dEjournals Home Page
Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények
Current Archives Announcements Search
Register Login

Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények

Vol. 7 No. 2 (2024): Adalékok a balkáni népzene ritmikai aszimmetriáinak eredetkutatásához
Articles

ADALÉKOK A BALKÁNI NÉPZENE RITMIKAI ASZIMMETRIÁINAK, TÖBBÉRTELMŰSÉGEINEK EREDETKUTATÁSÁHOZ

Published:
2025-11-04
DOI Linkhttps://doi.org/10.56309/c2wzv240
Author
Anna Mária Bólya
View
PDF (Hungarian)
Keywords
#balkanfolk #asymmetricrhythm #bartok #choreia #irregularbeats
License

Copyright (c) 2024 Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Licencfeltételek / License Terms

Copyright Transfer: The author(s) transfer the copyright of the article to the journal. This includes the right to publish, distribute, and promote the article in both electronic and print formats.

Usage Rights: The journal has full rights to use, distribute, and republish the article.

Consent to Publish: The authors consent to the article being published by the journal and agree to the journal's copyright policy.

Ethical Statement and Permissions: The authors confirm that their article adheres to ethical standards of scholarly research and that they have obtained necessary permissions, including institutional approvals and copyright permissions.

Open Access Statement (optional): If the journal is open access, the journal ensures that the article is freely accessible to readers and accepts the terms of open access publication.

License: This work is licensed under a .

 

Licencfeltételek

Szerzői jogok átruházása: A szerző(k) átruházzák a cikk szerzői jogait a folyóiratra. Ez magában foglalja a cikk elektronikus és nyomtatott formában történő közzétételének, terjesztésének és promóciójának jogát.

Felhasználási jogok: A folyóirat teljes körű rendelkezési joggal bír a cikk felett, beleértve annak újra publikálását, terjesztését és promócióját.

Hozzájárulás a közzétételhez: A szerzők hozzájárulnak ahhoz, hogy a cikket a folyóirat közzétegye, és elfogadják a folyóirat szerzői jogi politikáját.

Etikai nyilatkozat és engedélyek: A szerzők megerősítik, hogy a cikkük megfelel a tudományos kutatás etikai normáinak, és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, beleértve az intézményi jóváhagyásokat és szerzői jogi engedélyeket.

Nyilatkozat a nyílt hozzáférésről (opcionális): Ha a folyóirat nyílt hozzáférésű, a folyóirat biztosítja, hogy a cikk szabadon elérhető legyen az olvasók számára, és elfogadják a nyílt hozzáférésű közzététel feltételeit.

Licenc: Ez a mű a alatt licencelt.

 
How To Cite
Selected Style: APA
Bólya, A. M. (2025). ADALÉKOK A BALKÁNI NÉPZENE RITMIKAI ASZIMMETRIÁINAK, TÖBBÉRTELMŰSÉGEINEK EREDETKUTATÁSÁHOZ. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények, 7(2), 2-26. https://doi.org/10.56309/c2wzv240
Abstract

This study investigates the asymmetric rhythmic features of Balkan folk music and chain dance, with particular focus on their rhythmic ambiguities, temporal structures in music and dance, and artistic significance. Drawing on the music of Béla Bartók, rhythmic innovations in Western modern art, and examples from ancient Hellenic choreia, the article proposes a new, integrative interpretative framework for analyzing the rhythmic complexities of Balkan folk music. The research emphasizes that rhythm is not merely a musical phenomenon, but also a movement- and community-based one, which must be interpreted within its social and cultural context. This approach contributes to a deeper aesthetic and historical understanding of 20th-century folk music and dance traditions.

References
  1. Amzallag, Nissim. „Copper Metallurgy: A Hidden Fundament of the Theology of Ancient Israel?” Scandinavian Journal of the Old Testament 27, no. 2 (2013): 151–169.
  2. Amzallag, Nissim. „The musical mode of writing of the Psalms and its significance.” Old Testament Essays 27, no. 1 (2014): 17-40.
  3. Arendt, Hannah. The Life of the Mind: The Groundbreaking Investigation on How We Think. Orlando: Houghton Mifflin Harcourt, 1981.
  4. Arom, Simha. 1989. „Time Structure in the Music of Central Africa: Periodicity, Meter, Rhythm and Polyrhythmics.” Leonardo 22, no. 1: 91–99.
  5. Arom, Simha. 2004. „L’aksak Principes et typologie.” Cahiers d’ethnomusicologie 17: 11–48.
  6. Arom, Simha. 2024. „Aksak – Principles And Typology.” Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények 7, no. 1: 2–52. https://doi.org/10.56309/ckv0xv70
  7. Barth, Christiane. „In illo tempore, at the Center of the World: Mircea Eliade and Religious Studies’ Concepts of Sacred Time and Space.” Historical Social Research/Historische Sozialforschung (2013): 59–75.
  8. Bartók Béla, George Herzog, és Albert B. Lord. 1951. Serbo-Croatian Folk Songs: Texts and Transcriptions of Seventy-Five Folk Songs from the Milman Parry Collection and a Morphology of Serbo-Croatian Folk Melodies. New York: Columbia University Press.
  9. Bloch, Maurice. 1974. „Symbols, Song, Dance and Features of Articulation: Is Religion an Extreme Form of Traditional Authority?“ European Journal of Sociology 15: 54–81.
  10. Bókay Antal. Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.
  11. Bólya Anna Mária. 1996. „»Minden zeném tánc«: Bartók Béla műveire készült koreográfiák.” Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 31, no. 1: 111–114.
  12. Bólya Anna Mária. „»Templomot rak szamovila«: Régi rétegek a macedón kalendárium keresztény ünnepköri énekeiben és táncaiban.” Ethnographia 123, no. 4 (2012): 412-427.
  13. Bólya Anna Mária. 2015. „Rituális sütőharang-készítés a macedón hagyományban.” Ethnographia 126, no. 4: 642–651.
  14. Bólya Anna Mária. 2017. „Dionüszosz öröksége – A balkáni maszkos szokások és az angol masque műfaj elődjének tekinthető mummer’s play kapcsolatai.” Tánctudományi Tanulmányok 9, no. 1: 11–24.
  15. Bólya Anna Mária. 2018. Interdiszciplináris kitekintések a táncról. Budapest: Magyar Táncművészeti Egyetem.
  16. Bólya Anna Mária. 2020. Auróra – A magyarországi balett születése. Campilli Frigyes 40 éve Magyarországon Az első magyar prímabalerina és koreográfusnő – Aranyváry Emília. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
  17. Bólya Anna Mária. A romantikus balett Nyugat-Európában. In Auróra – A magyarországi balett születése. Campilli Frigyes 40 éve Magyarországon. Az első magyar prímabalerina és koreográfusnő – Aranyváry Emília, szerk. Bólya Anna Mária, 21-28. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2020.
  18. Bólya Anna Mária. „Miért lehet jogosultsága a tánctörténetnek a művészetelméletben és az eszmetörténet kutatásában?” In Auróra – A magyarországi balett születése, szerk. Bólya Anna Mária, 15-20. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2020.
  19. Bólya Anna Mária. „A test keretek közé szorítása – A balettfegyelem és a test viszonya Richard Shusterman szómaesztétikai gondolatainak tükrében.” In Auróra – A magyarországi balett születése, szerk. Bólya Anna Mária, 87-104. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2020.
  20. Bólya Anna Mária. 2020. „Rítus és idő.” In A Kiválasztott konferencia. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
  21. Bólya Anna Mária. 2020. „Vaclav Nizsinszkij: a művész és az ember.” Valóság 62, no. 8: 81–101.
  22. Bólya Anna Mária. 2021. Tánc és szakralitás – A tánc szerepe a macedón szakrális hagyományban. Studia Folkloristica et Ethnographica 83. Debrecen: Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék, MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport.
  23. Bólya Anna Mária. 2021. „The Change of a Medieval Fashion Dance: Formal and functional aspects of the discourse of dance becoming an independent art.” Acta Cultura et Paedagogicae 1, no. 1.
  24. Bólya Anna Mária. 2021. „Bartók és a bolgár ritmus: egy jelenség kutatásának hatástörténeti vázlata, adalékok a nem befejezett értelmezéshez.” In „Én vagyok az Új!” – feleld: „A Régi jobb volt!” – Eszmetörténeti viták 1920 és 1938 között. Műhelytalálkozó, Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
  25. Bólya Anna Mária. 2021. „Egy középkori divattánc megváltozása – Formai és funkcionális vonatkozások a tánc önálló művészetté válásának diskurzusához.” In Eszmetörténeti lehetőségek III. – Filozófia, eszmetörténet, irodalomtörténet, műhelykonferencia kötet, szerk.: Farkas Attila. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
  26. Bólya Anna Mária. „A tánc reszakralizálódása a XX. századi tánc-modernizmus életműveiben – Vaclav Nizsinszkij, Alvin Ailey, Maurice Béjart.” Magyar Művészet 2022/3.
  27. Bólya Anna Mária. 2023. „Az etnomuzikológia aksak kérdésének egy lehetséges értelmezési kerete.” In A tánckultúra antropológiája. Konferenciakötet: A 2023. évi debreceni táncantropológiai konferenciák előadásai, 108–127. Debrecen: Csokonai Színház, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.
  28. Bólya Anna Mária. 2025. „Paradigmaváltások az európai társasági táncok történetében.” Valóság 58, no. 10: 45–58.
  29. Bólya Anna Mária. 2025. „Tradíció újraszerkesztve – Etnikai művészet és/vagy globális művészet Györgyfalvay Katalin montázstechnikája nyomán.” In Néptáncszínház – és ami mögötte van. Tanulmányok a népzene, a néptánc és a színpadi tánc világából, szerk. Bólya Anna Mária. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Műhelytanulmányok VI, no. 2.
  30. Boros János. „Repräsentationalismus und Antirepräsentationalismus.” Deutsche Zeitschrift für Philosophie 47, no. 4 (1999): 539-552.
  31. Boulez, Pierre. 1972. Werkstatt-Texte. Berlin: Propyläen-Verlag.
  32. Brăiloiu, Constantin. 1951. „Le rythme aksak.” Revue de musicologie 33, no. 99/100: 71–108.
  33. Brăiloiu, Constantin. 1973. Problèmes d’ethnomusicologie. Textes réunis et préfacés par Gilbert Rouget. Geneva: Minkoff Reprint.
  34. Chlup, Radek. 2008. „Illud tempus in Greek myth and ritual.” Religion 38, no. 4: 355–365.
  35. Eliade, Mircea. 1987. A szent és a profán. Budapest: Európa Könyvkiadó.
  36. Ertüngealp, Alpaslan. 2021. „Bevezetés az aksak metafizikájába.” Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények 4, no. 1.
  37. Dobszay László. 2013. A klasszikus periódus. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
  38. Doğantan-Dack, Mine. „The Body Behind Music: Precedents and Prospects.” Psychology of Music 34, no. 4 (2006): 449–464.
  39. Domanovszky György. 1981. A kerámiaművészet kezdetei. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
  40. Eliade, Mircea. 1987. A szent és a profán. Budapest: Európa Könyvkiadó.
  41. Elliott, Antokoletz. 1970. Rhythmic Form in Three of Bartók’s String Quartets.
  42. Farkas Attila. „A Tánc filozófiája.” In Az idő küszöbén – Balett történeti műhelykonferencia. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2019.
  43. Fracile, Nice. 2003. „The Aksak Rhythm, a Distinctive Feature of the Balkan Folklore.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 44, no. 1–2: 191–204.
  44. Freshwater, Helen. 2009. Theatre and Audience. New York: Palgrave MacMillan.
  45. Frigyesi Judit. 1980. Ritmusvizsgálatok a 20. században: aszimmetrikus ritmusok és polimetria Bartók egy sajátos ritmikai stílusában. Diplomamunka.
  46. Fuchs Lívia. Száz év tánc. Bevezetés a táncművészet XX. századi történetébe. Budapest: L’Harmattan, 2007.
  47. Kariamu Welsh-Asante. African Dance: An Artistic, Historical, and Philosophical Inquiry. Trenton: Africa World Press, 1996.
  48. Keränen, Andreas. 2017. „Spondees and dactyls and their prosodic basis in the Latin hexameter.” Pallas. Revue d'études antiques 103: 231–240.
  49. Kurke, Leslie. „The Value of Chorality in Ancient Greece.” In The Construction of Value in the Ancient World, szerk.: John K. Papadopoulos and Gary Urton, 218–235. Los Angeles, 2011.
  50. LaMothe, Kimerer. 2015. Why We Dance – A Philosophy of Bodily Becoming. New York: Columbia University Press.
  51. LaMothe, Kimerer. 2016. “Are Humans »Born to Move«? What can we learn from the Hadza hunter gatherers of Tanzania?” Psychology Today. https://www.psychologytoday.com/blog/what-body-knows/201611/are-humans-born-move.
  52. Lawler, Lillian Brady. 1947. “The Dance in Ancient Greece.” The Classical Journal 42, no. 6: 343–349.
  53. Leong, Daphne. 2001. A Theory of Time-Spaces for the Analysis of Twentieth Century Music: Applications to the Music of Béla Bartók. Disszertáció.
  54. London, Justin. 2012. Hearing in time: Psychological aspects of musical meter. Oxford: Oxford University Press.
  55. Mandalaki, Stella. „Dance in Prehistoric Greece.” In XXIII Ephorate of Prehistoric and Classical Antiquities.Heraklio, 2013, 1–8.
  56. Mandalaki, Stella. 2013. “Dance in Prehistoric Greece.” In XXIII Ephorate of Prehistoric and Classical Antiquities.Heraklio, 1–8.
  57. Marolt, France. 1935. Slovenske Narodoslovne Študije. Vol. 1. Ljubljana: Folklorni Institut Glasbena Matica.
  58. Meslin, Michel. 2007. “The Sacralization of Time in the Thought of Mircea Eliade.” The International Eliade: 15–22.
  59. Младеновић, Оливера. 1973. Коло у Јужних Словена. Београд: Српска академија наука и уметности, 163.
  60. Moelants, Dirk. 2006. „Perception and performance of aksak metres.” Musicae Scientiae 10, no. 2: 147–172.
  61. Morris, Sarah P. 1992. Daidalos and the Origins of Greek Art. Princeton: Princeton University Press.
  62. Niresteanu, Lucian. 2011. „Aspects of the Rhythm in the Music of the 20th Century.” In Proceedings of the 12th WSEAS International Conference on Mathematics and Computers in Biology, Business and Acoustics, 175–178.
  63. Olsen, Sarah Elizabeth. 2016. Beyond Choreia: Dance in Ancient Greek Literature and Culture. PhD diss., University of California, Berkeley.
  64. Orbán Jolán. „Derrida írás-fordulata.” Jelenkor 36, no. 9 (1993): 753.
  65. Pintér Csilla. 2010. Lényegszerű stílusjegyek Bartók ritmusrendszerében. Doktori értekezés. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.
  66. Radinović, Sanja. 2006. „Bartók, a szerb és horvát zenei folklór kutatója.” Ford. Vukovics Géza. Híd 70, no. 12: 79–84.
  67. Rice, Timothy. 2000. Ethnomusicology: A Contemporary Reader. New York: Garland Publishing.
  68. Schneider, Marius. 1984. „The Birth of the Symbol in Music.” The World of Music 26, no. 3: 3–21.
  69. Sparshott, Francis. 1982. „On the Question: »Why Do Philosophers Neglect the Aesthetics of the Dance?«” Dance Research Journal 15, no. 1: 5–30.
  70. Sztojan, Dzsudzsev. 1971. „Bartók Béla, a balkáni és kelet-európai népzenetudomány úttörője.” Magyar Zene 11, no. 1: 24–39, 352–358.
  71. Timár Mihály & Bólya Anna Mária. „Timár Sándor koreográfusi stílusa a szkopjei Tanec Együttes stílusával összehasonlításban.” I. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények 4, no. 1 (2021): 20-31.
  72. Tones, Daniel Mark. 2007. Elements of Ewe Music in the Music of Steve Reich. PhD diss., University of British Columbia, Vancouver.
  73. Величковска, Родна. 2009. Македонкото традиционално народно пеење од баладен тип. Маска, Скопје, 122.
  74. Величковска, Родна. „Ороводните песни и нивната територијална дистрибуција во македонското традиционално обредно-пејачко изразување.” Зборник на трудови, Факултет за музичка уметност 3, no. 3 (2012): 167-186.
  75. Windhager Ákos. 2018. „Béla Bartók’s Central European Counter-history.” In Voices of Identities: Vocal Music and De/con/struction of Communities in the Former Habsburg Areas, edited by Daniel Ender and Christoph Flamm, 126–127. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing.
  76. Windhager Ákos. 2021. „Előszó.” In Az idő küszöbén – A magyar balett története, szerk. Windhager Ákos és Bólya Anna Mária. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.
  77. Zarifi, Yana. „Chorus and dance in the ancient world.” In The Cambridge Companion to Greek and Roman Theatre, szerk. M. McDonald & M. Walton, 227-246. Cambridge: Cambridge University Press, 2007.
  78. Zenck, Martin. 1998. “Ritual or Imaginary Ethnography in Stravinsky's »Le Sacre Du Printemps?«” The World of Music40, no. 1: 61–78.
  79. Yioutsos, Nektarios (Peter). “Order in Ancient Greek Dance Rituals: The Dance of Pan and the Nymphs.” Dramaturgias. Revista do Laboratório de Dramaturgia, no. 5 (2017): 211–234. Accessed via Academia.edu.
Most read articles by the same author(s)