VELIGDENSKI IGRI VO POREČE – VRSKI SO TVOREŠTVOTO NA KOSOVO
https://doi.org/10.56309/mtkk.v2i1.6813
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Absztrakt
A macedón folklór terület érdekes jelensége volt az 1970-es évekig fennmaradt, majd a gyermekjátékokban továbbélt hagyomány, a húsvéti drámai szokások, az úgynevezett gacskák eljátszása, Porecse régióban. A szokásokat elsősorban a Jankovics nővérek és Vera Klicskova regisztrálta, akiknek a terepmunkáiból részletes leírást kapunk. Ma a ezeknek a játékoknak egyes részeit megfigyelhetjük Makedonszki Brodban, felújított formában. Előző számunkban, a cikk első részében a húsvéti gacskák egy részét mutattuk be. Ebben a második részben további játékokat mutatunk be, kiegészítve a játékok gyűjtések alapján készült listáját. Ezután a szokások és a Dionüszosz-kultusz nyomainak kapcsolatát vizsgáljuk, mozgásos modellek elemzésének tükrében. Elkülönülten vizsgáljuk a szokássor keretét adó két rituális táncot. Végül leírjuk azt a szűkebb régiót, ahol terepmunka leírások alapján ilyen jellegű táncok és játékok megtalálhatóak voltak.
Abstract
An interesting phenomenon of the Macedonian folklore area was the tradition that survived until the 1970s and then survived in children's games: the dramatic custom of Easter, the so-called gachki in Poreche region. The customs were registered primarily by the Jankovich sisters and Vera Klichkova, whose fieldwork gives a detailed description about them. Today, some parts of these games can be observed in Makedonski Brod in a renewed form. In our previous issue, in the first part of the article, we introduced some of the Easter gachki. In this second section, we present additional plays, supplementing the list of plays based on collections. We then examine the relationship between the customs and traces of the cult of Dionysus in light of the analysis of movement models. We examine separately the two ritual dances that form the framework of the play-serial. Finally, we describe the narrower region where such dances could be found based on fieldwork descriptions.
Hivatkozások
Bartha Elek, Néphit, népi vallásosság, Voigt V. (Ur.), A magyar folklór, Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 470–504.
Bólya Anna Mária, "Templomot rak szamovila" Régi rétegek a macedón kalendárium keresztény ünnepköri énekeiben és táncaiban, Ethnographia, 2012, 412–427.
Bólya Anna Mária, Dionüszosz öröksége – A balkáni maszkos szokások és az angol masque műfaj elődjének tekinthető mummer’s play kapcsolatai, Tánctudományi közlemények, 2017, 5–20.
Bólya Anna Mária, Macedón Folklór Adatbázis, Budapest, 2013, http://www.macedon.hu
Bolya, Ana Marija, Patuvanjeto na Dionis – Tragi na Dionisoviot kult vo igri so dramski elementi od makedonskiot i od ungarskiot folklor, Ars akademika, 2014, 90–101.
Bólya Anna Mária, Tánc a macedón szakrális hagyományban – doktori értekezés, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2015.
Bólya Anna Mária, Ünnepi szokások a Macedón hagyományban, Bartha E., Forisek P., Csiszár I. (Ur.), Ünnepek, ünnepkörök történelmi és néprajzi vonatkozásai, Konferenciakötet, (2012. 12. 14-15.) Debrecen, Debreceni Egyetem, 2013, 133–143.
Dawkins, Richard MacGillivray, The Modern Carnival in Thrace and the Cult of Dionysus, The Journal of Hellenic Studies, 1906, 191–206.
Ǵurčeski, Marjan, Makedonskiot nepokor otslikan preku Veligdenskite kuli vo Makedonski Brod, Makedonska Riznica, 2013, 64–69.
Falus Róbert, Az antik világ irodalmai, Budapest, Gondolat könyvkiadó, 1976.
Felföldi László, Rituális táncok a magyar néphagyományban, Ethnographia, 1987, 207–226.
Iljoski, Vasil, Varijanti so svadbeni motivi vo folklorniot kompleks obred, pesna, igra i drama, Skopje, Makedonska akademija na naukite i umetnostite, 1970.
Jankoviћ, Ljubica & Jankoviћ Danica, Prilog proučavanju ostataka orskih obrednih igara u Jugoslaviju, Beograd, Srpska Akedmija Nauka, 1957.
Jankoviћ, Danica, Dramski elementi u našim narodnim orskim igrama i narodna igra kao dramski elemenat narodnih običaja, Glasnik Etnografskog muzeja u Beogradu, 1940, 75–94.
Jankoviћ, Danica, Narodne igre u Kičevu i okolini, Glasnik Etnografskog muzeja u Beogradu, 1940, 95–112.
Jankoviћ, Danica, Praznične narodne igre u Poreču u Južnoj Srbii, Glasnik Etnografskog muzeja, 1938, 24–29.
Jankoviћ, Ljubica & Jankoviћ, Danica, Narodne igre, Beograd, Gregoroviћ, 1937.
Jovanoviћ, Petar, Poreče, J. Cvijiћ (Ur.), Naselja i poreklo stanovništva (Srpski etnografski zbornik Tom 28), Beograd, Štamparija "Mlada Srbija", 1935, 243–335.
Kapitánffy István & Tegyey Imre & Györkösy Alajos (Ur.), Ógörög-magyar szótár, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993.
Karadžoski, Vladimir, Veligdenski kuli, Skopje, Rakopis, 2014.
Kličkova, Vera, Veligdenski običai vo Poreče, Glasnik na Muzejsko-konzervatorsko društvo na Makedonija, 1957, 151–212.
Mirčevska, Mirjana, Prašanje za potekloto na Porečanite – prilog kon etničkiot identitet, 2004 Prezemeno 03 14, 2017 od UKIM IEA: www.iea.pmf.ukim.edu.mk/.../Mirchevska_Poreche_Etnicki_Identitet.pdf
Mladenoviћ, Olivera, Kolo u Južnih Slovena, Beograd, Srpska akademija nauka i umetnosti, 1973.
Petrovska-Kuzmanova, Katerina, Veligdenski igri - etnoteatrološki osvrt, Spektar, 2012, 111–118.
Petrovska-Kuzmanova, Katerina, Veligdenskite igri od Poreče vo folklorističkite istražuvanja, Lučeska, E. & Dimoski, Z. (Ur.), 105 godini od raǵanjeto na Jozef Obrembski, Prilep – Poznanj, Institut za staroslovenska kultura – Institut za slovenska filologija UAM, 2013, 137–144.
Plevneš, Jordan, Besovskiot Dionis, Skopje, Elektronska biblioteka na kulturata i tradicijata na Makedonija, 1989.
Ratkó Lujza, A nagyböjti játék- és tánchagyomány. A magyar nyelvterület nagyböjti játék- és táncanyagának értelmezése – Kandidátusi értekezés, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1997.
Ratkó Lujza, A tavaszi falujáró-kapuzó játékok, Cabello, J.-C. Tóth N. (Ur.), Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére, Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 2011, 483–488.
Ratkó Lujza, Női szerepek a magyar néptánchagyományban, Keszeg V., Viga Gy. (Ur.) Néprajzi Látóhatár, 2001, 263–277.
Ridgeway, William, The Origin of The Tragedy, Cambridge, Cambridge University Press, 1910.
Risteski, Ljupčo, S., Posmrtno oro vo tradicijata na balkanskite Sloveni, Studia Mythologica Slavica, 4, Ljubljana, Piza, 2000.
Risteski, Ljupčo S., Kategorii prostor i vreme vo narodnata kultura na Makedoncite, Skopje, Matica makedonska, 2005.
Risteski, Ljupčo S., Hristijanstvoto i narodnata kultura vo Makedonija – Kulturno-istoriski aspekti, (Svetieva, A. Ur.) Etnolog, 2009, 113–141.
Risteski, Milan, Poreče niz istorijata, Skopje, Studentski zbor, 1982.
Sachs, Curt, World History of the Dance, New York, W. W. Norton & Company, 1963.
Svetieva, Aneta, Erotskite elementi vo obredite so maski kaj Makedoncite, Bocev, V. (Ur.), Običai so maski Skopje, Muzej na Makedonija Szemes Péter, Rítus és tragédia, Pro Philosophia Füzetek, 2002, 83–104.
Ujváry Zoltán, Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1969.
Ujváry Zoltán, Népi színjátékok és maszkos szokások, Debrecen, Debrecen University Press, 1997.
Vargyas Lajos, Mimos-elemek a magyar betlehemes játékban, Antiquitas Hungarica, 1947, 177–184.
Veličkovski, Bone, Makedonski erotski narodni pesni, Skopje, Maska, 2012.