Keresés

Keresési eredmények

• Growing Ageing Population and European Policies

  27-28

  Kabooro Rehana Sindho

  Megtekintések száma:

  109

  Introduction to Social change due to aged population

  Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
  The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.

  Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.

  Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.

• Local community practices to improve healthy aging in the North

  25-26

  Golubeva Elena

  Emelyanova Anastasia

  Megtekintések száma:

  110

  The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

  Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

  Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

  Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

  Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

  The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

  Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

  Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

  Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

• Contributing to the Decade of Healthy Aging in the Nordic-Russian Arctic

  4

  Emelyanova Anastasia

  Golubeva Elena

  Megtekintések száma:

  118

  NCM-funded project and expert network “Indigenous and non-indigenous residents of the Nordic-Russian region: Best practices for equity in healthy ageing” will be introduced.

  The Arctic population is ageing, albeit at various speed across the regions and to a different degree of “healthiness” and “inequity related to healthy ageing” across the life-course. The aim of the research is to contribute to a multidisciplinary understanding of circumstances and patterns of healthy ageing in the Nordic-Russian Arctic and share examples of new solutions as components to the Arctic member states’ national policies and in accordance with the principles of WHO “Decade of Healthy Ageing 2020–2030”.

  We will focus on a broad evaluation of opportunities the region can bring in to carry activities,  building on the principles of the WHO Global Strategy on Ageing and Health, the United Nations Madrid International Plan of Action on Ageing, and aligned to the timing of the United Nations Agenda 2030 on Sustainable Development and the Sustainable Development Goals (SDGs). We will identify best practices at the regional/community levels among Non- and Indigenous older residents, using comparative approach: 1. How we think, feel and act towards age and ageing, 2.Communities fostering the abilities of older people, 3.Delivering culturally safe and person centred care and health services responsive to older people.

  The project complements our on-going activities under the UArctic Thematic Network “Health and Well-being in the Arctic” and a “Development of a Think Tank Functions of the Northern Dimension Institute”.

• „Olyan fiatalnak szeretnék kinézni, mint amilyennek érzem magam” A szépészeti beavatkozásokok alkalmazása iránti hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők az idősödés kontextusában

  62-86

  Kegyes Lilla

  Megtekintések száma:

  110

  2020-ban csak az Amerikai Egyesült Államokban összesen 15,6 millió szépészeti beavatkozás történt – ez 43%-os emelkedést jelent 2000-es 6,7 millióhoz képest, és ez a növekvő tendencia valószínűsíthető a következő évtizedekre is. 2020-ban a legnépesebb fogyasztói csoportnak a 40-55 év közötti nők csoportja bizonyult, akik az összes szépészeti beavatkozás 45%-ában részesültek, és akik elsődlegesen olyan eljárásokat választottak, amelyek az idősödés látható nyomainak az eltüntetését célozzák. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek egyrészt általánosan hatnak a beavatkozásokkal kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. Másrészt az összefoglaló arra is kitér, hogy az öregedés folyamata, hogy kapcsolódik a kozmetikai eljárások iránti érdeklődéshez. A háttértényezők mind egyéni szinten – mint az öregedéssel kapcsolatos szorongás, mind társas szinten – mint az idősekkel kapcsolatos sztereotípiák és ageizmus – feltárásra kerülnek. Végezetül az áttekintés azt is bemutatja, hogy a beavatkozásokon résztvevő személyek milyen megítélésben részesülnek, valamint, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segíthetik, hogy az idős egyén pozitívan viszonyuljon az idősödéshez.

• Social security and safety of older adults in Poland

  9-11

  Urbaniak Bogusława

  Megtekintések száma:

  94

  Poland’ population will be ageing at a fast rate in the coming decades. It is projected that in 2070 the Polish ratio between people aged 65 and over and those aged 15-64 years will be 62.6, the highest among EU-27 countries. Population ageing appeared in the public debate in Poland as a separate subject in the 1990s, following a negative natural population increase and the looming impact of the massive withdrawal of baby boomers from the labour market on the pension system. One of the reasons for older persons’ growing interest in retirement was pension system reforms planned by successive governments.

  The announcement of the year 2012 as the European Year for Active Ageing and Solidarity Between Generations (decision no. 940/2011/EU of the European Parliament and of the Council of 14 September 2011) contributed in Poland to the emergence of a senior policy from a social policy and initiated major legislative, institutional, and organisational changes at the national, regional and local levels of government. It also inspired the redefinition of measures used hitherto in line with the evolution in the perception of older people from social care recipients to active members of their communities entitled to education and economic, social, civic and political activity. In 2013, the Senior Policy Council was established as a consultative and advisory body to the Ministry of Labour and Social Policy, and then similar councils supporting regional and local authorities were organised.

  In order to encourage greater activity among seniors, a special governmental programme was created in December 2013, which grants funds on a competitive basis to projects concerning social activities, education, and intergenerational cooperation submitted by informal and formal groups of seniors.

  The national government’s key documents on senior policy, one for the period from 2014 to 2020 and the other spanning the years until 2030, are Resolution 238 of 24 Dec. 2013 by the Board of Ministers on the Adoption of Long-term Senior Policy in Poland for the Years 2015-2020 and Resolution 161 of 28 Oct. 2018 by the Board of Ministers on the adoption of Social Policy Towards the Older Persons 2030. Security-Participation-Solidarity. In 2015, the Polish Parliament passed the elderly people act, which requires institutions in charge of the well-being of older persons to monitor and report on their situation. The reports submitted by the institutions are used by the Ministry of Labour to compile and present an annual evaluation of the status of the older population in Poland.

  The regional governments’ senior policy is reflected in their social policy strategies. The strategies’ operational goals started to address needs specific to older people since 2002, focusing in particular on improving their quality of life, developing round-the-clock care services, at-home care services, and rehabilitation services, and on reducing social exclusion and marginalization of seniors.

  Social security and the safety of older adults are progressively improving in Poland, but the greatest progress has been made in the area of active ageing. Social care services for the elderly still require improvement, because the predominant family care model is inefficient in many ways due to:

  • limited financing of care services by public institutions,
  • the growing proportion of single elderly persons,
  • the increasing number of people aged 85+ (the so-called double population ageing),
  • social insurance disregarding long-term care to an elderly family member as an insurable risk,
  • a lack of legislation allowing employed people to seek a long-term leave to give care to an older family member,
  • the informal expectation that women who retire at the age of 60 years will take care of the oldest family members.

  While neither the scale nor the quality of home care services given to older persons is regularly surveyed in Poland, it can be presumed that the scale of care services is insufficient and that they excessively burden families with a member in need of care. Between 2010 and 2018, the number of persons aged 65+ increased in Poland by over 1.5 million, the number of the users of attendance services and specialised attendance services by 29,000 (from 99,000 to 128,000), and the number of residences in homes and facilities providing assistance to aged persons by 7,000 (from 20,000 to 27,100.)

• Will Autonomous Vehicles address impediments to the mobility of ageing populations?

  6-7

  Kovacs Ferenc Stephen

  Megtekintések száma:

  82

  Background/Aims

  Autonomous Vehicles (AVs) have been touted as a ‘mobility panacea’ for ageing populations. The hopes invested in such technocentric solutions can be understood with reference to the spatial-temporal context of the Global Demographic Transition. The geography of ageing culminates in growing levels of social isolation of older populations in rural, regional and suburban areas. This spatial trend is superimposed on a temporal landscape of recurring economic crises, creating fiscal constraints impeding the efficacy of conventional solutions including scheduled and demand-responsive transport. To what extent can AVs respond to the mobility needs of older people at a time of fiscal crisis?

  Methods

  To address this knowledge gap, I undertook a systematic literature review with two academic colleagues from Curtin University in 2019.  We reviewed the AV related papers and the wider transportation planning and gerontological research inclusive of factors known to influence the mobility of older people. The research informed a critical perspective exploring possible impacts, inclusive of risks and opportunities through the methodology of scenario analysis.

  Results

  We found the technology had the capability to address some aged mobility needs such as those resulting from declining driving ability, and might provide a framework supportive of ‘ageing in place’ solutions.

  Conclusions

  The ability to realise the full potential of this ‘socio-technical transition’ and effectively manage unintended impacts, will be informed by society’s institutional capacity inclusive of the State’s ability to implement timely interventions in mobility markets and provide an integrated approach to transport and land use planning.

• Not languishing but flourishing: The message of positive psychology on ageing

  1-2

  Ágota Kun

  Megtekintések száma:

  67

  Traditional psychology approaches the psychological functioning of ageing primarily in terms of problems and difficulties, focusing on the deterioration of abilities, the onset of mental disorders, inactivity and the decline of relationships. However, with the emergence of positive psychology, a different way of thinking emerged, along which the concept of positive ageing was born.

• Supporting ageing with a positive psychological framework and tools

  32

  Kun Agota

  Megtekintések száma:

  30

  In the classical literature, but also in the everyday approach, ageing is mostly associated with decline, deterioration of various skills, abilities, capacities, mental dysfunction, increasing inactivity, shrinking relationships and similar, more negative characteristics. We think of ageing as if it were a necessarily negative, unavoidable and unavoidable deterioration - but one that we must accept passively, at the same time - at the physical, mental and psychological levels. The presentation will focus on the reinterpretation offered by a positive psychology approach, pointing out that the second half of life is not necessarily about decline, mental problems, dissatisfaction or bitterness, but can also be about fulfilment, happiness, discovering and exploiting new potentials and strengths, new goals and living a truly fulfilling life. What is at stake to make this happen? How can we support this with the tools of positive psychology? The presentation will not be about anti-ageing tips, but about how to promote mental health in later life so that we can live ourselves and our lives to the full in this period of life with a positive outlook. The focus will be on the how, so the knowledge and a possible toolkit of interventions will be presented.

• Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében

  135-138

  Vajda Kinga

  Megtekintések száma:

  315

  Bevezetés, problémafelvetés
  Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.

  Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
  Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.

  Módszertan
  Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).

  Konklúziók
  Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

  Irodalmak:
  Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
  Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
  European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
  Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
  World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
  World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)

• Elderly Service Officer Trainings

  15-16

  Wernigg Róbert

  Kisdi Réka

  Tróbert Anett Mária

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  142

  Introduction One of the challenges that stands before the aging population is the integration and mental and physical wellbeing of the elderly, and building the culture of active ageing. Meeting this challenge requires the activity of professionals who, in alliance with the work and services of the local governments, will become able to organise programmes that meet the needs and demands of the older citizens.

  This objective is targeted by the Elderly Service Officer Trainings provided by Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd.

  Methods: Our goal is to enable future Elderly Service Officers to actively contribute and enforce lawful practice to preparing, organising and implementing local civil programmes that target active aging; to recognise the special needs of the older citizens; and to orient within the legal environment of the programmes for the elderly. They should become able to co-operate efficiently with local government officials and NGOs supporting active ageing.

  Training topics: 1. Active ageing and mental wellbeing, 2. Community development, networking, volunteering, 3. Environment for active ageing, 4. Planning and implementing elderly friendly programmes.

  As regards to monitoring effectiveness, above activity indicators, we survey the changes of attitudes among trainees, and further activities of the Elderly Service Officers. The effectiveness studies are in progress.

  Results: Since May 2019, 16 study groups with 238 attendees have been launched (11 in Budapest és 5 on the countryside), and 12 groups have finished, yielding 144 certified trainees. We are planning a further set of 23 groups for 2021, in order to achieve the planned number of participants of 1000.

  Discussion: Further development of the training will depend on our future results.

  Supported by: Grant No. EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001, „Family Friendly Country Project.

  References:

  L Patyán, JI Tóth, AM Tróbert, R Wernigg: Methodology to Aid the Community Inclusion and Person-Centered Care of Older Generations. Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd., 2019.

• Észlelt társas támasz időskorban

  78-102

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  582

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támasz mértéke milyen tényezőktől függ (nem, életkor, családi állapot, egészség, önálló független életvitel feladása), hogyan függ össze az idősödés megélésével.

  Módszer: Vizsgálatunkban a társas támaszt, az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.

  Eredmények és következtetések: Az észlelt társas támasz az életkorral csökkenő tendenciát mutat, az egyedülállók, a rossz egészségi állapotban lévők és az idősotthonban élők esetében alacsonyabb. Mindhárom támasz fajta esetében elmondható, hogy míg az önálló független életvitelt folytatók esetében a korral csökken az észlelt társas támasz, addig az idősotthonban élők esetében a legfiatalabbaknál (65-74 év) a legalacsonyabb és a 75-89 év közöttiek esetében, illetve az instrumentális támasz a 90 év felettieknél a legmagasabb. Magasabb észlelt társas támasz esetén nagyobb mértékű az élettel való elégedettség, kisebb mértékű a depresszió és az idősödés megélése is pozitívabb. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ténylegesen nyújtott támasz és az észlelt támasz nem azonos.

• Ensuring people's welfare in later life: lessons from Italy in pandemic times

  8

  Lamura Giovanni

  Megtekintések száma:

  102

  INRCA IRCCS (National Institute of Health and Science on Ageing), Centre for Socio-Economic Research on Ageing, Italy

  Key words: residential care, home-based care, migrant carers, COVID-19

       In this presentation, the impact of the COVID-19 pandemic on the Italian long-term care system will be illustrated, taking specifically into consideration two of its main pillars: residential care and home-based care.

  To this purpose, in the introduction the main features of the Italian system will be presented in detail. They include the overwhelming role of cash benefits over the rather marginal presence of in-kind services, and the use of such cash benefits by households to employ, on a private – and often undeclared – basis, care workers, who very often have a migrant background.  

  Following the introductory section, the impact of the pandemic on the Italian system will be analysed, in terms of hospitalisations, casualties and other effects on both residential and home-based care sectors. This will include an overview of the main challenges experienced by both care recipients and providers, as well as of the main measures adopted by public authorities to address them.

  Finally, the contribution will conclude by highlighting the main lessons emerging from the Italian experience, and identifying the main recommendations for the future.

• COVID-19, lockdown, elderly. Experiences of the follow up research among active older adults 2020-2021.

  40-42

  Patyán László

  Bene Ágnes

  Stumpf-Tamás Ivett

  Megtekintések száma:

  166

  Introduction, aims:
  The COVID-19 pandemic caused invaluable harms on the World during last two years. Among all economic and societal consequences the negative effects for elderly people was also apparent. Researches - among others - focused on the age related inequalities for accessing and using services, economic disadvantages, the decline of psychical, physical and mental conditions, reduced quality of life, increased level of loneliness, stress and depression, such as the increase and new faces of ageism.
  This research focused on the individual and organizational consequences of COVID – 19 pandemic and the effects of the state interventions followed by. The target group were identified as active seniors who have leading positions in different local and regional senior’s associations. These people were affected individually as a member of the age group and as an experts with organizational responsibilities as well.

  Research method:
  We chose a qualitative follow up (longitudinal) research method that was committed by semi structured phone interviews, recorded and anonymised. The time of the two data record focused and followed the main Hungarian waves of the pandemic: May – June in 2020 and June – July in 2021. Sample were collected from all districts of Hungary (n=42).

  Main research topics were:
  - The situation of the older adults (experiences about the local older people, daily life, problems, issues, social connections)
  - The life in the organization (activities, new initiatives, problems, issues)
  - Individual experiences (fears, daily life, social connections, shopping habits, use of ICT, vaccination).

  Results:
  We found significant differences on the personal life situation and the perception of pandemic and related interventions during the two waves. Pandemic situation may influenced these results. The age related “stay at home campaign” made more difficulties for the older people during the first wave, meanwhile related interventions weren’t so strict during the second wave by introducing shopping timeline for older people and night curfew for all in the late nights. Even first wave did not cause such harm like the second one in Hungary.
  During the first wave we found older people as a rule following citizens. They followed all the restrictions and regulations strictly. Life situations mainly were determined by the living conditions, that is means the ones who lived in the countryside mainly a house with garden experienced less negative effects than those, who lived in the housing estate area (first wave mainly fall on March – May).
  Older people reported increased importance of the local authorities. With the lack of central supporting interventions, local authorities played main role for local support, care and security. If the local government took care of older people they felt safety. Less interventions and coordination made older people insecured.
  The second wave made new situations for people. Older adults became one of the first target groups in vaccination and people started to cope with the pandemic.
  Older adults became more critical with governmental interventions.
  Critics focussed on the
  - pandemic related communication, the vaccination (older people mainly got Shinofarm vaccine that was not accepted in the EU at that time),
  - difficulties with the availability of health services, and
  - they experienced increased economic problems.
  The life in the organization: during the first wave we found frozen life of the seniors organization, cancelled and delayed programmes. Some initiatives were also reported. People preferred to keep contact via phone instead of using another ICT tools. Some of the answerer worried about the community life, how they can restart after the pandemic, others preferred the forthcoming chance for personal meetings.
  Seniors organisations may play an important role of the senior’s life by organizing free time and social activities, advocacy, and many other aspects of active ageing. As we made a first extract of this research further analyse will focus more on the good examples and new initiatives on the social, community and organizational levels.

• Az esztétikum szerepe az „aktív öregedés” - ben: (A téma szubjektív vázlata példákkal)

  92-106.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  200

  A gerontológia az összes emberrel kapcsolatos diszciplínát magába foglalja abból a szempontból, hogy hogyan érinti az idős embert, más szóval: minden humán tudománynak van egy gerontológiai fejezete. Maslow összeállította az emberi szükségletek hierarchiáját, amelyek közé az esztétikai igényt is besorolta. Jelen dolgozat elsőként azt a témát tárgyalja, hogy az esztétikai igény hogyan változik az idősödés folyamán a saját test, a környezet, a művészi (vizuális és zenei) élmények vonatkozásában. Az aktív idősödés paradigma gyakorlati megvalósulása folyamatában, az életminőség javításában az esztétikai ingerhatásnak kiemelt szerepe van, vagy lehet és ezt akaratlagosan felhasználhatjuk erre a célra. Az esztétika a szellemi szféra felé is utat nyithat, ami idős korban igen fontos lehet.

• Narratives of Senior Social Entrepreneurship in the Silver Economy

  55-56

  Andrzej Klimczuk

  Megtekintések száma:

  66

  The basic assumption of the paper is the recognition that the complexity of the challenges related to population ageing forces the development of cooperative links in the area of the silver economy between public policy entities representing various sectors. In other words, there is a need for more intensive and better-coordinated cooperation between organisations in the commercial sector, public sector, non-governmental sector, informal sector and social economy sector (e.g., cooperatives).

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  234

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  180

  Gerontológiai Napok 2021.
  Nemzetközi Tudományos Konferencia

  A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
  
  A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)

  Szervező Bizottság

  Elnök:
  Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

  Tagok:
  Dr. Bene Ágnes
  Dr. Papp Katalin
  Dr. Patyán László
  Hengspergerné Stomp Ágnes
  Rusinné Dr. Fedor Anita

  Tudományos Bizottság

  Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
  Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
  Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet

  Operatív támogatás:

  Varga Zsoltné
  Buczi Judit
  Kiss Gábor
  Kirilla György
  Séfer Károly
  Sajtos Lajos
  Bácsi Kinga Bsc. hallgató
  Hudák Vivien Bsc. hallgató
  Németh Adrienn Bsc. hallgató
  Virág Réka Bsc. hallgató

   

  A Konferencia részletes programja

  November 25. csütörtök (hibrid)
  Levezető elnök
  Bene Ágnes PhD.

  Az előadások nyelve: magyar

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  9:00 Megnyitó
  Dr. habil. Móré Marianna, dékán
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

  9:20 Köszöntő
  Jászai Menyhért alpolgármester
  Nyíregyháza Megyei Jogú Város

  Plenáris előadások
  9:30
  Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
  Prof. Dr. Tóth Miklós
  egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
  elnök, Magyar Sporttudományi Társaság

  10:20
  COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
  Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

  
  10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium

  10:50
  „IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTAL

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  Résztvevők:

  Résztvevő képzési szakemberek:
  Kisdi Réka, Szalai Eszter
  Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
  Dr. Patyán László
  (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)

  Résztvevők idősügyi referensek:
  Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
  Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
  Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
  Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)

  
  10:50
  SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
  SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKON

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)

  10:50
  Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
  Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
  Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
  Institute, Institute of Humanities in Helping Professions

  11:05
  Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
  Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
  Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem

  11:20
  Suttogó idősek és nyitott fülek
  Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

  11:35
  COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
  Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)

  11:50 Diszkusszió

  12:00 A Szimpózium zárása

   

  Virtuális Poszter

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  12:00
  A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
  Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás

  12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
  A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.

   

  13:00 SZEKCIÓK

   

  „A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  Levezető elnökök:
  Rusinné Dr. Fedor Anita
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
  Dr. Sárváry Andrea
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
  Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
  Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

  13:40
  A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
  Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
  Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)

  14:30
  A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
  Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)

  14:50
  Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
  Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)

  15:10
  Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
  Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  „B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök:
  Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
  Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)

  13:20
  A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
  Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
  Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
  Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)

  14:50
  Az időskori depresszió
  PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

   

  „C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672e

  Levezető elnök:
  Dr. Móré Marianna
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Idősödő rendvédelem
  Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)

  13:20
  A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
  Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)

  13:40
  PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
  Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
  Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Hogyan érdemes időskorban táncolni?
  Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
  Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)

   

  „D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6

  Levezető elnök:
  Nádasdi Kristóf Zsolt
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
  Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
  Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
  Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
  Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)

  14:30
  Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
  Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
  Réti Éva (Pannon Egyetem)

   

  15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL

  15:00
  SZIMPÓZIUM
  KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
  (egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés

  15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
  Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
  Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
  Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)

  15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
  Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  16:05-16:10 A Szimpózium zárása

   

  15:00
  „MNKSZ” KEREKASZTAL
  A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  15:00
  Szigorúan 60 év felett
  Ferenczi Andrea
  elnök, MNKSZ

  15:15
  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
  Hajós Katalin
  média szakértő, MNKSZ

  15:30
  Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
  Modláné Görgényi Ildikó
  szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ

  15:50-16:10 Diszkusszió
  16:10 A Konferencia első napjának zárása

   

   

  26 th. November Friday (online)
  
  Host:
  Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
  Language: English
  Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:15
  Opening Ceremony
  Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
  University of Debrecen Faculty of Health

  PLENARY SESSION

  9:20
  Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
  Dr. László Patyán
  (University of Debrecen)

  9:50 – 10:50 MORNING SESSION
  Host:
  Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:50
  The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
  Marzanna Farnicka PhD.
  (Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)

  10:10
  Quality of life for social care centre clients
  Alondere Linda
  (Riga Medical College of the University of Latvia)

  10:30
  Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
  Igor Karnjuš
  (University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)

  10:50-11:00 Coffee break

  
  11:00 – 12:20
  SYMPOSIUM
  “COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUM

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  Chairs:
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
  Associate Professor, University of Gdańsk,
  Győző Pék PhD
  ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  Participants:
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
  Adrienn Kaszás, PhD student,
  Balázs Őrsi, Assistant Professor,
  University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:00
  Introduction
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:05
  The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania

  11:20
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:35
  Introducing an international project. Aims and beginnings
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:50
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  12:10 – 12:25 Discussion

  12:30 Closing of the Symposium

  12:30-13:00 Lunch time

  AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. Katalin Papp
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  13:00
  Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
  Jitka Doležalová
  University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences

  13:20
  Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
  PhDr. Libová Ľubica
  (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)

  13:40
  Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
  Dr. Iqbal Majeed Abbas
  (Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)

  
  Virtual Poster

  14:00
  Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
  PhDr. Mgr. Vavro Michal
  (Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

  14:10-14:20 Coffee Break

  14:20-16:20 Parallel sections

  LATE AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. László Patyán
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  14:20
  Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
  Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
  Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
  (* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
  ** Aksaray University, Faculty of Health Science)

  14:40
  Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
  Irén Godó, Dalma Tóth
  (University of Debrecen)

  15:00
  Local community practices to improve healthy aging in the North
  Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
  (Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))

  15:20
  Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
  Dr. S. Jean Szilagyi
  (St. Joseph College of Maine
  Ohio Department of Health)

  15:40
  Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
  Dr. Ellen L. Csikai
  (University of Alabama, School of Social Work)

  16:00
  Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
  Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
  *Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  **Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  *** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.

  16:20
  Growing Ageing Population and European Policies
  Rehana Sindho Kabooro
  University of Debrecen

   

  Virtual Poster

  16:40
  Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
  Hanna Liberska
  Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland

  
  14:20-15:20

  Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1

  
  Hosts:
  Ágnes Bene PhD.
  (University of Debrecen)
  Andrea Ferenczi
  (AWCDH)

  14:20
  Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
  Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
  Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow

  14:40
  A step forward with the help of a friend of older persons
  Susan B. Somers
  president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse

  15:00
  Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
  Willeke van Staalduinen
  CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action

  16:50 Conference Closing Ceremony

• Nordic Arctic cooperation in ageing: Policy analysis of age-inclusive outdoor spaces

  23-24

  Emelyanova Anastasia

  Blix Bodil H

  Agneta Larsson

  Olafsdottir Steinunn A

  Arja Rautio

  Megtekintések száma:

  39

  In the last decade, several various policy strategies have been adopted in response to population ageing in the Arctic. Governmental actions have yet to be evaluated in terms of their efficacy. By making an overview of specified policy actions, we define successes and failures on the way to building thriving age-inclusive communities in the Nordic region of the Arctic.

• Boldogság és értelmes élet időskorban

  38-61

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  126

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja a boldogság és az élet értemének kvalitatív és kvantitatív vizsgálata volt időskorban.
  Módszer: Az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, a boldogságot és az élet értelmét mérő kérdőívek, továbbá félig strukturált interjúk felvételére került sor. Az interjúkat tartalomelemzéssel, míg a kérdőíveket statisztikai elemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: A kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok jól kiegészítették egymást, gazdagították a vizsgálat eredményét. Időskorban ugyanazon tényezők adnak leginkább értelmet az életben, mint amelyek leginkább örömet adnak: a család megléte és a velük való kapcsolat, az aktivitás, szabadidős tevékenységek, valamint a pozitív emberi kapcsolatok.
  A kérdőíves felmérés alapján az látszik, hogy inkább élik meg fejlődésként az idősödésüket azok, akiket az értelemkeresés magasabb szintje jellemez. Inkább élik meg az idősödésüket fejlődésként és ezzel együtt kevésbé veszteségként azok, akiket az értelemmegélés magasabb szintje jellemez. Időskorban inkább okoz örömet az értelemmel teli, illetve az áramlatélményt kiváltó tevékenységek, mint az élvezetek, élmények.

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  205

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

• A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál

  57-60

  Asztalos Bernadett

  Ládonyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  129

  Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.

  A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.

  Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)

  A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.

  Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)

  Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.

  Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)

  Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.

  Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)

  Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.

  „Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)

  Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.

  A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Homor Tivadar

  Megtekintések száma:

  224

  A tanulmány rávilágít arra, hogy a megtett életút minősége, milyen lenyomatot képez időskori énünkben. Az öregedés folyamatának komplex bemutatásával árnyaltabb diagnózist lehet felállítani az időskor sokarcúságáról, ezáltal hatékonyabb prevenciós-, és gondozó tevékenységet lehet folytatni. A tanulmányban vázolt pozitív életfilozófia alkotóelemeinek megismerése és gyakorlatban való alkalmazása, hozzájárul az időskori mentális egyensúly fenntartásához.

  Gyakorlati relevanciák: A kutatás eredményei elsősorban gondozóintézetekben idősotthonokban és nyugdíjas klubokban hasznosíthatók. Hatékonyan segíthetik az idős emberek testi - lelki - szellemi gondozását és problémás élethelyzetük elfogadását. A tanulmány felhasználható az alap és középfokú andragógiai képzéseken és szaktanfolyamokon (szociális munkás, szakápoló, terapeuta).

• P-AGE Tudatos Öregedés Program

  120-122

  Török Bettina

  Knyihár Éva

  Megtekintések száma:

  42

  A P-AGE Tudatos Öregedés Program egy nemzetközi stratégiai partnerségi együttműködés keretében alakult 2022-ben, alapítói Knyihár Éva és Török Bettina. A P-AGE Tudatos Öregedés Program víziója és hosszútávú célja helyi szintű Tudatos Öregedés Ökoszisztéma létrehozása, fenntartható, helyi tudatos öregedő közösségek fejlesztése mellett a hazai Tudatos Öregedés Hálózat építése, a tudatos öregedés szemlélet tudományos térbe emelése, szoros együttműködésben az európai/nemzetközi ökoszisztémával.

• Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia

  42-43

  Sováriová Soósová Mária

  Megtekintések száma:

  33

  Satisfaction with life is one of the most important pillars of successful ageing. Assessing the cognitive aspect of subjective well-being (which can be related to life satisfaction) is considered a useful complementary indicator for monitoring and comparing quality of life across countries.

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Megtekintések száma:

  45

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.