Search

Search Results

• Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében

  135-138

  Kinga Vajda

  Views:

  619

  Bevezetés, problémafelvetés
  Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.

  Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
  Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.

  Módszertan
  Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).

  Konklúziók
  Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

  Irodalmak:
  Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
  Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
  European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
  Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
  World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
  World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)

• Az idősödő társadalom társadalmi idősödésének programja Kecskeméten

  41-43

  Szilárd Molnár

  Views:

  462

  A 21. század elején számos kihívással szembesülünk: a demográfiai öregedéssel, a csökkenő munkaerővel, a digitalizáció, az automatizáció és a globalizáció mindennapi életünkre és a munkahelyeinkre gyakorolt erős hatásaival, a piaci szereplők által elvárt készségek hiányával, a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekkel, a fiatalokat sújtó munkanélküliséggel, a stagnáló bérszinttel, az erőteljes klímaváltozással.

  Mindezek alapvetően rengetik meg azokat a közgazdasági, szociológiai, társadalompolitikai modelleket, amelyek révén a modern gazdaságok, társadalmak szerveződtek az utóbbi 50 évben. Mára egyértelműen megkérdőjeleződik a piac, a globális ellátási láncok mindenhatósága, a jóléti társadalmak fenntarthatósága, ugyanakkor az új modellekkel még adós a közgazdaságtan, a szociológia, a társadalompolitika, így a megoldások keresése akár helyi szinten is lehetséges.

  Az idősödő társadalmak problémája gyakorlatilag globális jelenség: az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a 60 évnél idősebbek száma 2050-re várhatóan megduplázódik, 2,1 milliárdra. Az 1950-es években a világ népességének ez a szegmense mindössze 205 millió fő volt!

  Eközben az átlagos élettartam 1950-ben 66 év volt, míg 2050-re ez a szám eléri 87 évet (ENSZ 2017). Mindez nagyon komoly gazdasági következményekkel is fog járni, hiszen csökken a munkaképes korúak száma, ezzel párhuzamosan pedig nő az eltartottsági ráta (több nyugdíjas korú juthat kevesebb dolgozóra).

  Továbbá az egészségben eltöltött nyugdíjas évek száma is drasztikusan emelkedni fog. A 25-30 évig tartó nyugdíj nagyon különbözik a 10-15 éves nyugdíjtól. Erre mind az érintett korosztályt, mind a társadalmat fel kell készíteni. Nem kivétel ez alól Magyarország, illetve a Kárpát-medence egyéb országai sem, sőt, itt a csökkenő gyerekszám miatt a társadalmak elöregedése még gyorsabb folyamat.

  A demográfiai folyamatok miatt 10 éven belül félmillióval csökken a 15-64 éves kor közöttiek, azaz a munkaképes korúak száma Magyarországon. Eközben az idősödők aránya 40 százalékkal fog nőni a következő 20 évben. A 2017-ben végzett kecskeméti kutatás adatai azt mutatják, hogy a szenior népesség (akik alatt az 50-74 év közöttieket értjük) bevonásán kívül nem nagyon lesz más választás a városban sem, ugyanis az 50 év feletti lakosság aránya már most eléri a 36 százalékot, 2030-ra pedig várhatóan minden második kecskeméti lakos 50 év feletti lesz. Így elengedhetetlen, hogy az 50+ korosztályt felkészítsük, nyitottá tegyük egy második karrier, új szakmák, új készségek, képességek elsajátítására, az aktív idősödésre, az aktív munkaerőpiaci részvételre.

  A CédrusNet Program erre az új életszakaszra, az idősödés korszakára fókuszál, arra, hogy ez a generáció egyre fontosabb szerepet fog betölteni aktivitásban, hasznos társadalmi, gazdasági tevékenységben. Persze csak amennyiben sikerül erre felkészíteni ezt a korosztályt, ugyanis nem csak Magyarországon, de az új demográfiai jelenség miatt más fejlett országokban sem igazán vannak a társadalmi idősödésnek kikristályosodott eszközei, modelljei.

  A fenti jelenségek, trendek miatt 2020-ban Kecskemét városi szintre emelte a társadalmi idősödéssel foglalkozó CédrusNet Programot, amivel úttörő szerepet tölt be nem csak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében. A CédrusNet a társadalmi idősödés programja, ami csökkentheti a fokozódó egészségügyi, szociális ellátások terhét, javítja a funkcionális képességeket és növeli a termelékenységet. Szomorú adat, de a 65 éves kor után az egészségben eltöltött évek száma Magyarországon mindössze 6,4 év, míg a skandináv országokban ez megközelíti a 16 évet (Eurostat 2018). A CédrusNet Program célja szerint ezt a mutatót nagymértékben befolyásolni lehet a hasznosság-élménnyel, így a társadalmi, gazdasági hatások terén a kecskeméti idősödésügyi kísérletnek ez a fő küldetése, célja. Az előadásban ennek a törekvésnek, kísérletnek az elemeit, kezdetleges eredményeit mutatom be.

• Hungarian Gerontology 12 (39) 2020 Full Issue

  Views:

  47

  Tisztelt Olvasóink!

  Örömmel ajánljuk figyelmükbe a Magyar Gerontológia folyóirat legújabb, 39. számát, melynek tudományos cikkeiben a következő témákat érintik szerzőink. Kovács Éva Katalin tanulmányában felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint – ahogy a gazdaság egyéb területein, úgy a családi gazdaságokra vonatkozóan is – az egyik legnagyobb kockázatot az utódlás megfelelő lebonyolítása jelentheti. Ideális helyzetként írja le azt az állapotot, amelynek során egy családi gazdaság évtizedeken, generációkon át egy család kezében marad, hiszen a vezetők tapasztalata, tudása, kapcsolati tőkéje gördülékenyebben adódhat át a fiatalabb családtagoknak. Ferwagner Anna és Pék Győző két cikkel is jelentkezett. Az elsőben azt vizsgálták, hogy hogyan élik meg életük utolsó szakaszát azok az idősek, akik ezekben az években maradandó alkotás létrehozását célzó alkotó tevékenységgel foglalkoznak. A másodikban pedig arra voltak kíváncsiak, hogy milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben az idősek. Mindkét kutatás érdekes, elgondolkodtató és előremutató eredményeket hozott. Bene Ágnes, Móré Marianna és Zombory Júlia igen időszerű dolgozatukban az idősek szempontjait előtérbe helyezve elemezték a digitalizációs kor kihívásait. A pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzítették a szerzők a digitalizációnak az aktív idősödéssel kapcsolatos lényeges területeire nézve. Tudománynépszerűsítő cikkeink is komoly érdeklődésre tarthatnak számot. Az elsőben Arató András saját példáján keresztül lebilincselően számol be arról, hogyan vált egy 65 éves villamosmérnök egy véletlennek köszönhetően a világszerte ismert és kedvelt Hide the pain Harolddá. A másodikban Dobos László az EduSenior Karantén Képzési Program részeként megvalósult kérdőíves kutatás izgalmas eredményeit mutatja be. A vizsgálat 2020. május 5-től 2020. május 20-ig tartott. Zárásként ismételten ajánljuk a gerontológia tudománya iránt érdeklődők számára folyóiratunk aktuális számát, kellemes és tartalmas olvasást kívánunk!

  Kristóf Zsolt

• Új szerepben 60 fölött az online térben

  19

  András Arató

  Views:

  313

  Az előadó esettanulmányként saját példáján mutatja be, hogy egy új szerepvállalás milyen pozitív változásokat hozhat egy nyugdíjas korú ember életében.

  Az időskori aktivitás az ő esetében családi örökség, édesapja 83 évesen bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott szaklektorként és fordítóként, nagyapja 82 éves korában megnyert egy pályázatot, amely a korszerű fizikatanítási módszerekről szólt.

  Arató András villamosmérnöki munkaköréből történt nyugdíjba vonulása után, 65 éves korában egy véletlennek köszönhetően vált az interneten főleg a fiatalok körében ismertté. Szomorkásan mosolygó fotói alapján elnevezték a fájdalmát elrejtő Hide the pain Haroldnak, és a képeiből elkezdtek vicces mémeket gyártani. Kezdetben nem fogadta el új szerepkörét, megpróbált küzdeni ellene. Több évbe telt, mire rájött, hogy amit nem tud megváltoztatni, annak az élére kell állni. 72 évesen jutott el odáig, hogy létrehozott egy saját internetes oldalt a rajongói számára, és elkezdett azon dolgozni, hogy a kezdetben nem mindig pozitív üzenetet hordozó mémeket egy követhető, pozitív életszemlélet váltsa fel. Az alapgondolat, hogy az élet kisebb-nagyobb kellemetlenségeit nem kell túl komolyan venni, egy bánatos mosollyal túl kell lépni rajtuk, visszhangra talált a fiatalok körében. Követőinek száma világszerte már meghaladja a félmilliót, de legsikeresebb posztjai a megosztások révén tízmilliókhoz jutnak el.

  Az így szerzett népszerűség megváltoztatta a mindennapi életét. Meghívások révén Szibériától Dél-Amerikáig eljutott a világ számos országába, korábban inkább introvertált személyisége nyitottabbá vált a közszereplésre. A világ eseményeivel, az újabb technikai lehetőségekkel, a fiatalok gondolkodásmódjával való lépéstartás állandó elfoglaltságot jelent számára. Története egyszeri és megismételhetetlen, de példát mutat arra, hogy egy időskori karrierváltásnak milyen pozitív következményei lehetnek.

• A „Nő, Család és Karrier – A pandémia hatása a munka és magánélet egyensúlyára a V4 országokban” című kutatás eredményei az 50 év feletti nők csoportjában - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásról

  141-144

  Ildikó Modláné Görgényi

  Views:

  251

  A V4 országokban a COVID-19 járvány harmadik hullámának hatásait kerültek vizsgálatra a projekt időszakában. A kutatás célja a pandémia hatásainak feltárása a „nő, család és karrier” változásainak és azok összefüggéseinek alapján. A kérdőíves felmérés négy egymástól távol eső helyszínen, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában folyt éppúgy, mint a kérdőíves felmérés és a fókuszcsoportos interjú is. Az egyes országokban a válaszadók vidékről és több városból kerültek ki, összesen 913 fő, amelynek 94%-a nő. Valamennyi korosztály részt vett a felmérésben, de eltérő arányban. Az 50+-osok a vizsgálati kinta 55%-át (41-50 éves 31%, 51-60 éves 15%, 61+ évesek 8%) tették ki. A résztvevők kvalifikáltsága és élethelyzete eltérő volt. A négy V4 ország adatfelvételére (kérdőív) épülő statisztikai elemzést egy fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. A nő, család és karrier egyensúlyának ezen hármas vizsgálata újszerű a kutatás területén. Ez a komplex szemlélet lehetővé tette, hogy a döntéshozók építhessenek az eredményekre, és felismerhető legyen a számok mögött meghúzódó emberi tényezők jelentősége.

• 70+ new role in online space

  66-72

  András Arató

  Views:

  285

  As a case study, the author uses his own example to show how a new role can bring positive changes in the life of a retired person. In his case, the activity in old age is a family inheritance. His father worked as a proofreader and multi-lingual translator until he died at the age of 83. His grandfather won a competition for modern methods of teaching physics when he was 82.
  After retiring as an electrical engineer, at the age of 65, the author became known on the Internet, mainly among young people. Based on his somewhat sad smile he was given the name Hide the pain Harold, the internet users started making funny memes from his photos. Initially, he did not accept his new role, tried to fight it. It took several years to realize that what he could not change, had to be at the forefront of it. At the age of 72, he created a website for his fans. He started working to replace the not always positive message of the memes to carry a positive point of view. The basic idea of his philosophy, that is the smaller or bigger annoyances of life should not be taken too seriously, they should be overcome with a sad smile, resonated among young people. He already has more than half a million followers worldwide. The popularity gained in this way has changed his daily life. Through invitations, he visited many countries around the world from Siberia to South America. His previously more introverted personality became more open to public appearances. Keeping up with the events of the world, new technical possibilities and the way of thinking of young people mean a steady occupation for him. His history is one-off and unrepeatable, but it provides an example of the positive consequences a career change in old age.

• Hang-, beszéd és nyelésterapeuta szerepe az idősellátásban

  40-41

  Dajana Pertet

  Szücs Ádám Attila

  Virág Andrea

  Views:

  1

  Az evés élménye egész életünkben központi szerepet tölt be: az alapvető létfenntartó funkció mellett társas, kulturális és pszichológiai jelentősége is kiemelkedő. A nyelés folyamatát többnyire természetesnek, automatikusnak tekintjük, egészen addig, amíg ez a rendkívül összetett, életfontosságú mechanizmus zavart nem szenved.

• A krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hepatitis C vírussal fertőzött betegek interferonmentes kezelésének tapasztalatai egy esettanulmány bemutatásán keresztül

  38

  Péter Kabai

  Beatrix Orosz

  Tímea Barcsa

  Views:

  356

  A hepatits C-vírus fertőzés igen elterjedt a vesepótló kezelésben részesülő krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. Az elmúlt évtizedekben új kezelési eljárások, jelentek meg, úgy, mint az interferonmentes DAA (Direkt Acting Antivirals) kezelés, mely hazánkban is alkalmazásra került. A kezelésben részesülő betegek kezeléssel kapcsolatos tapasztalatainak megismerése elengedhetetlen a minőségi betegellátás nyújtásához. A centrumunkban több beteg is részesült e kezelési módban melyek közül egy 66 éves férfi beteg esetét kívánom bemutatni. Krónikus veseelégtelenséggel 1985-ben diagnosztizálták, 1997-ben pedig hepatitis C-vírusfertőzést mutattak ki nála. Több évig részesült interferon alapú kezelésben sikertelenül. 2015-ben kapta első interferonmentes kezelését. A kezeléseknek köszönhetően ma már a hepatitis C fertőzésből meggyógyult, és sikeres vese transzplantáció történt. Utóbbi kezelési móddal kapcsolatos tapasztalatai pozitívak, tünetei nem jelentkeztek. Összességében elmondható, hogy az interferonmentes kezelésnek köszönhetően javul a kezelt betegek életminősége és ezzel a túlélési esélye is jelentős mértékben megnövekedett.

• Összehasonlító demenciavizsgálat módszertana és eredményei Sopronban

  98-100

  Fábián Gergely

  Views:

  116

  2012-ben, amely az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve volt az Európai Unióban, Magyarország két városában, Sopronban és Mátészalkán mértük a 65 éves, illetve annál idősebb generációk körében a demencia megjelenését, elterjedtségét és jellemzőit.

• Introduction

  Ágnes Bene

  Views:

  338

  Dear Reader, 

  The Gerontology Days 2021 is the 14th annual scientific conference at the Faculty of Health of the University of Debrecen, which is unique not only because it is the only conference with a long history in this field organised by a Hungarian university, but also it is characterized by the diversity of the disciplines involved and by the diversity of the participants as well.

  In addition to academic researchers, lecturers and PhD students, professionals working in the field of elderly care and supporting for the elderly and other interested people listen to the lectures, participate in discussions, symposia and round tables.

  Thank you very much for the feedback (praise, criticism, suggestion, request) which are sent to us during and after the Conference!

  In this Special Issue of the scientific journal, you can read the abstracts of the lectures given at the Conference.

  First, a short summary of the plenary lecture of Prof. Dr. Miklós Tóth, followed by the extracts of English lectures and abstracts in Hungarian are available on this platform. 

  We are also looking forward to meeting you at the conference of Gerontological Days 2022!

  Ágnes Bene
  Editor of the Special Issue

• Együttműködéseink Magyarországon és a világban a „Női karrier korhatár nélkül” program keretében

  203-206

  Andrea Ferenczi

  Views:

  162

  A 20 éves Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) 2009 óta hívja fel a figyelmet Magyarországon és egy nemzetközi szintre kiterjesztett awareness raising program keretében a világ lakosságán belül és Magyarországon is a legnagyobb arányban és a leggyorsabban növekvő csoport, az idősödő nők helyzetére.

• PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében

  111-113

  Alexandra Rajzik

  Views:

  246

  Az intézmény - PKSZAK

  Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat

  A PKSZAK a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás fenntartásában működik. A társult 42 önkormányzat közül 28 település területén lát el szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat. Illetékességi területén öt mikro-központ működtetésével történik az idősek nappali ellátása. A központok, Bakonya, Baksa, Görcsöny, Orfű és Szalánta településeken működnek. A klubokban, a mindennapokban az idősek csoportos foglalkoztatását egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális munkatárs végzi. Ezek a foglalkozások a tagok egészségi, fizikai valamint mentális épségét szolgálják. A heti tematika fő pillérei a kognitív- és kreatív képességfejlesztés, a csoport- és csapatjátékok, a paraméterek ellenőrzése és egészségnapok, illetve a szabad játéknap társas- és kártyajátékokkal. Ezen kívül természetesen minden nagyobb ünnepről és jeles napról megemlékezünk. Az intézmény külön figyelmet fordít az olyan közösségi rendezvényekre, amelyeken lehetőség nyílik az 5 idősek klubjába járó ellátottak találkozására. Ezek, kronológiai sorrendben a Majális, az Almafesztivál és az Idősek világnapja. A konferencián, a 2019-ben megrendezésre került Majális rendezvényünk programját - mint jó gyakorlatot - kívánjuk bemutatni.

  Majális

  Mi hívta életre a rendezvényt?

  A Majálisokat 2008 - az intézmény megalakulása - óta folyamatosan megtartjuk, az utóbbi hét alkalommal pedig mindig valamilyen fő téma köré rendezzük a programot. Legutóbb, 2019-ben az éves mentálhigiénés programterv a “Generációk éve” címet kapta, így a Majálison a generációk összetartozása is hangsúlyosan jelent meg. A játékok egy elképzelt űrutazást szimbolizáltak és minden egyes feladatnál a cél az volt, hogy idősek és gyerekek együtt szórakozva oldják meg azokat.

  Mit szeretnénk adni vele?

  Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is a szűkebb vagy tágabb közösség hasznos tagjának érezzék magukat. A minden korosztály számára kedvező társadalom kialakításának alapköve, a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, ezzel párhuzamosan a generációs feszültségek enyhítése. Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom nem idős tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Egy ilyen program interakciói, erősíthetik mindkét társadalmi réteg önértékelését, önbizalmát, fizikai erőnlétét és mentális frissességét. Mindenekelőtt pedig rengeteg szeretetet adhatnak egymásnak közben. A program célcsoportját a nappali ellátást igénybe vevő időskorú személyek és az idősek nappali ellátását nyújtó nappali intézmény ellátási területén működő közoktatási intézményeken tanuló fiatalok jelentették. Az öt mikro- térségből közel 120 idős és nagyjából 30 gyerek vett részt, így az intézmény munkatársaival, néhány önkéntessel és az iskola pedagógusaival együtt körülbelül 200-an voltak jelen a rendezvényen.

  Miért tartottuk fontosnak a generációk találkozását?

  A feltételezésünk, amely szerint a generációk találkozása erősíti a szociális kapcsolatokat, növeli a bizalmat, toleranciát: beigazolódott!

  Azt tapasztaltuk, hogy mindkét csoport közelebb került egymáshoz, növekedhetett a másik irányában tanúsított empátia és tolerancia. Az egymás felé közvetített pozitív érzések a feladat elsajátítása során jelentős hatást gyakoroltak mind az egyéni-, mind a csoportteljesítményre. A csoportban gyakorolt új szerepek a tagoknak megnövekedett biztonságot adtak. A feladatvégzésben és a másik szolgálatában elkötelezettebbekké váltak. A fiatalok számára az idősek körében eltöltött idő növelte alkalmazkodó képességüket, elfogadó magatartásukat az idős korosztály felé, ez természetesen fordítva is igazolódott. A kooperációs kapcsolatokban megerősödött a csoportkohézió.

• Észlelt társas támasz időskorban

  27-29

  Anna Ferwagner

  Views:

  2138

  A társas támasz a társas kapcsolatokban a törődés, gondoskodás, szeretet, megbecsülés, kölcsönösség, közösséghez tartozás megtapasztalását jelenti. A nehéz élethelyzetek, betegségek, átmeneti vagy tartós egészségkárosodás elviseléséhez, a betegségekből való felépülésben, a mentális és fizikai egészség megőrzésében, a krízishelyzetekkel való megküzdésben szintén rendkívül fontos a megfelelő társas támasz. A társas kapcsolatok megléte az idősödés sikeres megélésére is hatással van, a családhoz tartozás, a társas támasz megléte, az emberi kapcsolatok minősége jelentősen befolyásolja az életminőséget. Időskorban a társas támogatás, a család, a barátok és a hivatásos segítők (pl. szociális gondozók) részéről történő tényleges, illetve az idősek által észlelt segítségnyújtás szerepe felértékelődik. Ez a társas támogatás lehet instrumentális támasz (pl. étkezésben, bevásárlásban nyújtott segítség), érzelmi-információs támasz (pl. meghallgatják, tanácsot adnak) vagy pozitív szociális interakciókon alapuló támasz (pl. akivel együtt lehet, idejét eltöltheti, együtt tevékenykedhet). A társas támasz, a szociális háló hiánya ugyanakkor növeli az elmagányosodás veszélyét. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik időskorukra maradnak egyedül társuk elvesztését követően. Az alacsony szintű észlelt társas támasszal rendelkező idősek elégedetlenebbek az életükkel és inkább érzik magukat magányosnak. Időskorban a depressziót leginkább kiváltó tényezők egyike a magányosság a kiszolgáltatottság, embertelen bánásmód, lakáskörülmények, gyógyszerellátás, közbiztonság, kikapcsolódás hiánya és a célok hiánya mellett.

  Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támasz mértéke milyen tényezőktől függ (pl. életkor, családi állapot, egészség), hogyan függ össze az idősödés megélésével, milyen eltérés figyelhető meg az idősödés megélésében a különböző élethelyzetben lévő (önellátásra képes vagy idősotthonban élő), illetve a különböző korcsoportba tartozó 65 évnél idősebb emberek között. Az egyes korcsoportok a WHO besorolás szerint kerültek kialakításra: 65-74 év közöttiek (idősödők), 75-89 év közöttiek (időskorúak), 90 év felettiek (aggastyánok). Az idősödés megélésének megítélésére az idősödéssel kapcsolatos attitűdök, az élettel való elégedettség és az időskori depresszió dimenziókat használtuk. Kutatásunkban a demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseket (pl. nem, kor, családi állapot, stb.) tartalmazó kérdőívet és standardizált kérdőíveket alkalmaztunk (Élettel való Elégedettség Skála, Időskori Depresszió Skála rövidített változata, Idősödéssel Kapcsolatos Attitűdök Kérdőív, Társas Támasz Kérdőív).

  Kutatásunk eredménye alapján az észlelt társas támasz mértéke nem különbözik a férfiak és a nők esetében, a férfiak ugyanakkor kétszer annyi támogatóról számoltak be, mint a nők. Az egyes korcsoportok tekintetében azonban mindhárom támaszfajta és a támogatók számának esetében is az életkorral csökkenő tendencia figyelhető meg, ami a közeli ismerősök, házastárs halálával bekövetkező kapcsolati háló gyengülésének, a segítő kapcsolatok csökkenésének tudható be. Családi állapot tekintetében általánosságban elmondható, hogy a legkisebb észlelt támaszról és a legkevesebb támogatóról az egyedülállók és elváltak, legmagasabb észlelt támaszról és a legtöbb támogatóról a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők számoltak be. Egészségi állapot tekintetében a rossz egészségi állapotban lévők kisebb támaszt észlelnek és kevesebb támogató jelenlétéről számoltak be, mint a jó, kiváló egészségi állapotúak. A legkisebb mértékű támaszt a 65-74 év között idősotthonban került emberek észlelik, akik túl fiatalon, többnyire hirtelen bekövetkezett állapotromlás miatt kerültek idősotthonba.

  Önellátás tekintetében mindhárom támaszfajta esetében szignifikáns különbség figyelhető meg az idősotthonban élők és az önellátók közt, az idősotthonban élők kisebb észlelt támaszról számoltak be mindhárom korcsoportban, mindhárom támaszfajtánál, kivéve az idősotthonban élő 90 év felettiek esetében észlelt magasabb instrumentális támasz. Bár sokan épp azért költöznek idősek otthonába, hogy életük egyik leginkább kiszolgáltatott, mások segítségére utalt időszakában megfelelő támaszt kapjanak, ezen támaszt azonban inkább csak instrumentális jellegű támaszként észlelik (fizikális segítségnyújtás az étkezésben, orvosi ellátásban, stb.), nem pedig érzelmi és szociális támaszként. A támogatók száma a legfiatalabb korcsoportban tér el egymástól leginkább, míg a 90 éves kor felett ez az eltéré minimálisra csökken.

  Közepes, illetve gyenge erősségű pozitív korreláció mutatkozott a társas támasz mindhárom alskálája és az élettel való elégedettség, valamint az idősödéssel kapcsolatos attitűdök pszichológiai növekedés alskálája (egész életen át tartó fejlődés lehetősége, az élet pozitívumai), továbbá a támogatók száma között. Közepes, illetve erősségű negatív korreláció mutatkozott a társas támasz mindhárom alskálája és az időskori depresszió, valamint az idősödéssel kapcsolatos attitűdök pszichoszociális veszteség alskálája (pszichés és szociális veszteségek, az idősödés, mint negatív élmény) között. Magasabb észlelt társas támasz esetén tehát nagyobb mértékű az élettel való elégedettség, kisebb mértékű a depresszió és az idősödés megélése is pozitívabb.

  Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ténylegesen nyújtott támasz és az észlelt támasz nem azonos. Érdemes lehet megvizsgálni azt is, hogy az idősek kiktől (pl. család, barátok, szociális segítők, stb.) milyen jellegű támaszt (pl. instrumentális, érzelmi, stb.) igényelnek és kapnak meg, illetve ebből milyen mértékű támaszt észlelnek. Kiemelkedően fontos lenne az egyedül élő legidősebb emberek és az idősotthonokban élők érzelmi támogatása. A COVID járvány időszakában az idősotthonokban elrendelt látogatási tilalom és az emberi élet védelme érdekében elrendelt, az önellátásra képes időseket is érintő egyéb korlátozások ugyanakkor tovább csökkenthetik az érzelmi és a pozitív szociális interakciókon alapuló észlelt társas támaszt és az érzelmi támaszt, amelyek minden korcsoportban és élethelyzetben eleve alacsonyabbnak bizonyultak, mint az instrumentális támasz.

• Az aktív időskor, mint cél az idősellátásban - Jó gyakorlatok bemutatása a kisújszállási Idősek Otthonában

  90-93

  Szűcs Zsuzsanna

  Views:

  247

  Kisújszállás Jász – Nagykun – Szolnok vármegyében, az Alföldön, a Nagykunság szívében helyezkedik el, lakosainak száma 10, 103 fő, ebből 2363 fő 65 éves vagy annál idősebb. A város népessége elöregedőben van, ezért egyre fontosabb szerep jut az idősgondozás különböző intézményeinek.

• Egészségügyi érintettség, mint tanulási motiváció a menopauza témájában

  169-170

  Orsolya Savella

  Attila Czabaji Horváth

  Views:

  185

  Nők esetében az idősödés folyamatának kezdetével - az áthajlás korával 50 éves kortól - átlagosan szinte egyidőben jelenik meg a menopauza - 51,2 év - is. Az emberi szervezet elöregedése, valamint a menopauza általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Külön - külön is növelhetik a rizikóját egyes betegségek kialakulási esélyének, együttes hatásuk esetén pedig meglévő betegségek tüneteit is fokozhatják.

• Az időskori depresszió

  90-91

  Lívia Kollárová

  Ľubica Libová

  Ľubica Vanková

  Michal Vavro

  Zuzana Nagy Gažová

  Views:

  888

  Cél:
  Kutatásunk célja volt felmérni a depresszió előfordulásának arányát az otthoni környezetben élő időseknél, továbbá ellenőrizni, hogy bizonyos kockázati tényezők (életkor, nem, krónikus betegség és fájdalom, alkohol fogyasztása, gyógyszer használata, társadalmi elszigeteltség és neuroendokrin változások) milyen hatással vannak a betegség előfordulására és végül feltérképezni, hogy a járóbeteg-ellátásban lévő idősek találkoztak-e depresszió szűréssel.

  Módszertan:
  A felméréshez egy anonim kérdőíves módszert választottunk, amely magában foglalta a Geriátriai depresszió skálát (GDS) és nem standardizált kérdéseket is tartalmazott. A hipotézisek ellenőrzésére a Chi-négyzet függetlenségi tesztet (p-érték) használtuk Minitab statisztikai programban, a kiválasztott szignifikanciaszint 0,05 volt.
  Minta: A felmérést egy magán fogászati klinikán végeztük és 112 otthoni környezetben élő idős ember vett részt benne.

  Eredmények:
  A megkérdezett szeniorok 19,60%-nál volt jelen a depresszió, illetve annak valamilyen tünete. Az eredmények statisztikailag szignifikáns különbséget mutattak a depresszió előfordulásának gyakoriságában a válaszadók életkorával (p = 0,0001) és nemével (p = 0,0002) kapcsolatban. A vizsgált csoportnál nem tudtuk statisztikailag szignifikánsan bizonyítani a többi kockázati tényező hatását a betegség előfordulására (pl. társadalmi elszigeteltség: p = 0,911; krónikus betegség: p = 0,161), bár ezek a tényezők is minden bizonnyal fontos szerepet játszanak az idősek mentális állapotában. A felmérésben azt is megvizsgáltuk, hogy az idősek találkoztak-e szűrővizsgálattal az időskori depresszió előfordulásával kapcsolatban. A 112 megkérdezett közül csak 10 (8,90%) válaszolt pozitívan, ez a csoport kizárólag nőkből állt, minden férfi válasza negatív volt.

  Következtetés:
  Amint az vizsgálatunk eredményéből is kiderült, a depresszió az idős emberek viszonylag gyakori mentális betegsége (a kérdezettek 19,60% számolt be depresszió illetve annak valamilyen tünete jelenlétéről), amelyik gyakrabban fordul elő nőknél (11,60%), mint férfiaknál (8,00%). Ami az életkort illeti, leggyakrabban a 85 év feletti korosztálynál volt bizonyítható depresszió (11,60%), míg a 65-74 éveseknél ez 4,40% volt és a 75-84 éves megkérdezettek 3,60%-nál volt kimutatható a depresszió jelenléte. A válaszadók 51,80% fejezte ki elégedetlenségét életének minőségével kapcsolatban. A depresszió szűrés az időseknél a GDS eszköz segítségével segíthet a klinikai gyakorlatban a nővéreknek, hogy könnyebben felismerjék a betegséget.

  Kapcsolat a levelező szerzővel:
  PhDr. Mgr. Lívia Kollárová, PhD.
  Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, n.o. Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, ul. Slovenská 11, 940 34 Nové Zámky, Slovenská republika
  +421 905 237976
  livia.kollar@gmail.com

• Mesterséges intelligencia a Gerontológiában

  154-157

  Gergely Katona

  Views:

  153

  Az emberi társadalmak jelenlegi demográfiai tendenciái alapján a világ népessége gyors ütemben öregszik, ami jelentős kihívásokat támaszt az egészségügyi rendszerek számára. A United Nations Department of Economic and Social Affairs (UN DESA) legújabb jelentése szerint 2030-as évek közepére a 80 éves és annál idősebb emberek száma várhatóan meghaladja a 265 milliót, ami több lesz, mint az egyévesnél fiatalabb csecsemők száma.

• Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban

  78-80

  Tamás Fülöp

  Norberta Sági

  Views:

  232

  A Neumann János Egyetem – Kecskemét város, a helyi média, a közgyűjtemények, valamint az egyetemi karok bevonásával – 2018-ban indította útjára szabadegyetemi előadássorozatát a Kecskeméten és a megyeszékhely környékén élő idősebb és fiatalabb generációk számára.

  Az Egyetem – társadalmi felelősségvállalási koncepciójában foglaltaknak megfelelően – hivatásának tekinti, hogy a legújabb tudományos, kutatási eredményeit minél szélesebb társadalmi rétegekkel, közérthető formában megossza, és az egyetemnek otthont adó településen, a tudásredisztribúció jegyében a tudománynépszerűsítés és tudományos ismeretterjesztés terén is hangsúlyosabb szerepet vállaljon.

  Kiemelt feladatunknak tekintettük a legújabb tudományos eredmények „társadalmasítását”, az egyetemen folytatott sokszínű kutatási területek bemutatását, valamint a közvélemény formálását, hiszen valamennyi tudományág és valamennyi tudós, kutató közös felelőssége, hogy céljainak kialakítása, értékrendjének megfogalmazása során egy jobb, élhetőbb, egészségesebb, igazságosabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb jövő megformálásán munkálkodjon. Ezért a tudomány képviselőinek tudományos ismereteikkel, kutatási eredményeikkel – hol közvetve, hol közvetlenül – olyan maradandó értékeket kell teremteniük, olyan különleges módszereket, eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek közösen szolgálják az egyetemes emberiség javát.

  Fontosnak tartjuk, hogy rámutassunk, hogy a tudomány művelői – tudományterülettől függetlenül – társadalmi támogatás és közösségi elismerés nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak dolgozni, kutatni. A társadalom egyöntetű támogatása azonban csak akkor várható el, ha az emberek értik és megértik, miért van szükség a tudományokra és a tudósokra, és elfogadják, felismerik a tudományos gondolkodás alapvetéseit. Ehhez az ismeretek egymásra épülését segítő, a megismerés sokszínűségét hirdető, a generációk igényeihez igazított minőségi oktatásra van szükség. Így segíthető elő, hogy mindenki felismerje a kísérleteken, kutatásokon, bizonyítékokon alapuló tudományos ismereteket, és megkülönböztesse őket az áltudományos hamisságtól. Kezdeményezésünk hátterében az a meggyőződés állt, hogy a tudományokat nem csupán művelni kell, de közvetíteni is szükséges. Mégpedig a különböző generációk, a különböző társadalmi rétegek igényeinek, felkészültségének megfelelő formában és módszerekkel.

  A tudományok módszertani sokfélesége, a tudományos megismerés és a tudományos eredmények komplexitása azt üzeni számunkra, hogy a tudományos és innovációs eredmények széleskörű hasznosulásával, kollektív tudásunk gyarapításával, szemléletünk formálásával pozitív módon befolyásolhatjuk jelenünket, és formálhatjuk, alakíthatjuk közös jövőnket is. A Hírös Szabadegyetem előadássorozat szerves részét képezi a kecskeméti Neumann János Egyetem küldetésének, amely szerint tudásszolgáltató platformként kíván hozzájárulni a térség gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, a jövő formálásához.

  A társadalmi folyamatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az idősebb generációk körében is a szabadidő aktív és hasznos eltöltésére. A Neumann János Egyetem számos általa gondozott tudományterületen rendelkezik olyan felkészültséggel, amely révén képes a társadalom különböző érdeklődési körű generációit megszólítani, segítve ezzel a nemzedékek közötti kapcsolatok ápolását is. Az Egyetem elkötelezett a kultúraközvetítés és a helyi intézményekkel való együttműködés iránt. Egyetemünk ezért 2019-ben sokszínű (műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, neveléstudományi, agrártudományi) szakmai- és tudományterületekre alapozva, Kecskemét Megyei Jogú Város támogatásával generációkon átívelő „szabadegyetem” sorozatot indított útjára a Kecskeméten és a megyeszékhely környékén élők számára.

  Az elmúlt 4 év során számos tudományterületet érintve 36 jelenléti vagy online előadáson vagyunk túl, melyeket több mint 2000 fő hallgatott meg. Az előadásaink modern, naprakész tudást, szórakoztató tudományt, érdekes ismereteket igyekeznek közvetíteni, és a programmal közművelődési célokat is szolgálunk.

  2021-ben a programok és előadások szervezésébe bekapcsolódott Kecskemét város országosan is egyedülálló, az 50+ éves korosztály társadalmi idősödését támogató innovációs programja, a CédrusNet is, új lendületet hozva a programsorozatnak. A CédrusNet Kecskemét program stratégiai célja – összhangban a Neumann János Egyetem célkitűzéseivel és társadalmi felelősségvállalás koncepciójával –, hogy a jelzett korosztályon belül érdemi változásokat generáljon a foglalkoztatás (foglalkoztathatóság), a társadalmi részvétel, a független, egészséges és biztonságos élet, valamint az aktív életvitel területein annak érdekében, hogy az egészségben töltött évek száma érdemben növekedjen az 50+ évesek körében. Az idősödő népesség érdeklődésének és oktatási igényeinek való megfelelés új lehetőségeket jelent az oktatás, a kutatás és a közösségi szerepvállalás terén a kecskeméti egyetem számára.

• Demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítése, emlékfelidézés (reminiszcencia) terápia alkalmazása

  92-95

  Tünde Kosztáné Hadházi

  Views:

  383

  A demencia szindróma fokozódó gyakorisága egyre növekvő terhet jelent globálisan a társadalom számára. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 50 millió ember szenved demenciában. Évente közel 10 millió új esetet regisztrálnak. A 60 éves és idősebb populációban a demencia becsült előfordulási aránya 5-8% között van. A demencia mindig 2 embert érintő betegség. Az érintetté és az őt közvetlenül gondozó személyé. A háttérintézményekre, a tehermentesítő szolgáltatásokra és a családi gondozókra nagy nyomás nehezedik a demenciával élők mindennapi gondozása, ellátása folyamán. Bár a demenciát kiváltó betegségek ma még többnyire nem gyógyíthatók mégis sokat lehet tenni azért, hogy a demenciával érintett és a környezetében élő emberek élete könnyebb legyen.

• Jóga a Karanténban - Menekülés Jógaországba világjárvány idején

  59-61

  Zsuzsanna Varga

  Views:

  300

  Napjainkban konszenzus alakult ki abban, hogy a jóga minden korosztály számára művelhető testgyakorlatokkal képes hozzájárulni az életminőség javulásához. Az idősebb korosztályok gyakorló jógázói az aktivitásuk fenntartása mellett, jelentősen javíthatják egyensúlyérzéküket, ami csökkenti az egyensúlyvesztés és ezáltal az elesések kockázatát.

  Többéves jógaoktatói segítő tevékenységem során számos korosztály képviselője megfordult jógaóráimon. Tartottam gyermekjógát óvodásoknak, dinamikus flow órákat edzett jógagyakorlóknak, de voltak olyan 70 éven felüli tanítványaim is, akik súlyos betegségükből felépülve, műtétekkel a hátuk mögött ragaszkodtak hozzá, hogy részt vehessenek egy közepes nehézségi szintű jógaórán, még akkor is, ha nem tudtak minden gyakorlatsort (ászanákat) kivitelezni.

  Megtapasztaltam, mennyire hálásak az idősebb korosztály tagjai azért az élményért, gyógyulásért, amit a jóga nyújt nekik, illetve a gondos odafigyelésért, amellyel az oktató az egyes gyakorló testi kondícióihoz, egészségi állapotához, lehetőségeihez szabja a pózokat, kivitelezendő feladatsorokat.

  A jógaoktatók képzésében nagy hangsúlyt fektetnek az ellenjavallatokra, a különböző sérülések anatómiai és élettani hátterének és az adott személyek terhelhetőségének meghatározására. A körültekintő felkészülés, és a folyamatos monitorozás szavatolja a biztonságot. Az oktató a gyakorlatban, a jógaórákon szembesül a testi-lelki elváltozásokkal, az egyensúly felbomlásával. Gyakorlat teszi a mestert! Ez a jógában hatványozottan érvényes. A gyakorlat megszerzésével párhuzamosan az oktató egyre magabiztosabban tudja kezelni a speciális igényeket jógaeszközök (például heveder, tégla, szék) használatával, az ászanák módosításával, illetve a szavak erejével, a tanítványok lelkesítésével.

  Barátaim bíztatására áprilisban indítottam el a The Force Yoga Group Facebook oldalt, ahol azóta is jógaórákat tartok. Nagyszerű hely jógagyakorló barátaimmal, családtagjaimmal, idős szüleimmel összejönni az online térben és dacolva a karanténnal, a lezárással, együtt, egy időben jógázni. A jógaszőnyeg egy békés sziget, ahová elmenekülhetünk a járvány tombolása idején, itt kezdjük meg belső utazásunkat a külső mozdulatlanság időszakában.

  Az online gyakorló csoportnak már több, mint 100 tagja van. Interkulturális és intergenerációs csoport. Tudtam, hogy mivel nem ismerem minden egyes csoporttag egészségi állapotát, jógázásban való jártasságát és sokan közülük soha nem gyakoroltak velem személyesen (offline), fokozottan és folyamatosan kell felhívnom a figyelmüket a biztonságos gyakorlás (jógázás) szabályaira. Az online órák elején és végén néhány mondatot ennek szentelek, gyakorlás alatt pedig a lehető legpontosabban instruálok a sérülések elkerülése érdekében. Nagyon fontos szerephez jut tehát a verbális igazítás. Online tanítványaim tájékozódhatnak e témában azokból a tudományos cikkekből is, amelyeket időről időre megosztok az oldalon.

  Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb ember otthona nem felszerelt jógastúdió, ezért bemutatom, hogyan használhatóak a szobai berendezési és egyéb tárgyak jógaeszközként.

  Rövidebb, 30-45 perces székes jóga órákat is beiktattam a heti programba, kifejezetten azok kedvéért, akik számára kihívás az egyensúly megtartása, vagy gyorsan elgyengülnek.

  Tanítványaim privát üzenetben írják meg észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket-kéréseiket. Vannak, akik arról kérdeznek, hogy bizonyos ászanákban, miért éreznek fájdalmat egy adott területen. Ilyen esetekben megpróbálunk együtt rájönni a titok nyitjára és korrigálni a testhelyzetet. Olyan 75 éves tanítványom is van, aki arra kért, állítsak össze egy egyszerű, légzőgyakorlatokból és nyújtó ászanákból álló programot, amelyet bárki el tud végezni. Sokan arról írnak, mennyire inspiráló, hogy minden nap látnak gyakorolni és ez a lelkesedés a jógamatracra „löki őket”. Vannak idősebb tagok, akik széken ülve végzik a légzőgyakorlatokat és a bemelegítést, hiszen már ez is 15-20 perc testmozgást jelent.

  Heti 4-5 alkalommal tartok online órát karantén idején, a videók pedig visszanézhetők. A rendszeres gyakorlás biztos ponttá válik a tagok életében, van mire várni akkor is, amikor a külvilágból nem sok inger érkezik. Az online térben is lehet ismerkedni, barátkozni, kommentek formájában eszmét cserélni, egy közösséghez tartozni.

  A lazító órákat jóga álom relaxációval zárom, ami egy legalább 20 perces képzeletbeli utazás, vizualizáció, megtűzdelve pozitív megerősítésekkel, miközben a test és az elme elcsendesedik. Egy ilyen mini meditáción való részvétel semmilyen testi aktivitást nem igényel a légzésen kívül.

  Sokáig sorolhatnám még azokat pozitívumot, amelyeket a The Force Yoga Group (Az Erő Jógacsoport) életre hívása hozott, de ahogy a nagy jógamester B.K.S. Iyengar mondta:

  “A szavak nem elegendőek a jóga felbecsülhetetlen értékének kifejezésére. Meg kell tapasztalni.”

• Hungarian Gerontology 16 (43) 2024 Full Issue

  Views:

  63

  Dear Reader,
  The 2024 issue of Hungarian Gerontology presents a collection of nine scholarly articles that reflect the journal’s continued commitment to the multidisciplinary exploration of aging and gerontological research.
  In this issue, Dorina Markovics and colleagues investigate the association between multimorbidity in older adults and the corresponding prevalence of polypharmacy. Orsolya Savella and her co-authors explore the characteristics of menopause in later life and examine related aspects of health awareness. Also focusing on health sciences, Bassel Awnar Asaad and his research team discuss opportunities for improving healthcare systems in developing countries, using Syria as a case study.
  A significant portion of the issue is dedicated to various dimensions of active aging. Melinda Bede and Orsolya Pachner analyze the role of social relationships in promoting activity among older adults living both independently and in institutional care settings. Viktória Virágh introduces a theoretical framework for educational programs aimed at successful aging, with implications for social services targeting the elderly. Mónika Beck-Zaja presents the Digital Wellbeing project, implemented within library settings to support digital inclusion among older populations.
  This edition also features two book reviews. Andrea Toldi reviews Generations in Conflict: How Can We Understand Each Other? (2024) by Krisztián Steigervald, while Dalma Tóth offers a perspective on the book of Teri Szűcs’ The memory returned to me.
  Finally, in our science communication section, Mónika Nagyné Mudra highlights a best-practice model of collaboration between a retirement home and the Alzheimer Café program, demonstrating effective community engagement in dementia care.
  We hope that this issue provides valuable insights and contributes meaningfully to the field of gerontology.
  Sincerely,

  László Patyán
  Editor-in-Chief

• A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál

  57-60

  Bernadett Asztalos

  Zsuzsanna Ládonyi

  Views:

  312

  Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.

  A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.

  Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)

  A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.

  Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)

  Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.

  Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)

  Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.

  Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)

  Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.

  „Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)

  Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.

  A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.

• Primary aspects of the elderly and information communication technologies

  138-160

  Zsolt Kristóf

  Anita Győri

  Views:

  830

  In this article, we will briefly review information and communication technology (ICT), the most typical characteristics of the elderly age group, and finally, we will look at how and in which areas the elderly can connect to ICT solutions. It is not easy to navigate in a world of rapidly evolving technology even for those who do not have to think about how to learn using ICT. In a rapidly evolving world of technology, it is not easy for those who does not need to think about how to learn how to use ICT to adapt. Those who have not been in touch with ICT for a third or half of their lives start from a serious disadvantage, and this disadvantage can increase in old age. Today it is increasingly difficult to distinguish between the online and offline worlds, and this is unlikely to become easier in the future. Welfare states are characterized by an aging society, and the resulting problems have long been present in all areas, from health to economy. In our study we will examine and bring together relevant literature closely related to this topic, covering quality of life, overcoming loneliness, social inclusion and the health of the individual. Our aim is to explore the potential of ICT for quality ageing of older people, the factors that motivate them to use the tools, the difficulties that hinder their use and learning, and the future prospects. Our study covered the English and Hungarian language literature, publications published in Europe or research conducted in European countries, among people aged 65 and over, between 2011 and 2021.

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Marianna Móré

  Ágnes Bene

  Views:

  874

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

• A 20 éves Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) nemzetközi programjai a „Női karrier korhatár nélkül” program keretében

  199-201

  Ferenczi Andrea

  Views:

  221

  A 2003-ban alapított Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) célja a nők foglalkoztatásának elősegítése összhangban a családi háttér fontosságával, az élethosszig tartó tanulásban való részvétel biztosításával, a kormányzati-, az üzleti- tudományos-, és civil szféra közötti párbeszéd elősegítésével, együttműködésben határon túli, európai és más külföldi civilszervezetekkel és szakértőkkel.