dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 17 szám 1-2 (2026)
Folyóiratcikk

A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata

Megjelent:
2026-01-08
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16241
Szerzők
Maklári Eszter,
Fenyves Veronika
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
fenntarthatóság fenntartható fejlődés fenntarthatósági jelentés Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok társadalmi pillér
Licenc

Copyright (c) 2026 Eszter Maklári, Prof. Dr. habil Fenyves Veronika

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Maklári, E., & Fenyves, V. (2026). A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata. Economica, 17(1-2), 13-20. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/16241
Absztrakt

A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését.  Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.

Hivatkozások
  1. [1] Baumüller (2025): Freiwillige Nachhaltigkeitsberichterstattung gem. ESRS VSME. Zeitschrift für Corporate Governance. Vol. 20. No. 1. pp. 32-39. DOI: 10.37307/j.1868-7792.2025.01.12
  2. [2] Bennich T. – Persson A. – Beaussart R. – Allen C. – Malekpour S. (2023): Recurring patterns of SDG interlinkages and how they can advance the 2030 Agenda. One Earth. Vol. 6. No. 11. pp. 1465-1476.
  3. [3] BMW (2024): BMW Group. More than ever. 2024. (Elérési lehetőség: https://www.bmwgroup.com/content/dam/grpw/websites/bmwgroup_com/ir/downloads/en/2025/bericht/BMW-Group-Report-2024-en.pdf) (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  4. [4] Boros A. – Hegedüs V. – Iván D. (2020): A fenntarthatóság társadalompolitikai indikátorai és azok hazai teljesülése. PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás. 2. évf. pp. 162-193. DOI:10.32575/ppb.2020.2.7
  5. [5] Czvikovszky T. – Mészáros L. – Toldy A. (2019): A fenntartható fejlődés technológiái. Akadémiai Kiadó. Budapest. ISBN: 978 963 454 400 5.
  6. [6] Csath M. (2020): A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés. ACTA HUMANA. 1. évf. pp. 25-65. DOI: 10.32566/ah.2020.1.2
  7. [7] Dalampira, E.-S. – Nastis, S. (2020): Back tot he future: simlifying Sustainable Development Goals based on three pillars of sustainability. Int. J. Sustainable Agricultural Management and Informatics. Vol. 6. No. 3. pp. 226-240. DOI:10.1504/IJSAMI.2020.10034327
  8. [8] DHL (2024): 2024 Annual Report ready for more. (Elérési lehetőség: https://group.dhl.com/content/dam/deutschepostdhl/en/media-center/investors/documents/annual-reports/DHL-Group-2024-Annual-Report.pdf) (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  9. [9] Emina, K. A. (2021): Sustainable development and the future generations. Social Sciences, Humanities and Education Journal. Vol. 2. No. 1. pp. 57-71. ISSN: 2720-9946
  10. [10] EY Denkstatt (2023): Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványokról (ESRS) dióhéjban. (Elérési lehetőség: https://denkstatt.hu/esrs-szabvanyok-magyarazat/)
  11. [11] Heineken (2024): Heineken Annual Report 2024. (Elérési lehetőség: https://www.theheinekencompany.com/sites/heineken-corp/files/2025-02/heineken_n_v_annual_report_2024_final_20feb2025.pdf) (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  12. [12] Henkel (2024): Sustainability report 2024. (Elérési lehetőség: https://www.henkel.com/resource/blob/2043310/8e58944556950ebb78141bf6a86b58a9/data/2024-sustainability-report.pdf) (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  13. [13] KPMG (2024): Transforming courageously. KPMG N.V. Integrated report 2023/2024. (Elérési lehetőség: https://corporatereporting.kpmg.nl/) (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  14. [14] Fleischer T. (2007): Fenntartható fejlődés: környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők. Háttértanulmányok a magyar külstratégiához I. In: Magyarország globális környezete 2020-ig. (Szerk.: Farkas Péter, Fóti Gábor.) pp. 192-202.
  15. [15] KPMG (2025): Az Omnibusz javaslatcsomag fenntarthatósági jelentéstételi vonatkozásai. Elérési lehetőség: https://kpmg.com/hu/hu/home/tanulmanyok/2025/03/az-omnibusz-javaslatcsomag-fenntarthatosagi-jelentesteteli-vonatkozasai.html (letöltés ideje: 2025. 04. 20.)
  16. [16] Levchenko, N. – Antonova, L. (2024): Management of sustainable development of companies through the prism of corporate reporting in accordance with the requirements of CSRD and ESRS. Management and Business. Vol. 2. No. 1. pp. 25-34. DOI: 10.59214/m, b/1.2024.25.
  17. [17] Meadows, H. D. – Meadows, D. L. – Randers, J. – Behrens, W. W. (1972): A report for the club of Rome’s project ont he predicament of mankind. The limits to growth. ISBN: 0-87663-165-0
  18. [18] Moreira, A. – Rodrigues A. C. – Ferreira M. R. (2025): Where Is Human Resource Management in Sustainability Reporting? ESG and GRI Perspectives. Sustainability. Vol. 17. No. 7. pp. 3033. DOI: https://doi.org/10.3390/su17073033
  19. [19] Noga J. – Wolbring G. (2013): An Analysis of the United Nations Conference on Sustainable Development (Rio +20) Discourse Using an Ability Expectation Lens. Sustainability. Vol. 5. pp. 3615-3639. DOI: 10.3390/su5093615
  20. [20] PwC Netherlands (2024): 2023/2024. Annual report. Elérési lehetőség: https://www.pwc.nl/en/onze-organisatie/annual-report-2024.html (letöltés ideje: 2025. 06. 04.)
  21. [21] Reizingerné D. A. – Hajdú T. Z. (2024): A fenntarthatósági jelentéstételekre vonatkozó új, nemzetközi szabványok és a jelentések bizonyossági követelményeinek minőség alapú megközelítése. Vezetéstudomány. 55. évf. pp- 17-29. DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.02
  22. [22] Rocha, C. S. – Antunes, P. – Partidário, P. (2023): Design for Circular Economy in a Strong Sustainability Paradigm. Sustainability. Vol. 15. No. 24. pp. 1-30. DOI: https://doi.org/10.3390/su152416866
  23. [23] Scheid O. – Baumüller J. (2022): Die Entwürfe zu europäischen Standards für die Nachhaltigkeitsberichterstattung vom April 2022. NWB Datenbank. 29. p.
  24. [24] Somogyi V. – Dániel Z. A. – Rédey Á. (2018): Fenntartható gazdaság. Veszprém. Pannon Egyetem.
  25. [25] Sorooshian S. (2024): The sustainable development goals of the United Nations: A comparative midterm research review. Journal of Cleaner Production. Vol. 453. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2024.142272
  26. [26] Usubiaga-LiañoA. – Fairbrass A. – Ekins P. (2024): Strong sustainability and the environmental dimension of the Sustainable Development Goals. Global Sustainability. Cambridge University Press. Vol. 7. 1-10. DOI: 10.1017/sus.2024.47
  27. [27] 2023. évi CVIII. törvény (ESG-törvény)
  28. [28] 2000. évi C. törvény a számvitelről
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei
Éva Bácsné Bába, Renátó Balogh, Bence András Bács, Anikó Molnár, Veronika Fenyves, Anetta Müller, A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN Economica: Évf. 10 szám 1 (2019)