Folyóiratcikk

• A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány

  1-7

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  152

  A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.

  Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.

  en

  194

• Sopron−Fertő, mint kiemelt turisztikai fejlesztési térség

  9-14

  Makra Alexandra Éva

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  134

  2016-ban átalakult a magyarországi turizmus szervezeti irányítása, amelynek alapjait a 2016. évi CLVI. turizmusfejlesztési törvény határozta meg. A törvény a turisztikai fejlesztések fókuszát a turisztikai térségekre helyezi, melynek célja, hogy a fejlesztések révén a desztinációk már rövidtávon képesek legyenek megújulva versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, akár magasabb fajlagos költéssel bíró külföldi és belföldi vendégek számára egyaránt. A Kormány által 2017 szeptemberéig megnevezett öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség közül az egyik a Sopron−Fertő desztináció. A 122 darab kitöltött kérdőív alapján megállapítható, hogy a Sopron−Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségben jelenleg öt város (Sopron, Bük, Hegykő, Fertőd és Nagycenk) rendelkezik ismertséggel a belföldi turizmusban résztvevő háztartások körében..

  en

  233

• A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában

  15-20

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Megtekintések száma:

  117

  A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

  en

  138

• Új generációk, új trendek a spa iparágban

  21-26

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  350

  Napjaink turisztikai piaca gyors változások színtere, amelyek mind a keresleti, mind a kínálati oldalt érintik. A spa iparág piacán – a wellness és gyógyszolgáltatások együttes jelenléte miatt – a generációk széles köre jelenik meg fogyasztóként, más és más elvárást támasztva a szolgáltatókkal szemben. Vizsgálatra érdemesek tehát a jelen és elkövetkező években zajló változások, amelyek a fogyasztói szokások változása mellett a fogyasztói igények szélesedését vizionálják. Jelen cikk kísérletet tesz az egyes generációk sajátosságainak vizsgálatával azok elvárt spa szolgáltatásainak leírására valamint a jövőre előrevetíthető változások beazonosítására. A szerző elsősorban a témában fellelhető nemzetközi és hazai szekunder források és az iparágban szerzett szakmai tapasztalata felhasználásával igyekszik összefoglalni mindazokat a piaci tendenciákat, amelyek jelentős változásokat hoznak.

  en

  391

• Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben

  27-33

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  142

  A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

  en

  238

• Döntési fa alkalmazása wellness turisztikai utazáson résztvevők egészségmagatartás-változásának alakulására

  35-40

  Savella Orsolya

  Dudás Péter

  Megtekintések száma:

  133

  A társadalomtudományi kutatások estén a megfigyelés és az elmélet közötti kapcsolat megteremtése nehézséget okozhat a kutatók számára. Közvetlen megfigyelésre és mérésre ritkán van lehetőség. Mivel a folyamatok állandóan változó körülmények között mennek végbe, a jelenségek egyszeri megfigyelése lehetséges. A matematikai, statisztikai módszerekkel alkotott modellek egy része bizonytalan körülmények között készül, melyek a lényegesebb tényezőket veszik figyelembe, ugyanakkor a valószínűsíthető változók is kifejezésre juttathatók. Ilyen modellt alkotó technika a döntési fák módszere, amely egy olyan
  döntéshozatalban használt grafikus modell, melyben több választási lehetőség is rendelkezésre áll, és a kimeneteik bizonytalanok. A tanulmány ennek a modellnek az alkalmazását mutatja be, egészségturisztikai utazáson résztvevő egyének egészségmagatartására irányulva.

  en

  167

• Egészségturizmus, mint egészségmagatartás-formáló színtér - jövőbeni kutatási irányok bemutatása

  41-45

  Savella Orsolya

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  125

  Az egészségturizmus – ezen belül főként a wellness turizmus - sajátos eszközei által nemcsak a pihenés, kikapcsolódás élményével, hanem az informális tanulás útján történő, egészségre irányuló ismeretszerzés lehetőségével is rendelkezik. Jelen tanulmány egy alapkutatás eredményeire támaszkodva fogalmaz meg további kutatási irányokat, melyek alapot biztosíthatnak arra, hogy a turizmus szóban forgó ágazata hatékony egészségnevelési színtérré váljon.

  en

  129

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  106

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

  en

  135

• A Debreceni Egyetem vezetői információs rendszerének SWOT elemzése

  55-60

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  256

  A Debreceni Egyetemen 2009-ben kezdődött meg egy SAP alapú vezetői információs rendszer (VIR) implementálása. 2014-ben, a bevezetést követően létrejött a rendszer működtetését biztosító szervezet, a VIR Központ. A DE VIR funkcionálisan működik, azonban felhasználási köre és lehetőségeinek kiaknázása még nem teljes körű. A tanulmány SWOT elemzés segítségével mutatja be a VIR jelenleg kihasználatlan funkcióit és tesz javaslatot fejlesztésre.

  en

  2481

• Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján

  61-66

  Fenyves Veronika

  Kerezsi Dóra

  Bácsné Bába Éva

  Dajnoki Krisztina

  Bács Zoltán

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  204

  A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.

  en

  160

• Magyar baromfi és sertéságazat vagyoni helyzetének elemzése és összehasonlítása 2005 és 2015 között

  67-75

  Gergely Andrea

  Harangi-Rákos Mónika

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  161

  Az emberiség táplálkozásában a húsfogyasztás a kezdetektől kiemelkedően fontos szerepet tölt be, a hús tehát egy alapvető élelmiszer. A világ népessége folyamatosan növekszik, és az emberek egyre több magas hozzáadott értékű élelmiszert fogyasztanak, mint pl. húst és tejtermékeket. A hústermelés és a húsfogyasztás tekintetében nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is a két legmeghatározóbb szakágazat a baromfi és sertéságazat. Míg a 90-es évekig egyértelműen a sertéságazaté volt a vezető szerep, addig ez napjainkra megváltozott, és a jelenlegi trendek szerint a baromfiágazat át fogja venni a vezető szerepet. Kutatásunkkal azt szeretnénk feltárni és megvizsgálni, hogy ennek a szerkezetváltásnak milyen hatása van a két ágazat vállalkozásainak gazdasági, ezen belül vagyoni helyzetére.

  en

  178

• Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai

  77-82

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  183

  A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

  en

  288

• A szellemi tulajdon gazdasági hatása Európában és Magyarországon

  83-89

  Szilágyi Gábor

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  101

  Az írás célja, hogy elméleti kutatás keretében megmutassa az Európai és a Magyar szellemi tulajdon helyzetét a vállalkozások életében. A tanulmányban gazdasági oldalról megközelítve igyekszünk elemezni és bemutatni ezt a külső szemlélő számára kizárólag jogi jelenségnek tűnő területet.

  en

  147

• Vállalkozói tudatosság emprikus kutatása munkahelyi bölcsődével kapcsolatban

  91-98

  Tóthné Dóra Henrietta

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  122

  Célunk volt megismerni empirikus kutatással a vállalkozások vezetőinek véleményét az új ellátási formát illetően, illetve magyarázatot kapni, miért nem élnek a munkahelyi bölcsőde létrehozásának lehetőségével napjaink vállalkozásai a facilitáló állami környezet (pénzügyi finanszírozásra pályázati forrás és kedvező személyi feltételek) ellenére sem. További célunk volt javaslatokat megfogalmazni a vállalkozások vezetőinek tudatosság növelésére a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban.

  en

  176

• Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa

  99-104

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  146

  Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

  en

  200