Keresés

Keresési eredmények

• A growth accounting fejlődése a növekedéselméletek tükrében

  85-103

  Nádasi Levente

  Megtekintések száma:

  143

  Jelen írásban röviden bemutatom az egyes növekedéselméletek fejlődését, számba véve az egyes fejlődési szakaszokban a növekedés legfontosabb forrásainak tekintett tényezőket. Mivel a termelési függvény egyik fontos paramétere, a helyettesítési rugalmasság értéke nem egységnyi, ahogyan azt a nemzetközi vizsgálatokban alkalmazott Cobb–Douglas-termelési függvény feltételezi, és a helyettesítési rugalmasság értéke 1-től eltérő is lehet, szükséges egy általánosabb, CES típusú (Constant Elasticity of Substitution – állandó helyettesítési rugalmasságú) „termelési függvény”-család alkalmazása is. Technikai kérdésként felmerül a termelési tényezők csoportosítása is. A helyettesítési rugalmasság egyben hatékonysági tényező is, ezért a termelési függvény ezen jellemzője kiemelt szerepet kap az elemzésben. Végül összefoglalom azokat a legjelentősebb irodalmakat, amelyek főként a növekedés összetételével (growth accounting) foglalkoznak, és megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mely faktorok játszanak jelentős vagy kevésbé jelentős szerepet a gazdasági növekedésben. A growth accounting erősen összekapcsolódik a növekedéselméletekkel, így a megfelelő pontokon visszautalok az egyes növekedéselméletekre is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O47

• Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben

  135-149

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  173

  Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

• A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei

  29-50

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  110

  Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.

  JEL-kód: N10, O41

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  172

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• A területi tőke kiegyensúlyozott és erőltetett növekedésének regionális tényezői

  62-80

  Jóna György

  Megtekintések száma:

  156

  Ebben a tanulmányban, Kornai János erőltetett gazdasági növekedésről szóló elmé­leti megállapításait adaptálva, összehasonlítom a hazai kistérségek erőltetett és harmonikus területitőke­növekedését a 2004 és 2010 közötti időszakban. Az empi­rikus mérésnél a területitőke­koncepció komplex módszertanát alkalmazom. Longi­tudinális eredményeim szerint az erőltetett területitőke­növekedés jellemző oka, hogy az infrastrukturális háttér rovására fejlesztettek más ágazatokat, és ezzel egy időben nőttek a területi­társadalmi egyenlőtlenségek. Mindez a területi tőke erőltetett növekedését és káros hatását okozta. A túlfűtött területitőke­növekedést kezelni lehet területfejlesztési, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazásával.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C62, C68, Q01, R58

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  98

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  143

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  121

  A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

• Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure

  5-30

  Kapas Judit

  Czegledi Pal

  Megtekintések száma:

  312

  This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

  JEL Classification: B53, H10, O10

• A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

  22-44

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  216

  Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

• The Concept of Innovative Fiscal Policy: Theory and Empirical Evidence

  Kovács Olivér

  Megtekintések száma:

  120

  This contribution addresses the question of what are the main constituents of an innovative fiscal policy in the context of sustainability. We apply the concept of sustaining and disruptive innovation to fiscal policy. On the one hand, innovative fiscal policy is able to be sustaining whereby public finance will incrementally improve without leaving its decisive structure. On the other hand, innovative fiscal policy should be disruptive as well in the context of long term sustainability, whereby the structure of public finances can be profoundly restructured as a reaction to future challenges. By using the Finnish recovery in the early 1990s, we can refine our argument about the use and necessity of the mixture of fiscal rules and independent institutions in favour of fiscal sustainability. We also shed light on the key sources of the expansionary consolidation that emerged in the aftermath of the fiscal adjustment in the early 1990s. We emphasise that innovative fiscal policy with a mixture of legislated fiscal rules and independent fiscal anchor is more likely to be associated with sustainability if the economy has weaker growth potential which does not provide enough social trust towards the consolidation efforts of the government.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: E61, E62, Q01

• A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research

  117-131

  Megtekintések száma:

  602

  Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.

  Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31

• Nyitottság és növekedés

  126-134

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  116

  A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.