Keresés

Keresési eredmények

• Az oktatás opciós értéke

  131-148

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  96

  A standard emberi tőke elméleti keretein belül számtalan elemzést készítettek az oktatással kapcsolatos beruházási döntésekről, amelyekben legtöbbször elmaradt az oktatás költségeivel, és annak jövőbeli
  hasznaival kapcsolatos bizonytalanság beillesztése a vizsgálatokba, és gyakran elmaradt az opciós lehetőségek értékelése is. Jelen írásban igyekeztünk áttekinteni a standard emberi tőke elméletének egyik kiterjesztési lehetőségét, az emberitőke-beruházás opciós megközelítését. Arra kerestük a választ, hogy milyen megoldások, modellek születtek az oktatás révén megvalósítható emberitőke-beruházások
  opcióként történő értelmezésére, és a beruházás opciós értékének a meghatározására. A tanulmányban rávilágítunk arra, hogy az emberitőke-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése
  legalább olyan mértékben ösztönzőleg hat az egyének emberitőke-felhalmozására, mint az oktatás állami támogatása.

  JEL kód: C6, D8, I2, J2

• Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai

  39-60

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  191

  Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
  születnek újabb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
  sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

• Az oktatás költségei és finanszírozása

  11-50

  Polónyi István

  Tímár János

  Megtekintések száma:

  248

  A tanulmány az oktatás-gazdaságtan néhány alapfogalom – az oktatás gazdaságosságának, eredményességének és hatékonyságának – definiálása után áttekinti a legfontosabb aktorok motivációit az oktatás
  finanszírozását illetően, azaz, hogy miért fizeti az oktatást az egyén, a munkaadó, az állam, és a fenntartók. Ezt követően bemutatja az oktatási kiadások forrásszerkezetét és néhány jellemzőjét nemzetközi
  összehasonlításban. Az írás fő része az oktatás finanszírozás módszereinek áttekintése után a hazai oktatási rendszer legfontosabb alrendszereinek, a közoktatásnak, a felsőoktatásnak és a felnőttképzésnek a finanszírozási jellemzőit mutatja be.

• Minőség az oktatásban

  149-182

  Polónyi István

  Megtekintések száma:

  264

  Az írás célja, hogy az oktatás minőségügyének alapkérdéseit oktatásgazdaságtani aspektusból megvizsgálja. Bevezetőnkben a minőséggel kapcsolatos alapvető koncepciókat tekintjük át, majd nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, a PISA és az IALS felmérések eredményeinek bemutatásán keresztül vizsgáljuk a magyar felsőoktatás színvonalát. Megkíséreljük feltárni, milyen okokra vezethető vissza a hazai oktatás ezen felméréseken tapasztalható gyenge teljesítménye. Ezek után azokkal az oktatásban használatos minőségértékelésekkel, illetve azok indikátoraival foglalkozunk, amelyek széles körben elérhetőek, így elsősorban a nyilvános iskolai, illetve felsőoktatási rangsorok indikátorait tekintjük át. Végül pedig egy empirikus felmérés eredményein keresztül megkíséreljük feltárni, melyek a munkaadók felsőoktatással szembeni minőségelvárásai.

• A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben

  62-83

  Kispál-Vitai Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  413

  Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
  évvel ezelőtt.

  JEL kódok: A20, A22, A23

• Tehetséggondozás az oktatásban, avagy harc a tehetségekért

  98-113

  Rácz Irma

  Megtekintések száma:

  170

  A cikk azt kívánja feltárni, mi vezetett a szlovákiai Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tehetséggondozó szervezetének, a Harsányi János Szakkollégiumnak a működésképtelenné válásához. A kutatás elő kívánta segíteni a kezdetben jól működő, ám később elhalt szervezet újraindítását, a hallgatók szakkollégium iránti érdeklődésének felkeltésével. A szerző a tanulmány első felében a tehetségmenedzsment elméleti hátterét vázolja, majd a gyakorlati vizsgálatok nyomán megfogalmazza javaslatait.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A29, M12

• Kelet-európai oktatás és gazdaság

  73-82

  Tímár János

  Megtekintések száma:

  117

  A kelet-európai régió általános és tartós gazdasági elmaradásának fő okát, a 20. század nagy változásai alapján sokan abban látják, hogy az államszocializmus e korszak meghatározó szakaszában megfosztotta a régiót a magántulajdon ösztönző erejétől. Ennek káros hatását súlyosbította a korszakot kísérő erőltetett fegyverkezés. Ezzel szemben a cikk azt állítja és mutatja be, hogy a fő ok a népesség tudásának elmaradása. Ennek közvetlen tényezője, a hibás oktatáspolitika, amely az iskolázás hajszolt mennyiségi fejlesztése miatt – amitől a gyors gazdasági növekedést várta - átlagosan alacsony színvonalú, gyenge tudásban részesítette a felnövő nemzedékeket. A szerző leszögezi, hogy átfogó és gyökeres oktatási reform nélkül a kelet-európai régió és abban Magyarország is, végleg lemarad a nemzetközi versenyben.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I28, O15

• Jellemző-e a stratégiai gondolkodás az Észak-magyarországi Régió kkv-szektorában?

  88-100

  Takácsné György Katalin

  Takács István

  Megtekintések száma:

  155

  A kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége regionális eltérő. A kutatás az Észak-magyarországi Régióban működő vállalkozások körében 2011 őszén lefolytatott felmérés alapján foglalja össze a változásokra történő reagálásuk, stratégiai gondolkodásuk és innovációs képességük összefüggéseit. A régióra jellemző az alacsony gazdasági aktivitás, az ipari tevékenységet végző kkv-k országos átlagnál
  alacsonyabb aránya, a magas munkanélküliség, valamint az alacsony szakképzettségűek magas aránya. A vizsgált vállalkozások körében nem volt kimutatható a tudatos jövőalkotás, sokkal inkább a stratégiai
  gondolkodás hiánya jellemző. A tudatos stratégiaépítők az ágazati átlagot elérő vagy azt meghaladó jövedelmezőségről számoltak be. Összefüggést mutattunk ki a stratégiáról alkotott ismeretek mélysége
  és a formalizált stratégia megléte között, ami az oktatás szerepére hívja fel a figyelmet. A kkv-szektor szereplői megerősödésének egyik kulcseleme – a stratégiai gondolkodás mellett – a folyamatos megújulás, az innovativitás, illetve a ágazati legjobb gyakorlat figyelése, adaptálása: az imitáció.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D220

• Bevezetőa "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz

  179-200

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  109