Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata
    3-38
    Megtekintések száma:
    324

    Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
    mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
    – milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
    – mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
    – a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
    – mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
    Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

  • Jellemző-e a stratégiai gondolkodás az Észak-magyarországi Régió kkv-szektorában?
    88-100
    Megtekintések száma:
    106

    A kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége regionális eltérő. A kutatás az Észak-magyarországi Régióban működő vállalkozások körében 2011 őszén lefolytatott felmérés alapján foglalja össze a változásokra történő reagálásuk, stratégiai gondolkodásuk és innovációs képességük összefüggéseit. A régióra jellemző az alacsony gazdasági aktivitás, az ipari tevékenységet végző kkv-k országos átlagnál
    alacsonyabb aránya, a magas munkanélküliség, valamint az alacsony szakképzettségűek magas aránya. A vizsgált vállalkozások körében nem volt kimutatható a tudatos jövőalkotás, sokkal inkább a stratégiai
    gondolkodás hiánya jellemző. A tudatos stratégiaépítők az ágazati átlagot elérő vagy azt meghaladó jövedelmezőségről számoltak be. Összefüggést mutattunk ki a stratégiáról alkotott ismeretek mélysége
    és a formalizált stratégia megléte között, ami az oktatás szerepére hívja fel a figyelmet. A kkv-szektor szereplői megerősödésének egyik kulcseleme – a stratégiai gondolkodás mellett – a folyamatos megújulás, az innovativitás, illetve a ágazati legjobb gyakorlat figyelése, adaptálása: az imitáció.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D220

  • Két régió klaszteralapítási kezdeményezéseinek összehasonlítása a 2008-as regionális klaszterpályázatokon keresztül
    133-140
    Megtekintések száma:
    86

    A magyar kormányzat elindította kezdeményezését a vállalkozói együttműködések új, klasztereken keresztüli támogatására, bár még nem biztos, hogy a gazdaság és a helyi szerelők felkészültek lennének
    erre a módszerre. Csakúgy, mint más régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön is új klaszterek indultak, hogy elnyerjék a támogatást. Az együttműködésük minősége, a benyújtott pályázatok
    száma, valamint a nyertes projektek köre/aránya megmutatja, hogy a klaszterelmélet és a nyugati gyakorlat alkalmazása az itthoni környezetben mit eredményez, a magyar vállalatok tudnak-e, akarnak-e
    klaszterekben dolgoni. Ezen cikkben a régiók gazdasági szereplőinek a hajlandóságát/aktivitását vizsgálom a 2008-as régiós klaszterkiírásokban. Észak-Magyarország és Észak-Alföld hasonló, de nem teljesen egyező eredménnyel rendelkezik.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: R58, L2

  • Az oktatás költségei és finanszírozása
    11-50
    Megtekintések száma:
    199

    A tanulmány az oktatás-gazdaságtan néhány alapfogalom – az oktatás gazdaságosságának, eredményességének és hatékonyságának – definiálása után áttekinti a legfontosabb aktorok motivációit az oktatás
    finanszírozását illetően, azaz, hogy miért fizeti az oktatást az egyén, a munkaadó, az állam, és a fenntartók. Ezt követően bemutatja az oktatási kiadások forrásszerkezetét és néhány jellemzőjét nemzetközi
    összehasonlításban. Az írás fő része az oktatás finanszírozás módszereinek áttekintése után a hazai oktatási rendszer legfontosabb alrendszereinek, a közoktatásnak, a felsőoktatásnak és a felnőttképzésnek a finanszírozási jellemzőit mutatja be.

  • Néhány gondolat a készülő DE Innovációs Stratégiához
    Megtekintések száma:
    75

    A Debreceni Egyetem (DE) a változó világban új kihívások elé néz. Miközben az egyetem szervezeti integrációja még messze nem teljesedett ki (és kétséges, hogy méreteinél fogva miképpen és legfőképpen mikor tekinthető a folyamat véglegesen lezártnak), több olyan körülmény merül fel, amire az intézménynek kell választ adnia. Ezek között elsősorban említendők a finanszírozás kérdései (pontosabban annak struktúrája), a változó jogszabályi háttér (elsősorban az innovációs törvény és a felsőoktatási törvény küszöbön álló módosítása), valamint az EU integrációból adódó körülmények (Bolognai folyamat, a nemzetközi verseny fokozódása). Ilyen körülmények között egy alapjában véve tudományegyetem (a szó klasszikus értelmében, nem csak működési struktúráját, hanem gyakorlatilag a művelt szakágazatokat is tekintve) tudományos jellegéből kiindulva kell választ keressen és adjon olyan kérdésekre, melyek elsősorban a szolgáltatói jelleg kibontakozását, ezen belül is elsősorban a tudományra épülő technológiai innovációt érintik.

  • A biohasonló készítmények makrogazdasági lehetőségei a fejlett országokban
    3-18
    Megtekintések száma:
    171

    A krónikus betegségek gyógyításában az Európai Unióban 2006 óta, az Egyesült Államokban 2015 óta vannak forgalomban biohasonló (angolul: biosimilar)
    gyógyszerek. Jelentős piaci potenciáljuk és pozitív makrogazdasági hatásuk ellenére alkalmazásuk elterjedését megnehezíti az orvosszakmai bizonytalanság. Az originális és generikus készítmények mellett megjelenő hasonló biológiai gyógyszerkészítmények akár már középtávon jelentősen átalakíthatják az egészségügyi rendszer finanszírozását, megváltoztatva a gyógyszeripari cégek versenypozícióját, valamint az orvos-beteg-finanszírozó közötti információs háromszöget. Alkalmazásukban a szakemberek valamennyi fejlett országban komoly megtakarításokat valószínűsítenek az egészségügyi kiadásokban, habár az orvosi szakma az egy-egy terápiás területen megjelenő biohasonló készítmények használatával szemben gyakran ellenállást mutat. A biohasonló készítmények piaci forgalmazását, helyettesíthetőségét, ártámogatását maguk az egészségügyi kormányzati szervek is eltérően közelítik meg. A tanulmány célja a biohasonló készítményekben rejlő makrogazdasági lehetőségek és korlátok bemutatása az élen járó országokban.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H51, I11, I12, I18