10. évf. , 29. szám (2019)
##issue.tableOfContents##
Cikkek
A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a t
...erületi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásál
...lományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a
... vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, re
...ndkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a
... nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.Korábbi felmérések alapján elmondható, hogy Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy tehetnek egészségi állapotuk javításáért. A nyíregyházi roma lakótelepeken végzett kvant
...itatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás egyik fő célja feltárni az itt élők szubjektív egészségi állapotát, egészségmagatartását. Tanulmányunkban bemutatjuk a keleti és huszár lakótelep lakosságának egészségi állapotát, melyet összevetünk a nyíregyházi általános populáció jellemzőivel. A vizsgált mintába bekerültek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társdalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen, továbbá kiemelt jelentőségű speciális, célzott egészségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg min
...den ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.A tanulmány a kockázati magatartás egyes jellemzőit vizsgálja Nyíregyháza szegregátumaiban. A 271 fő részvételével megvalósuló kérdőíves vizsgálatot a közbiztonság témája köré felépített fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. Az eredmények rámutatnak, hogy a város legszegényebb háztartásainak jelentős ré
...szét tömörítő területi egységeken az egészséget károsító magatartásformák súlyosbítják az egyéb tényezők által befolyásolt egészségi állapotot. A naponta dohányzók háromszoros arányából nem csupán a felnőtt lakosságra vonatkozó negatív hatások következnek, de a gyermekek, sőt a várandósok dohányzása révén a méhmagzat károsodása is valószínűsíthető. Az alkohol és drogfogyasztás témája ugyan tabusított a felkeresett közösségekben, de azért az így is világosan látszik, hogy mindkét egészségkárosító fogyasztási szokás – és későbbi addikció – jelen van. A vizsgált rizikómagatartások egyértelmű összefüggést mutattak a gyermekkorban átélt megterhelő életeseményekkel, és bizonyos módon az életminőség kérdéséhez is kapcsolódtak.A tanulmányban a 2019 elején, Nyíregyháza két lakótelepén végzett kutatás eredményei alapján részletezzük a telepeken élők egocentrikus kapcsolathálózatának néhány jellemzőjét. Az erős kötések közül vizsgáljuk a bizalmas kapcsolathálózatot, illetve a barátok számának alakulását, majd áttekintjük a gyenge kö
...téseket is. A tanulmány alapvetően leíró, a vizsgált dimenziókat olyan szocio-demográfiai változók mentén mutatjuk be, mint a megkérdezett neme, kora és iskolai végzettsége.A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
“Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
elemezni tudtu
célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
kapcsolatos attitűdök változása tükrében.