Keresés

Keresési eredmények

• A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére

  141-151

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  278

  A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
  igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.

• A VÁLLALATOK STRATÉGIA ALKOTÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG

  39-48

  Mester Éva

  Tóth Róbert

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  524

  A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek ala pján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, az onban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntarthat ó növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  235

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  292

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által

  13-20

  Drávucz Tímea

  Horváthné Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  189

  Az Európai Unió által nyújtott támogatások fontosságát kiemelve kitérünk arra a kérdésre, hogy milyen források által valósulhat meg egy-egy projekt és milyen célokat kell, hogy megtestesítsen. Ezen belül egy konkrét projekt, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Kódszám: TÁMOP- 5.3.6-11/1) Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) megvalósulását elemezzük Jászladány példáján keresztül. A kutatás célja, hogy a projekt
  segítségével bebizonyítsuk, hogy az Európai Unió hogyan járul hozzá nemcsak az ország gazdasági és társadalmi előbbre jutásához, hanem egy uniós polgár személyes életének, szemléletmódjának megváltoztatásához.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  208

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon

  33-44

  Fróna Dániel

  Fróna-Hadas Dorina

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  78

  A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.

• The Impact of Green Marketing Strategies on Employees Green Performance: An HRM Perspective

  83-92

  Mohammad Alzu’bi Rama

  Kontor Enikő

  Megtekintések száma:

  359

  The rising concerns of the influence of human actions on the environment has resulted in a growing focus in the field of management science, particularly Human Resource Management (HRM). The right direction of going green must be directly linked with Environmental, Economic, and social performance Also, the field of Green Marketing has recently gained significant interest from researchers and practitioners in the realm of consumer behavior. Marketing and HR are fundamental departments in any organization, and their collaboration is essential for the success and resilience of a business, especially if the focus on sustainable development. This research aim to identify the impact of GM on employees’ green performance (GP). Also, to enhance research efforts, and improve the search process for other researchers seeking relevant paper and future research. The research problem has been formulated with the question: Can green marketing impact employees’ green performance by adapting, implementing, and promoting environmentally conscious behavior and corporate sustainability. This article provides a systematic Literature Review of existing research as a methodology. This research found that business can use GM strategies to impact the employees GP. Therefore, promoting and encouraging environmentally conscious practices in the workplace and incorporating a “sustainable culture” will help employees feel healthier, more motivated to finish their work, easily communicating their ideas about best green practices, and more satisfied with the company.

• KÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁLLAM ADÓSSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FELTÉTELE

  1-21

  Kovács Árpád

  Megtekintések száma:

  199

  A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi gazdasági igények kielégítése az általuk meghatá rozott keretben valósul meg. 

• Közös cél, külön út? : posztszocialista átmenet Európában

  5-15

  Bischof Zsolt

  Megtekintések száma:

  136

  .

• TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓ, ILLETVE ROMÁNIA RÉGIÓIBAN

  51-61

  Nagy Szeréna

  Megtekintések száma:

  328

  A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek gyors növekedése az egyik legmeghatározóbb térbeli folyamatnak nevezhető. Az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségek mind politikai, mind gazdasági kutatások szempontjából állandó vizsgálatra adnak okot. Románia egyike azon európai uniós országoknak, amely esetében erőteljes a regionális egyenlőtlenségi szint. A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa Románia régióinak gazdasági, jövedelmi egyenlőtlenségeit a 2014-2018-as időintervallumot vizsgálva.

• Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen

  149-158

  Bótáné Horváth Noémi

  Megtekintések száma:

  152

  A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
  együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást.

• A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

  49-59

  Bajnai Péter

  Megtekintések száma:

  329

  Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.

• A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ADÓTERHÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

  1-7

  Kolber Kitti

  Parádi-Dolgos Anett

  Koroseczné Pavlin Rita

  Megtekintések száma:

  396

  A vállalkozások széles körének megadóztatása komoly kihívást jelent napjaink gazdasági, társadalmi életében. A tanulmány aktualitását jelzi, hogy az elmúlt években hazánk adózási rendszerében átalakítások zajlottak le. A kutatás során a vállalatokat érintő nyereségadó teher mértékét az adókedvezmények figyelembevételével analizáljuk. A vállalati szektor adatait három oldalról közelítve vizsgáljuk, melynek során statisztikailag igazolható kapcsolatokat keresünk az adózás előtti eredmény, az igénybevett adókedvezmények és a fizetendő adó között. Megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások adóterhében milyen regionális, illetve település szerinti differencia lelhető fel. Az adóbevételek területi megoszlása erősen koncentrált. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben befolyásolja a térség fejlettsége az igénybevett adókedvezmények arányát. Az eredményeinkben településenként és vállalkozásonként lényeges eltérés tapasztalható a vállalkozások társasági adóterhében.

• S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban

  116-121

  Horváthné Kökény Annamária

  Horváth Szabina

  Megtekintések száma:

  270

  A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát.

• Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában

  72-74

  Mykhailivna Chepurda Larysa

  Megtekintések száma:

  155

  Az oktatási szolgáltatások fejlet ségi szintje jól mutatja a gazdaság és társadalmi jólét állapotát. Ukrajnában a jelenlegi felsőoktatási rendszer és a szakképzés minőségének javítása jelentős társadalmi-gazdasági probléma, amelynek megoldása az egyik feltétele, hogy megfeleljenek a piacgazdaság társadalmi-gazdasági követelményeinek.

• Iskolai arculat és identitásformálás: a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium praxisának példája

  96-112

  Horváth Marianna

  Tóth Tibor

  Megtekintések száma:

  195

  .