Keresés

Keresési eredmények

• Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata

  35-37

  Pólya Éva

  Kovács Éva

  Megtekintések száma:

  106

  Jelen munkánkban a hazai tejtermék fogyasztási szokások vizsgálatát tűztük ki célul. Rávilágítunk arra, hogy a lakosság milyen gyakran, milyen típusú  tejtermékeket fogyaszt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják mind a vásárlási, mind a fogyasztási szokásainkat.

• Nők vásárlási szokásai kozmeti kai termékek esetében

  32-34

  Pólya Éva

  Kondacs Réka

  Megtekintések száma:

  123

  Jelen munkánkban a nők kozmeti kumvásárlási szokásainak sajátosságaira kívánunk rámutatni. Megkérdezéses vizsgálatunk során próbáltunk közelebbi képet kapni a nők vásárlási szokásainak sajátosságairól, a kozmeti kumokhoz való viszonyáról. Kutatásunk aktualitását több jelenség is alátámasztja. Egyrészt a nőkkel kapcsolatos egyik leggyakoribb asszociáció a szépség, egy nőnek mindig ápoltnak, csinosnak, szépnek kell lennie a társadalmi elvárások szerint. (Törőcsik, 2011). Ugyanakkor általános társadalmi trendként is megjelenik a test szerepének felértékelődése (Törőcsik, 2007), így minden olyan termék, illetve szolgáltatás egyre nagyobb szerepet kap, amely a test karbantartásáról, ápolásáról, megmutatásáról szól. A nők kozmeti kumvásárlási szokásaival, elsősorban
  családon belüli vásárlási döntési szerepükkel több szerző is foglalkozott korábban (Davis- Rigaux 1974, Popcorn-Marigold 2001, Pólya 2012), azonban a téma aktualitása miatt mindenképp fontosnak tartott uk további empirikus vizsgálatok lefolytatását.

• Gyermekek vásárlási szokásainak vizsgálata

  24-27

  Pólya Éva

  Forró Csilla

  Megtekintések száma:

  180

  .

• Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében

  24-27

  Pólya Éva

  Bata Melinda

  Megtekintések száma:

  159

  A gazdasági válság hatására árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a magyar vásárlók, és a bevásárlási alkalmak is tervezett ebbek lett ek. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az áru frissessége, az árszínvonal és a választék továbbra is a legfontosabb szempontok, viszont megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. Kutatásokból kiderül, hogy kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a
  korábbi években. A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti , hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége az árszínvonal és a választék voltak hazánkban a legfontosabb szempontok. Megfi gyelhető, hogy a válság hatására csökkent
  e szempontok relatí v súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. A körbevásárlás hatására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése. 

• Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa

  99-104

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  177

  Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

• Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon

  4-22

  Szűcs Róbert Sándor

  Pólya Éva

  Horváth Marianna

  Megtekintések száma:

  141

  Napjainkban a pályakezdők növekvő munkanélküliségi rátája komoly problémát jelent. A diploma és bizonyítvány már nem elegendő a munkaerőpiacon, ugyanakkor tény, hogy a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a diplomások korében, mint a nemzetgazdaság átlagos értéke. Írásunk a műszaki,- agrár,- és informatikai diplomák munkaerőpiaci értékét mutatja be.

• Családi szerepek a mosószer vásárlás esetében és a vásárlásra ható befolyásoló tényezők

  53-60

  Varga Csaba

  Stréling Norbert

  Domján Anita

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  123

  Jelen munkánkban a magyar női lakosság mosószer vásárlási döntéseit, fogyasztói magatartását és az ezzel kapcsolatos családi szerepeket vizsgáltuk. A téma szakirodalmi áttekintése után primer kutatást végeztünk, melynek néhány fontosabb eredményét tartalmazza ez a cikk. Jelen munkánk nemcsak a családon belüli vásárlási- döntési szerepekre, hanem a mosószer vásárlási és fogyasztói magatartásának vizsgálatára irányul: figyelembe véve a preferenciákat, a környezettudatosságot, az árérzékenységet és az innováció által új keletű mosószerekhez való viszonyt. Kitértünk a családra gyakorolt külső társadalmi környezet hatásaira is.

• A gyerekek befolyásoló szerepe szüleik élelmiszer üzletválasztásában

  180-187

  Pólya Éva

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  202

  A családnak jelentős szerepe van a vásárlási döntési folyamatban, mint a társadalom elsődleges döntéshozatali egysége. Kiemelkedő szerepe van a fogyasztói szocializációban és a gyerekek fogyasztóvá válási folyamatában. A család keretet ad, amelyen belül a gyermekek megtanulják hogyan viselkedjenek fogyasztóként, elsajátítják a vásárláshoz és fogyasztáshoz szükséges kompetenciákat. A gyerekek családon belüli szerepének változása rendkívül aktuális az elmúlt időszakban, és hatással van a családon belüli vásárlási döntési folyamatra, talán még az élelmiszer üzletválasztásra is.

• A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  31-46

  Tóth Rita Noémi

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  184

  A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
  eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.

• Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai

  77-82

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  228

  A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

• A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján

  120-123

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  64

  .

• Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében

  80-93

  Szűcs Róbert Sándor

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  283

  Az utóbbi néhány évben egy érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi: a magyar vagy magyarnak hitt termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a fogyasztók körében. Mindez kezd már olyan méretek ölteni, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A pólóktól a füzeteken át a mobiltelefon tartókig mindent erőteljesen giccsbe hajló matyó motívumok díszítenek, sőt még a postán sorban állás közben is csupa „magyar termék” keresi gazdáját. A hazai fogyasztók etnocentrizmusának szintje hirtelen és meredek emelkedésnek indult. Mi az oka, hogy ilyen, soha nem látott népszerűséggel bírnak a magyar termékek? Miért ragaszkodunk ennyire a magyarságunkhoz, és miért pont most? Ez lenne a mi drogunk, valami, amivel még kábíthatjuk magunkat kilátástalan gazdasági helyzetünkben? Vagy ennél azért jóval több húzódik a jelenség hátterében? Egy dolog biztos, a piac intenzíven és gyorsan reagál a
  „nemzeti” szükségletre. Írásunkban a fenti kérdésekre próbálunk válaszokat találni, vizsgálva a védjegyek szerepét szegmentálva a fogyasztókat az etnocentrizmus szempontjából.