Keresés

Keresési eredmények

• A PETŐ INTÉZET INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGE ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN

  49-64

  Oravecz Adrienn

  Megtekintések száma:

  273

  E tanulmány Pető Andrást „a konduktív pedagógia atyját”, módszerét és intézetét mutatja be. Új rehabilitációs módszere lehetőséget adott a mozgássérült gyermekek és felnőttek számára megtanulni, hogy a fizikai sérülések ellenére miként lehet beillszkedni a társadalomba és megküzdeni a mindennapi kihívásokkal. Intézetét 1945-ben, a második világháborút követően alapította meg. Az intézetet róla nevezték el, s vált az országosan és nemzetközileg jól ismert Pető Intézetté.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)

  1-107

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  335

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2024.10(1)

  1-136

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  177

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)

  1-113

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  263

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (1.)

  1-140

  Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  311

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (1.) - teljes szám

• MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS AZ IPOO-MODELL TÜKRÉBEN

  27-35

  Aranyi Fruzsina

  Megtekintések száma:

  198

  A látogatóbarát múzeumi szemléletmód elterjedésével a múzeumi szakemberek kiállításaikkal igyekeznek minél szélesebb látogatói réteget megszólítani. Ehhez szükséges a kiállítások szakszerű interpretációja a különböző korosztályok számára. Így mindinkább felértékelődik mind a múzeumpedagógusok szerepe, mind a múzeum, mint non-formális oktatótér fajsúlyossága. Egy-egy kiállítás jellegét azonban bizonyos esetben nagyban befolyásolhatja a kiállítótér struktúrája is. A Debreceni Irodalom Háza öt kisebb egységre tagolt hosszú, egyenes tér, melyben az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás található. Ebben a térben jelent meg elszórtan a REJTŐzködő Irodalom című időszaki kiállítás. A kiállítótér zegzugossága kiváló lehetőséget biztosított egy mozaik szerű elrendezésre, s ezáltal egy játékosított múzeumpedagógiai foglalkozásra. Tanulmányunkban ezt a módszert vizsgáljuk meg az IPOO-modell tükrében. A módszer a tanulás hatékonyabbá tételét célozza, és kiválóan alkalmazható non-formális oktatási környezetben is, ahol a tanulás a kiállítás által közvetített információk meglétét takarja. 

• A higiéniáról szóló diskurzus a néptanítók szerepvállalása vonatkozásában a Néptanítók Lapjában 1922–1924 között

  7-17

  Frank Tamás

  Megtekintések száma:

  146

  A Covid-járvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer önmagában kevés a nagyobb populációt érintő pandémia leküzdésében. Szükség van az orvosi-egészségügyi aktivitáson túl a nevelési alrendszert érintő, az abban jelenlévő szakemberek edukációs tevékenységére is. Éppen ezért is fontos jelen korunk járványait átélve történeti aspektusból is megvizsgálni az iskolai egészség-edukáció témáját. Az I. világháborút követő turbulens társadalmi és politikai közegben a népegészségügy kevésbé preferált területe volt a szakpolitika ágenseinek, miközben a háborúból hazatért katonák testi és lelki traumája, a hátországban maradottak egészségi állapota komoly problémaként jelentkezett. A virulens spanyolnátha, mely Európa-szerte családok milliót tette érintetté, a hazánkban is pusztító tuberkulózis, de különösen a gyerekekre veszélyes diftéria, influenza komoly kihívás elé állította a hazai tudományos és nevelési szcénát. Az egészséges életmód terjedését, az edukációt az iskolák közege (fenntartói attitűd, épített környezet minősége, tanyai, falusi lakosság szociokulturális hagyománya, a városi életmód gyors terjedése) sem segítette. Az alternatív egészségszemlélet, az életreform mozgalom ugyan sporadikusan felsejlik a korszakban, de a pedagógia fősodrában nem jelent meg, az egészséghez kapcsolódó edukáció lassan haladt, miközben például a gyermekhalandóság, mely a szülők egészségtudatos magatartásához is kapcsolódik, kirívóan magas volt. Klebelsberg Kuno miniszteri megbízása (1922) paradigmaváltásnak tekinthető, hiszen személye nem-csak jelentős államigazgatási tapasztalattal rendelkező miniszterként exponálódik, hanem koncepcióalkotó kultúrpolitikusként is, aki mikro és makro szinten értette az oktatást, a népoktatást érintő kihívásokat. Kutatásunk során a Néptanítók Lapja - mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium normaképző, a praxisban lévő tanítók számára sorvezetőként szolgáló orgánum - érintett lapszámait elemeztük kvalitatív tematikus tartalomelemzés módszerével. A kiválasztott időszak 1922–1924. Kérdéseink: hogyan jelenik meg a szaklapban az iskolai egészségügy helyzete? Milyen szerepet és feladatot delegálnak, delegálnának a szakpolitika vezetői a néptanítók számára? Milyen iskolán kívüli feladatokat szánnak a tanítók számára az egészség-edukáció tárgyában? Látható-e mintázat a diskurzusban az iskolafenntartók vonatkozásában? A tanítószervezetek hogyan fogadták, milyen javaslatokat fogalmaztak meg a szakpolitika, illetve a praxisban tevékenykedők számára?

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)

  1-120

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  345

  Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)

  1-210

  Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  297

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM

  1-111

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  401

  Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám

• Mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban

  115-123

  Karap Bálint

  Bíró Melinda

  Horváth Tamás

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  288

  A mesterséges intelligencia a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé integrálta magát. Az MI alkalmazása az oktatásban sem újkeletű téma. A kutatás arra irányult, hogy feltárja a gyermekekkel foglalkozó szakemberek hozzáállását, tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit a mesterséges intelligencia (MI) oktatásban való felhasználásával kapcsolatban. A kutatásban kérdőíves módszert alkalmaztunk. A vizs-gálatban 122 fő vett részt (n=122). Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók többsége pozitív véleménnyel van az MI-ről, még ha nem is használják aktívan a mindennapokban. A mesterséges in-telligencia alkalmazási területei közül az adatgyűjtés kiemelkedik a népszerűség tekintetében, míg más terü-leteken (pl. prezentációkészítés, órára való felkészülés, beadandók készítése, szakirodalmak keresése) a válaszadók körében mérsékeltebb, de jelentős az elterjedtsége. Az eredmények azt mutatják, hogy az MI-t leginkább olyan feladatokhoz veszik igénybe, amelyek megkönnyítik az információgyűjtést és a tartalomkészítést. A legtöbb válaszadó szerint az MI hasznosítható bizonyos területeken, és vannak olyanok akik pozitívan tekintenek a jövőbeli felhasználásra. A jövőbeli alkalmazások szempontjából az oktatásban nagy potenciál rejlik, bár a jelenlegi tapasztalatok és alkalmazások még nem indítottak el teljes körű átalakulást.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)

  1-90

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  356

  Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  339

  Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám

• A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon

  111-118

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  243

  A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)

  1-138

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  461

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (4.)

  1-118

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  392

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)

  1-121

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  466

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

• Abdukció a sajátos nevelési igény – tanulási zavar megállapításában

  31-44

  Vida Gergő

  Sántha Kálmán

  Megtekintések száma:

  217

  A tanulási zavar meghatározására használt diagnosztikai kategóriák nem egységesek, a kategóriarend-szerek bizonytalanok. Jelen tanulmány középpontjában a tanulási zavarral azonosításához használt diagnosztikai módszertan, stratégia feltárása áll. A cél az abdukció azonosítása a diagnosztikában a gyógypedagógia területén. A diagnosztika értelmezése a gyógypedagógiában az abdukció segítségével elősegítheti a tanulási zavar pontosabb megállapítását. Korábbi kutatási szakaszban 11 szakértői vélemény metaanalízisét végeztük el az abdukció azonosítása érdekében, a fuzzy logika, fsQCA és a Boole-algebra eszközeinek felhasználásával. A kutatás során lehetővé vált egy új, abduktív diagnosztikai modell létre-hozása. Az eredmények alapján a diagnosztikai folyamat megbízhatósága növelhető, a diagnosztikai modell alkalmas lehet a tanulási zavar vagy más típusú problémák feltárására, valamint az adott jelenség mögött álló elégséges feltételek azonosítására. Sem kvalitatív tartalomelemzés, sem pedig az fsQCA nem tárta fel kellő alapossággal valamennyi változó kapcsolatát. Így a bemutatott tanulmányban tovább léptünk a Bayes-féle háló felé, mely elmozdulással és a korábban feltárt változókat a feltételes valószínűség alapján próbáljuk újra rendezni. Feltételezésünk alapján a Bayes háló és az abdukció alkalmazás együttesen már hatékony eszköz lehet, mely az automatizálás lehetőségét is előrevetíti. 

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)

  1-104

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  296

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)

  1-126

  folyóirat Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  281

  Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  287

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

• A mesterséges intelligencia pedagógiai-pszichológiai vonatkozásai

  127-142

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  431

  A mesterséges intelligencia (MI) alapul szolgálhat a pedagógiai-pszichológiai kutatásokhoz, értékes eszköz lehet a pszichológusok számára, és a pszichológiai attitűdformálás tárgya lehet az „MI és a világ kölcsönhatása” témakörében. A tanulmány felvázolja a MI-vel kapcsolatos főbb kutatási kérdéseket a pedagógiai pszichológia kontextusában, feltárja a MI óvoda- és iskolapszichológiai hasznosítási lehetőségeit, és tárgyalja a pedagógiai pszichológia gyermekek és diákok MI-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában betöltött kulcsfontosságú tényezőit.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)

  1-103

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  236

  Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám

• AZ ANGOL NYELVŰ MÉDIA HASZNÁLATA KORA GYEREKKORBAN

  49-57

  Nemes Magdolna

  Megtekintések száma:

  265

  A mai digitális világban veszélyes gyermeknek lenni. A gyerekek számára a technológia, a média tálcán kínálja az információkat, amit egy gyermek az életkori sajátosságai miatt nem minden esetben tud megfelelően értékelni. Az információ áramlását a médiaeszközök teszik lehetővé, mint a televízió, rádió, internet, tablet, telefon, számítógép, melyek használata rendkívül elterjedt napjainkban.  Az internet-szolgáltatás mára elérhető a családok számára, és IKT eszközök segítségével a gyermek anyanyelvi szinten hallhatja az idegen nyelvet, amit a vizuális-auditív ingerek tesznek élménnyé. A 21. század elején a másik központi kérdés az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv ismerete. A szülők gyermekük érdekeit és majdani iskolai kötelezettségeit szem előtt tartva már a korai életkorokban beíratják őket idegen nyelvű tevékenységekre, köztük óvodai angol tevékenységekre, de a szülő otthon is megismertethet egy másik nyelvet gyermekével, valamint néhány hónapos kortól nyelviskolába is járhat a gyermekkel.  Saját megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy érdemes a kora gyermekkor és az idegen nyelvű média kérdéseivel foglalkozni, hiszen a gyermekek életében is megjelennek az IKT-eszközök és használják is azokat. Dolgozatunkban azt mutatjuk be, hogy ezen eszközök alkalmazása már nem csak a felnőttek kiváltsága, hanem a legkisebbeké is, esetünkben a 3-7 éves gyermekeké. A médiának a nyelvi szocializációban is fontos szerepe van: az internet és IKT eszközök segíthetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az informatika a jövő záloga, ami magával vonzza az idegen nyelv tanulásának szükségességét és új lehetőségét is. Dolgozatunkban egy, debreceni óvodákban készült empirikus kutatás eredményeit (a vizsgálat ideje: 2016. ősztől 2017 tavaszig, N=60) is megjelenik, melynek tárgya a gyermekek korai idegen-nyelv elsajátítására és a gyermekek médiahasználatára irányult. A kérőíves vizsgálat a szülőket az idegen nyelvű médiumok használatáról, tartalmáról és idejéről kérdezte, valamint a szülői attitűdöt is vizsgálta. A vizsgálatunk nem reprezentatív, de megfelelő alapot ad számunkra, hogy megismerjük a kora gyermekkori angol nyelvű médiahasználat megjelenését napjainkban.  A téma szélesebb körű reprezentatív módon történő vizsgálata is időszerűvé vált.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)

  1-95

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  296

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám