Keresés

Keresési eredmények

• „TUDOMÁNYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS” 1. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA

  111-112

  . .

  Megtekintések száma:

  155

  Helyszín: Debreceni Egyetem

  Dátum: 2016. június 15.

• ÜGYFÉLKAPU AZONOSÍTÁS HASZNÁLATA OKTATÁSI KÖRNYEZETBEN

  81-94

  Roskó Tibor

  Adamkó Attila

  Megtekintések száma:

  226

  Cikkünkben a központosított oktatáshoz kapcsolódva egy új oktatási azonosító bevezetésének lehetőségét szeretnénk bemutatni. A megoldásunkhoz korábbi kutatásaink eredményei szolgáltatták az alapot. Célunk nem kizárólagosan elvetni a már meglévő törekvéseket, mint például az eduID szolgáltatás, hanem elsőként egy már működő infrastruktúra bevonásának lehetőségét megvizsgálni, másodsorban pedig egyfajta továbbfejlesztési irányt mutatni az említett eduID tekintetében. Az elkészített tanulmányunkban megfogalmazott hipotézisek alátámasztását egy felméréssel kívánjuk alátámasztani, mely nagymértékben igazolja is feltételezéseinket.

• A szorongó diákok támogatása a tanulmányaik során

  83-98

  Tammemäe Tiiu

  Allmäe Hanna

  Sild Eleriin

  Megtekintések száma:

  394

  A szorongás olyan, a gyermekek és serdülők körében elterjedt pszichés probléma, amely káros hatással lehet a személyes kapcsolataikra és tanulmányi teljesítményükre egyaránt. A tanulmány célja, hogy azonosítsa az iskolai szorongás megnyilvánulási formáit, a szorongás tanulásra gyakorolt hatásait, valamint a szorongó tanulóknak nyújtandó támogatás típusait. Kutatási kérdések: 1) Milyen megnyilvánulásai vannak a szorongásnak a 13-14 éves diákok körében az iskolában? 2) Hogyan hat a szorongás a 13-14 éves diákok tanulmányi teljesítményére? 3) Milyen támogatást kellene nyújtani a szorongó tanulóknak az iskolában? A vizsgálatba 26 fő 13-14 éves észt iskolás vett részt különböző észt iskolákból. Az adatgyűjtés interjú és egy kérdőív segítségével történt. Eredmények: a válaszadó gyerekek szorongást élnek át  az iskolában az írásbeli teszt vagy szóbeli előadás előtt és közben is. Úgy tűnik, hogy minden diák más-más módon fejezi ki a félelmet az iskolában. A távoktatásban részvevő diákok, arról számoltak be, hogy kevésbé szoronganak az órai tevékenységek során, mivel az online órákon való részvétel során nem kell az osztály előtt felelniük vagy bekapcsolniuk a kamerát. A 13-14 éves diákok inkább beszélgetnek a szintén szorongó barátaikkal, mint olyan felnőttekkel, akik nem értik meg a szorongásukat. Végül a diákok úgy vélik, hogy a tanároknak minden diáktól egyforma gyakorisággal kellene kérnie a házi feladat bemutatását. Javaslatok: a tanárok a szorongó diákokat támogassák azzal, hogy segítenek nekik felidézni a tanultakat, és különböző módszereket alkalmazzanak tudásuk felmérésére. A diákok kijelentették, hogy szükségük van egy csendes és biztonságos helyre, ahol egyedül lehetnek az iskolában. Szükség lenne a szorongás tüneteinek tudatosítására, valamint annak megismertetésére, hogy a tanárok hogyan támogathatják a diákokat.

• „Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” – új készségek elsajátítását ösztönző módszerek az Óbudai Egyetem szabadon választható kurzusán

  91-101

  Prokai Piroska

  Pál László Bendegúz

  Megtekintések száma:

  313

  Játék és tanulás, avagy tanuljunk úgy, hogy közben jól érezzük magunkat. Sajnos a mai teljesítményorientált társadalomban már az oktatás is arról szól, hogy egy előre meghatározott feladatot időre tudjon megvalósítani a hallgató. Ez a kényszer nagyon megterheli a diákokat, főleg akkor, ha ők maguk maximalisták és szeretnék a legjobbat kihozni magukból, továbbá félnek a kudarctól (a félév ismétléstől), illetve a csoporttársak képességével való összehasonlítás során tapasztalat alulteljesítés érzésétől. A „Zsonglőrködés a hatékony tanuláshoz” kurzus már hat alkalommal került meghirdetésre az Óbudai Egyetem hallgatói számára. A kurzus elsődleges meghirdetésének az oka, azon hallgatók meg-segítése volt, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, elsősorban tanulási zavarral küzdenek (diszlexia vagy diszgráfia). Ám a kurzusokon azokat a hallgatókat is szívesen látjuk, akik kíváncsiságból jelentkeznek.

• A MASSZÁZS, MINT SZOLGÁLTATÁSI KATEGÓRIA MEGJELENÉSE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI SZÁLLODÁK KÍNÁLATÁBAN

  21-32

  Biró Melinda

  Bendíková Elena

  Marko Michal

  Jordan Tütünkov-Hrisztov

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  552

  Háttér: A masszázs wellness-turizmus fő (és az egyik legkedveltebb) szolgáltatási kategóriái közé tartozik, így nem véletlen, hogy a szállodák kínálatában megjelenik. Egyre több kutatás bizonyítja a masszázs hatékonyságát és használatának előnyeit a különféle sérülések, betegségek kezelésében, a fájdalomérzet, izomfeszültség és a szorongás csökkenésében és annak mérséklésében. Nemcsak hogy az egészségre pozitívan hat, de fontos szerepe van a kikapcsolódásban, így nem véletlen, hogy a legkedveltebb wellness szolgáltatások egyike. E szolgáltatást a vendégek a fontos tényezők közé sorolják a desztináció választásban (Müller és Könyves 2006). Célkitűzés: Mivel az Észak-Alföldön az idegenforgalom szerepe fontos tényező, így a kutatásunkban a régió 3-5 csillagos szállodáiban néztük meg, hogy a kínálati elemek között milyen szerepet kap a masszázsszolgáltatás. 50 szállodát (18 három csillagos, 31 négy csillagos, 1 öt csillagos) vizsgáltunk meg kérdőív segítségével, valamint weblapjuk elemzésével a szolgáltatásaik és a kínálati elemek tekintetében. Eredmények: a vizsgált szállodák többségében a masszázsszolgáltatás, különböző mértékbe ugyan, de megtalálható. A leggyakrabban előforduló masszázstípusok a frissítő, vitalizáló masszázs, a talpmasszázs, a svédmasszázs, az aromaterápiás masszázs és a relaxáló, stresszoldó masszázs, de emellett sokféle különleges masszázstípust kínálnak a szállodák a vendégeknek. Következtetések: nem csak az emberek üdülőhely megválasztását befolyásoló tényezőinél, de a szállodák kínálati elemeiben is megjelenik az élmény, a kényeztetés, az egészségtudatosság.

• AZ OLVASÁSI KÉSZSÉG VIZSGÁLATA AFÁZIÁS BETEGEKNÉL A HÁROMUTAS OLVASÁSVIZSGÁLÓ TESZTTEL

  87-116

  Dankovics Natália

  Mokuolu Tímea

  Pelyvás Károlyné .

  Megtekintések száma:

  288

     Az afázia, a nyelvi képesség szerzett zavara a szóbeli és az írásbeli kommunikációt egyaránt érinti (Osmanné, 1997, Gósy, 2005). Míg a szóbeli nyelvhasználat vizsgálatára több jól használható, a beteg nyelvi képességének állapotáról átfogó, hiteles képet adó eljárás áll rendelkezésre (Osmanné, 1983, 2007), addig az olvasási készség vizsgálatához csak a WAB olvasásvizsgálat néven ismert teszt érhető el magyar nyelven (Net 1). Mivel ez az eljárás tapasztalatunk szerint nehézkes, értékelése nem egyértelmű, a kapott eredmény pedig nem tükrözi a beteg foglalkozások alatt nyújtott olvasási teljesítményét, célul tűztük ki egy új diagnosztikai eljárás kidolgozását.

     Vizsgálóeljárásunk elméleti alapját Ellis és Young egyesített szófelismerési modellje adja (Ellis, 2004). Célunk az egyes olvasási utakon nyújtott teljesítmény feltárása volt annak érdekében, hogy a megtartottnak bizonyult útból kiindulva célzott terápiás módszer alkalmazását tegyük lehetővé a sérült utak helyreállításához. 

     Motoros túlsúlyú szenzomotoros afáziás betegek körében végzett első vizsgálataink tapasztalata, hogy anyagunk egyszerűen, gördülékenyen használható. Az eredmények azt igazolják, hogy a teszt alkalmas a különböző olvasási utakon nyújtott teljesítmények mérésére, ebből következően megfelelően támpontot ad a terápiás folyamathoz.

• Társadalmi felelősségvállalás a magyar felsőoktatásban: a Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogram a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen I.

  101-114

  Biro Éva

  Korpics Márta Katalin

  Megtekintések száma:

  226

  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE) elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt. Ennek egyik formája az önkéntesség, amely társadalmi beágyazódásának hazánkban hiányos a kultúrája (Fejes, Kelemen és Szűcs, 2016). Tanulmányunk a NKE-n jelenleg is zajló mentorprogram első időszakának eredményeit mutatja be, amelyben az egyetemi polgárok online formában heti rendszerességű tantárgyi segítséget nyújtottak erdélyi gyermekvédelmi központok lakói részére. A program elsődleges célja, hogy a személyes egyéni kapcsolatok kialakításán át az extrakurrikuláris tevékenység egy olyasfajta hátránykompenzáció és pszicho-szociális pártfogás legyen (Baráth, 2016), amely segíti a nehézsorsú fiatalok iskolai teljesítményének javulását, hosszú távon lehetőséget ad olyan megküzdési stratégiák kialakítására, amelyek támogatják a résztvevőket az életük tudatos kezelésében és a további boldogulásban (Szőtsné és tsai, 2007). A 2022/23-as tanév tavaszi félévében a program pilot szakaszában három gyermekotthon 36 növendéke vett részt, akiknek módszertani felkészítés után 28 mentor nyújtott tanulás-támogatást. A mentorálás heti rendszerességgel valósult meg az igényelt tantárgyakból, illetve az ehhez kapcsolódó tanulásmódszertani tanácsadásból. A mentori munkához biztosított volt a folyamatos módszertani tanácsadás és a tapasztalatcsere. A tevékenységről minden mentor haladási naplót vezetett. A program végén egyéni és fókuszcsoportos kiértékelés zajlott minden résztvevői csoportban. A pilot kutatás eredményeit két részletben mutatjuk be. Az első tanulmány a szakirodalmi kutatást és a program egyetemi hátterét mutatja be. A második tanulmány tartalmazza a kutatás eredményeit, a diszkussziót és további tervezett lépéseket.

• KORAI INTERVENCIÓ EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN

  17-32

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Mercsné Konyári Anita

  Bíró Melinda

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  1097

  Napjainkban egyre növekszik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma, melyek új kihívásokat jelentenek a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. Fontos tehát ennek a tématerületnek a kutatása a szülők és a szakemberek oldaláról vizsgálva. 2019 év elején Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kérdőíves kutatást végeztünk a korai intervenció témakörben. Az online és papír alapú kérdőíveket szülők (N=103) és szakemberek (N=106) (óvodapedagógus, gyógypedagógus, konduktor, stb), összesen 209 kérdőívet dolgoztunk fel.  Az adatgyűjtés név nélkül történt és a részvétel önkéntes volt. A kérdőívben lévő adatok feldolgozása után Excel táblázat segítségével és SPSS 21.0 statisztikai programmal elemeztük a kapott eredményeket. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a szülők (76,7%), mind a szakemberek (71,7%) úgy vélik, hogy az SNI gyermekek fejlődését teljes mértékben vagy nagyon befolyásolta az integrálás, azaz pozitívan értékelték. Az ép gyermekek szülei elfogadják az integrációt, a különböző színtereken ( a válaszadók óvodában 43,7%-a, az iskolában 37,9%-a, a játszótéren 67%-a teljes mértékben elfogadja az ép gyermekével együtt jár sajátos nevelési igényű gyermek is).

• AZ ÁLLATASSZISZTÁCIÓ ALKALMAZÁSA A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI KARÁN

  119-126

  Lovas Kiss Antal

  Megtekintések száma:

  206

  Az egyetemi hallgatók körében alkalmazott állatasszisztáció nem ismeretlen, számos külföldi példa bizonyítja a létjogosultságát. A célzottan egyetemistákra irányuló alkalmazás az Amerikai Egyesült Államokból terjedt el és napjainkra már a világ számos országában alkalmazzák. A segítő kutyák megjelenése a felsőoktatásban összefügg azzal a tudományos érdeklődéssel, amely a segítő állatok alkalmazása során tapasztalt pozitív hatások okainak feltárására és mérésére irányult. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán az állataszisztációs képzés bevezetésével egy időben 2021-ben kezdődött meg az az egyetemista érzékenyítő program, amely keretében a hallgatók napi rendszerességgel találkozhatnak az egyetemi kampuszon szolgálatot teljesítő segítő kutyával. Az ország első egyetemista érzékenyítő kutyájának sokrétű feladata van, nem csak az állatasszisztált aktivitás terén végez munkát, hanem jelenlétével szocializációs szerepet is betölt, sokaknak segít az állattartásról kialakított képzeteik újragondolásában. A tanulmány ezt a szocializációs programot mutatja be.

• A VIRTUÁLIS VILÁG VESZÉLYEI ÉS A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

  61-72

  Galán Anita

  Rákó Erzsébet

  Szabó Gyula

  Megtekintések száma:

  1233

  A technológiai fejlődés következtében az internet és az IKT-eszközök manapság szinte bárki számára elérhetőek, a fiatalok körében pedig a használat általánossá, szinte folyamatossá vált. Ennek következtében egyebek mellett átalakultak a fiatalok kommunikációs szokásai, de az online világ okozta veszélyekkel is szembe kell nézniük. Ilyen veszély lehet az internetfüggőség, a megtévesztés, az online zaklatás is. Tanulmányunkban utóbbi problémát helyeztük középpontba, és a digitális átalakulás hatásainak ábrázolása után az online zaklatás veszélyeit mutatjuk be nagymintás kutatások felhasználásával. Ezek után a gyermekvédelem lehetőségeit tekintjük át a probléma kezelése, megelőzése kapcsán.

• A SEGÍTSÉGKÉRŐ VISELKEDÉS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA A FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN

  7-19

  Almássy Zsuzsanna

  Somogyi Dominika

  Szatmári Ágnes

  Megtekintések száma:

  599

  Háttér és célkitűzés: Az utóbbi évek kutatásaiban a segítségkérő viselkedés egyre nagyobb figyelmet kapott. Jelen tanulmány a segítségkérő viselkedés jellegzetességeire fókuszál, fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttek veszélyeztetettek a mentális betegségek kialakulását tekintve, így a segítségkérő viselkedés hátterében álló tényezők feltárása és megértése fontos. Módszerek: Összesen 228 vizsgálati személy töltötte ki a kérdőívet (átlagos életkor: 22,5 év; SD=3,29). A kérdőív a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió Kérdőívet és az Általános Segítségkérő Viselkedés Kérdőívet tartalmazta (személyes és családi problémák témakörben). Eredmények: A nők közelebbi segítségnyújtó személyeket jelölnek meg, mint a férfiak, és hajlamosabbak a partnerüktől segítséget kérni, mint a férfiak. Depressziós tünetek fennállása esetében azok a vizsgálati személyek, akik csak férfi depressziós tünetet mutattak, kevésbé hajlandóak segítségért folyamodni, mint azok, akik nem mutatnak vágóérték feletti depresszió szintet, és mint akik a depresszió hagyományos tüneteit mutatják. Következtetések: Mivel a férfi depressziós tünetek gyakran a bevezető tüneteket jelentik a depresszió kialakulásában, és általában maladaptív megküzdési stratégiák alkalmazásához vezetnek, választ kell adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet növelni a segítségkérő viselkedés mértékét.

• A többszörös intelligencia elmélete és a Reggio Emilia szemlélet hatékonysága a dubaji koragyermekkori nevelés nemzetközi intézményeiben

  115-125

  Faroughi Fatemeh

  Hajian Foroozan

  Fekete Dabney Ilona

  Megtekintések száma:

  434

  Jelen tanulmány a többszörös intelligencia elméletét vizsgálja, valamint a Reggio Emilia szemlélet hatékonyságát a koragyermekkori nevelés nemzetközi intézményeiben Dubajban. A cél, hogy megvizsgáljuk, vajon a két úttörő szemlélet kombinációja valóban segít-e a pedagógusoknak megvalósítani, és a kettő párosításának bevezetése támogatni a nevelés érzékeny területét a korai szakaszban. Ezen tanulmány azt feltételezi, hogy a megfelelő és óvatos módon történő használata a többszörös intelligenciának a Reggio Emilia megközelítés esetében hasznosnak bizonyulhat és mind a gyermekeknek, mind pedig a nevelőknek segítséget jelenthet.

• Az akadálypályás mozgásfejlesztés szerepe és jelentősége az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek esetében

  63-74

  Müller Anetta

  Židek Péter

  Lengyel Attila

  Megtekintések száma:

  735

  Cél: a tanulmányban arra vállalkoztunk, hogy ismertessük az autizmus spektrum zavarral élő gyerekek motorikus fejlődésében tapasztalható deficiteket a meglévő kutatások alapján, valamint megfogalmazzunk egy metodikai alapon rendeződő ajánlást az akadálypálya, mint mozgásfejlesztő eszköz és lehetőség használatára vonatkozóan autizmus spektrumzavarral élő gyermekek esetében. Módszer: primer kutatás keretében autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyereket nevelő szülők (N=25) körében félig strukturált interjúk vizsgálati eredményeinek bemutatására került sor. A vizsgálat célja, hogy egy átfogó összefoglalót adjunk egy 25 fős interjúcsoport tapasztalatairól, akiknek gyermekei autizmus spektrum zavarral élnek és részt vettek egy akadálypályás mozgásfejlesztési programban. Az interjúk során feltártuk, hogy milyen hatással van az akadálypályás mozgásfejlesztés a gyerekek különböző (motoros, társas, kommunikációs és érzelmi/viselkedési) képességeire. Eredmények: a szülők tapasztalatai azt igazolták, hogy a legalább fél éven keresztül végzett akadálypályás mozgásfejlesztés nem csak a gyerekek nagy mozgásainak és finom motorikus mozgásainak fejlesztésében volt eredményes, de a társas kapcsolatok, a szociális készégek, a kommunikációs készségek és az érzelmi viselkedés területén is pozitív változásokat eredményezett.

• BESZÁMOLÓ A „TUDOMÁNYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS” 1. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRÓL

  105-110

  Mező Ferenc

  Bellon Gréta

  Hajdú Péter

  Megtekintések száma:

  501

  Helyszín: Debreceni Egyetemen

  Dátum: 2016. június 15.

• KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ I. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRÓL

  105-108

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  404

  Helyszín: Debreceni Egyetem

  Dátum: 2015. december 3.

• A nemzetközi hallgatók mentális egészséggel kapcsolatos kihívásai: a fogadó- és a származási ország támogató rendszereinek összehasonlító vizsgálata Ilorinban, Nigériában

  75-84

  Odebode Adeola Aminat

  Alwajud-Adewusi Mariam Bukola

  Ajibola Busayo Omolade

  Megtekintések száma:

  35

  Az oktatás fokozódó globalizációjával egyre több hallgató folytat tanulmányokat származási országán kívül. Bár ez sokszínű kulturális és tanulási tapasztalatokat kínál, jelentős mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokkal is együtt jár. A nemzetközi hallgatók gyakran szembesülnek szorongással, depresszióval, tanulmányi stresszel, kulturális sokkal és társas izolációval, amelyeket tovább súlyosbít a megszokott támogató rendszerekhez való korlátozott hozzáférés. Jelen kutatás a Nigéria Ilorin városában tanuló nemzetközi hallgatók mentális egészségi kihívásait vizsgálta, összehasonlítva a származási országukban és a fogadó intézményekben elérhető támogató rendszerek hatékonyságát. A kutatás vegyes módszertanú kutatási tervet alkalmazott: az adatgyűjtés 50 nemzetközi hallgató és 30 egyetemi tanácsadó bevonásával történt kérdőíves felmérés és mélyinterjúk segítségével. A kvantitatív adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemezték, míg a kvalitatív válaszok tematikus elemzésen estek át a hallgatói tapasztalatok mélyebb megértése érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a nemzetközi hallgatók jelentős mentális egészségi problémákkal küzdenek, mint például a tanulmányi stressz, a honvágy, a szorongás és a depresszió. Sok hallgató nincs tudatában az elérhető támogató szolgáltatásoknak, vagy a megbélyegzéstől, valamint kulturális és nyelvi akadályoktól tartva elkerüli azok igénybevételét. Ehelyett gyakran informális támogatási formákra, például kortárs kapcsolatokra és vallási közösségekre támaszkodnak. Az eredmények arra utalnak, hogy a kortársak által vezetett, valamint kulturálisan érzékeny programok hatékonyan kiegészíthetik a meglévő szolgáltatásokat. Összességében egy befogadóbb és holisztikusabb mentális egészségügyi megközelítésre van szükség a nemzetközi hallgatók jóllétének és tanulmányi sikerességének támogatása érdekében.

• AZ OKTATÁS ELSŐ LÉPÉSEI A CSALÁDBAN – A KORAGYERMEKKORI PREVENCIÓ ÉS INTERVENCIÓ LEHETŐSÉGEI A DE-KK GYERMEKKLINIKÁN

  109-116

  Szele Anna Szabina

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  504

  Magyarországon a koraszülés szinte népbetegségnek tekinthető jelenség, évente mintegy 8000 gyermek születik korán, vagyis a 37. gesztációs hét előtt. A Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján a Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályunk azért dolgozik, hogy a koraszülött vagy más egyéb rizikócsoportba tartozó gyermekek esetében a fejlődésneurológiai késés kockázatát a minimálisra csökkentsük. Ennek érdekében mind a prevenció, mind az intervenció szintjén segítjük a családok életét. A szülő edukáció, a szülőcsoportok szervezése, a nevelési tanácsadás lehetőséget nyújt számunkra abban, hogy megismertessük a szülőket a segítség igénybevételének lehetőségeivel. A fejezetben röviden ismertetjük a prevenció (szűrővizsgálatok, diagnosztika) és intervenció (szülőcsoport, zeneterápia, állat-asszisztált terápia, szenzoros érzékenyítő tréning) lehetőségeit, bemutatjuk az egyik legkorszerűbb fejlődésvizsgáló eszközt, a Bayley-III (Bayley Csecsemő és Kisgyermek Skálák, Harmadik kiadás) diagnosztikai és szűrőtesztet, valamint kitérünk a napjainkat átíró COVID-19 járványhelyzet családi vonatkozásaira. Szemléletünk alapját képezi, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott fejlődés érdekében, a gyermek mellett fontos, hogy a család egésze is megfelelő ellátást, segítséget kapjon. A szülői hatékonyság támogatása, erősítése a szakemberek részéről fontos lépés, mellyel a szülő képes gyermeke egyéni sajátosságait figyelembe véve olyan nevelési módot megvalósítani, mely által fejlődik, erősödik a gyermek alkalmazkodóképessége, teherbírása, szociális készsége.

• A SZOCIOÖKONÓMIAI HÁTTÉRVÁLTOZÓK SZEREPE A NETFIT MÉRÉSBEN

  33-44

  Nagy Zsuzsa

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  440

  A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között?   Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására.   Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával.

• A (mérsékelten rizikós) koraszülöttség az IQ hátrány ellenére nem akadályozza az olvasási és helyesírási képességek fejlődését

  35-50

  Gráf Rózsa

  Kalmár Magda

  Harnos Andrea

  Nagy Anett

  Boross Gábor

  Megtekintések száma:

  257

  Háttér és célkitűzések: Közismert, hogy a koraszülöttség nyoma gyakran hosszú távon is tetten érhető a fejlődés különböző területein, de a zavarok előfordulási gyakoriságára, súlyosságára és háttérösszefüggéseire vonatkozóan közölt eredmények ellentmondásosak. A koraszülött gyerekek iskolai előrehaladásában szerepet játszó képességeinek fejlődésével mindeddig kevés hazai kutatás foglalkozott. Vizsgálatunkkal megkíséreltük felderíteni, hogy a koraszülöttség iskolás korban mennyiben jelent hátrányt az olvasási és helyesírási képességek terén, és igyekeztünk adalékokkal szolgálni a teljesítmények kognitív háttér-tényezőiről is. Módszerek, eljárás: A vizsgálatban 7-12 éves gyerekek három különböző csoportja vett részt. A célcsoport mérsékelt rizikójú koraszülöttekből állt. A két kontroll csoportot időre született gyerekek képezték: tipikus fejlődésű, jól olvasók, illetve diszlexiások.  Az olvasás és a helyesírás vizsgálata a 3 DM-H Screening eljárással történt, a kognitív háttér feltérképezésére a WISC-IV Gyermek intelligenciatesztet és Rey Komplex Ábratesztet alkalmaztuk. Eredmények: A koraszülött gyermekek olvasás helyesírás teljesítménye lényegében nem tért el az időre született, jól olvasó gyermekekétől, és jelentősen felülmúlta a diszlexiásokét. Erre nem kínálnak egyszerű magyarázatot a kognitív teszteredmények, mert a koraszülöttek  WISC-IV IQ és több specifikus kognitív mutató tekintetében is elmaradtak a jól olvasó időre szüle-tettektől. Az összefüggések elemzése a Döntési fák (CART) statisztikai modell segítségével történt, amely lehetővé tette az interakciók és a moderációs hatások feltárását. Következtetések: Az intelligencia CHC modellje mint elméleti keret és a „Döntési fák” statisztikai elemzés gyümölcsöző megközelítésnek bizonyult a kognitív háttértényezők bonyolult szövevényének kibogozásához. Az olvasás és a helyesírás elsajátítása különféle kognitív utakon történhet, így például viszonylag alacsonyabb IQ mellett a memória és a feldolgozási sebesség megfelelő szintje biztosíthatja az eredményességet.

• A SZOKATLAN HASZNÁLAT ÉS A KÖRÖK KREATIVITÁS TESZTEK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ESETÉBEN

  41-47

  Mező Katalin

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  1594

  Bár az idő, mint látens vagy explicit tényező szerepet játszik minden kreatív folyamatban, az idő szerepének közvetlen vizsgálata ritkábban fordul elő a kreativitáskutatásban (Mező K., 2017; Mainemelis, 2002; Runco, 1999). Jelen tanulmány a kreativitás tesztek magyar változatainak felülvizsgálatára fókuszál, mivel ezeknek a teszteknek az utolsó sztenderdizálása több mint 30 éve volt. A vizsgálatban a Szokatlan Használat Teszt (mint verbális kreativitási teszt), a Körök teszt (mint figurális teszt) és a Raven nem verbális intelligencia teszt (mint kiegészítő vizsgálat) alkalmazására került sor. A kutatási mintát 1363 általános és középiskolás diák alkotta, akiknek 35331 válaszát rögzítettük és elemeztük. Eredményeink szerint szignifikáns különbség (p ≤ 0,05) van a régi és az új (revideált) értékelési táblázatok pontszámai között, az összes teszt és az összes korcsoport esetében. A felülvizsgált pontszámok szempontjából szignifikáns különbség van a fluencia, az originalitás és a flexibilitás tekintetében mind a tesztek, mind az összes korcsoport esetében. Az egyéb mutatók (átlagos originalitás, relatív flexibilitás és a revideált átlagos originalitás) különbségei nem jelentősek.

• A szülői részvétel a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésében-oktatásában

  17-27

  Bacskai Katinka

  Varga Nagy Anikó

  Megtekintések száma:

  241

  Tanulmányunk a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek és a szülők magyarországi iskolákban való részvételének szintje, módja és intenzitása közötti összefüggéseket vizsgálja. A gyermekközpontú oktatás és az inkluzív együttműködés elveire épülő kutatás azt vizsgálja, hogy a SNI gyermekek családjai eltérő módon vesznek-e részt az iskolai életben, mint a nem SNI gyermekek családjai, különösen akkor, ha további társadalmi-gazdasági hátrányok is fennállnak. A szakirodalom áttekintése alapján megállapítható, hogy az SNI és a nem SNI csoportok közötti összehasonlító elemzések száma korlátozott, ezért a kutatás elsősorban a szülők és az iskola közötti kapcsolatokat vizsgáló, elsősorban felnőttek szemszögéből készült tanulmányokra összpontosít. Az empirikus rész az Országos kompeteniciamérés (OKM) adatbázis másodlagos elemzését használja, a 2015-ös (6. osztály), 2017-es (8. osztály) és 2019-es (10. osztály) kohorszokból származó longitudinális tanulói szintű adatokra támaszkodva. Az összekapcsolt adatbázisban nyomonkövethető a töretlen tanulási úttal rendelkező diákok  tanulmányi pályája, lehetővé téve a háttérkérdőív öt eleméből származó szülői részvétel mutatóinak idősoros elemzését. Az eredmények arra utalnak, hogy míg a szülői részvétel általában csökken az idő múlásával, a csökkenés a többszörösen hátrányos helyzetű diákok körében meredekebb, mint a kizárólag SNI diákok körében. A házi feladatokban való segítségnyújtás tűnik a leginkább tartós részvételi formának, bár az alacsonyabb oktatási tőkével rendelkező családok esetében továbbra is korlátozott. A feltételezésekkel ellentétben a SNI diákok jelentős szülői figyelmet kapnak a középiskolában, ami rámutat a tanárok és a családok közötti konstruktív együttműködés lehetőségére. A szülői értekezleteken való részvétel azonban jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű tanulók Az adatok azt is hangsúlyozzák, hogy az SNI és a hátrányos helyzetű diákok mutatják a legmagasabb lemorzsolódási kockázatot, ami célzott beavatkozások szükségességét hangsúlyozza.

• AZ ORIGINALITÁS MÉRŐ ÉS BECSLŐ MÓDSZEREINEK KONKURENS VALIDITÁSA

  27-38

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  1537

  Jelen tanulmányban az originalitás mérésének és becslésének módszertani problémáira fókuszálunk. Az első részben bemutatunk néhány tesztekben alkalmazott pontozási szisztémát, majd rámutatunk a becslőskálák alkalmazásának lehetőségeire, buktatóira. A második részben egy konkurens validitás vizsgálatot (n=127) mutatunk be. Alkalmazott tesztek és változók: a Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS), a Szokatlan használat teszt és a Körök teszt originalitást mérő változói. Eredmények: kb. r = 0,2 szignifikáns (p≤0,05) korreláció volt az originalitás pontok között – ez nem elég a konkurens validitás szempontjából.

• A téri orientáció és a matematikai teljesítmény összefüggései középiskolás tanulók körében

  17-26

  Erdei Róbert

  Nagyné Kondor Rita

  Megtekintések száma:

  155

  Kutatások szerint a téri orientáció fejlettsége kulcsfontosságú a természettudományok, technológia, mérnöktudomány és matematika (STEM) megértése szempontjából. Ez alapján kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy kimutatható-e összefüggés középiskolás korcsoportnál a matematika osztályzatuk és két különböző vizuális észlelési jellegű feladatsorban elért teljesítményük között. Az egyik esetben térbeli testek síkbeli hálóját kellett a résztvevőknek kiválasztani megadott lehetőségek közül. Minden testhez 4-4 lehetséges hálót kínáltunk fel. Összesen 13 feladatot kellett megoldaniuk a résztvevőknek. A második feladattípusban szintén négy lehetőség közül kellett kiválasztaniuk a bemutatott ingerrel egyező mintázatot. A minták 5x5-ös négyzetek, amelyek egyre komplexebbek, kezdetben kettő, majd három végül négy szín kombinációjából álltak össze. A kutatásban összesen 32 fő vett részt, közülük 12 fiú és 20 lány, valamennyien gimnáziumi tanulók. A feladatokban elért pontszámok és a matematika 9. osztályban szerzett érdemjegyek közötti korreláció szintjét vizsgáltuk. A statisztikai vizsgálat eredménye alapján azt találtuk, hogy a fiúk és lányok teljesítménye között nem mutatkozott szignifikáns eltérés az egyes feladatokban nyújtott teljesítményben. A két különböző feladattípusban nyújtott teljesítmény szoros, pozitív korrelációt mutatott (p<.05) egymással, abban az esetben, ha a lányok teljesítményét vettük alapul, illetve akkor is, ha valamennyi diák eredményét hasonlítottuk össze. A matematika érdemjeggyel kapcsolatban sem volt szoros összefüggés. Ennek valószínűsíthető oka a matematika érdemjegyben megjelenő jóval magasabb számítási és alacsony geometriai feladatok aránya. A kutatás korlátja a kis elemszámú minta és a csak gimnáziumi tanulók vizsgálata. A pilot-jellegű vizsgálatunk kapott eredményeit és korlátait figyelembe véve ígéretes a felmérés kiterjesztése nagyobb létszámú, gimnáziumi és technikumi tanulókból álló mintára, további tantárgyakkal való kapcsolatot vizsgálva

• Óvodapedagógusok attitűdjei és felkészültsége az inkluzív nevelés megvalósítására

  45-62

  Puksand Helin

  Lii Lilleoja Lii

  Megtekintések száma:

  546

  Az inkluzív nevelés sikeressége a pedagógusok sajátos nevelési igényű gyermekekhez való hozzáállásán múlik. Jelen tanulmányban egy 2022 évi Észtországban készült óvodai felmérés bemutatására kerül sor, mely az inkluzív nevelés témakörét érintette. A felmérésben Észtországból összesen 918 tanár vett részt. A tanulmány célja, hogy feltérképezze az óvodapedagógusok sajátos nevelési igényű gyerekekkel és az inkluzív oktatással kapcsolatos attitűdjét, és felmérje, hogy hogyan értékelik a pedagógusok az inkluzív nevelés megvalósításával kapcsolatos tudásukat. Eredmények: az óvodapedagógusok inkább az inklúziót részesítik előnyben: s egyetértettek abban, hogy a speciális igényű gyermekeket bevonhatók a szabadidős és tanulási tevékenységekbe. Nehézségekről elsősorban a magatartási problémákkal küzdő gyerekek esetében számoltak be, ezen kívül más nehéz helyzeteket is azonosítottak, amelyek a többségi csoportba járó speciális igényű gyerekeknél adódnak. A legtöbb szakképzett pedagógus azt mondta, hogy rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozáshoz szükséges tudással és készségekkel. A szakképzettséggel nem rendelkező pedagógusok azonban nem mondhatták el ugyanezt.

• A NÁZÁRETI ISKOLA, MINT EGY STIMULUS AZ AGNUS DEI CSALÁDI KÖZÖSSÉG BIBLIAI FORMÁCIÓJÁBAN

  103-108

  Krasicki Arkadiusz

  Klarin Mira

  Megtekintések száma:

  270

  Minden család bátorítást keres lelki és társadalmi növekedéséhez. A tanulmány az Agnus Dei családi közösség 30 tagja körében végzett kutatást mutatja be, melyben feltártuk a bibliai szöveg - különösen Márk evangéliumának hatását - azokra a házaspárokra, akik napi nehézségekkel szembesülnek a gyermeknevelésben, és a felnőttek személyes fejlődésében. A tanulmány íróját a szent család szereplői: József, Mária és Jézus ihlették. Jézus, a fiú názáreti nevelése lehetővé tette szülei személyes lelki formálódását. Ez a rész alkotja a tanulmány első részét. Ezt követi egy, az Agnus Dei családi közösség tagjai körében végzett felmérés. A kutatás megmutatta, hogy nagy az érdeklődés Isten igéje iránt. Az év során a jelenlévőknek lehetőségük volt meghallgatni a Márk evangéliumához fűzött kommentárokat. Bizonyos gyakorlatok mellett utasításokat alkalmaztak a mindennapi életben. Az eredmények azt mutatták, hogy családi közösségüket Isten igéje formálta újra. Érezték az interperszonális kapcsolatokban megjelenő javulást a családban, de a közösségben is. A názáreti iskola valójában a katekézis minden résztvevője számára ösztönzővé vált. A családnevelés bibliai módszerei pozitív eredményeket mutatnak.