Keresés

Keresési eredmények

• A társadalmi státus transzmissziója és a felsőoktatási lemorzsolódás

  5-23

  Pusztai Gabriella

  Fónai Mihály

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  359

  A tanulmány a társadalmi státusz "transzmissziója" hatásának a vizsgálatával a felsőoktatási lemorzsolódás speciális aspektusára fókuszál. A felsőoktatási expanzió során a "nem tradicionális hallgatók" (akiknek a szülei alacsonyan iskolázottak) aránya megváltozott. Ezek a hallgatók több területen is hiányosságokkal bírnak, melyek növelhetik a lemorzsolódás esélyét. A kutatás a "Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban"(K_123847) OTKA projekt keretében folyt (témavezető Prof. dr. Pusztai Gabriella), az adatbázist a 2018-as felmérés alapján hoztuk létre (N=605). A válaszolók korábban lemorzsolódott hallgatók voltak. Arra törekedtünk, hogy meghatározzuk a lemorzsolódás főbb faktorait, a szociokulturális háttér főbb jellemzőit, összehasonlítva a különböző hátterű (első generációs értelmiségi hallgatók, akiknek a szülei nem diplomások, és az értelmiségi, diplomás családokból származók) jellegzetes mintázatait a lemorzsolódás területén. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb szülői iskolai végzettségű családokból érkezők esetében a lemorzsolódásra kényszer jellegű (nem önkéntes) elemek hatnak, míg a többi hallgató körében inkább az önkéntes lemorzsolódás tűnik gyakoribbnak.

• Rizikó-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi kockázatai

  63-78

  Kovács Klára

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  234

  Tanulmányunk célja, hogy feltárja a különböző egészség-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi eredményességét, eredménytelenségét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen különbségek vannak a különböző egészség-magatartásformával bíró (rizikós, inaktív és egészségtudatos)
  hallgatók között a tanulmányi teljesítmény vizsgált dimenzióiban Magyarországon az Észak-alföldi régió, valamint kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében egy nemzetközi kutatás adatbázisát elemezve (IESA 2015; N=2017). Előzetes feltételezéseinkkel összhangban azt láthatjuk, hogy a rizikós hallgatók körében többen vannak, akik alig óráik felére járnak be, egy-két, vagy akár vizsgáik felét nem teljesítették és kevesebb, mint napi egy órát készülnek óráikra, míg ez utóbbi a legkevésbé jellemző az egészségtudatos diákokra. Ők ugyanis nagy erőfeszítéseket tesznek komoly tanulmányi terheik teljesítéséhez, ugyanakkor többen vannak azok is, akik nem tudnak megbirkózni ezekkel a nehézségekkel első körben, és nem sikerült a vizsgájuk. Ily módon az egészségtudatos magatartás sem jelent kizárólagos támogató faktort a tanulmányi eredményesség viszonylatában.

• Sajátos nevelési igényű hallgatók tanulmányi eredményességét befolyásoló tényezők feltárása egy interjús kutatás tükrében

  31-44

  Hrabéczy Anett

  Megtekintések száma:

  373

  Kutatásunk középpontjában azok a hallgatók állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez. A téma aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az említett hallgatók az egyetemeken, azonban jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban a bekerülési és bennmaradási esélyekre. Legfontosabb eredményeink alapján lényeges támogató faktorként jelennek meg a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőségi támogatások, azonban a sikeres bekerülést és a diplomaszerzést nagy mértékben képes befolyásolni az egyén konkrét társas kontextusa. További kutatási lehetőségként felmerül a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi jelenlétének és tanulmányi eredményességet támogató tényezőinek mélyebb, szélesebb körű kvantitatív vizsgálata.

• A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota

  26-38

  Lukács-Márton Réka

  Sántha Ágnes

  Kiss János

  Majer Réka

  Mohácsi Bernadett

  Kovács János

  Sárváry Andrea

  Megtekintések száma:

  395

  A kutatás célja: Vizsgálatunk célpontjában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar hallgatóinak jólléte, pszicho-szociális jellemzői, mentális állapota és egészségmagatartása áll.

  Módszerek: Vizsgálatunk eszköze egy standardizált kérdőív, melyet a 2018-2019-es tanév őszi félévében alkalmaztunk. A kérdőív az következő standardizált kérdőíveket is magába foglalta: Önértékelési Kérdőív (RSESH), Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL), Észlelt stressz-kérdőív (Perceived Stress Scale – PSS4), Lelki egészség (General Health Questionnaire, GHQ-12). A vizsgálatban 206 hallgató vett részt a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karáról.

  Eredmények: Az alacsony önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint az egészséges önértékeléssel rendelkező társaik. Azok a hallgatók fogyasztanak több alkoholt, akik több pszichés problémával rendelkeznek, mint a társaik. Az alacsonyabb önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt a lerészegedésig, mint a normális önértékelést mutató társaik. A testedzés védő faktornak bizonyult az egészségmagatartás tekintetében, így akik aktívan sportolnak, jobb mentális állapotnak és alacsonyabb stressz-szintnek örvendenek, mint a keveset sportoló társaik. A pszichés állapot társadalmi meghatározottságát adataink is alátámasztják.

• Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében

  18-29

  Koroknay Zsuzsa

  Pfau Christa

  Megtekintések száma:

  924

  A szabadidő növekedésével párhuzamosan nőtt az emberek egészséges életmódra való törekvésével, mely különböző egészségtrendeket hozott létre. Ezen egészségtrendek az egészséges életmód két alapvető elemét érintik, a fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást. Jelen tanulmányban a két elem közül az egészséges táplálkozást vizsgáltuk meg, annak is két szegmensét; a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a folyadékbevitelt. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem hallgatósága adta. Kutatási módszerként primer és szekunder vizsgálatot is végrehajtottunk. Szekunder kutatás esetében a nemzetközi és hazai irodalmat tekintettük át, valamint az amerikai és európai ajánlásokat hasonlítottuk össze. Primer kutatás esetében kérdőíves megkérdezés történt, mely során a hallgatók egészséges táplálkozási szokásait mértük fel. Kutatásunk során megállapításra került, hogy a felmért hallgatók mindössze 11,3%-a fogyaszt napi rendszerességgel az ajánlásoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt. A folyadékfogyasztás esetében azonban kedvezőbb eredményt kaptunk. A megkérdezettek 65%-a fogyaszt legalább az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű folyadékot.

• RECENZIÓ a „Lemorzsolódott hallgatók 2018” című tanulmánykötetről

  124-126

  Pázmány Viktória

  Megtekintések száma:

  195

  A tanulmánykötet:
  Kovács Klára - Ceglédi Tímea - Csók Cintia - Demeter-Karászi Zsuzsanna - Dusa Ágnes Réka - Fényes Hajnalka - Hrabéczy Anett - Kocsis Zsófia - Kovács Karolina Eszter - Markos Valéria - Máté Szabó Barbara - Németh Dóra Katalin - Pallay Katalin - Pusztai Gabriella - Szigeti Fruzsina - Tóth Dorina Anna - Váradi Judit: LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK. In: OKTATÁSKUTATÓK KÖNYVTÁRA 6. Debrecen, 2019.

• TDK részvétel motivációi a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában résztvevő hallgatók körében

  78-101

  Olvasztó Zsófia

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  213

  A kiváló hallgatók elismerése és támogatása a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hiszen ezáltal motiválni tudják őket a tudományos pályán való elhelyezkedésre. Tanulmányunkban a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) tagjai körében vizsgáltuk a tudományos diákköri konferenciákon történő szereplésre vonatkozó hajlandóságot. Kutatásunkat kérdőíves felmérésre alapoztuk. A mintába azon válaszadók kerültek be, akik már vettek részt korábban helyi TDK konferencián (n=128). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a három vagy többszöri TDK részvétellel rendelkező hallgatók gondolkodnak a későbbi kutatói pályán történő elhelyezkedésről. Az egyszeri részvétellel rendelkező kitöltők főként megmérettetés céljából vágnak bele a részvételbe, míg ez a többszöri részvétel esetében nem jelent meg. A helyezés elérése és a TDK szereplés élménye közötti összefüggést vizsgálva a válaszadók akkor élik meg pozitív élményként a TDK-t, ha helyezést sikerül elérniük a helyi konferencián. A helyezés elérése befolyásolja továbbá a tanulmányok során előnyhöz jutás és a kari elismerés érzését is a megkérdezettek körében.

• Többszörös intelligenciavizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói körében

  177-194

  Dominek Dalma Lilla

  Barnucz Nóra

  Megtekintések száma:

  101

  A kognitív rugalmasság az egyik legfontosabb képesség, mely a XXI. század kihívásaként jelentkezik, mely a kreativitás és az intelligenciafajták fejlesztésével (Spiro és Jehng 1990), vagy éppen a flow pedagógiai modell tanórai alkalmazásával érhető el. Jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak többszörös intelligenciaszintjét vizsgáljuk (N=5670; n=747). A kutatás fókuszában a hallgatók többszörös intelligencia-térképének felmérése és annak tanórai alkalmazhatóságának vizsgálata áll. A kvantitatív kutatást 2022/2023-as akadémiai tanévben végeztük, melyhez a Gardner-féle többszörös intelligenciatesztet adaptáltuk. Hipotézisünk szerint a hallgatók azon intelligencia típusai erősek, melyek az adott kar erősségéhez szükségesek, míg a többi intelligenciatípus fejlesztést igényel. Az adatelemzést SPSS statisztikai programmal végeztük, melynek során többváltozós eljárásokat alkalmaztunk a nem, a kar és a lakóhely független változók bevonásával. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a hallgatók kari megoszlása és a vizsgált változók között. Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a kognitív rugalmasság elsősorban az intelligencia különböző típusainak fejlesztése révén fokozható.

• Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés

  92-102

  Kosztin Nikolett

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  571

  Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

• Nyelvi akadályok vizsgálata az egészségügyi ellátásban: Esettanulmány Budapesten élő külföldi hallgatókról

  158-184

  Namomsa Gutama

  Phyu Aye Kyi

  Megtekintések száma:

  225

  Az egészségügyi ellátásban a nyelvi akadályok befolyásolják a szolgáltatások költségét, minőségét és hatással vannak a Budapesten (Magyarországon) élő külföldi hallgatókra. A tanulmány azokat a megoldásra váró nehézségeket tárja fel, melyekkel a külföldi hallgatók szembesültek az egészségügyi ellátás részét képező orvosi tanácsok megértése kapcsán. A cél olyan stratégia kidolgozása, ami segít ezen problémák megoldásában. A kvalitatív megközelítés különböző budapesti egyetemen tanuló 18 külföldi hallgatótól kapott adatokat elemezte. A legtöbb résztvevő nem került olyan egészségügyi helyzetbe, ami sürgős ellátást igényelt, viszont azok, akik súlyos állapotban voltak, jelentős mértékű nyelvi akadállyal, jelölési gondokkal és késedelmes ellátással szembesültek. Az elsődleges nehézség a nyelvi akadály volt, ami körülményessé tette az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációt. A résztvevők Google Fordítót, tolmácsokat és nonverbális kommunikációt használtak segítségként, hogy legyőzzék a nyelvi akadályokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy olyan irányelvek kidolgozása szükséges, melyek javítják a egészségügyi dolgozók és a külföldi diákok közötti kommunikációt, hogy egyforma eséllyel juthassanak a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz.

• Gyakorlatorientált képzések megítélése a vállalati szférában

  164-183

  Fenyves Veronika

  Dajnoki Krisztina

  Dékán Tamásné Orbán Ildikó

  Harangi-Rákos Mónika

  Megtekintések száma:

  427

  Cikkünk célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok feltárása egy speciális, a közelmúltban bevezetett képzési forma, a duális képzés szempontjából. A megváltozó munkaerőpiaci szükségletek kielégítése érdekében a felsőoktatási intézmények nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy a képzéseik jobban illeszkedjenek a munkáltatók elvárásaihoz. A gyakorlati képességek fejlesztése nemcsak a hallgatók, hanem a munkaadók által is elvárt tevékenység a felsőoktatásban. Kérdőíves vizsgálatunkban gazdasági társaságok munkaerő állományával kapcsolatos meglátásait és szükségleteit mértük fel, illetve vizsgáltuk a cégek már megszerzett duális képzési tapasztalatait, illetve nyitottságukat arra nézve, hogy duális képzőhelyként kapcsolódjanak be a felsőoktatási rendszer működésébe.

• Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből

  83-131

  Balogh Péter

  Bugyi Anett

  Fekete Mariann

  Nagy Terézia

  Rácz Attila

  Varga Aron

  Vincze Anikó

  Megtekintések száma:

  115

  A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.