Évf. 10 szám 29 (2019)

Megjelent December 31, 2019

issue.tableOfContents661c704bd9233

Cikkek

  • Előszó
    5-7
    Megtekintések száma:
    104

      

    115
  • A nyíregyházi Huszár- és Keleti lakótelepi vizsgálatok – a kutatás módszertana és a minta néhány alapvető jellemzője
    8-18
    Megtekintések száma:
    275

    A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a területi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.

    560
  • Lakhatási helyzetkép a telepeken
    19-31
    Megtekintések száma:
    313

    A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásállományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.

    408
  • Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében
    32-44
    Megtekintések száma:
    309

    Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.

    422
  • Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok a telepi lakosok körében
    45-54
    Megtekintések száma:
    187

    A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, rendkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.

    224
  • Iskolázottsági helyzetkép – Nyíregyházán telepi körülmények között élők körében
    55-69
    Megtekintések száma:
    187

    Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.

    339
  • A Huszár- és Keleti lakótelepeken élők egészségi állapota Nyíregyházán – életminőségre gyakorolt hatások
    70-83
    Megtekintések száma:
    279

    Korábbi felmérések alapján elmondható, hogy Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy tehetnek egészségi állapotuk javításáért. A nyíregyházi roma lakótelepeken végzett kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás egyik fő célja feltárni az itt élők szubjektív egészségi állapotát, egészségmagatartását. Tanulmányunkban bemutatjuk a keleti és huszár lakótelep lakosságának egészségi állapotát, melyet összevetünk a nyíregyházi általános populáció jellemzőivel. A vizsgált mintába bekerültek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társdalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen, továbbá kiemelt jelentőségű speciális, célzott egészségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.

    268
  • Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)
    84-100
    Megtekintések száma:
    284

    A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.

    663
  • A rizikómagatartás egyes jellemzői Nyíregyháza szegregátumaiban
    101-114
    Megtekintések száma:
    216

    A tanulmány a kockázati magatartás egyes jellemzőit vizsgálja Nyíregyháza szegregátumaiban. A 271 fő részvételével megvalósuló kérdőíves vizsgálatot a közbiztonság témája köré felépített fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. Az eredmények rámutatnak, hogy a város legszegényebb háztartásainak jelentős részét tömörítő területi egységeken az egészséget károsító magatartásformák súlyosbítják az egyéb tényezők által befolyásolt egészségi állapotot. A naponta dohányzók háromszoros arányából nem csupán a felnőtt lakosságra vonatkozó negatív hatások következnek, de a gyermekek, sőt a várandósok dohányzása révén a méhmagzat károsodása is valószínűsíthető. Az alkohol és drogfogyasztás témája ugyan tabusított a felkeresett közösségekben, de azért az így is világosan látszik, hogy mindkét egészségkárosító fogyasztási szokás – és későbbi addikció – jelen van. A vizsgált rizikómagatartások egyértelmű összefüggést mutattak a gyermekkorban átélt megterhelő életeseményekkel, és bizonyos módon az életminőség kérdéséhez is kapcsolódtak.

    303
  • Telepi kapcsolatok
    115-130
    Megtekintések száma:
    171

    A tanulmányban a 2019 elején, Nyíregyháza két lakótelepén végzett kutatás eredményei alapján részletezzük a telepeken élők egocentrikus kapcsolathálózatának néhány jellemzőjét. Az erős kötések közül vizsgáljuk a bizalmas kapcsolathálózatot, illetve a barátok számának alakulását, majd áttekintjük a gyenge kötéseket is. A tanulmány alapvetően leíró, a vizsgált dimenziókat olyan szocio-demográfiai változók mentén mutatjuk be, mint a megkérdezett neme, kora és iskolai végzettsége.

    266
  • A támogató rendszerek szegregátumokban élő lakosságra gyakorolt hatása
    131-141
    Megtekintések száma:
    94

    A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
    Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
    “Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
    lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
    kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
    elemezni tudtuk a szociális ellátások igénybevételének gyakorlatát,
    célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
    helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
    stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
    rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
    fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
    gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
    kapcsolatos attitűdök változása tükrében.

    234