Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Az oktatás költségei és finanszírozása
Megjelent március 20, 2006
11-50

A tanulmány az oktatás-gazdaságtan néhány alapfogalom – az oktatás gazdaságosságának, eredményességének és hatékonyságának – definiálása után áttekinti a legfontosabb aktorok motivációit az oktatás
finanszírozását illetően, azaz, hogy miért fizeti az oktatást az egyén, a munkaadó, az állam, és a fenntart...k. Ezt követően bemutatja az oktatási kiadások forrásszerkezetét és néhány jellemzőjét nemzetközi
összehasonlításban. Az írás fő része az oktatás finanszírozás módszereinek áttekintése után a hazai oktatási rendszer legfontosabb alrendszereinek, a közoktatásnak, a felsőoktatásnak és a felnőttképzésnek a finanszírozási jellemzőit mutatja be.

Teljes absztrakt mutatása
14
0
Az oktatás opciós értéke
Megjelent június 14, 2010
131-148

A standard emberi tőke elméleti keretein belül számtalan elemzést készítettek az oktatással kapcsolatos beruházási döntésekről, amelyekben legtöbbször elmaradt az oktatás költségeivel, és annak jövőbeli
hasznaival kapcsolatos bizonytalanság beillesztése a vizsgálatokba, és gyakran elmaradt az opciós lehetőségek é...rtékelése is. Jelen írásban igyekeztünk áttekinteni a standard emberi tőke elméletének egyik kiterjesztési lehetőségét, az emberitőke-beruházás opciós megközelítését. Arra kerestük a választ, hogy milyen megoldások, modellek születtek az oktatás révén megvalósítható emberitőke-beruházások
opcióként történő értelmezésére, és a beruházás opciós értékének a meghatározására. A tanulmányban rávilágítunk arra, hogy az emberitőke-beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése
legalább olyan mértékben ösztönzőleg hat az egyének emberitőke-felhalmozására, mint az oktatás állami támogatása.

JEL kód: C6, D8, I2, J2

Teljes absztrakt mutatása
12
1
Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai
Megjelent december 16, 2013
39-60

Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
születnek úja...bb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

Teljes absztrakt mutatása
27
20
Minőség az oktatásban
Megjelent június 18, 2007
149-182

Az írás célja, hogy az oktatás minőségügyének alapkérdéseit oktatásgazdaságtani aspektusból megvizsgálja. Bevezetőnkben a minőséggel kapcsolatos alapvető koncepciókat tekintjük át, majd nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, a PISA és az IALS felmérések eredményeinek bemutatásán keresztül vizsgáljuk a magyar fe...lsőoktatás színvonalát. Megkíséreljük feltárni, milyen okokra vezethető vissza a hazai oktatás ezen felméréseken tapasztalható gyenge teljesítménye. Ezek után azokkal az oktatásban használatos minőségértékelésekkel, illetve azok indikátoraival foglalkozunk, amelyek széles körben elérhetőek, így elsősorban a nyilvános iskolai, illetve felsőoktatási rangsorok indikátorait tekintjük át. Végül pedig egy empirikus felmérés eredményein keresztül megkíséreljük feltárni, melyek a munkaadók felsőoktatással szembeni minőségelvárásai.

Teljes absztrakt mutatása
16
2
Kelet-európai oktatás és gazdaság
Megjelent június 16, 2008
73-82

A kelet-európai régió általános és tartós gazdasági elmaradásának fő okát, a 20. század nagy változásai alapján sokan abban látják, hogy az államszocializmus e korszak meghatározó szakaszában megfosztotta a régiót a magántulajdon ösztönző erejétől. Ennek káros hatását súlyosbította a korszakot kísérő erőlt...etett fegyverkezés. Ezzel szemben a cikk azt állítja és mutatja be, hogy a fő ok a népesség tudásának elmaradása. Ennek közvetlen tényezője, a hibás oktatáspolitika, amely az iskolázás hajszolt mennyiségi fejlesztése miatt – amitől a gyors gazdasági növekedést várta - átlagosan alacsony színvonalú, gyenge tudásban részesítette a felnövő nemzedékeket. A szerző leszögezi, hogy átfogó és gyökeres oktatási reform nélkül a kelet-európai régió és abban Magyarország is, végleg lemarad a nemzetközi versenyben.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I28, O15

Teljes absztrakt mutatása
13
0
Jellemző-e a stratégiai gondolkodás az Észak-magyarországi Régió kkv-szektorában?
Megjelent június 16, 2014
88-100

A kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége regionális eltérő. A kutatás az Észak-magyarországi Régióban működő vállalkozások körében 2011 őszén lefolytatott felmérés alapján foglalja össze a változásokra történő reagálásuk, stratégiai gondolkodásuk és innovációs képességük összefüggéseit. A... régióra jellemző az alacsony gazdasági aktivitás, az ipari tevékenységet végző kkv-k országos átlagnál
alacsonyabb aránya, a magas munkanélküliség, valamint az alacsony szakképzettségűek magas aránya. A vizsgált vállalkozások körében nem volt kimutatható a tudatos jövőalkotás, sokkal inkább a stratégiai
gondolkodás hiánya jellemző. A tudatos stratégiaépítők az ágazati átlagot elérő vagy azt meghaladó jövedelmezőségről számoltak be. Összefüggést mutattunk ki a stratégiáról alkotott ismeretek mélysége
és a formalizált stratégia megléte között, ami az oktatás szerepére hívja fel a figyelmet. A kkv-szektor szereplői megerősödésének egyik kulcseleme – a stratégiai gondolkodás mellett – a folyamatos megújulás, az innovativitás, illetve a ágazati legjobb gyakorlat figyelése, adaptálása: az imitáció.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D220

Teljes absztrakt mutatása
16
3
1 - 6 a 6 tételből