Évf. 10 szám 28 (2019)
Cikkek

A társadalmi státus transzmissziója és a felsőoktatási lemorzsolódás

Megjelent szeptember 13, 2019
Gabriella Pusztai
Debreceni Egyetem
Mihály Fónai
Debreceni Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar
Veronika Bocsi
Debreceni Egyetem
Megtekintés:
PDF
Hogyan kell idézni

APA

Pusztai, G., Fónai, M., & Bocsi, V. (2019). A társadalmi státus transzmissziója és a felsőoktatási lemorzsolódás. Acta Medicinae Et Sociologica, 10(28), 5-23. https://doi.org/10.19055/ams.2019.10/28/1

Absztrakt

A tanulmány a társadalmi státusz "transzmissziója" hatásának a vizsgálatával a felsőoktatási lemorzsolódás speciális aspektusára fókuszál. A felsőoktatási expanzió során a "nem tradicionális hallgatók" (akiknek a szülei alacsonyan iskolázottak) aránya megváltozott. Ezek a hallgatók több területen is hiányosságokkal bírnak, melyek növelhetik a lemorzsolódás esélyét. A kutatás a "Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban"(K_123847) OTKA projekt keretében folyt (témavezető Prof. dr. Pusztai Gabriella), az adatbázist a 2018-as felmérés alapján hoztuk létre (N=605). A válaszolók korábban lemorzsolódott hallgatók voltak. Arra törekedtünk, hogy meghatározzuk a lemorzsolódás főbb faktorait, a szociokulturális háttér főbb jellemzőit, összehasonlítva a különböző hátterű (első generációs értelmiségi hallgatók, akiknek a szülei nem diplomások, és az értelmiségi, diplomás családokból származók) jellegzetes mintázatait a lemorzsolódás területén. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb szülői iskolai végzettségű családokból érkezők esetében a lemorzsolódásra kényszer jellegű (nem önkéntes) elemek hatnak, míg a többi hallgató körében inkább az önkéntes lemorzsolódás tűnik gyakoribbnak.