive the debates which characterised the development of the draft, and new features of the Definition accepted in 2014. The preliminary issue of the global definition is, whether there exists, or is possible to exist a universal social work. The paper introduces the main topics and point of views in the debates concerning the issue. It formulates the conclusion that the role of the Definition is not so much to describe the reality, nor to lay down the norms of social work, but should be understood as an accomplishment of global discourse of social workers. The task for Hungarian social workers is not to learn the Definition and to comply with the „norms”, but to develop their own discourses on issues represented in the Definition.

• Veszteségek feldolgozásában nyújtott támogatás, gyászolók kísérése a szociális munka praxisában a szociális munkás szakemberek viszonyulásának tükrében

  Orsolya Margit Gecse-Simon

  Views:

  92

  The changes of the recent years have strongly used the flexible adaptability of social workers, and the difficulties experienced on a personal and professional level have put their emotional capacity to the test. For a long time social workers were faced with numerous situations where they had to stand up in a way and in roles in which they did not have enough knowledge and information to solve the task(s) at hand. It is also often observed that social workers working in the institutional system behave with reluctance in relation to the losses and grief of their clients, and do not participate in situations requiring crisis intervention. There has been and continues to be an increased need to support the mourning process, so it is necessary for social workers to have adequate knowledge, to be understanding and be ready to participate in the accompaniment of grief in order to provide and organize appropriate help in this regard. The study examines the place of accompanying grief and crisis intervention in the practice of social workers.

• Az együttműködő iskolai szociális munkás

  István Budai

  Views:

  1016

  The study examines and analyses the main issues of school social work in multi-dimensional approaches in  Hungary : deals with circumstance of re-start, professionality, competences and main services of schools social worker. There are in focus: the competence of collaboration,the essence, terms, advantages and disadvantages of interprofessional collaboration.

• A szélsőjobboldal befolyása a németországi szociális munkára: Szisztematikus támadások és napi eltolódások

  Júlia Wéber

  Christoph Gille

  Christine Krüger

  Views:

  175

  Exploratory studies in two German federal states (NRW 2019, MV 2020-21) have examined the question of whether and how the far right has an impact on social work. After an introduction to the growing influence of the far right across Europe (1) and its relationship to social work (2), a brief outline of the regional context (3) and the methodological approach of the two studies (4) are described. After a presentation of the overall results (5) and a more detailed description of the central categories (6), the summary of the impact of influences on social work (7) and the implications for social work are discussed (8).

  The results show that the influences are present across all fields of social work and all regions of both federal states examined in Germany. The far right's own social offers instrumentalise charitable activities for political messages and organised educational offers within closed scenes exist with a high degree of continuity. Attempts to exert external influence, especially by political actors, have increased and in some cases have taken on a drastic character, even reaching the stage of mass threats and physical attacks. Finally, the findings also point to shifts within professional social work. These are reflected in undemocratic and inhumane practices as well as specific exclusions. The findings suggest that it is necessary to make the far right's influences visible and to formulate a common institutionalised response within the profession that is effective in countering these attacks.

• A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák

  Judit Csoba

  Eszter Oláh

  Fanni Maszlag

  Views:

  401

  The social sector has been in crisis in many respects because of adverse changes in recent decades. There is a shortage of qualified social workers, high staff turnover, precarious working conditions and a steady decrease in the resources available to the sector. The development of human resources has therefore become an urgent necessity. The social careers model, like career models in other sectors, could contribute to the development of human resources in the social sector and the efficient functioning of social institutions and services. However, dilemmas about the career model have emerged in recent years, dividing the profession significantly. In our study, we set out to explore these dilemmas and, using the focus group interview method, we sought to find out what social professionals think about the career model, which has been taking shape for almost a decade. Would they support the introduction of a career model, and if so, under what conditions, and what tools would they include in the model to improve the efficiency of the sector and the quality of life of social workers. Our research shows that employees in the social sector have highlighted a stable and predictable salary and incentive system guaranteeing existential security as a key element of a modern career model. The guarantee of working conditions has emerged as a new, usually unusual and indicative of fundamental shortcomings element in the career models. However, the majority of respondents expressed reservations about the introduction of a performance appraisal system and the use of performance management in the sector. Only a minority of the focus group argued in favour of career management, an appraisal system that recognises quality work and professional innovation, and a service system that supports human resource development.

• Az ELTE szociális munka alapképzés innovatív elemei és útkeresési törekvései

  Tünde Bulyáki

  Bulcsú Mihály

  Andrea Rácz

  Views:

  259

  In our study, we would like to present the challenges of recent years and the different innovative training methods in the social work BA training program at the University of Eötvös Loránd. The study puts the focus to the practical elements of the social work training program, analyse the skills development subjects and the practice field work. It is important to note that the first and second waves of COVID–19 pandemic have brought several challenges to organize and realize the social work training program, so the study will reflect them as well.