A múlt század végére piacra kerültek a kimondottan játékra optimalizált, azaz játékosok igényeit kielégítő sajátos számítógépek, az ún. játékkonzolok. A múlt év végére, hosszas várakozást követően jelentek meg a piacon a 9.generációs játékkonzolok új típusai, a Sony és a Microsoft kiadásában. A szakmában ismertek szerint a konzolok megjelenésének ovációját egy azóta is be nem töltött űr váltotta fel, ugyanis immár több hónapos eseményeket követően jelenthető ki: a Playstation 5 és a Microsoft Series X játékcélú használata komoly nehézségekkel szembesült. A tanulmány, melynek módszertani alapját elsősorban esettanulmány, illetve meglévő adatok másodelemzése képezi, igyekszik rávilágítani arra, hogy mi vezethetett erre a helyzetre, mennyire átmeneti vagy tartós jelenségről van szó, illetve vajon hogyan is reagál az érintett piac és játékra áhítozó társadalom erre a helyzetre. Az eredmények szerint sajnos nem csupán átmeneti jelenségről van szó, összetett problémák hatására piaci anomáliák alakultak ki, mely alapvetően átformálja a konzolpiaccal kapcsolatos viszonyunkat.

A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.

A KSH hazai adatbázisában fellelhető információkat elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a klasszikus civil szervezetek, különösen a sportprofillal rendelkező civil szervezetek bevételének meghatározó része főként állami vagy magán támogatásból származik. Emellett az is elmondható, hogy ezek a szervezetek alapvetően nem profit orientáltak, és jelentős szerepet töltenek be a társadalmi integrációban, és lényeges társadalmi feladatok ellátásában. Épp ezért lényeges kérdés, hogy milyen mértékben és módon valósul meg a társadalmi beágyazottságuk, milyen módon hatnak az emberekre a civil szervezetek a működésük során? A civil szervezetek azon belül is a sport civil szervezetek társadalmi hasznosságának vizsgálata, a szféra támogatottsági viszonyai miatt kiemelt területként jelentkezik. Vizsgálatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk a felmérésben szereplő szervezetek aktivitását, azok társadalmi hatását és a keletkező adatokat összevessük a helyi társadalomban betöltött szerepükkel. A vizsgálat során felmért civil szervezetek közel 50%-a lokális hatókörrel rendelkezik, valamint több mint 50%-a jellemzően tömeg-és szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységet folytat.

A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk.  Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.

A fizikai aktivitás jelentősége mind a fizikai, mind a mentális egészség szempontjából megkérdőjelezhetetlen. A szabadidő sportolók számára a mindennapos edzések közkedvelt helyszínének tekinthetők a fitnesztermek, és nagy népszerűségnek örvendenek a szakképzett edzők által irányított órák, akár személyi akár csoportos edzésekről van szó. A világszerte megfigyelhető trendnek megfelelően a fitnesz edzésekkel szemben is növekvő elvárás, hogy minél egyszerűbben, minél több formában, a kötött helyszínektől függetlenül is lebonyolíthatók legyenek. Vizsgálatunk célkitűzése ezért az, hogy feltérképezzük, mennyire jellemző az online edzések elterjedtsége a fitnesz szektorban dolgozó edzők körében. Az ilyen edzések iránt jelentős igény mutatkozik meg, még ha nem is válthatja fel teljesen a személyes jelenléttel zajló órákat. Kiegészítésként, valamint olyan célcsoportoknak, akiknek fontos, hogy bárhol, bármikor végezhető mozgásformát találjanak, ideális lehetőséget nyújt az online tér a rendszeres fizikai aktivitás gyakorlására, valamint az edzők számára is jó lehetőség arra, hogy bővítsék vendégkörüket, szolgáltatásaikat.

A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.

A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán  kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.  A 2020 elején megjelenő koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektől eltérő, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenő, az egészségügyben, munkavégzés alatt történő fertőzés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetőségeit kívánom vizsgálni.

Cultural diversity is generally a controversial topic in the literature. Whereas some studies proved that it has economic benefits, others denied that. However, it is possible to avoid the costs related to that through enhancing each of intercultural competence, on the level of firms, and social tolerance, on the level of economies. To investigate that, the study used literature review analysis. Based on the literature, cultural diversity plays important role in enhancing innovation and entrepreneurship which are necessary for economic development. However, it may result in different challenges such as a lack of trust and conflict. Therefore, it could be feasible to manage and benefit from cultural diversity in the companies through cross-cultural training as well as cultural diversity management. On the other hand, economies can avoid cultural diversity's costs by adopting the policies and institutions which are necessary for enhancing the level of social tolerance among people.

When it comes to climate change, the built environment, together with transport, and waste and water management play a significant role as Greenhouse Gases (GHG) emitting sectors, reflecting the strong need to address such issues by local governments. A notable action that has been taken in this regard is the Urban Low Emission Development Strategies (Urban LEDS), which consists of a project implemented by the UN-Habitat and the International Council for Local Environmental Initiatives (ICLEI) that selected eight model cities and twenty-one satellite cities around the world and aims to support integrated and ambitious climate action, encouraging low-carbon efforts in emerging economies through the collaboration among them. In addition, eight European cities also participated in the project in its first phase, contributing with their expertise and experience with climate change mitigation. Since 2012, the city of Fortaleza in Brazil is a model city of the Urban LEDS project and it has sustainably integrated and developed many projects, making it a more resilient city, stimulating its economic growth and improving its quality of life. This paper aims to present the milestones that Fortaleza has already met within Urban LEDS and its main priorities in the next years, identifying best practices in three European cities (Copenhagen, Zagreb and Hannover) that could also be implemented in its geographical, social and cultural context, as well as indicate lessons that other cities can learn from Fortaleza.

Lean and agile methods are now widely used in various fields. Seeing their success, management consultancy firms also want to take advantage of using them. In this case study, the company selects the appropriate task management tool for their operation, the kanban board, and implements it. The implementation process is supported by quantitative analysis. In order to track the introduction progress of the kanban board, a key performance index is defined: the board activity, which is the number of operations performed on the board in a given time period. Based on the evaluation of over 26 weeks’ data, board activity proved to be an appropriate indicator of the kanban board’s reception, operation, and stability. The individual indicators examined, however, were not found to be suitable for performance appraisal.

Given the fact that the covid-19 pandemic virus has had a pervasive impact on almost every sphere of life globally, it is noteworthy to highlight the role and position of the civil society sector, and this paper intends to do so by striking at two matters. Initially, outlining the impact on the functioning and activities of Civil Society Organizations (CSOs), to then proceed with their response to the crisis, through new multifarious initiatives/activities. The analysis was developed by using, essentially, unobtrusive data and direct non-participatory observations of Non-Governmental Organizations (NGOs) in Kosovo that have had initiatives against covid-19. Although CSOs were badly affected by the pandemic as such, and the consequences it brought, whether, through measures and/or neglect from the central level, they still found the resources and willingness to launch initiatives to combat the pandemic in the form or different. All over the country, appeared organizations which among their activities found a place for awareness campaigns, material and financial assistance to citizens in need, production of masks, face shields, and other protective equipment for citizens or health institutions, and providing voluntary assistance as health staff. To link practice with theory, there are presented cases of NGOs that well reflect scholarship ideas such as the need to have a classification of CSOs based on activities, the importance of their IT repertoires, coproduction, and especially the response to the crisis. The importance of this study grounds on the benefit it brings to understanding the role and contribution of CSOs in exceptional times of crisis, especially for a society that underestimates and neglects this sector.

A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

A projektek a szervezeti változás kulcsfontosságú mozgatórugói; a kudarcuk vagy a sikereik egyaránt jelentős hatással lehetnek a szervezeti teljesítményre. Kockázatok a projekt teljes életciklusa során jelentkezhetnek. Ezeknek és a projekt-tervezés kezdeti bizonytalanságainak kezelése a projektmenedzsment fontos feladatai. A tanulmány korszerű projekt- és kockázatkezelési szabványok és ajánlások alapján ismerteti a hagyományos projektmenedzsment eszközök és módszerek kockázatelemzésben, -értékelésben és -kezelésben történő alkalmazását. A szerzők vizsgálják a klasszikus projektmenedzsment célkitűzések (átfutási idő – erőforrás - célok) és a kockázatalapú döntéshozatal közötti kapcsolatot is. A különböző méretű és hatókörű projektek kockázatai valamint az azokra adott kockázatkezelési eljárások eltérőek lehetnek. A tanulmány rávilágít az ISO 31000-es kockázatkezelési szabványcsomag lehetséges szerepére a projektek kockázatmenedzsmentjében. A szerzők szakirodalmi feldolgozás alapján elemzik a különböző projektek kockázatmenedzsmentjét beleértve a projekt érintettek kockázatokhoz való viszonyát is. A K+F és agilis projekteknek valamint a projektportfolióknak sajátos és összetett kockázati kitettségük van, de projektmenedzsmentjük több rejtett kockázatelemző és -kezelő funkciót is tud biztosítani.

Az üzemek berendezései műszaki állapotának romlása napjainkban általános jelenség. Mindez a hazai és nemzetközi hatósági tapasztalatok szerint egyre növekvő mértékben járul hozzá az üzemzavarok és balesetek bekövetkezéséhez. Azon üzemek, amelyek nem megfelelő állapot megőrzési stratégiával működtetnek napjainkban tervezési élettartamuk végéhez közelednek, így fokozott baleseti kockázatot jelentenek. Az öregedési folyamatokat gyakran gyorsítja a berendezéseket érő igénybevételek hatásainak és az állapotromlási mechanizmusok mértékének üzemeltető általi alulbecslése, illetve ennek következtében az állapot nyomonkövetési és karbantartási eljárások nem megfelelő kialakítása és működtetése. Munkánk célja a hazai és külföldi trendek vizsgálata a karbantartás modern optimalizálási módszerei tükrében és ehhez kapcsolódóan javaslattétel a karbantartási ütemezés optimalizálására vonatkozóan a hazai munkáltatók számára.

Additive manufacturing (AM) is a process in which the product is composed of overlapping layers of a material that is added using devices such as 3D printers. Its process has been evolving for decades and nowadays it can be used for several applications and with different materials. One modern usage is for medical and dental purposes. Since it became possible to print metal, it has been a good solution for bone implants, once it must be done with biomaterials and can now replicate the bone structure, for that unit cells should compose the implant. Both conditions are now possible to be achieved by AM, and the current study will analyze, using finite element method, the possibilities to create specimens for tests which the final product would result in a 3D printed bone implant.

The GearTeq 2021 software is a complex gear designer software which is capable to design different types of gears based on the initial geometric parameters by the user. Naturally, the users’ appropriate knowledge for the gear theorem and the manufacturing technology is indispensable for the design. The possibilities of the software are shown in this publication. The designed gear pairs are usable for different engineering fields (robots, working machines, vehicles, etc.).

This paper deals with the development of a force measuring device to determine the opening force of different types of balancing clips. These elements can be used in the impellers of ventilators to rebalance the rotor. The measuring device contains a commercially available beam type load cell. The data processing is performed by Arduino Nano development platform with a 24-bit sigma delta A/D converter. The device is well applicable to determine the opening force of the clips in different opening distances.

This paper gives an analytical method to obtain the deformation of a cantilever curved beam. The curved beam considered has circular centre line and the thickness of the cross section in radial direction depends on the circumferential coordinate. The kinematics of the Euler-Bernoulli beam model is used to formulate of governing equations. The curved homogeneous and isotropic elastic beam is fixed at the one of the end cross section and on the other end cross section is subjected to concentrated forces and a couple. A numerical example illustrates the applications of the derived formulae.

Jelen kutatás tárgya olyan forgástestek csavarási problémája, melyek alakja üreges csonka gömb. A kérdéses test anyaga homogén, izotrop, lineárisan rugalmas. A csavarási feladat megoldásához a Michell elméletet használjuk fel, mely változó körkeresztmetszetű tengelyek csavarására lett kidolgozva. Analitikus megoldást mutatunk be a nyírófeszültségek és elmozdulások meghatározására. A felírt módszer illusztrálására egy numerikus példát is bemutatunk. A példa eredményei felhasználhatóak, mint benchmark megoldás más numerikus módszerekből, például végeselem módszerből nyert megoldások pontosságának elemzésére.

Meshing is one of the crucial key features to the success of CFD based simulations, this study is evaluating the efficiency of polyhedral elements in solving the problem of the flow around ship rudder, using a Reynolds-averaged Navier-Stokes turbulence model (SST k-ω), and compares it to a tetrahedral based mesh, considering that polyhedral elements were neglected in the past due to difficulties in implementing them, this was solved by introducing a tool by ANSYS that converges tetrahedral elements to polyhedral element, and integrating it into FLUENT software, the model was validated by comparing it with previously validated model which used the full version of ANSYS, this study was concluded using the academic version, but still it was able to produce satisfying results in predicting the lift and the drag coefficient, the pressure around the rudder surface, the velocity and the turbulent kinetic energy, finally the mesh quality was evaluated using the orthogonal quality criteria, the results showed the supremacy of the polyhedral elements in saving time and computational resources and improving mesh quality, and keeping high level of accuracy in predicting the results.

In this contribution are results from machining of the aluminium alloy by spiral router. The experiment was designed as full 3 - factors and 2-levels process and for evaluation of input factors to output parameters – Fx and Fy components were used Paret´s diagram and Lorentz´s line. The input parameters were: revolution speed (4000/min. and 6000/min.), working engagement of a cutting edge (depth of cut) a_e (1 mm and 3 mm), back engagement of a cutting edge (with  of cut) a_p (5 mm and 15 mm) and down (climb) milling.

Optimization relates to the ultimate yield strength and the maximum stress incident on the current model under critical working conditions and finds through iterative processing a way to compensate for the strength requirement without going beyond the desired mass limits. In this paper, the horizontal sheet metal base of a horizontal toggle clamp is optimised for mass reduction using the finite element analysis in the computer aided design software. The sheet metal base material is the ANSI32 Steel. In the design software, it is designed with the thickness of 7 mm and it is intended to support a workload of up to 750 N. The constraints were a fixed point added at all the holes and at the bottom surface of the sheet metal base. A number of iterations were made for the 750N loading force across the base plate to run the simulation. For optimization, the aim was to minimize the mass of the base plate. The design parameters  were Von Mises, factor of safety and displacement. The variables were the slots’ width and material thickness along the mid-surface of the sheet metal. The mass was reduced by more than thirty per cent overall.

In the experiment, a 3D printed cogwheel is made using the FDM technology to replace a broken part in a sewing machine. The aim of the project is to examine if a 3D model can be created and manufactured using only entry-level technical knowledge and tools. By the end of the article, it will be apparent that creating functioning plastic parts with a hobby 3D printer and basic CAD experience is very much possible.