Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A külföldi munkavállalás hatása a sportolási szokásokra
    76-87
    Megtekintések száma:
    144

    Korábbi, külföldi munkavállalást vizsgáló kutatások rámutattak arra, hogy a célország nemcsak előnyöket kínál, hanem kockázatokat is jelenthet az emberek számára, melyek veszélyeztethetik az érintett személy egészségét. Felvetődik a kérdés, hogy fontos lenne annak ismerete, hogy a külföldi munkavállalók egészségmegőrzésében milyen szerepet játszik a rendszeres testmozgás, illetve a megfigyelt, gyakran előforduló betegségek korreláltathatóak-e a rendszeres testmozgás esetleges hiányával. Kutatásunk során, külföldön – Németországban – dolgozó magyarokat kérdeztünk sportolási szokásaikról. A válaszadó 60 fő – a korábbi tanulmányok adataira alapozott várakozással szemben – magasabb arányú rendszeres fizikai aktivitásról számolt be külföldön tartózkodása alatt, mint azt megelőzően. Ebben számos tényező együttes hatása befolyásolhatja az érintetteket, de leginkább a társadalmi és az épített környezet. Ez alátámasztja az egészségtudatos életmód társadalmi szintű fejlesztésének szükségességét Magyarországon.

  • Fogyatékossággal élő serdülőkorú fiatalok tápláltsági állapota és testképe Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében
    79-93
    Megtekintések száma:
    109

    Az egészséges életmód elsajátítása szempontjából a serdülőkor nagyon érzékeny periódus, melyet kockázatkereső magatartás, rizikóterhelt időszak jellemez. Jellemző erre az időszakra a kortárskapcsolatok felértékelődése, mely a fogyatékossággal élő gyermekeknél is megfigyelhető. A helytelen életmód, az elhízás/ túlsúly a felnőttkori egészségi állapotnak prediktora. A fogyatékossággal élő személyek sokszor társbetegségekkel élnek együtt, és rövidebb élettartamra számíthatnak. Jelen vizsgálat célja a fogyatékossággal élő 12-18 éves korú fiatalok tápláltsági állapotának felmérése Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A vizsgálat a kérdőíves adatfelvétel módszerével történt. Az eredmények szerint a fiatalok kétharmadának tápláltsági állapota nem megfelelő, több mint 30 %-a túlsúlyos vagy elhízott. Az átlag feletti anyagi helyzetben lévő családok gyermekei körében alacsonyabb arányban fordul elő elhízás/ túlsúly.

  • Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében
    18-29
    Megtekintések száma:
    793

    A szabadidő növekedésével párhuzamosan nőtt az emberek egészséges életmódra való törekvésével, mely különböző egészségtrendeket hozott létre. Ezen egészségtrendek az egészséges életmód két alapvető elemét érintik, a fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást. Jelen tanulmányban a két elem közül az egészséges táplálkozást vizsgáltuk meg, annak is két szegmensét; a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a folyadékbevitelt. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem hallgatósága adta. Kutatási módszerként primer és szekunder vizsgálatot is végrehajtottunk. Szekunder kutatás esetében a nemzetközi és hazai irodalmat tekintettük át, valamint az amerikai és európai ajánlásokat hasonlítottuk össze. Primer kutatás esetében kérdőíves megkérdezés történt, mely során a hallgatók egészséges táplálkozási szokásait mértük fel. Kutatásunk során megállapításra került, hogy a felmért hallgatók mindössze 11,3%-a fogyaszt napi rendszerességgel az ajánlásoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt. A folyadékfogyasztás esetében azonban kedvezőbb eredményt kaptunk. A megkérdezettek 65%-a fogyaszt legalább az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű folyadékot.

  • Parental caringscapes – the analyses of mothering practices in local community contexts
    125-143
    Megtekintések száma:
    154

    During the last two decades of Family Sociology there is a growing interest toward understanding the complex phenomenon of parental experience. According to the changing perspective of the field, parental experience is embracing three different but interrelated aspects: the parenthood as a social institution, practices and agency of parenting and the intimate relationship between a particular child and her/his parent. This approach reflects to the changing social interpretations of parenthood and the growing emphasize on the “good parenting” in lay and professional discourses, and diversification of institutional and informal contexts of parental care. As a part of this process the status that parents occupy in different social fields shows diversity as well, and sometimes parents experience distance between the value of their parental status in varying contexts. Becoming a new mother can lead to central position in the family, while on the societal level it may goes together with a kind of isolation and the feeling of periphery. This gap has an effect on evaluation of parental competencies, autonomy and parental interpretations of care. In our study implementing a human geographic approach we suggest that parental care and the relating experiences cannot be separated from the wider and narrower space, place and time where the actual caring work is occurring.

  • Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok a telepi lakosok körében
    45-54
    Megtekintések száma:
    203

    A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, rendkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.

  • Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
    92-102
    Megtekintések száma:
    328

    Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

  • Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?
    189-218
    Megtekintések száma:
    308

    Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

  • Telepi kapcsolatok
    115-130
    Megtekintések száma:
    193

    A tanulmányban a 2019 elején, Nyíregyháza két lakótelepén végzett kutatás eredményei alapján részletezzük a telepeken élők egocentrikus kapcsolathálózatának néhány jellemzőjét. Az erős kötések közül vizsgáljuk a bizalmas kapcsolathálózatot, illetve a barátok számának alakulását, majd áttekintjük a gyenge kötéseket is. A tanulmány alapvetően leíró, a vizsgált dimenziókat olyan szocio-demográfiai változók mentén mutatjuk be, mint a megkérdezett neme, kora és iskolai végzettsége.

  • Korai kötődést befolyásoló tényezők az asthmás krónikus beteg gyermeket nevelő családokban
    134-144
    Megtekintések száma:
    145

    XXI. századunkban számos nagy népegészségügyi jelentőségű pszichoszomatikus megbetegedéssel kell megküzdenünk. Kutatások kimutatták, hogy az asthma bronchiale kapcsán kardinális befolyásoló tényező az anya-gyermek kapcsolat. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a kora gyermekkori kötődési faktorok lehetséges szerepét e zavar hátterében. 130 fő 10-18 év közötti asthmás gyermek és az ő édesanyjuk került bevonásra a vizsgálatba, velük egy szocio-demográfiai kérdőív (a kora gyermekkori élmények feltérképezése céljából), a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála (a gyermekekkel) és a Beck Szorongás Leltár (az édesanyjukkal) került felvételre. Különösen a szoptatás kapcsán mondhatjuk azt, hogy valószínűsíthető protektív faktor mind a gyermekek, mind pedig az édesanyjuk kötődésének és szorongásának alakulása szempontjából. A prevenció szempontjából lényeges intézményi lehetőséget biztosítani a krónikusan beteg gyermekek és szüleik számára, valamint a kötődési faktorok vizsgálatát még hangsúlyosabbá tenni a jövendőbeli kutatások során.

  • Lakhatási helyzetkép a telepeken
    19-31
    Megtekintések száma:
    352

    A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásállományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.

  • Az uszodai infrastruktúra vizsgálata az Észak-alföldi régióban
    110-125
    Megtekintések száma:
    151

    Az úszás azon közkedvelt sportágak egyike, amely amellett, hogy egészséget megőrző mozgásforma, bármely életkorban űzhető. Jelen társadalmunk jelentős hányadának fizikai inaktivitása miatt kutatók számos irányból vizsgálták, hogy miként lehetne rendszeres sportolásra bírni a lakosságot, többek között az épített környezet sportolási szokásokra gyakorolt hatásai is elemzésre kerültek. Kutatásunk során az Észak-alföldi régió 34 uszodáját tanulmányoztuk, telefonos interjú alapján végzett kérdőíves módszerrel. Áttekintettük az uszodák átadásának időpontjait, a létesítéskor megfogalmazott célokat, a medencék számát, hosszát. Elemeztük, hogy az egyes sportfoglalkozások, mint iskolai úszás, lakossági úszás, gyógytorna, edzés, versenyek hogyan jelennek meg az időbeosztásban, valamint, hogy a nyitva tartás miként befolyásolja a lakosság által történő igénybevétel lehetőségét. Megállapítható, hogy az érintett megyék egészségügyi mutatói alapján fontos lenne az egészséges életmódra nevelés, ehhez kapcsolódóan az úszás lehetőségének biztosítása is. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra kevés, emiatt az uszodaépítési program folytatása kiemelt jelentőségű.

  • A technológiai fejlődés hatása a nemek közötti munkamegosztásra az egészségügyben, a robotasszisztált sebészet területén
    43-60
    Megtekintések száma:
    42

    A technológiai fejlődés az emberiség történelme során mindig kulcsszerepet játszott a gazdaság és a társadalom alakulásában. A társadalomra gyakorolt hatásaik sokrétűek és folyamatosan átalakítják világunkat. A társadalmi hatások egyik aspektusa a nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatás. Ezen folyamatok eredményeképpen a munkaerőpiac jelentős változásokon mehet keresztül. A technológiai fejlődés nemek közötti munkamegosztásra gyakorolt hatása komplex és sokrétű, ezért több aspektusból is vizsgálható. Bár a technológia lehetőségeket kínál a nemek közötti egyenlőség megteremtésére, a nők és a férfiak között, de ennek mértéke és iránya számos tényezőtől függ, beleértve a kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket is. A jelen tanulmány a gazdaság egyik fontos szektorára, az egészségügyre fókuszál, melyre a technológiai fejlődés jelentős hatást gyakorol. A szektorban zajló technológiai változások közül a robotsebészet megjelenését vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy ez milyen hatást gyakorol a sebészeti szakmákon belül a nemek közötti munkamegosztásra.

  • Rizikó-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi kockázatai
    63-78
    Megtekintések száma:
    165

    Tanulmányunk célja, hogy feltárja a különböző egészség-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi eredményességét, eredménytelenségét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen különbségek vannak a különböző egészség-magatartásformával bíró (rizikós, inaktív és egészségtudatos)
    hallgatók között a tanulmányi teljesítmény vizsgált dimenzióiban Magyarországon az Észak-alföldi régió, valamint kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében egy nemzetközi kutatás adatbázisát elemezve (IESA 2015; N=2017). Előzetes feltételezéseinkkel összhangban azt láthatjuk, hogy a rizikós hallgatók körében többen vannak, akik alig óráik felére járnak be, egy-két, vagy akár vizsgáik felét nem teljesítették és kevesebb, mint napi egy órát készülnek óráikra, míg ez utóbbi a legkevésbé jellemző az egészségtudatos diákokra. Ők ugyanis nagy erőfeszítéseket tesznek komoly tanulmányi terheik teljesítéséhez, ugyanakkor többen vannak azok is, akik nem tudnak megbirkózni ezekkel a nehézségekkel első körben, és nem sikerült a vizsgájuk. Ily módon az egészségtudatos magatartás sem jelent kizárólagos támogató faktort a tanulmányi eredményesség viszonylatában.

  • Social Exclusion of Pervitin Users
    60-66
    Megtekintések száma:
    195

    A cikk egy kvalitatív kutatásra épül, ami narratív kérdőív segítségével 13 dél-csehországi Pervitin használóval készült, akik rendszeresen ellátogattak a drogprevenciós és tanácsadó központba. A cikk célja megmutatni, hogy a Pervitin használók hogyan élik meg a társadalmi kirekesztődést. A válaszadók úgy érzik, hogy a normális élet számos területéről kiszorulnak: elutasítja őket a család, a barátaik és a közintézmények, különösképpen a rendőrség és az egészségügyi intézmények. A társadalmi kirekesztődéssel együtt jár a bűntudat és a felhasználók iránt érzett sajnálat. Szégyellik a helyzetüket, szomorúak és csalódottak magukban. Van, hogy magukra haragszanak, van, hogy a környezetükre, amiért elutasítják őket. Mindkét esetben fontos tényező lehet a kirekesztődés, ami csökkenti a szerhasználó absztinensé válásának esélyeit.

  • Iskolázottsági helyzetkép – Nyíregyházán telepi körülmények között élők körében
    55-69
    Megtekintések száma:
    213

    Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.

  • Fiatalok fizikai aktivitásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata
    121-130
    Megtekintések száma:
    251

    A nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás következtében egyre több fiatal szenved krónikus betegségben. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje egy hazai (Tiszafüred) és egy határon túli (Nagyvárad) intézmény 5., 7. és 9. osztályos tanulóinak egészségmagatartását, fizikai aktivitását. A vizsgálatban összesen 206 fő vett részt, a kérdőív szociodemográfiai adatokra, valamint fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket tett fel. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Mann–Whitney tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltük. Míg a tiszafüredi gimnázium tanulóinak 88%-a gondolja úgy, hogy elegendő testmozgást végez, ez az arány a nagyváradi gimnázium tanulóinak esetében 81%..Az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás gyakoriságában (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény tekintetében (p=0,267) a két intézmény között nincs szignifikáns különbség. Az eredményeink alapján elmondható, hogy mindkét intézményben népszerű a fiatalok körében az iskolán kívül végzett testmozgás.

  • The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary
    130-156
    Megtekintések száma:
    93

    A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.

  • Fenomenológiai indíttatású kutatás tinédzser anyák megélt tapasztalata alapján a szülési komplikációval való megküzdés során, Nigéria Borno Állam Jere Önkormányzat Khaddamari Kórházi Osztály
    73-84
    Megtekintések száma:
    161

    Cél: Tinédzser terhesség előfordul szerte a világban, s mivel népegészségügyi téma, kutatásunk célja feltárni a helyzetet előidéző a tényezőket, komplikációkat, hatásokat, kihívásokat, megküzdési mechanizmust, és hogy mit érzékel a tinédzser.

    Módszer: Feltáró kvalitatív kutatást alkalmaztunk, a hólabda módszert. 10 válaszadóval készítettünk interjút, amiben segítségünkre volt egy kérdező a nigériai Borno állambeli Jere önkormányzat Khaddamari kórházi osztályán.

    Eredmények: Legfőbb tényező a tudatlanság és a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, otthon és az iskolában egyaránt. Néhány válaszadó megemlítette a hagyományos szerepeket, kulturális elvárást, drog és alkohol használatot, korkülönbséget, szocio-gazdasági tényezőket, kényszerítést és erőszakot. Többségük félelmet, bűntudatot és megbélyegzést érzékelt, csak néhányan mondták azt, hogy izgatottak, büszkék voltak, és elfogadták őket. Leggyakoribb komplikációk: anémia, koraszülés, a medence és fej közötti aránytalanság, elakadás a szülőcsatornában és sipoly. Szinte mindegyik kimaradt az iskolából.

    Következtetés: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az összes résztvevő együttes erőfeszítésével a tinédzserkori terhesség szövődményei megakadályozhatók lennének.

  • A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor
    5-17
    Megtekintések száma:
    1413

    A tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében. A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt. Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben. Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a foglalkozás és a legális szerek fogyasztása és a depresszió között. A kapott eredményekből látható, hogy a versenysportolók depresszió értéke tendenciájában nagyobb értéket mutat, mint a szabadidősportolóké. Továbbá a 18-20 éveseknél szignifikánsan magasabb depresszió érték tapasztalható, mint a 30 éveseknél és az afölöttieknél. Nemek tekintetében is jelentős eltérés mutatkozott, a nők javára. Az alacsony végzettségűek, valamint a nem teljes állásban foglalkoztatottak több depreszsziós tünetet észlelnek magukon. A legális szerek fogyasztását vizsgálva az alkohol és a depresszió között összefüggést tudtam kimutatni