Search
Search Results
-
A hazai idősek online fogyasztói potenciálja
119-121Views:319A COVID-19 járvány és az ezzel összefüggésben foganatosított szabályok, főleg a karantén szabályok jelentős mértékben érintették az időseket, átírva a korábbi jól megszokott mindennapjaikat. Általánosan leszögezhető, hogy lecsökkentették a személyes kapcsolataikat, viszont aki tehette (technikai és személyes feltételeik biztosították) online tartotta a szeretteikkel és egymással a kapcsolatot.
A pandémia és korlátozó intézkedései a fogyasztási szokásokban is változásokat generáltak minden korcsoportban. Változott az, hogy mit, az is hogy mikor, az is, hogy hol, milyen körülmények között, és időszakosan az is, hogy mennyit fogyasztunk. Az online fogyasztás térnyerése évek óta tapasztalható, - ezt a tendenciát a pandémia felgyorsította.
Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változtak az idősebb korosztályok fogyasztási szokásai a pandémia hatására, különösen az online vásárlás területén.Módszer
A kutatás alapjául a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, a Gerontológiai Tanszéken zajló longitudinális kutatás szolgált. A kutatás célja az aktív idősek, a nyugdíjas klubokba járók életkörülményeinek, társas életének és fogyasztói szokásainak feltárása a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedések tükrében.Két régió: Tiszántúl és Dunántúl idős szervezetinek vezetőivel készült interjúit (2020-as és 2021-es interjúk) dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a fogyasztási szokásokat, a digitális eszközök használatát és az online vásárlással kapcsolatos attitűdöket, tapasztalatokat.
Az interjúkat telefonon és online készítettük el. A megkérdezettek között 13 nő és 6 férfi volt. Az interjú egyeztetés nehézkes volt, mert a 2021-es interjúk elkészítése a nyári időszakra esett, amikor a kormány feloldotta a korlátozásokat, ezért a nyugdíjas szervezetek igyekeztek bepótolni az elmaradt rendezvényeket és eseményeket, ezért az interjú alanyok nagyon elfoglaltak voltak.
Eredmények
Az eredmények alapján elmondható, hogy a pandémia ideje alatt míg 2020-ban a klubvezetők többnyire telefonon tartották a klubtagokkal a kapcsolatot, addig 2021-ben a telefonos és az online kapcsolattartás közel azonos mértékben volt jellemző. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy általánosságban is elterjedtebb lett az internethasználat az idősek körében a 2021-es évben. Feltehetőleg ez azért történt, mert a járvány hatására az idősek nyitottabbak lettek az internet felé, látták, belátták az online kapcsolattartás előnyeit, igyekeztek elsajátítani az okos eszközök használatát. Egyetlen vezető nyilatkozott úgy, 2020-ban és 2021-ben is, hogy elzárkózik az internethasználattól.A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az online vásárlás felé nem lettek nyitottabbak az idősek ezen időszak alatt. Ennek oka részben a bizalmatlanság, az internetes átverésektől való félelem és az ezzel összefüggésbe hozható elégtelen énhatékonyság lehet, illetve azt is elmondták a megkérdezettek, hogy fiatalabb családtagok intézik nekik az online vásárlást. Utóbbihoz több haszon is kapcsolódhat. Egyrészt hozzájutnak a kívánt termékhez online vásárlással, másrészt a fiatalabb családtaggal (esetenként baráttal, gondozóval) fenntartható a kapcsolat egy új területen. Amellett, hogy ilyenkor az idős személy a társas támasz előnyeit tapasztalja meg, generációk közötti együttműködés is megvalósul, erősítve a családi kapcsolatokat.
Összességében elmondható, hogy a digitalizációnak vannak előnyei az idősek számára a tanulást és a generációk közötti együttműködést tekintve. Az idősek is szeretnének fejlődni és felzárkózni napjaink digitális világához, amely megerősítette a generációk közötti együttműködést is, mert az idősek többsége gyermeküktől, illetve unokájuktól tanulta meg az IKT eszközök és az internet használatát. A digitalizációnak korlátjai is vannak az idősek számára, mert nem minden idős engedheti meg magának anyagilag, hogy számítógépet vásároljon, illetve internet előfizetéssel rendelkezzen, a digitális kompetenciáik fejlesztése is folyamatos kihívást jelent.
Az online fogyasztás az idősekre kevésbé jellemző, és a növekedésnek a technikai akadályokon túl egyéb pszichés akadályai is lehetnek. Az online fogyasztói potenciál az idősek körében jelentős, kiaknázása még várat magára.
-
The impact of COVID-19 on the online shopping habits of the elderly - a study in two regions
146-158Views:169COVID-19 significantly affected the lives of people, including the elderly, who tried to reduce their personal relationships, especially during quarantine periods. Their daily lives have changed, including their consumer behaviour. The basis of my research was the longitudinal research of the Gerontology Department of the Faculty of Health Sciences of the University of Debrecen. In the summer of 2021, I made an interview research covering two regions, in which I searched for answers for example the COVID-19 epidemic affected the lives of members of elderly organizations, how their habits changed, for example regarding the use of digital devices and consumption in general. Based on the results, it can be said that while in 2020 the members of the organizations kept in touch with each other mainly by telephone during the pandemic, in 2021 there were almost the same number of those who used traditional telephones and those who preferred online contact. Online communication and Internet use have probably become more widespread because older people have become more open to the online world. In the examined period, the willingness of the elderly to use digital devices increased and their opportunities broadened, for example through the (often forced) development of their competences. This is also true for online purchases. As in all age groups of domestic consumers, online consumption has also increased among the elderly. In their case, this is mainly influenced by their opportunities related to digitalization. The main advantage of digitalization for the elderly is that it is much easier for them to keep in touch with each other, including with family members who live far away, while one of the disadvantages is that not all elderly people can afford to have the appropriate competencies, technical conditions and internet access.
-
Changes in digital skills of seniors during and after covid-19
115-125Views:90Since 2014, the Senior Academy of Pécs helps people over 60 with tools for active and successful aging. The activity of the academy was cut short by the COVID-19 epidemic, our work was relegated to the online learning space. Our research examined how the digital skills of our seniors changed during and after the quarantine, in 2021 and 2022. The study was carried out by online questionnaire (n=118, n=123). The survey revealed that the digital skills of 45% of the respondents improved, mostly in online shopping and administration. Most of the seniors learn ICT knowledge from their family members or friends. During the quarantine our students spent their time mainly reading and learning online, watching TV takes only 4%. 10% of them clearly experienced the epidemic situation as a loss: "the daily rhythm is missing". 6% of the respondents considered the current situation to be an advantage: their attitude towards learning improved, they were more forced to self-directed learning. The advantages of online education: flexibility in space and time, participation is safe, lectures can be watched any time. The most typical negatives are: the lack of community and discussion, and the fact that online education does not reduce loneliness.
-
Jóga a Karanténban - Menekülés Jógaországba világjárvány idején
59-61Views:138Napjainkban konszenzus alakult ki abban, hogy a jóga minden korosztály számára művelhető testgyakorlatokkal képes hozzájárulni az életminőség javulásához. Az idősebb korosztályok gyakorló jógázói az aktivitásuk fenntartása mellett, jelentősen javíthatják egyensúlyérzéküket, ami csökkenti az egyensúlyvesztés és ezáltal az elesések kockázatát.
Többéves jógaoktatói segítő tevékenységem során számos korosztály képviselője megfordult jógaóráimon. Tartottam gyermekjógát óvodásoknak, dinamikus flow órákat edzett jógagyakorlóknak, de voltak olyan 70 éven felüli tanítványaim is, akik súlyos betegségükből felépülve, műtétekkel a hátuk mögött ragaszkodtak hozzá, hogy részt vehessenek egy közepes nehézségi szintű jógaórán, még akkor is, ha nem tudtak minden gyakorlatsort (ászanákat) kivitelezni.
Megtapasztaltam, mennyire hálásak az idősebb korosztály tagjai azért az élményért, gyógyulásért, amit a jóga nyújt nekik, illetve a gondos odafigyelésért, amellyel az oktató az egyes gyakorló testi kondícióihoz, egészségi állapotához, lehetőségeihez szabja a pózokat, kivitelezendő feladatsorokat.
A jógaoktatók képzésében nagy hangsúlyt fektetnek az ellenjavallatokra, a különböző sérülések anatómiai és élettani hátterének és az adott személyek terhelhetőségének meghatározására. A körültekintő felkészülés, és a folyamatos monitorozás szavatolja a biztonságot. Az oktató a gyakorlatban, a jógaórákon szembesül a testi-lelki elváltozásokkal, az egyensúly felbomlásával. Gyakorlat teszi a mestert! Ez a jógában hatványozottan érvényes. A gyakorlat megszerzésével párhuzamosan az oktató egyre magabiztosabban tudja kezelni a speciális igényeket jógaeszközök (például heveder, tégla, szék) használatával, az ászanák módosításával, illetve a szavak erejével, a tanítványok lelkesítésével.
Barátaim bíztatására áprilisban indítottam el a The Force Yoga Group Facebook oldalt, ahol azóta is jógaórákat tartok. Nagyszerű hely jógagyakorló barátaimmal, családtagjaimmal, idős szüleimmel összejönni az online térben és dacolva a karanténnal, a lezárással, együtt, egy időben jógázni. A jógaszőnyeg egy békés sziget, ahová elmenekülhetünk a járvány tombolása idején, itt kezdjük meg belső utazásunkat a külső mozdulatlanság időszakában.
Az online gyakorló csoportnak már több, mint 100 tagja van. Interkulturális és intergenerációs csoport. Tudtam, hogy mivel nem ismerem minden egyes csoporttag egészségi állapotát, jógázásban való jártasságát és sokan közülük soha nem gyakoroltak velem személyesen (offline), fokozottan és folyamatosan kell felhívnom a figyelmüket a biztonságos gyakorlás (jógázás) szabályaira. Az online órák elején és végén néhány mondatot ennek szentelek, gyakorlás alatt pedig a lehető legpontosabban instruálok a sérülések elkerülése érdekében. Nagyon fontos szerephez jut tehát a verbális igazítás. Online tanítványaim tájékozódhatnak e témában azokból a tudományos cikkekből is, amelyeket időről időre megosztok az oldalon.
Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb ember otthona nem felszerelt jógastúdió, ezért bemutatom, hogyan használhatóak a szobai berendezési és egyéb tárgyak jógaeszközként.
Rövidebb, 30-45 perces székes jóga órákat is beiktattam a heti programba, kifejezetten azok kedvéért, akik számára kihívás az egyensúly megtartása, vagy gyorsan elgyengülnek.
Tanítványaim privát üzenetben írják meg észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket-kéréseiket. Vannak, akik arról kérdeznek, hogy bizonyos ászanákban, miért éreznek fájdalmat egy adott területen. Ilyen esetekben megpróbálunk együtt rájönni a titok nyitjára és korrigálni a testhelyzetet. Olyan 75 éves tanítványom is van, aki arra kért, állítsak össze egy egyszerű, légzőgyakorlatokból és nyújtó ászanákból álló programot, amelyet bárki el tud végezni. Sokan arról írnak, mennyire inspiráló, hogy minden nap látnak gyakorolni és ez a lelkesedés a jógamatracra „löki őket”. Vannak idősebb tagok, akik széken ülve végzik a légzőgyakorlatokat és a bemelegítést, hiszen már ez is 15-20 perc testmozgást jelent.
Heti 4-5 alkalommal tartok online órát karantén idején, a videók pedig visszanézhetők. A rendszeres gyakorlás biztos ponttá válik a tagok életében, van mire várni akkor is, amikor a külvilágból nem sok inger érkezik. Az online térben is lehet ismerkedni, barátkozni, kommentek formájában eszmét cserélni, egy közösséghez tartozni.
A lazító órákat jóga álom relaxációval zárom, ami egy legalább 20 perces képzeletbeli utazás, vizualizáció, megtűzdelve pozitív megerősítésekkel, miközben a test és az elme elcsendesedik. Egy ilyen mini meditáción való részvétel semmilyen testi aktivitást nem igényel a légzésen kívül.
Sokáig sorolhatnám még azokat pozitívumot, amelyeket a The Force Yoga Group (Az Erő Jógacsoport) életre hívása hozott, de ahogy a nagy jógamester B.K.S. Iyengar mondta:
“A szavak nem elegendőek a jóga felbecsülhetetlen értékének kifejezésére. Meg kell tapasztalni.”
-
Ageless quarantine yoga - Escape to Yogaland in the time of pandemic
12-14Views:129Nowadays it is expansively recognised that practicing yoga can improve the quality of life by providing appropriate physical training exercises which can be performed by every age group. Yoga practitioners of the older generations beside maintaining their physical activity can heal their sense of balance which decreases the hazard of off-balance and fall.
During the years of my yoga teaching I met the representatives of every age group at my classes. I led kids yoga courses for preschool children, dynamic flow sequences for trained yoga practitioners, but I did have students over 70 years old who insisted to join an intermediate level hatha yoga class even if they had gone through serious illnesses and operations in the past and they were not able to hold each postures.
I have experienced that the elderly people are very grateful for the healing that yoga gives them and for the careful attention whereby the yoga instructor tailors the yoga asanas and sequences according to the physical condtitions, state of health and capabilities of each individual.
At the yoga instructor courses the contraindications of asanas and defining the anatomic and physiological backround of injuries and the physical limitations of each practitioner are emphasized intensively. This comprehensive teacher training and the continuous monitoring guarantee the safety. The instructor faces the mutations and the loss of physical and psychical balance in the the reality, at the yoga classes. Practice makes the master! It is more than true is yoga. Gaining practical experience the instructor can handle the special situations and needs with growing confidence applying yoga props (strap, yoga blocks, chair etc.), modifying the asanas, and using the power of words to motivate the students.
Supported by my friends I created The Force Yoga Group Facebook site in April , where I have been leading yoga classes since then. It is a great place to meet my yoga practitioning friends, my family members, my elderly parents and in defieance of quarantine and lockdown to practice yoga together, at the same time. Our magical yoga carpet is a tranquil island to where we can escape from the raging pandemic, where we can start our inner journey in the time of the outer movelessness.
The online practice team has already more than 100 members. It is an intercultural and intergenerational group. I knew I had no information of the health conditions, the perfection of yoga practice of each group member, and with many of them I had not practiced together in person (offline), so I had to call their attention to the rules of safe yoga practice constantly and acutely. At the beginning and at the end of the online sessions I dedicate some sentences to it, during practice I try to instruct precisely to protect them from the injuries. The verbal correction playes here a very important role.
My online students can be informed about the topic from the scientific articles I share on our page from time to time.
I am aware of the fact that an avarege home is not a well-equipped yoga studio, so I show online how to use the furniture, fixtures and everyday objects as yoga props.
A shorter, 30-45 minute Chair Yoga Class is the part of our weekly program as well, especially for those members who struggle with balance poses or get weak easily.
In private messages the students send me their observations, remarks, questions and requests. Some of them experience pain or tension in certain asanas, so we try to find out together the reason of it and to correct and to set the posture. A 75 year-old student of mine asked me to build a yoga sequence of simple breathing exercises and stretching asanas which can be performed by anyone.
Many feedbacks speak about how big inspiration is to watch my everyday practice and my enthusiasm is pushing the spectators to their yoga mat. There are older practitioners who perform the breathing and warm up exercises sitting on a chair, and it means already 15-20 minutes of physical training.
During lockdown there are 4-5 online yoga sessions weekly, the videos are available anytime. The regular practice becomes a sure point in the life of the members, there is something to look forward to, even if there is no stimulus to receive from the outer world. In this online yoga space you can get new friends, through the comments you can share your ideas and suddenly you belong to a yoga community.
The stress relieving classes I close with Yoga Dream (yoga nidra) relaxation which is an at least 20 minutes of visualization, an imaginery journey interlarded by positive affirmations while body and mind are calming down. Such a mini meditation does not require any intensive physical activity but breathing. I could mention many other positive increments that occured creating The Force Yoga Group, but quoted the great yoga master, B.K.S. Iyengar:
“Words cannot convey the value of yoga – it has to be experienced.”
-
Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban
44-45Views:450A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.
A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.
Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.
A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig. A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.
Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.
Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.
Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.
-
A telemedicina szolgáltatás térhódítása a pandémia idején
127-137Views:215During the pandemic, the role of information and telecommunications in health care became particularly important. An alternative way of communicating between the doctor and his/her patient has been through online forms of communication and the tools commonly used in everyday cases where a face-to-face meeting is not absolutely necessary, or in an emergency, a face-to-face meeting may be preceded by a remote consultation. In this situation, diagnosis is a huge responsibility and an ethical burden for the physician. Although this can be facilitated by the findings of the laboratory, the previously completed imaging diagnostics, and the online systems that create direct communication, there are also conditions for the development of a new diagnosis that can be confirmed by perception. During the coronavirus pandemic, efforts were made to minimize the number of personal doctor-patient encounters in the primary and outpatient care systems to curb the epidemic, in order to curb the epidemic. In cases where a personal relationship between the doctor and the patient has already been established, the patient’s relationship between the doctor and the patient has already been established, the patient’s medical history is known and they are forced to use telemedicine, they are practicing their profession in the best sense. The usefulness of telemedicine during the pandemic has been demonstrated, and its further development is a major challenge for both informatics and medicine.
-
Gerontology Days 2021. International Scientific Conference - Programme of the Conference
Views:180Gerontology Days 2021
The Faculty of Health at the University of Debrecen organized the yearly International Scientific Conference on 25-26 November 2021.
Language of the Conference: Hungarian (25. November), English (26. November)
COMMITTEES
Program Committee
President:
Dr. habil Marianna Móré, Dean of the Faculty of Health of the University of DebrecenMembers:
Dr. Ágnes Bene
Dr. Katalin Papp
Dr. László Patyán
Ágnes Stomp Hengspergerné
Anita Rusinné Dr. FedorScientific Committee
Dr. Marianna Móré University of Debrecen Faculty of Health
Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
Dr. László Patyán University of Debrecen Faculty of Health
Dr. Katalin Papp University of Debrecen Faculty of Health
Prof. Dr. Mihály Fónai University of Debrecen Faculty of Health
Dr. János Endre Kovács University of Debrecen Faculty of Health
Dr. Anita Szemán-Nagy University of Debrecen
Dr. Győző Pék University of Debrecen
Dr. Katalin Balázs University of Debrecen
Dr. István Hidegkuti University of Debrecen Faculty of Health
Dr. Adriána Csinády University of Debrecen Faculty of Health
Dr. Ágnes Bene University of Debrecen Faculty of Health
Zsuzsanna Judit Kőműves University of Debrecen Faculty of Health
Józsa Tamás Józsa University of Debrecen Faculty of Health
Luca Zsuzsa Nagy University of DebrecenOperative support:
György Kirilla
Károly Séfer
Zsoltné Varga
Judit Buczi
Gábor Kiss
Lajos Sajtos
Kinga Bácsi
Vivien Hudák
Adrienn Németh
Réka VirágProgramme of the Conference
26 th November Friday (online)
Host:
Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
Language: English
Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:15
Opening Ceremony
Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
University of Debrecen Faculty of HealthPLENARY SESSION
9:20
Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
Dr. László Patyán
(University of Debrecen)9:50 – 10:50 MORNING SESSION
Host:
Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:50
The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
Marzanna Farnicka PhD.
(Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)10:10
Quality of life for social care centre clients
Alondere Linda
(Riga Medical College of the University of Latvia)10:30
Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
Igor Karnjuš
(University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)10:50-11:00 Coffee break
11:00 – 12:20
SYMPOSIUM
“COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUMWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91aChairs:
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
Associate Professor, University of Gdańsk,
Győző Pék PhD
ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of PsychologyParticipants:
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
Adrienn Kaszás, PhD student,
Balázs Őrsi, Assistant Professor,
University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:00
Introduction
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:05
The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania11:20
How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:35
Introducing an international project. Aims and beginnings
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:50
Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology12:10 – 12:25 Discussion
12:30 Closing of the Symposium
12:30-13:00 Lunch time
13 - 14:10 AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. Katalin Papp
(University of Debrecen Faculty of Health)13:00
Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
Jitka Doležalová
University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences13:20
Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
PhDr. Libová Ľubica
(Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)13:40
Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
Dr. Iqbal Majeed Abbas
(Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)
Virtual Poster14:00
Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
PhDr. Mgr. Vavro Michal
(Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)14:10-14:20 Coffee Break
14:20-16:20 Parallel sections
14:20-16:20 Parallel sections
LATE AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. László Patyán
(University of Debrecen Faculty of Health)14:20
Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
(* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
** Aksaray University, Faculty of Health Science)14:40
Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
Irén Godó, Dalma Tóth
(University of Debrecen)15:00
Local community practices to improve healthy aging in the North
Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
(Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))15:20
Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
Dr. S. Jean Szilagyi
(St. Joseph College of Maine
Ohio Department of Health)15:40
Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
Dr. Ellen L. Csikai
(University of Alabama, School of Social Work)16:00
Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
*Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
**Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
*** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.16:20
Growing Ageing Population and European Policies
Rehana Sindho Kabooro
University of DebrecenVirtual Poster
16:40
Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
Hanna Liberska
Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland
14:20-15:20SECTION OF THE ASSOCIATION FOR WOMEN’S CAREER DEVELOPMENT IN HUNGARY (AWCDH)
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1
Hosts:
Ágnes Bene PhD.
(University of Debrecen)
Andrea Ferenczi
(AWCDH)14:20
Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow
14:40
A step forward with the help of a friend of older persons
Susan B. Somers
president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse
15:00
Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
Willeke van Staalduinen
CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action
16:50 Closing Ceremony25 Th. November (hibrid)
Levezető elnök
Bene Ágnes PhD.Az előadások nyelve: magyar
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c2189:00 Megnyitó
Dr. habil. Móré Marianna, dékán
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar9:20 Köszöntő
Jászai Menyhért alpolgármester
Nyíregyháza Megyei Jogú VárosPlenáris előadások
9:30
Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
Prof. Dr. Tóth Miklós
egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
elnök, Magyar Sporttudományi Társaság10:20
COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet10:50-12:10 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium
10:50
„IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTALWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Résztvevők:
Résztvevő képzési szakemberek:
Kisdi Réka, Szalai Eszter
Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
Dr. Patyán László
(Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)Résztvevők idősügyi referensek:
Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)10:50
SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKONWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)
10:50
Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
Institute, Institute of Humanities in Helping Professions11:05
Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem11:20
Suttogó idősek és nyitott fülek
Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ11:35
COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)11:50 Diszkusszió
12:00 A Szimpózium zárása
Virtuális Poszter12:00
A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.13:00 SZEKCIÓK
„A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4Levezető elnökök:
Rusinné Dr. Fedor Anita
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Dr. Sárváry Andrea
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)13:40
A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)14:30
A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)14:50
Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)15:10
Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
„B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök:
Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)13:20
A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
Dr. Takács Péter, Dr. Takács Péter – Prof. Dr. Láczay Magdolna – Dr. Szakál Zoltán – Dr. Varga Levente – Nádasdi Kristóf Zsolt – Paulikné Varga Barbara – Tóth Kitti – Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária - Bagyura Márton – Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)14:50
Az időskori depresszió
PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)16:10
Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
„C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672eLevezető elnök:
Dr. Móré Marianna
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Idősödő rendvédelem
Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)13:20
A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)13:40
PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Hogyan érdemes időskorban táncolni?
Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)„D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6Levezető elnök:
Nádasdi Kristóf Zsolt
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)14:30
Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
„Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
Réti Éva (Pannon Egyetem)15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL
15:00
SZIMPÓZIUM
KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
(egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés
15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)16:05-16:10 A Szimpózium zárása
15:00
„MNKSZ” KEREKASZTAL
A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
15:00
Szigorúan 60 év felett
Ferenczi Andrea
elnök, MNKSZ15:15
Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
Hajós Katalin
média szakértő, MNKSZ15:30
Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
Modláné Görgényi Ildikó
szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ15:50-16:10 Diszkusszió
16:10 A Konferencia első napjának zárás -
Szívbarát torna offline és online
37Views:111A Debreceni Szív Egyesület 1982-ben nyitotta meg kapuit. Fő tevékenységei közé tartozik a szív és érrendszeri betegek késői, III. fázisú rehabilitációja, a primer és szekunder prevenció egyaránt. Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a betegek fizikai és lelki állapotának javítását és megőrzését. Ennek érdekében különböző nehézségű és típusú tornákat biztosítunk gyógytornászok és gyógytestnevelő tanárok vezetésével, folyamatos orvosi kontroll mellett, hogy minden betegcsoport megtalálja a számára legbiztonságosabb és leghatékonyabb testmozgást, melynek hatására javulhat a terhelhetőség és a kardiorespiratorikus állóképesség. E mellett kirándulásokat, főzéseket, közös bowlingozást, röplabdázást, edukációs délutánokat szervezünk a tagok számára, melyek segítik a közösségbe való beépülést, és segítik a betegtársakkal való kapcsolatépítést.
A COVID19 járvány nem könnyítette meg a helyzetünket. A betegek egészségi állapotának megőrzése és biztonsága érdekében egyesületünk bezárta kapuit. A vezetőség közös megegyezése alapján a tornaórákat online módon folytathatták tovább a tornatanáraink. Bár a kezdetekben sok nehézségbe ütköztünk, végül elértük a célunkat. A betegek továbbra is, akár minden nap folyamatos szakmai kontroll mellett mozoghatnak, láthatják egymást, beszélgethetnek, és bár hiányzik nekik a közvetlen emberi kapcsolat és a közösség, a tornák segítségével folytathatják a már megszokott életmódjukat, bízva abban, hogy minél hamarabb újra láthatják egymást, és közösen tudnak újra harcolni az egészségük fenntartásáért.
-
EduSenior Karantén Képzési Program „Az én karanténom 2020. március 16-tól – Laci bácsi levelei”
68-69Views:1242020. március első napjaiban hivatalosan is bejelentették a hatóságok a koronavírus járvány jelenlétét Magyarországon, majd egymást követték a korlátozó intézkedések, amelyek elérték az idősödő és időskorú embereket is. Többek között bezárták a Szépkorúak Akadémiáját és a Szabadegyetemeket is. A tanulástól elzárt – karanténba zárt – aktív és tevékeny nyugdíjasok keresték meg a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítványt, hogy valamilyen formában tovább folytatódjon a tanulás. Így hoztuk létre a "Maradj Otthon Mozgalom” keretei között az „Én karanténom 2020 március 16-tól – Laci bácsi levelei” elnevezésű kezdeményezésből az online EduSenior Karantén Képzési Programot.
A Program alapításában három szervezet vett részt: a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány, a MTA MAB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottság, valamint a Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézetében működő Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoport.
Közös kreativitással törekedtünk kielégíteni a célcsoport igen sokszínű igényeit és ennek megfelelően jöttek létre az alprogramok. Az EduSenior első szakaszának (2020.03.16. – 2020.08.31.) hét alprogramjában (1. Az idősödés művészete a XXI. század harmadik évtizedében, karantén körülmények között, 2. Maradj otthon, de mégis mozdulj ki! Utazz velünk virtuálisan!, 3. Szenior kreativitás a karanténban – Kreativitás a négy fal között, 4. Szépkorúak részére speciális bűnmegelőzési ajánlások, információ átadása karantén körülmények között, 5. A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen, 6. Csak a szépre emlékezem – Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?, 7. Az egész életen át tartó tanulás – a tudományok kialakulása, fejlődése, területei, felelőssége – a tudomány és technika nagy pillanatai) és a két online kérdőíves kutatásban (Karantén Kérdőív a Koronavírus idején, A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen) összesen több mint 1000 fő vett részt. Munkánkat szakértő professzorok és külsős partnerek segítik. Valamennyi aktív résztvevő a kreatív műhelyünk (3. alprogram) által készített, saját tervezésű Oklevelet kap, az első szakasz eredményeiről Miskolc város támogatásával két kisfilmet készítettünk.
2020 szeptemberében indítottuk el az EduSenior Információs és Tanácsadó Program második szakaszát (2020.09.20. – 2021.02.20.) nyolc alprogrammal.
-
„Learning my age” Improving interactive curriculum for the eldery generation’s active lifestyle and related topics
116-118Views:120Approaching the learning of the third age, the question is no longer whether the elderly can be taught or retrained, but for how long and for what purpose? Deviations from the learning paths that individuals have developed over the decades are unlikely in old age. Non-formal learning becomes more important and plays an increasing role, and less constrained forms of leisure learning for entertainment become more important. Mental freshness is largely supported by books, online courses and programs provided by senior universities.
In my presentation, I introduce an interactive curriculum as a possible new form of learning. I have combined e-learning solutions in old age that affect everyone as a new learning method. I would like to introduce the 50+ age group to the possibilities offered by microlearning. Most of us read, learn things after we have engaged at some level. I would like to prevent this step. I am also looking for answers to questions like, does the 50+ age group have the right skills and motivation to effectively adopt an online course or e-learning curriculum In the process of aging - can an e-learning curriculum be a good motivation for course participants because it touches them or prevents them? The lessons of the experiment, both positive and negative, are presented.
-
Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
105-108Views:229A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).
A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.
Felhasznált irodalom
Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171Internetes hivatkozás
net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20. -
70+ new role in online space
66-72Views:166As a case study, the author uses his own example to show how a new role can bring positive changes in the life of a retired person. In his case, the activity in old age is a family inheritance. His father worked as a proofreader and multi-lingual translator until he died at the age of 83. His grandfather won a competition for modern methods of teaching physics when he was 82.
After retiring as an electrical engineer, at the age of 65, the author became known on the Internet, mainly among young people. Based on his somewhat sad smile he was given the name Hide the pain Harold, the internet users started making funny memes from his photos. Initially, he did not accept his new role, tried to fight it. It took several years to realize that what he could not change, had to be at the forefront of it. At the age of 72, he created a website for his fans. He started working to replace the not always positive message of the memes to carry a positive point of view. The basic idea of his philosophy, that is the smaller or bigger annoyances of life should not be taken too seriously, they should be overcome with a sad smile, resonated among young people. He already has more than half a million followers worldwide. The popularity gained in this way has changed his daily life. Through invitations, he visited many countries around the world from Siberia to South America. His previously more introverted personality became more open to public appearances. Keeping up with the events of the world, new technical possibilities and the way of thinking of young people mean a steady occupation for him. His history is one-off and unrepeatable, but it provides an example of the positive consequences a career change in old age. -
Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül
89-91Views:135Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.
-
Termálfürdő - rehabilitációs torna offline és online
34-35Views:119A fizikai inaktivitás szoros kapcsolatban áll a civilizációs népbetegségekkel, a szív-és érrendszeri betegségek (hipertónia, Stroke) metabolikus betegségek (obesitas, arthritis urica) tumorok, mentális anomáliák és betegségek (Alzheimer-kór, kognitív funkciózavarok) kialakulásában igen fontos kockázati tényezőt jelent.
A karantén előtti időszakban lehetőségünk volt számos fizikai aktivitás végzésére, ki tudtuk használni a természetes gyógytényezők áldásos hatásait, mint például az iszappakolást vagy a súlyfürdőt. Emellett rendelkezésre állt számunkra a fizioterápiás kezelések széles tárháza. Akár gyógytornát szerettünk volna igénybe venni, akár valamilyen fizikoterápiás kezeléssel fájdalmat, gyulladást csökkenteni.
A karantén alatti időszakra jellemzővé vált a bezártság, a mindennapi ritmus megváltozása. Kevesebbet tudtunk mozogni és korlátozott lehetőségek adódtak számunkra a különböző aktivitások végzésére. A bezártság, a csökkent mozgáslehetőségek következtében a mozgásszervi funkciók beszűkültek. A korlátozott társas kapcsolatok pedig az érzelmi funkciók beszűkülését eredményezték. A különböző mozgásformák közül a gyaloglás, a kocogás, a futás előtérbe helyeződött. Azonban a nem megfelelő bemelegítés, a bemelegítés elmaradása vagy az ízületek túlterhelése problémát okozhattak (alsó végtagi ízületi panaszok, gyulladás). Megnövekedett a kertben eltöltött idő, a kerti munkák végzése pedig esetenként a felső végtag túlterheléséhez, fájdalmához vezetett. Nem volt lehetőségünk különböző kezeléseket igénybe venni, amelyek hozzájárultak volna a fájdalmak csökkenéséhez, a mozgásszervi funkciók javulásához. Ennek kapcsán született meg az az ötlet, hogy készítsünk videókat: egy olyan videót, amelyben a Termálfürdő reumatológus orvosa hasznos tanácsokkal látja el a lakosságot illetve egy öt tornából álló sorozatot. A videókat a lakosság számára a Termálfürdő Facebook oldalán tettük elérhetővé. A tornasorozatunk az alábbi mozgásformákat tartalmazza: ülő torna, gerinctorna, válltorna, alsó végtagi torna valamint a légzőtorna. Az ülő torna és a gerinctorna célja a beszűkült gerincmozgások oldása, testtartás javítása, feszes izmok nyújtása, gyengült izmok erősítése. Az izmok nyújtásával tudjuk a feszültséget is oldani. Vállfájdalom esetén a mindennapi élet rutinszerű tevékenységei igen nagy kihívások elé állítják az embert. Akár az öltözködés vagy a fésülködés is nagy fájdalmakkal járhat. A válltorna elkészítésével célunk az volt, hogy a két kar tornáztatásával a vállízület mobilitását növeljük - élénkül az anyagcseréje - ezáltal csökkentjük a fájdalmat. Az alsó végtagi torna végzésével az alsó végtag ízületeinek átmozgatását, az izmok erősítését érhetjük el. A kialakult járványügyi helyzetben különösen fontossá válik számunkra a helyes légzés elsajátítása, a tüdő teljes felületének az átszellőztetése. Ezt segíti elő a légzőtorna videónk.
Lakossági visszajelzések alapján hasznosnak bizonyultak ezek a kisfilmek. Sok pozitív visszacsatolás érkezett. Véleményem szerint az ilyen specifikus helyzetekben, mint a kialakult járványügyi helyzet különösen fontos hangsúlyozni a fizikai aktivitás, a testmozgás jelentőségét, annak protektív hatását.
-
A Szeniorok digitális készségeinek változásai a COVID alatt és után
61-62Views:70A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Szemeszterenként 7-7 ingyenes előadás adja tevékenységünk gerincét, erre épülnek az eseti programok, séták stb, valamint eköré szerveződnek önállóan működő tanulócsoportjaink is (kirándulócsoport, társasjátékos csoport, stb). Az Akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Ez két okból is aggályos: egyrészt célcsoportunk igényli a személyes kapcsolatfelvételt (beszélgetések, közös kávézások, spontán programok, gyakorlati foglalkozások stb.), másrészt a digitális analfabetizmus okozta szakadék miatt elveszítettük hallgatóink azon részét, akik nem használják az IKT-eszközöket. A pandémia alatt e-mailben és facebook-oldalunkon/csoportunkon keresztül tudtunk kapcsolatot tartani hallgatóinkkal, így a lemorzsolódás igen magas arányú volt, viszont szép számmal érkeztek új hallgatók is az újrakezdéskor – ők egyértelműen a közösségi oldalon való jelenlétünk hatására csatlakoztak az Akadémiához.
-
Primary aspects of the elderly and information communication technologies
138-160Views:499In this article, we will briefly review information and communication technology (ICT), the most typical characteristics of the elderly age group, and finally, we will look at how and in which areas the elderly can connect to ICT solutions. It is not easy to navigate in a world of rapidly evolving technology even for those who do not have to think about how to learn using ICT. In a rapidly evolving world of technology, it is not easy for those who does not need to think about how to learn how to use ICT to adapt. Those who have not been in touch with ICT for a third or half of their lives start from a serious disadvantage, and this disadvantage can increase in old age. Today it is increasingly difficult to distinguish between the online and offline worlds, and this is unlikely to become easier in the future. Welfare states are characterized by an aging society, and the resulting problems have long been present in all areas, from health to economy. In our study we will examine and bring together relevant literature closely related to this topic, covering quality of life, overcoming loneliness, social inclusion and the health of the individual. Our aim is to explore the potential of ICT for quality ageing of older people, the factors that motivate them to use the tools, the difficulties that hinder their use and learning, and the future prospects. Our study covered the English and Hungarian language literature, publications published in Europe or research conducted in European countries, among people aged 65 and over, between 2011 and 2021.
-
From the Italian National Dementia Plan to the Dementia Friendly Communities
117-142Views:77This article explores various aspects related to dementia care and support in Italy. It begins by discussing the National Dementia Plan of Italy, highlighting its goals and initiatives. It then focuses on the Veneto Region and their innovative approach to supporting people with dementia through the implementation of the Dementia Map, an online support system. The article also highlights the importance of dissemination publications in raising awareness and sharing knowledge about dementia care practices. Furthermore, it delves into the pilot project of Abbiategrasso, the first Dementia Friendly City in Italy, showcasing the efforts made to create a community that is inclusive and supportive of individuals with dementia. The experiences and lessons learned from this project serve as valuable insights for other communities aiming to become dementia friendly. In conclusion, the article emphasizes the significance of collaborative efforts, innovative approaches, and community engagement in improving the lives of individuals with dementia and their caregivers. It underlines the importance of continuous advancements in dementia care and the need for ongoing support systems to meet the evolving needs of those affected. The bibliography provides a list of relevant sources and references that further explore the topics covered in the article.
-
Hogyan érdemes időskorban táncolni?
63-65Views:391Az idősek aktivitásának megőrzésében kulcsszerep jut a testmozgásnak. Hozzájárul a mobilitás megőrzéséhez – visszaszerzéséhez is, ami biztosíthatja az önállóságot, javíthatja az életminőséget, és a szociális aktivitás katalizátora lehet.
A szakemberek, orvosok és gyógytornászok egyetértenek abban, hogy a dinamikusabb, rendszeres mozgás az idős emberek erőnlétét és koordinációját hatékonyabban képes befolyásolni. A közösségben végzett testmozgás a társas készségeket is ingerli. A társaság önmagában is motiváló lehet, ami fokozható ha jótékony mozgásformák gyakorlásával társul.
Évezredek óta ismert a tánc rituális szerepe. Napjainkban elsősorban szabadidős tevékenység, terápiás hatásait kifejezetten az időskorúak körében is vizsgálják például kognitív és neurológiai rendellenességek területén (pl. demencia, Parkinson-kór).
Az időskorban elkezdett sporttevékenység, így a rendszeres tánc is fokozott elővigyázatosságot igényel. A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és az, hogy ez szakszerű betanulással társuljon.
Hogyan is érdemes időskorban táncolni?
A Szenior örömtánc mozgalomnak már az elnevezése is sugallja a választ: örömmel.
A Szenior örömtánc német nyelvterületekről érkezett Magyarországra. Csirmaz Szilvia, nyugdíjas német tanárként Ausztriában szerezte meg a képesítést. Azóta is ő a hazai mozgalom vezetője. Magyarországot 2019-ben vették fel a Szenior Örömtánc Világ Kongresszusba (ISDC International Senior Dance Congress).
Jelenleg 40 budapesti, és több, mint 100 regisztrált vidéki helyszínen folyik képzett oktatóval a szenior örömtánc, rendszeres heti egy-két rögzített időpontban, rögzített helyszíneken. Az oktatók döntő többsége 60 éven felüli, többségük nyugdíjas. Sokuk számára új karrier nyílik a szenior tánc oktatással a nyugdíjas években.
A tánccsoportok regionális és országos találkozókat szerveznek, fellépnek a helyi rendezvényeken.
A karantén korlátozó intézkedései hívták életre az online Szenior örömtáncot. Az oktatók (például Bunder Irén, Juhász Lászlóné) zárt csoportokat hoztak létre a közösségi média platformokon és így folytatták tevékenységüket. Akadtak olyan idősek, akik ennek hatására kezdték meg digitalis felzárkózásukat. Ez a forma azonban csak korlátozott lelkesedést váltott ki a táncosokból, amit részben a technikai, digitalizációs problémák, részben a társak hiánya (fizikai találkozás) indokolhat. A korlátozások megszünésével aki tehette gyorsan visszatért a tánccsoportba.
A szenior örömtáncosok kiemelik, hogy ezt a közösségi mozgásformát kifejezetten idősek számára dolgozták ki, nincs szükség hozzá eszközre, de még partnerre sem, sőt az előzetes tánctudás sem feltétele a bekapcsolódásnak. Ugyanakkor a heti gyakorlások nem csak fizikai hanem szellemi aktivitást is igényelnek. A különböző zeneszámokhoz kidolgozott koreográfiákat el kell sajátítani, meg kell jegyezni, melyik számhoz melyik koreográfia, és a koreográfiában mely elemek, mely egymásutániságban következnek. Ez olyan önszabályozó tanulás, amely individuális és szociális folyamat is (Kovács, 2013).A szenior örömtánc pozitív hozadékai (a teljesség igénye nélkül):
- jótékony izommunka,
- az egyensúly megőrzésének (visszaszerzésének) támogatása, ezáltal az elesések megelőzése,
- a mentális egészség fenntartása (kognitív tréning, új ismeretek szerzése),
- növekvő énhatékonyság, önbizalom,
- társas támasz ( a közösség ereje),
- növekvő jóllét.A jótékony hatások közül is kiemelkedő a társas támasz, ami például az egyedülálló idősek esetén az elszigetelődés veszélyét csökkenti azzal, hogy olyan társas elfoglaltságban lehet részük, ami közösséget, baráti kapcsolatok megerősödését, új ismeretségeket hoz.
A Szenior örömtáncnak is vannak kockázatai. Ezek közül érdemes kiemelni a helyszínt és körülményeket. Sokaknak már az odajutás is körülményes lehet. Nagyon fontos a képzett oktató tevékenysége, ami biztosíthatja a balesetek megelőzését (instabilitás, egyensúly elvesztése, elesés, leesés).
Szenior tánccsoportok ugyan már igen sok településen vannak, de a hozzáférhetőség korlátos. Néhány helyszínen ingyenesen lehet részt venni az órákon (általában pályázati támogatás teszi lehetővé), de többnyire anyagi áldozattal jár a táncklub tagság.
Az online órákba való bekapcsolódásnak technikai hiányosság (internet kapcsolat, eszköz) és digitalis kompetencia hiány lehet az akadálya.Konklúzió
A pozitív idősödés egyik hatékony támogatója lehet a szenior örömtánc, lehetőség a fizikai és szellemi aktivitás megőrzésére, egy támogató közösségben.
Lehet és érdemes is időskorban táncolni, örömmel és elővigyázatossággal.Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.
Irodalomjegyzék
Kovács Zsuzsa (2013) Önszabályozó tanulás - értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében, Neveléstudomány: oktatás - kutatás - innováció 1(1). pp. 124-136. -
Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
96-97Views:79A Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubnál (DEAC) egy Pilot program keretében azt modelleztük, hogy egy alapvetően versenysport szakosztályokat működtető sportegyesület hogyan válhat képessé egészségfókuszú szolgáltatások nyújtására, azaz hogyan tud képzett szakemberek által felügyelt rendszeres testmozgási és sportolási lehetőséget biztosítani a lakosság szélesebb rétegei számára.
Módszer:
A program résztvevői egy éven keresztül 10 féle egészségfókuszú mozgásprogramon vehettek részt. Ezen időszak alatt azt vizsgáltuk, hogy milyen hatások figyelhetők meg a sportoláshoz, egészséges életmódhoz kapcsolódó attitűd, valamint az egyéni szubjektív egészségi állapot vonatkozásában. A kutatásban 101 önkéntes személy (8 férfi és 93 nő; átl. életkor: 49,9901 ± 10,8816 év) vett részt 12 hónapon keresztül, heti minimum 2 alkalommal. A célcsoport tagjaiból 3 alcsoport lett kialakítva: (a) 60 évnél idősebb életkorúak (22 fő, ebből 1 férfi és 21 nő; átl. életkor: 65,0263 ± 4,4933 év); (b) túlsúlyos személyek (41 fő, ebből 7 férfi és 34 nő; átl. életkor: 48,0976 ± 7,0527 év) és (c) gerinc- vagy ízületi probléma kockázatának kitett felnőttek (38 fő, ebből 38 nő; átl. életkor: 43,3421 ± 8,4543 év). A kontroll csoport létszáma 105 fő volt (14 férfi és 91 nő; átl. életkor: 47,6571 ± 13,7588 év), akik a célszemélyek alcsoportjaihoz korban és nemben megfelelően 3 alcsoportba lettek sorolva.
Az adatfelvétel során kérdőíves felmérést és fizikai vizsgálatot végeztünk a cél és a kontroll csoportnál egyaránt. Kérdőíves vizsgálattal a megkérdezettek szubjektív egészségi állapotában, egészséges életmód iránti attitűdjében, illetve motivációiban és akadályaiban bekövetkező változásokat kívántuk feltárni. A megkérdezések a 12 hónapos program indításának kezdetekor, majd annak végeztével történtek. A fizikai vizsgálatok során szisztolés és diasztolés vérnyomásmérés, testösszetétel vizsgálat és az edzettségi szint megállapítása történt. A fizikai paraméterekben bekövetkező változások feltárására a COVID-19 járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor, mivel a kimeneti adatfelvételt annak kontakt jellege, valamint a célcsoport veszélyeztetettsége miatt (idősek, túlsúlyos személyek) nem tudtuk elvégezni.Eredmények:
A kutatás során kapott eredmények megerősítették, hogy rendszeres testedzés hatására jelentős javulás érhető el a szubjektív egészségi állapotban, valamint az egészségtudatos viselkedéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdökben. Emellett jelentősen csökkenthető az egészséges életmódbeli viselkedés motivációit és gátjait tekintve az egyedüllétből és támogatottság hiányából fakadó akadály mértéke, az időhiány miatti akadály, illetve a rossz alap egészségi állapot okozta hátráltatás mértéke is. Az időskorúak esetében a gyógytornászok által vezetett funkcionális edzések - amelyek figyelembe vették az életkori sajátosságokat, alapbetegségeket és a fizikai állapotot - bizonyultak hatékonynak. A kontroll és célcsoportban a számítógép használattal kapcsolatos szokások változtak az attitűdváltozás vizsgált paraméterei közül, melynek hátterében a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott világjárvány miatti online oktatás és a home office bevezetése állhat. Összességében elmondható, hogy a résztvevőknek sikerült az életmódjukban olyan változtatásokat beépíteni, amelyek eredményeképpen egészségi állapotuk, fizikai és mentális állapotuk javult. -
A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség programjai az ENSZ egészséges idősödés évtizede jegyében - Kerekasztal
139-141Views:103Szigorúan 60 év felett
Szerencsésnek érzem magam, mivel egy olyan korban idősödöm, ahol az öregedési folyamat mérföldkövei egyre inkább kitolódnak és az emberi élet szinte minden területén kiszélesednek a lehetőségek az idősebb generációk számára is. Persze csak akkor, ha ők ezt valóban akarják és tudatosan dolgoznak azon, hogy felgyorsult életünk történéseiben aktív résztvevőként és hozzájárulóként, ne pedig kiszolgáltatott és sérült kívülállóként tekintsenek önmagukra. Hosszú és tartalmas életem tapasztalatait, valamint a WHO és a Családbarát Ország idősödéssel kapcsolatos tanfolyamain szerzett, és azóta is folyamatosan fejlesztett tudásomat szeretném megosztani.Első és legfontosabb lépésként az időseknek szeretnék segíteni, hogy rádöbbenjenek az értékeikre és az érdekeikre. Szeretném őket megerősíteni önbizalmunkban, az önmagukban való hitükben, ezzel segíteni, hogy kevésbé legyenek kitéve bármilyen diszkriminációnak, és az ageizmus mérgező hatásának.
Ugyan az idősödés megértését elsősorban a 60 éven felüliektől várhatjuk el, gondoljunk csak arra, hogy gyermekként milyen izgalmas a „18 éven felüliek” világa, ahová tilos belépnünk. Ezért remélem, ha szigorúan 60 éven felettieknek ajánlom a mondanivalóm, hátha sikerül a fiatalabbak érdeklődését és felkeltenem.
Előadásomban elsősorban az idősekhez szeretnék szólni, hogyan legyünk „jó öregek”, de nem titkolt szándékom a fiatalok megnyerése is. Az öregedéstől és az öregektől való viszolygásuk sokszor félelemből adódik, hiszen egyszer majd ők is ilyenek lehetnek.
Ezért fontos, hogy megnyugtassuk őket jó példákkal, hogy lehet okos, hasznos és szerethető öregnek is lenni, és nemcsak negatív, hanem pozitív változásokkal is lehet számolni. De ne higgyünk a reklámoknak, és itt főleg a nőkre gondolok, a szépség sajnos múlandó. Örkényt szeretném idézni a Macskajátékból: „a legnehezebb kibírni azt az öregséget, mely fiatalsággal áltatja magát”.
Lépést tartani a digitalizációs világban, egy többgenerációs kihívás
Nagy kihívás a digitális világ valamennyi generáció számára. A technikai fejlődés lépéseit követik az adatokon alapuló elemzések, amihez társulnak döntési folyamatok, az Európai Bizottság stratégiai javaslata és a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030. A digitális fejlesztések megváltoztatják az életünket a kommunikálásban, a munkában, az oktatásban, a mindennapokban, a magánéletünkben. A Covid 19 megjelenése pedig az eddigiektől eltérő élethelyzetet teremtett és felgyorsította a technológiai fejlesztést, továbbá újabb lendületet adott a digitális kommunikációs formák alkalmazásának. Szinte az összes generáció a digitális világban végezte azt a tevékenységét, amit ilyen módon lehetett. Sok jó lehetőség indult el, sok jó gyakorlat alakult ki és kerül bemutatásra. A digitális világban az ötletek tárháza szinte „percenként” folyamatosan bővül.
Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
A járvány alatt felerősödtek az idősekkel szembeni sztereotípiák a médiában. A média visszatükrözi társadalomi attitűdöt és egy kalap alá vesz minden 65 éven felülit: nem vesz tudomást a különböző korcsoportok eltérő élethelyzetéről, egészségi állapotáról, a társadalomban és a családban betöltött szerepéről és lehetőségeiről. A Covid alatt folyamatosan erősödik az idősek online jelenléte és a digitális felületek növekvő szerepet játszanak az életükben. A média jó példák bemutatásával sokat tehet a generációk közötti együttműködésért, illetve a közösségi média használatával az idősebb korosztály tagjai is aktívan formálhatják a róluk kialakult képet.
-
A Családbarát Magyarország Központ bemutatkozása, idősügyi programjai, eredményei - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról
150-156Views:75A szervezet tevékenységeit dr. Szuromi-Kovács Ágnes ügyvezető egy képzeletbeli fiatal pár életútján keresztül mutatja be. Egy közös élet kezdete az iskolákat követően az anyagi biztonság megteremtése, a fészekrakás, a tervezgetés. Ehhez nyújt segítséget a Családbarát Magyarország Központ által fejlesztett és működtetett Családtámogatási Kalkulátor, amelynek használatával néhány perc alatt bárki képet kaphat az egyes családtámogatási formák feltételeiről és a támogatások összegeiről. Az indulástól a Női karrier korhatár nélkül konferenciáig eltelt, közel 10 hónap alatt mintegy 350 ezren látogatták meg az oldalt és 176 ezer felett jár azok száma, akik kalkulációt is készítettek. Hasonló céllal működtetik az Ügyfélpont szolgáltatást is, ahol 2022 júliusa óta fogadják a megkereséseket. E-mailen, de akár videóbeszélgetés keretében is hasznos információt tudnak adni bármely családtámogatási forma részleteiről, feltételeiről. Ebben az évben több mint 900 levelet válaszoltak meg és 150 alkalommal adtak online tájékoztatást.
-
Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
94-95Views:145Elöregedő társadalmunkban a gondozási igények növekedésével egyre nagyobb kihívás az idősellátás biztosítása. Az ellátórendszerek túlterhelődése miatt a családi gondozók szerepe növekszik. A COVID-19 első hulláma alatt, az idős hozzátartozót gondozó családtagok körében végzett kutatásunk elsődleges célja a családi gondozók megterheltségének vizsgálata volt. A kutatás másik fő területe a gondozási terhek hatása a munkahelyi, professzionális munkavégzésre, ezért elemeztük a gondozás és a munkahelyi kiégés kapcsolatát. Kutatásunk harmadik dimenziója a járványhelyzet hatása a gondozási folyamatra: felmértük a családi gondozók járványhelyzethez kötődő plusz terheit, a rendelkezésre álló erőforrásaikat, valamint szükségleteiket. Előadásunkban bemutatjuk a kutatás harmadik dimenziójához kapcsolódó eredményeket: melyek a családi gondozók COVID-19 első hulláma idején tapasztalt plusz terhei, mire lett volna szükségük a nehézségekkel való megküzdésben, valamint miből merítettek erőt a gondozást végző családtagok a megnövekedett terhek hordozásához.
Módszer, minta
Az adatgyűjtéshez online kérdőívet alkalmaztunk, melyet facebook-on, levelezőlistákon, weboldalakon tettünk elérhetővé. A kérdőívet 2020.04.30 – 2020.07.09 között összesen 1004-en töltötték ki, az adatok feldolgozása kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott. A válaszadók közül 491-en végeztek gondozási tevékenységet a járványhelyzet idején is, előadásunkban a rájuk vonatkozó adatokról számolunk be.Eredmények
A válaszadók a járványhelyzethez kötődően meglévő terheik fokozódásáról számoltak be, és számos új kihívással szembesültek. A gondozási terhek növekedése negatívan hatott a gondozói szerep szubjektív megélésére is.
A járvány idején idős hozzátartozót gondozók számos nehézséget említettek, amelyeket öt kategóriába soroltunk. A plusz terhet jelentő tényezők legnagyobb kategóriái a korlátozások, az ellátási nehézségek, valamint a mentális és pszichés megterhelődés. Ezek mellett megjelentek az objektív gondozási terhek növekedésére és az erőforrások csökkenésére vonatkozó válaszok is. A gondozási feladatok ellátásához is különféle segítségre lett volna szükségük a válaszadóknak, amelyek szintén besorolhatók voltak az előbbi öt kategóriába. Segítségre leginkább az ellátási nehézségekben, az objektív terhek csökkentésében és az erőforrások növelésében lett volna szükségük. Erőforrásként leggyakrabban a belső erőforrások, a kapcsolatok/ társas támogatás, valamint az életvitel egyensúlyát biztosító tényezőket nevezték meg. -
Videócsatorna a geronto-andragógia szolgálatában
36Views:282Előadásomban elsőként arról szólok, hogy a hagyományos fizikai teret felváltó on-line kommunikációs és edukációs lehetőségek közül melyiknek mi az előnye, és mi a hátránya, a generációs célcsoportok/célközönségek vonatkozásában.
Ezek után ismertetem azt a 2020. március 16-ával indult kísérletemet, amelynek során az általam készített közéleti, gerontológiai és művészettörténeti videókkal, a saját videócsatornámon próbálom megszólítani a nézőket, különös hangsúllyal az időseket.
Előadásom konklúziója kettős: egyrészt az, hogy a fizikai, jelenléti oktatást az idősek körében különösen nem tudja pótolni az on-line, szakmai értéke az edukációs folyamat minden ágense tekintetében jóval csekélyebb, másrészt viszont a "hozzuk ki a maximumot" elv alapján a körülmények figyelembevételével a hibrid, virtuális szenior-oktatás mellett fogok érvelni.
-
Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
135-138Views:315Bevezetés, problémafelvetés
Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.Módszertan
Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).Konklúziók
Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.Irodalmak:
Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)