Évf. 13 (2021): Konferencia Különszám
Tudományos

Az időskori depresszió

Megjelent december 29, 2021
Lívia Kollárová
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky
Ľubica Libová
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky
Ľubica Vanková
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky
Michal Vavro
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky
Zuzana Nagy Gažová
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky
PDF

APA

Kollárová, L., Libová, Ľubica, Vanková, Ľubica, Vavro, M., & Nagy Gažová, Z. (2021). Az időskori depresszió. Magyar Gerontológia, 13(Kulonszam), 90–91. https://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10603

Cél:
Kutatásunk célja volt felmérni a depresszió előfordulásának arányát az otthoni környezetben élő időseknél, továbbá ellenőrizni, hogy bizonyos kockázati tényezők (életkor, nem, krónikus betegség és fájdalom, alkohol fogyasztása, gyógyszer használata, társadalmi elszigeteltség és neuroendokrin változások) milyen hatással vannak a betegség előfordulására és végül feltérképezni, hogy a járóbeteg-ellátásban lévő idősek találkoztak-e depresszió szűréssel.

Módszertan:
A felméréshez egy anonim kérdőíves módszert választottunk, amely magában foglalta a Geriátriai depresszió skálát (GDS) és nem standardizált kérdéseket is tartalmazott. A hipotézisek ellenőrzésére a Chi-négyzet függetlenségi tesztet (p-érték) használtuk Minitab statisztikai programban, a kiválasztott szignifikanciaszint 0,05 volt.
Minta: A felmérést egy magán fogászati klinikán végeztük és 112 otthoni környezetben élő idős ember vett részt benne.

Eredmények:
A megkérdezett szeniorok 19,60%-nál volt jelen a depresszió, illetve annak valamilyen tünete. Az eredmények statisztikailag szignifikáns különbséget mutattak a depresszió előfordulásának gyakoriságában a válaszadók életkorával (p = 0,0001) és nemével (p = 0,0002) kapcsolatban. A vizsgált csoportnál nem tudtuk statisztikailag szignifikánsan bizonyítani a többi kockázati tényező hatását a betegség előfordulására (pl. társadalmi elszigeteltség: p = 0,911; krónikus betegség: p = 0,161), bár ezek a tényezők is minden bizonnyal fontos szerepet játszanak az idősek mentális állapotában. A felmérésben azt is megvizsgáltuk, hogy az idősek találkoztak-e szűrővizsgálattal az időskori depresszió előfordulásával kapcsolatban. A 112 megkérdezett közül csak 10 (8,90%) válaszolt pozitívan, ez a csoport kizárólag nőkből állt, minden férfi válasza negatív volt.

Következtetés:
Amint az vizsgálatunk eredményéből is kiderült, a depresszió az idős emberek viszonylag gyakori mentális betegsége (a kérdezettek 19,60% számolt be depresszió illetve annak valamilyen tünete jelenlétéről), amelyik gyakrabban fordul elő nőknél (11,60%), mint férfiaknál (8,00%). Ami az életkort illeti, leggyakrabban a 85 év feletti korosztálynál volt bizonyítható depresszió (11,60%), míg a 65-74 éveseknél ez 4,40% volt és a 75-84 éves megkérdezettek 3,60%-nál volt kimutatható a depresszió jelenléte. A válaszadók 51,80% fejezte ki elégedetlenségét életének minőségével kapcsolatban. A depresszió szűrés az időseknél a GDS eszköz segítségével segíthet a klinikai gyakorlatban a nővéreknek, hogy könnyebben felismerjék a betegséget.

Kapcsolat a levelező szerzővel:
PhDr. Mgr. Lívia Kollárová, PhD.
Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, n.o. Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, ul. Slovenská 11, 940 34 Nové Zámky, Slovenská republika
+421 905 237976
livia.kollar@gmail.com