Keresés

Keresési eredmények

• Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által

  13-20

  Drávucz Tímea

  Horváthné Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  128

  Az Európai Unió által nyújtott támogatások fontosságát kiemelve kitérünk arra a kérdésre, hogy milyen források által valósulhat meg egy-egy projekt és milyen célokat kell, hogy megtestesítsen. Ezen belül egy konkrét projekt, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Kódszám: TÁMOP- 5.3.6-11/1) Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) megvalósulását elemezzük Jászladány példáján keresztül. A kutatás célja, hogy a projekt
  segítségével bebizonyítsuk, hogy az Európai Unió hogyan járul hozzá nemcsak az ország gazdasági és társadalmi előbbre jutásához, hanem egy uniós polgár személyes életének, szemléletmódjának megváltoztatásához.

• Uniós pályázati ismeretek

  113-119

  Alapi József

  Megtekintések száma:

  137

  Hazánk, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, jogosulttá vált uniós forrásokat lehívni a hazai fejlesztésekhez. A 2007 és 2013 közötti teljes fejlesztési időszakban több mint 7,8 milliárd forint került már Magyarországra. Az uniós pénzek lehívása olyan lehetőséget teremt Magyarország számára, mely felelősséget és egyben soha vissza nem térő lehetőséget jelent. Míg 2004-2006 és 2007-2013 között az infrastrukturális fejlesztések domináltak (útépítés,
  akadálymentesítés, derogációs kötelezettségek, település-rehabilitáció), addig a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében a gazdaságfejlesztés a fő célkitűzés, a rendelkezésre álló kb. 8700 milliárd forint 60%-a a gazdaság élénkítését szolgálja. Emellett a környezetvédelem és a foglalkoztatás, valamint az innovációs fejlesztések támogatása kerül előtérbe. Lépten-nyomon láthatjuk, milyen nagyszerű fejlesztések valósultak meg mind infrastrukturálisan,
  mind a kutatási, humán erőforrás fejlesztési projektnek köszönhetően. A 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, a Széchenyi2020-ban már azok a fiatal  szakemberek is részt vehetnek pályázóként, akik most még a főiskola padjaiban ülnek. A Bethlen István Szakkollégium keretein belül indított „A projekttől a megvalósult uniós pályázatig” című szeminárium keretében megismerkedtek a hallgatók az uniós pályázati ismeretekkel, a pályázatírás fortélyaival és a projektmenedzsment alapjaival.

• Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai különös tekintet el az energia-megtakarításra

  121-124

  Hollósy Zsolt

  Hegedűsné Baranyai Nóra

  Gór Arnold

  Megtekintések száma:

  118

  Tényadatok alapján, stai szi kai módszerek felhasználásával egy megvalósult napkollektoros beruházás energia-megtakarításának értékelése történt. Megállapításra került az áram-, a vízés a gázfogyasztásban jelentkező szezonalitás. A vendégéjszaka és az áram, a víz-, valamint a gázfogyasztás közöt szoros, illetve közepesen szoros kapcsolatot mutatkozot . A várt ól jelentősen elmaradt a költségmegtakarítás, ami jelentősen rontja a megtérülés mutatóit. Az eltérés oka lehet a túlméretezet rendszer, de a nagy energiaveszteség is. Az utóbbi adódhat abból, hogy jelentős a kollektorok és a melegvíztárolók közötti távolság. A rendszernek beszabályozási problémái is lehetnek. A teljes felület el évi 851 E Ft-nak megfelelő energia-megtakarítás jelentkezik, mely megfelel 8788 m3 földgáznak. A széndioxid kibocsájtás elvárható csökkenése így éves szinten 16,26 t.

• A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása

  84-91

  Palik Mátyás

  Vas Tímea

  Megtekintések száma:

  95

  Napjainkban, egymástól függetlenül több nemzetközi légiközlekedési- és repülésbiztonsági szervezet, valamint nemzei hatóság kutatja a – repülésben egyre nagyobb szerephez jutó – pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) repüléseinek szabályozási kérdéseit. Választ keresnek arra, hogy miként lehetne ezeket az intelligens eszközöket még nagyobb biztonsággal üzemeltetni a jelenlegi és a várható légi forgalomba. Magyar légiközlekedési szakemberek egy csoportja, Európai Uniós források felhasználásával már közel két éve folytat kutatásokat e területen. E kutató csoportba dolgozó szerzők a cikkükben ismertei k a légi robotok alkalmazásában rejlő kockázatokat, bemutatják az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Krii kus  infrastruktúra védelmi kutatások” nevű kutatási program részét képező, az UAV-k alkalmazásának jogszabályi környezetét vizsgáló projektet. Részletezik a kiemelt kutatási terület vizsgálatával elérendő céljaikat, az eddig elért-, valamint a várható eredményeiket. 

• DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN

  8-12

  Jóvér Vanda

  Bagdi Róbert

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  229

  A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.

• A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján

  120-123

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  65

  .

• A blended learning módszer alkalmazása a szaknyelv-oktatásban

  158-163

  Czellér Mária

  Hajdu Zita

  Megtekintések száma:

  152

  Az informatika és az Internet alkalmazása új perspektívát nyit meg az idegen nyelvek oktatása terén. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az internetet hatékonyan alkalmazni a szaknyelvoktatásban. A nyelvoktatási módszerek történetének rövid áttekintése után ismertetjük azt a blended learning módszerre épülő nyelvoktatási projektet, amely a Debreceni Egyetemen folyik. Megvizsgáljuk továbbá, hogy az információs technika és a tantermi oktatás
  kombinációjával miként válik érdekessé és inspirálóvá a nyelvtanulás folyamata.

• Nyelvi kompetenciák és munkaerőpiac: Munkáltatói elvárások és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak idegennyelv-oktatásra és -tudásra vonatkozó (ön)értékelése

  51-60

  Makainé Patay Adrienn

  Mommertz Stefan

  Megtekintések száma:

  148

  A „Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése” c. pályázat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy a nyelvoktatás fejlesztése által javuljanak a diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei, valamint hogy valósuljon meg a térségben lévő hazai és nemzetközi vállalatok által teremtett multikulturális munkaerő-piaci közeg humánerőforrás-igényeinek jobb kiszolgálása. A tanulmány a munkáltatók körében végzett, a diplomásokkal szemben
  támasztott idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozó elvárásokat vizsgáló kutatás eredményeit helyezi szembe a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett megkérdezésekkel, amelyekben a hallgatók saját nyelvtudásukat illetve a főiskolai nyelvoktatást értékelték, valamint a nyelvtanulással és a nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikról vallottak.

• Gondolatok az Environmental Flow-ról – a Dráva vonatkozásában

  100-106

  Prokos Hedvig

  Megtekintések száma:

  105

  Napjaink vízkezelési politikájában a fenntarthatóság kérdése megkérdőjelezhetetlen. Adódik ez egyrészt a felszíni (és felszín alatti vizek) minőségének romlásából, de legfőképp annak felhasználható készleteiben megfigyelhető csökkenéséből. Ezt a jellegű fenntarthatóságot is figyelmbe véve – továbbá – a területi társadalmi igényeket is szem előtt tartva egy olyan vizsgálati értékelési szempont meghatározása, alkalmazására tesz kísérletet a szerző, ami a későbbiekben szervesen beépül a szerző folyamatban lévő PhD dolgozatába. Jelen tanulmány elsősorban a rendelkezésre álló hidrológiai adatok (Qmin, Qmax, Hmin, Hmax) felhasználásával és kiértékelésével készült következtetéseket vonja le, amire a továbbiakban építkezni lehet az ökológiai és egységes környezeti paramétereket figyelembe véve, a Dráva magyarországi szakaszára vonatkozóan, elsősorban a Barcs - Drávaszabolcs közti ártéri területeket érintve. Mindez célja az ártéren található egykori víztestek (holtágak) vízforgalomba való újbóli bekapcsolásának.

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  168

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.