Keresés
Keresési eredmények
-
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota
26-38Megtekintések száma:415A kutatás célja: Vizsgálatunk célpontjában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar hallgatóinak jólléte, pszicho-szociális jellemzői, mentális állapota és egészségmagatartása áll.
Módszerek: Vizsgálatunk eszköze egy standardizált kérdőív, melyet a 2018-2019-es tanév őszi félévében alkalmaztunk. A kérdőív az következő standardizált kérdőíveket is magába foglalta: Önértékelési Kérdőív (RSESH), Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL), Észlelt stressz-kérdőív (Perceived Stress Scale – PSS4), Lelki egészség (General Health Questionnaire, GHQ-12). A vizsgálatban 206 hallgató vett részt a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karáról.
Eredmények: Az alacsony önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint az egészséges önértékeléssel rendelkező társaik. Azok a hallgatók fogyasztanak több alkoholt, akik több pszichés problémával rendelkeznek, mint a társaik. Az alacsonyabb önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt a lerészegedésig, mint a normális önértékelést mutató társaik. A testedzés védő faktornak bizonyult az egészségmagatartás tekintetében, így akik aktívan sportolnak, jobb mentális állapotnak és alacsonyabb stressz-szintnek örvendenek, mint a keveset sportoló társaik. A pszichés állapot társadalmi meghatározottságát adataink is alátámasztják.
-
Potyázók, anómiások, rituális perzisztensek és célorientált perzisztensek. A hallgatói lemorzsolódás szokatlan veszélyei
45-62Megtekintések száma:254Tanulmányunk kérdése, hogy milyen összefüggésben áll a lemorzsolódás kockázatával a diploma hasznosságába vetett hit és az annak megszerzéséért nyújtott erőfeszítés. Elemzésünkhöz a HERD kutatás hallgatói adatbázisát használtuk (N=1295). Klaszterelemzéssel négy csoportot
azonosítottunk. 1) Az anómiások körében a legkisebb a diplomába vetett hit és az érte nyújtott erőfeszítés, s ezzel összefüggésben náluk a legmagasabb a lemorzsolódás kockázata. 2) A rituális perzisztensek (azaz kitartók) magas erőfeszítésekre képesek, de nem hisznek a diplomában.
Szorgalmuk nem nyújt számukra akkora védelmet a lemorzsolódástól, mint a 3) célorientált perzisztencia, vagyis az, ha valaki szorgalma mellett hisz is a diplomában. 4) A potyázók kevésbé szorgalmasak, de tudatában vannak a diploma értékének, amely nagyobb védettséget biztosít számukra,
mint a rituális perzisztensek kiábrándult szorgalma. A célorientált perzisztensek körében magas a diplomás családfővel és elit középiskolai múlttal, míg rituális társaik esetében a HH/HHH többletponttal rendelkezők aránya. -
Rizikó-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi kockázatai
63-78Megtekintések száma:247Tanulmányunk célja, hogy feltárja a különböző egészség-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi eredményességét, eredménytelenségét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen különbségek vannak a különböző egészség-magatartásformával bíró (rizikós, inaktív és egészségtudatos)
hallgatók között a tanulmányi teljesítmény vizsgált dimenzióiban Magyarországon az Észak-alföldi régió, valamint kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében egy nemzetközi kutatás adatbázisát elemezve (IESA 2015; N=2017). Előzetes feltételezéseinkkel összhangban azt láthatjuk, hogy a rizikós hallgatók körében többen vannak, akik alig óráik felére járnak be, egy-két, vagy akár vizsgáik felét nem teljesítették és kevesebb, mint napi egy órát készülnek óráikra, míg ez utóbbi a legkevésbé jellemző az egészségtudatos diákokra. Ők ugyanis nagy erőfeszítéseket tesznek komoly tanulmányi terheik teljesítéséhez, ugyanakkor többen vannak azok is, akik nem tudnak megbirkózni ezekkel a nehézségekkel első körben, és nem sikerült a vizsgájuk. Ily módon az egészségtudatos magatartás sem jelent kizárólagos támogató faktort a tanulmányi eredményesség viszonylatában. -
A társadalmi státus transzmissziója és a felsőoktatási lemorzsolódás
5-23Megtekintések száma:380A tanulmány a társadalmi státusz "transzmissziója" hatásának a vizsgálatával a felsőoktatási lemorzsolódás speciális aspektusára fókuszál. A felsőoktatási expanzió során a "nem tradicionális hallgatók" (akiknek a szülei alacsonyan iskolázottak) aránya megváltozott. Ezek a hallgatók több területen is hiányosságokkal bírnak, melyek növelhetik a lemorzsolódás esélyét. A kutatás a "Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban"(K_123847) OTKA projekt keretében folyt (témavezető Prof. dr. Pusztai Gabriella), az adatbázist a 2018-as felmérés alapján hoztuk létre (N=605). A válaszolók korábban lemorzsolódott hallgatók voltak. Arra törekedtünk, hogy meghatározzuk a lemorzsolódás főbb faktorait, a szociokulturális háttér főbb jellemzőit, összehasonlítva a különböző hátterű (első generációs értelmiségi hallgatók, akiknek a szülei nem diplomások, és az értelmiségi, diplomás családokból származók) jellegzetes mintázatait a lemorzsolódás területén. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb szülői iskolai végzettségű családokból érkezők esetében a lemorzsolódásra kényszer jellegű (nem önkéntes) elemek hatnak, míg a többi hallgató körében inkább az önkéntes lemorzsolódás tűnik gyakoribbnak.
-
Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
92-102Megtekintések száma:594Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.
-
Nyelvi akadályok vizsgálata az egészségügyi ellátásban: Esettanulmány Budapesten élő külföldi hallgatókról
158-184Megtekintések száma:260Az egészségügyi ellátásban a nyelvi akadályok befolyásolják a szolgáltatások költségét, minőségét és hatással vannak a Budapesten (Magyarországon) élő külföldi hallgatókra. A tanulmány azokat a megoldásra váró nehézségeket tárja fel, melyekkel a külföldi hallgatók szembesültek az egészségügyi ellátás részét képező orvosi tanácsok megértése kapcsán. A cél olyan stratégia kidolgozása, ami segít ezen problémák megoldásában. A kvalitatív megközelítés különböző budapesti egyetemen tanuló 18 külföldi hallgatótól kapott adatokat elemezte. A legtöbb résztvevő nem került olyan egészségügyi helyzetbe, ami sürgős ellátást igényelt, viszont azok, akik súlyos állapotban voltak, jelentős mértékű nyelvi akadállyal, jelölési gondokkal és késedelmes ellátással szembesültek. Az elsődleges nehézség a nyelvi akadály volt, ami körülményessé tette az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációt. A résztvevők Google Fordítót, tolmácsokat és nonverbális kommunikációt használtak segítségként, hogy legyőzzék a nyelvi akadályokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy olyan irányelvek kidolgozása szükséges, melyek javítják a egészségügyi dolgozók és a külföldi diákok közötti kommunikációt, hogy egyforma eséllyel juthassanak a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz.
-
Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében
18-29Megtekintések száma:942A szabadidő növekedésével párhuzamosan nőtt az emberek egészséges életmódra való törekvésével, mely különböző egészségtrendeket hozott létre. Ezen egészségtrendek az egészséges életmód két alapvető elemét érintik, a fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást. Jelen tanulmányban a két elem közül az egészséges táplálkozást vizsgáltuk meg, annak is két szegmensét; a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a folyadékbevitelt. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem hallgatósága adta. Kutatási módszerként primer és szekunder vizsgálatot is végrehajtottunk. Szekunder kutatás esetében a nemzetközi és hazai irodalmat tekintettük át, valamint az amerikai és európai ajánlásokat hasonlítottuk össze. Primer kutatás esetében kérdőíves megkérdezés történt, mely során a hallgatók egészséges táplálkozási szokásait mértük fel. Kutatásunk során megállapításra került, hogy a felmért hallgatók mindössze 11,3%-a fogyaszt napi rendszerességgel az ajánlásoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt. A folyadékfogyasztás esetében azonban kedvezőbb eredményt kaptunk. A megkérdezettek 65%-a fogyaszt legalább az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű folyadékot.
-
Mit mutat a szakmai tanárképzés világa? A szakmai tanárképzés hallgatóinak szociokulturális háttere és tanulási motivációi
37-69Megtekintések száma:11Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér 1991; Katona 2015; Orosz 2003; Patyi 2021). Emellett arra is láthatunk példákat, hogy a mérnöktanár képzés (Holik, Nemes-Németh és Sanda 2021; Horváth 2013), vagy az agrármérnöktanár (Surányi 2018) és a közgazdásztanár képzésnek (Antal és Baksa 2013) a kialakulásától kezdve napjainkig követik végig a szakok történetét a kutatók. A képzés módszertani, tartalmi vizsgálata is megjelenik (Benedek és Szabóné Berki 2011), de a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoztak (Szabóné Berki 2015; Engler és munkatársai 2017; Máté-Szabó 2019). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerültek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli 2011; Tóth 2012; Szabóné Berki 2015, Tordai 2015; Holik 2016), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán 2014; Tóth 2011; Nagyné 2024) jelennek meg a szakirodalmi munkákban. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi szakmai tanárképzésben tanuló hallgatók szociokulturális hátteréről, előzetes tanulmányaikról és tanulási motivációikról. Kutatásunkban négy szak (agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár) 215 hallgatójának szociokulturális hátterét és tanulási motivációit vizsgáltuk. Eredményeinkből látható, hogy a képzés döntően felnőtt tanulókra épül, akik többdiplomás előélettel, szakmai tapasztalattal és stabil családi háttérrel rendelkeznek. A tanulmány vizsgálja a képzéshez való hozzáférés térbeli lehetőségeit, elégedettségét és a tanulásról alkotott attitűdjeik alakulását. A tanulási motiváció kapcsán két dimenziót sikerült azonosítanunk. Az érzelmi–önmegvalósító és a külső, instrumentális indítékokat. Eredményeink szerint a családi állapot szignifikáns hatással bír a belső motivációra: az egyedülálló hallgatók lényegesen erősebb tudásszerzési és önfejlesztési késztetéssel rendelkeznek, mint házas vagy elvált társaik.
-
Többszörös intelligenciavizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói körében
177-194Megtekintések száma:125A kognitív rugalmasság az egyik legfontosabb képesség, mely a XXI. század kihívásaként jelentkezik, mely a kreativitás és az intelligenciafajták fejlesztésével (Spiro és Jehng 1990), vagy éppen a flow pedagógiai modell tanórai alkalmazásával érhető el. Jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak többszörös intelligenciaszintjét vizsgáljuk (N=5670; n=747). A kutatás fókuszában a hallgatók többszörös intelligencia-térképének felmérése és annak tanórai alkalmazhatóságának vizsgálata áll. A kvantitatív kutatást 2022/2023-as akadémiai tanévben végeztük, melyhez a Gardner-féle többszörös intelligenciatesztet adaptáltuk. Hipotézisünk szerint a hallgatók azon intelligencia típusai erősek, melyek az adott kar erősségéhez szükségesek, míg a többi intelligenciatípus fejlesztést igényel. Az adatelemzést SPSS statisztikai programmal végeztük, melynek során többváltozós eljárásokat alkalmaztunk a nem, a kar és a lakóhely független változók bevonásával. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a hallgatók kari megoszlása és a vizsgált változók között. Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a kognitív rugalmasság elsősorban az intelligencia különböző típusainak fejlesztése révén fokozható.
-
Sajátos nevelési igényű hallgatók tanulmányi eredményességét befolyásoló tényezők feltárása egy interjús kutatás tükrében
31-44Megtekintések száma:393Kutatásunk középpontjában azok a hallgatók állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez. A téma aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az említett hallgatók az egyetemeken, azonban jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban a bekerülési és bennmaradási esélyekre. Legfontosabb eredményeink alapján lényeges támogató faktorként jelennek meg a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőségi támogatások, azonban a sikeres bekerülést és a diplomaszerzést nagy mértékben képes befolyásolni az egyén konkrét társas kontextusa. További kutatási lehetőségként felmerül a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi jelenlétének és tanulmányi eredményességet támogató tényezőinek mélyebb, szélesebb körű kvantitatív vizsgálata.
-
Egy hátrányos helyzetű település diákjainak esélye a digitális oktatásra
89-111Megtekintések száma:362A tanulmány egy hátrányos helyzetű település nappali tagozatos tanulóinak digitális oktatásba való bekapcsolódását vizsgálta. A 240 fős mintát 165 fő általános iskolás, 51 fő középiskolás és 24 fő főiskolás/egyetemista alkotta. A publikáció a kérdőíves felmérés eredményeinek azon részét mutatja be, melyek a bekapcsolódás feltételeivel, az infrastrukturális adottságokkal, a távolmaradás okaival foglalkoznak. A tanulmány a digitális és társadalmi kirekesztődést egyaránt okozó tényezők mentén végzi az elemzést, keresi a szignifikáns összefüggéseket. A felmérés további eredményei - melyek az oktatás módszereivel, sikerességével, előnyeivel, hátrányaival, a tanulók digitális kompetenciáinak alakulásával foglalkoznak - egy újabb publikációban kerülnek közlésre.
-
Miért lesz valakiből szakoktató? - A szakmai tanárképzés rekrutációjának és motivációinak feltárása
101-121Megtekintések száma:10A tanulmány célja a szakmai tanárképzésbe jelentkező hallgatók rekrutációs mintázatainak és motivációs hátterének feltárása. A kutatás középpontjában a Dunaújvárosi Egyetem szakoktató (levelező) szakos hallgatói állnak, akik különböző ipari szakterületekről érkeztek a pedagógusképzésbe. Az empirikus vizsgálat 2025 tavaszán zajlott, online kérdőív alkalmazásával. A felmérés 100 válaszadó adataira épül, és a tanári pályaválasztás indítékait, a szakmai előélet és a motiváció kapcsolatát, valamint a tanári szerephez kötődő attitűdöket vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatókat elsősorban a tudásmegosztás iránti elkötelezettség, a szakmai fejlődés igénye és a stabil életpálya iránti vágy vezérli. Ugyanakkor több válasz utal a tanári szerep presztízsének bizonytalanságára és a pedagóguspálya kihívásaira. A kutatás hozzájárul a szakmai tanárképzés rekrutációs sajátosságainak mélyebb megértéséhez, és alapot nyújthat a képzés tartalmi fejlesztéséhez.
-
A felsőfokú továbbtanulási döntés determináns összetevői. - Empirikus kutatás a végzős Hargita megyei középiskolás tanulók körében
5-30Megtekintések száma:220A középiskola befejezése utáni újabb döntés: egyetem vagy munka? Vajon kihatással van-e a korábban, - a középiskolaválasztás kapcsán - meghozott döntés a négy év után hozandó döntésre? Minden (továbbtanulási) döntés mögött manifeszt és látens változók húzódnak meg. Kutatásunk célcsoportját a Hargita megyei végzős tanulók képezik. Többlépcsős, csoportos mintavételt alkalmazunk. Az első lépcsőben a székelyföldi megyében (Hargita) fellelhető magyar tannyelvű elméleti gimnáziumok (líceumok) mind bekerültek a mintavételi keretbe, s ehhez szakközépiskolai iskolapárokat illesztettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely tényezők, érvek indukálják a tanulók továbbtanulás melletti vagy elleni döntését. A tanulók középiskola befejezése utáni döntéseiben is érvényesül a családi háttér hatás, ugyanis a magasabb státusú szülők gyermekei esetében csekély a befektetési kockázat és a siker valószínűsége közti diszkrepancia, ahogyan az aspirációk és a tényleges megvalósulás közti eltérés is.
-
TDK részvétel motivációi a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában résztvevő hallgatók körében
78-101Megtekintések száma:242A kiváló hallgatók elismerése és támogatása a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hiszen ezáltal motiválni tudják őket a tudományos pályán való elhelyezkedésre. Tanulmányunkban a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) tagjai körében vizsgáltuk a tudományos diákköri konferenciákon történő szereplésre vonatkozó hajlandóságot. Kutatásunkat kérdőíves felmérésre alapoztuk. A mintába azon válaszadók kerültek be, akik már vettek részt korábban helyi TDK konferencián (n=128). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a három vagy többszöri TDK részvétellel rendelkező hallgatók gondolkodnak a későbbi kutatói pályán történő elhelyezkedésről. Az egyszeri részvétellel rendelkező kitöltők főként megmérettetés céljából vágnak bele a részvételbe, míg ez a többszöri részvétel esetében nem jelent meg. A helyezés elérése és a TDK szereplés élménye közötti összefüggést vizsgálva a válaszadók akkor élik meg pozitív élményként a TDK-t, ha helyezést sikerül elérniük a helyi konferencián. A helyezés elérése befolyásolja továbbá a tanulmányok során előnyhöz jutás és a kari elismerés érzését is a megkérdezettek körében.
-
Szociális és pszichológiai tényezők szerepe a középiskolások dohányzásában és alkoholfogyasztásában
32-56Megtekintések száma:319A tanulmány célja a dohányzás és alkoholfogyasztás háttértényezőinek, valamint motivációinak kutatása volt a magyar serdülők körében. A lekérdezésben 501 debreceni diák vett részt. A szociális változók közül mind a legjobb barát dohányzása (EH=16,72 p<0,001) és alkoholfogyasztása (EH=22,77; p<0,001), mind a kortársak káros szenvedélyei kockázati tényezőkként viselkedtek a mintában. A pszichológiai változók közül a magas önértékelés kockázati tényezőnek (alkohol: EH=1,04; p<0,05), míg a szégyenlősség (alkohol: EH=0,97; p<0,01; dohányzás: EH=0,97; p<0,05) és a magányosságérzet (alkohol: EH=0,96; p<0,001) is védőfaktornak bizonyultak. A pszichológiai változók viselkedését a szociális változók elsődleges szerepével magyarázzuk. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy fontos megtanítani a fiatalokat, hogy társas helyzetben hogyan viselkedjenek asszertív módon, elkerülve a csoportnyomást, mielőtt még az énmegerősítés és coping céljából kezdik el fogyasztani a szereket.
-
Autizmusban érintett tanulók körében alkalmazható anti-bullying megközelítés egy szakirodalmi áttekintés tükrében
95-108Megtekintések száma:546A bullying jelenségének tudományos feltérképezése közel öt évtizedes múltra tekint vissza, ezzel párhuzamosan került sor a prevenciós és intervenciós gyakorlatok kialakítására. A fogyatékossággal élő tanulók - ezen belül az autizmusban érintett gyermekek és serdülők - célcsoportként való meghatározására némi késéssel került sor az érintett tudományos és gyakorlati területen. Miközben továbbra is hiátust jelent a célirányos programok kialakítása, valószínűsíthető, hogy a diagnózistól és az azonosított rizikófaktoroktól nem függetleníthető a prevenció-intervenció eszközválasztása és célmeghatározása.
-
Oktatók és facilitátorok különböző oktatási terekben
79-94Megtekintések száma:339Az információs társadalom ma már nem tudja elképzelni mindennapjait az internet használata nélkül. Keelan és munkatársai meghatározták azokat az előnyöket, amelyeket a hagyományos területekhez képest biztosít a virtuális világok használata. A virtuális terek eltörölhetik a fizikai-földrajzi határokat azokban az esetekben, ahol meszsze esik egymástól a kutatás a fizikai világban és a vizsgálni kívánt embercsoport (Keelan et al. 2015). Akár a valós térben, akár a virtuális térben tervezzük megvalósítani az oktatási folyamatot, a magyarázat és a segítségnyújtás sok esetben elengedhetetlen lehet. Gamage és kutatótársai aszerint különböztették meg kutatásuk alanyait, hogy azok mennyire voltak tapasztaltak a virtuális terek használatában. Mindkét csoport egyetértett abban, hogy a platformok használata előnyt jelent a tanulás során, abban azonban eltért a véleményük, hogy mennyire valószínű az érzelmi kapcsolat a tanár és diák között ebben a sok felhasználót foglalkoztató világban (Gamage et al. 2011). Nemcsak a valós térben, hanem a virtuális térben történő oktatási folyamatokban is hasznos lehet az oktatássegítő személyek tevékenysége. A facilitátor olyan személy, aki hatékonyan együtt tud dolgozni az oktatóval és hallgatókkal egyaránt. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanítási folyamatok gördülékenyen és a lehető leghatásosabban menjenek végbe a figyelem folyamatos fenntartása mellett (Schwarz et al. 2011). Cikkünkben bemutatjuk és definiáljuk az általunk körvonalazott megelőző, résztvevő, utólagos és folyamatos facilitátori szerepeket. A facilitátor szemszögéből, a valós tér hagyományos oktatási környezetéből kiindulva eljutunk a virtuális terek tanulókörnyezeteiben szükségképpen megjelenő szerepkör pontos paramétereihez.
-
Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből
83-131Megtekintések száma:142A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.
-
Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok
122-152Megtekintések száma:19Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.
-
A szakmai tanárképzés fejlesztési irányai, különös tekintettel a gazdaság és az oktatás kölcsönhatására
5-14Megtekintések száma:14A tanulmány elemzi a munkaerőpiac és a szakképzés kölcsönhatását. Bemutatja, hogy hazánk is alapvető társadalmi és gazdasági átalakuláson megy keresztül, ezért kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, mert a teljesítő képes tudás az, amely hosszú távon meghatározza a társadalom lehetőségeit és elősegíti a fejlődését. Kiemeli, hogy a technológiai és technikai változások elengedhetetlenné teszik a szakképzés és a műszaki pedagógusképzés cél- és feladatrendszerének megújítását, a még gyakorlatiasabb felkészítést, amely nagyobb szerepet szán a hallgatók aktivitásának, a projektmunkáknak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a műszaki pedagógusképzés minőségbiztosítása érdekében nagyon fontos az egyetemi oktatók korszerű ismereteinek, módszertani és digitális kultúrájának permanens fejlesztése.