Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Magyarországi és regionális közösségi közlekedési vállalatok tudatos internetes megjelenésének netnográfiai vizsgálata
    1-12
    Megtekintések száma:
    448

    Az elmúlt években a munkaerő felvétele és megtartása érdekében a vállalatok között erős verseny indult meg. A koronavírus járvány időszakában ez a versengés fokozódott. A munkaerőpiacon végbemenő változásokra válaszul, a munkáltatók részéről ez a kihívás új módszereket igényel, egyre inkább előtérbe került a munkáltatói márkaépítés. A kommunikációs csatornák átrendeződésével előtérbe került az online megjelenés, azon belül is a közösségi oldalak használata, mind munkaadói, mind munkavállalói részről. A kutatás tárgya a közösségi közlekedésben érdekelt vállalatok munkáltatói márkaépítése az interneten, elsősorban a közösségi oldalakon, azon belül is a népszerű Instagram oldalon. A tanulmány célja bemutatni a munkáltatói márkaépítés jelentőségét az online térben, a közösségi oldalakon megjeleníthető témákat és az adott reakciókat, az online megjelenés eredményességét és hatását. A primer kutatás során a netnográfia módszerével tártam fel közösségi vállalatok megjelenésének különbségeit és hasonlóságait nemzetközi és hazai közlekedési vállalatok körében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a közösségi vállalatok egyre szélesebb körben és fokozódó intenzitással használja a közösségi oldalakat számos témában, így a munkáltatói márkaépítésben is, azonban célzott megjelenéssel fokozható az eredményesség, mivel a társadalmi témák, felelősségvállalással kapcsolatos tartalmak megjelenítése, mérhető reakciókat váltanak ki. Megállapítható, hogy a közösségi média a céges tevékenységek bemutatására, identitás kialakítására, szervezeti üzenetek, értékek közvetítésére alkalmas felület.

  • A vezető, mint influencer
    132-140
    Megtekintések száma:
    83

    A közösségi média térnyerése alapvetően átalakította a személyes és vállalati márkák építésének és fenntartásának eszközeit. A vezetők ma már nem csupán a szervezeti célok megvalósításáért felelősek, hanem egyben a vállalatuk hitelességének és társadalmi megítélésének kulcsszereplőivé váltak. A vezetői énmárkaépítés, valamint a vezetők, mint influencerek megjelenése szoros kapcsolatot mutat a vállalat hosszú távú sikerességével és versenyképességével. Ez a tanulmány a vezető, mint influencer szerepét elemzi, különös tekintettel arra, hogyan alkalmazzák a közösségi média adta lehetőségeket az énmárka tudatos építésére. A vezetői jelenlét a közösségi médiában nemcsak a vállalati imázs erősítését, hanem a márkahűség kialakítását és a fogyasztói elköteleződés elmélyítését is elősegítheti. A kutatás a releváns szakirodalom és esettanulmányok alapján feltárja, hogy a vezetők digitális készségei és közösségi média stratégiái hogyan járulhatnak hozzá az énmárkaépítés sikeréhez, és hogyan befolyásolják ezáltal a vállalat imázsát. A tanulmány külön hangsúlyt fektet az influencer marketing relevanciájára, amely ma már nemcsak promóciós eszközként, hanem a fogyasztói kapcsolatok és a szervezeti kommunikáció kulcselemeként is funkcionál. A vezető, mint influencer szerepének megértése hozzájárulhat a vállalati stratégiák hatékonyabb kialakításához és a hosszú távú piaci siker biztosításához, miközben a személyes márkaépítés jelentőségét a vállalati kultúrában is hangsúlyozza.

  • Fogyasztói magatartás vizsgálata a közösségi médiában a kézilabda területén
    55-65
    Megtekintések száma:
    510

    A közösségi média nagyjából két évtizede robbant be köztudatba, és forradalmasította a marketing kommunikációról és az információ átadásról kialakított képünket ebben az időszakban. Olyan kapukat nyitott meg, amikre előtte nem is volt példa. A sportvállalatok számára is profitábilis lehet, ha hatékony marketingkommunikációt tudnak folytatni a már meglévő és a lehetséges fogyasztóik felé. Ahhoz, hogy hatékonyak tudjanak lenni ebben a környezetben fontos, hogy vizsgálják a fogyasztói magatartást, hogy a felhasználók valós igényeit feltérképezzék és az igényeket kielégítsék. Online kérdőív segítségével felmértük a kitöltőink fogyasztói igényeit és a közösségi média piacát marketing szempontból. Kézilabda specifikus kutatást végeztünk, a vizsgálati mintát tekintve kizártuk a kézilabdát semmilyen szinten nem követő személyeket. Vizsgáltuk a korosztálybeli különbségeket, és az eszközhasználatot is egyaránt. Eredményeinket tekintve kijelenthető, hogy fontos az alapos piackutatás, hogy hatékony marketingkommunikációt tudjon egy kézilabda klub végezni a különböző közösségi média platformokon.

  • Agrárkereskedelmi portál fejlesztése és a közösségi média marketingje
    122-126
    Megtekintések száma:
    238

    Mára, a számítástechnika és az internet térhódításával egyre nagyobb teret hódítanak a különböző témájú és tartalmú honlapok. Az interneten történő megjelenés lehetőséget nyújt a magánemberektől, a kis-és középvállalkozókon át a multinacionális cégekig, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják eladásra, akár fizikai kontakt nélkül is. Ezen kívül információkkal láthatja el a felhasználókat, de akár szorosabb kapcsolatot is ápolhatunk ügyfeleinkkel különböző közösségi médián keresztül. Ezért, egy saját magam által készített agrárkereskedelmi portál fejlesztését, illetve közösségi média marketingjének folyamatát szeretném bemutatni, kitérve a Facebook általi lehetőségekre és jövőbeli elképzelésekre a honlappal kapcsolatban.

  • „Jól lenni jó helyen” – a well-being megjelenése a vállalatok közösségimédia-kommunikációjában
    79-90
    Megtekintések száma:
    240

    A munkavállalói elvárások folyamatos változása arra ösztönzi a munkaadókat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a jóllétre és annak fejlesztésére. A munkahelyi jóllét és a munkáltatói márkaépítés az utóbbi években kiemelt szerepet kapott a hazai üzleti szférában. Kutatásunk célja, hogy feltárja, miként jelennek meg a jólléti gyakorlatok a magyar vállalatok közösségimédia-kommunikációjában és hogyan használják ezeket márkaépítésre. A WhereWeWork.com által készített felmérés alapján az 50 legvonzóbb munkahely közül a Coloplast Hungary, a Yettel Magyarország és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary foglalta el a dobogót, így ezen vállalatok elemzését végeztük el netnográfiai módszerrel. Eredményeink szerint a Coloplast emberközpontú kultúrája jól tükröződik online tartalmaiban, a Mercedes-Benz kiegyensúlyozottan kommunikál toborzásról és márkaépítésről, míg a Yettel esetében ez kevésbé jellemző.

     

  • Strategic personal branding in the creative economy: A case study of indonesian musician repositioning through instagram
    125-131
    Megtekintések száma:
    98

    This study investigates the strategic significance of personal branding within the creative economy by analyzing the digital rebranding of an Indonesian artist on Instagram. It examines the role of consistent visual identity, authenticity, and value-driven content in enhancing audience engagement and fortifying brand equity over time. The findings, derived from a qualitative descriptive method utilizing in-depth interviews and content analysis, indicate that personal branding serves both as a communication tool and a business strategy that improves visibility, revenue potential, and career sustainability. The research highlights Instagram's efficacy as a medium for musicians to convey their artistic development and social identity. This research elucidates how creative professionals utilize digital media for strategic repositioning in a competitive cultural market, providing valuable insights for academic inquiry and practical applications in digital branding.

  • Üdítőitalokkal kapcsolatos egészségtudatosság feltárása a fiatal felnőttek körében szemkamerás vizsgálat segítségével
    Megtekintések száma:
    521

    Az egészséges táplálkozásra való törekvés megatrendjére állandó és vitathatatlan aktualitásként tekinthetünk. Kutatásunkban a táplálkozás egy lényeges, de fogyasztói szemmel gyakran figyelmen kívül hagyott területén végeztünk vizsgálatokat, melynek középpontjában a folyadékpótlás jól ismert szereplői: az üdítőitalok álltak. Vizsgálatunkba 18-19 éves, végzős gimnazisták egy 30 fős csoportját vontuk be, akik az élelmiszerpiacon is valós vásárlóerőt képviselnek, így a vásárlási döntéseik mögött álló hatásmechanizmusok megismerése kiemelt szerepet élvez. Primer kutatásunk két fő pillér mentén épült fel, az első a belső tudattalan hatások megismerésére irányult, melyet egy rögzített szemkamera segítségével vizsgáltunk. A második pillért pedig egy kérdőíves megkérdezés adta, mely során kitértünk a résztvevők egyéni preferenciáira, illetve kérdéseket tettünk fel a szemkamerás vizsgálat során látottakkal kapcsolatban. A tekintet követés monitorozásával képesek voltunk megvizsgálni, hogy mire összpontosítanak a résztvevők amikor egy-egy üdítőital csomagolásának front, illetve információs oldalára tekintenek. Kutatásunkban továbbá kitértünk a közösségi média platformokon megjelenő promóciós bejegyzések szemkamerás vizsgálatára is. A szemkamera segítségével begyűjtött adatokat összevetettük a résztvevők szubjektív egészségtudatosságával, és csoportokat alakítottunk ki. Az egyes csoportokhoz pedig aggregált hőtérképeket készítettünk, melyek vizuálisan jól szemléltetik a tekintek megoszlását az egyes képeken.

  • Online marketingeszközök hatékonyságának vizsgálata a horgászok körében
    68-82
    Megtekintések száma:
    633

    Az online marketingeszközök alkalmazása mára elengedhetetlenné vált a kereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a vállalkozások növeljék értékesítési volumenjüket, cégük brandértékét folyamatos online jelenlétre van szükségük, miközben lépést tartanak az aktuális trendekkel. A minőségi, egyedi tartalmak megragadják a fogyasztók figyelmét, akik a későbbiekben rendszeres követőivé válnak a vállalkozásnak nem csak az online térben, de személyes jelenlétük is megerősödhet a fizikai üzletekben. Kérdőíves kutatás alkalmazásával mértem fel az online marketingeszközök hatékonyságát a horgászok körében.

     

  • A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    31-46
    Megtekintések száma:
    477

    A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
    eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.