Keresés

Keresési eredmények

• A betegjogok alapjogi háttere a német és a magyar betegjogi szabályozás fejlődésének tükrében

  157-168

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  416

  Az egészségügyi szolgáltatás, akár egy összetett műtéti beavatkozásról, akár egy egyszerű vizsgálatról van szó, szükségképpen érinti az emberi személyiség legalapvetőbb alkotóelemeinek valamelyikét: az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése, helyreállítása, illetve megmentése nem képzelhető el az ezeket érintő külső behatás nélkül. Bár a beteg meggyógyítása, mint társadalmilag és jogilag elismert cél, legitimálja a személyiségi jogokat érintő beavatkozást, a kezelést igénybe vevő személy egészségi állapota, illetve az ezzel kapcsolatos szakismeretek hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ellátás során.

• Az egyenlő bánásmódhoz való jog és a platform munka, különös tekintettel a platform alapú munkavégzés értékelésére

  26-38

  Hadady-Lukács Adrienn

  Megtekintések száma:

  360

  A digitális átállás alapvető hatást gyakorol a mindennapokra, köztük a munka világára is. Míg a digitális munkaplatformokon keresztül kifejtett munkavégzés számos lehetőséget rejt magában, addig a platform dolgozót megillető jogosultságok terén számos kihívást okoz. A tanulmány fókuszában az egyenlő bánásmódhoz való jog áll, célja áttekinteni, hogy milyen sajátos kérdések, kihívások merülnek fel a platform dolgozó fogyasztók általi értékelését illetően. A jogi problémát önmagában nem a fogyasztói visszajelzések figyelembe vétele okozza, hanem az, hogy a platform más módon és mértékben támaszkodik az így adott fogyasztói visszajelzésekre, mint ahogy az egy tradicionális munkavégzéssel összefüggésben történne. Következésképp a platformokon keresztül leadott fogyasztói értékelések több tekintetben is megkérdőjelezik az ily módon adott visszajelzések megbízhatóságát és jogszerűségét.

• A „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén

  148-161

  Szabó Imre Szilárd

  Megtekintések száma:

  389

  Az állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. 

• Bitektől a bizonyításig: a tisztességes eljáráshoz való jog a digitális bizonyítékok tükrében

  Bodnár András Péter

  Megtekintések száma:

  28

  A tanulmány célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy a büntetőeljárásban is egyre szélesebb körben megjelenő, digitális formában testet öltő bizonyítékok megfelelnek-e az alkotmányos igazságszolgáltatás garanciáját jelentő egyik legfontosabb alapjognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak. A kérdés pontosabban úgy fogalmazható meg, hogy a bizonyítási eljárás keretében a terheltnek és a védelemnek lehetősége nyílik-e a digitális formában megjelenő bizonyítékok teljes körű megismerésére oly módon, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme ne következzen be. Ennek érdekében először ismertetem az elektronikus adat fogalmát, mint az eljárásjog újonnan alkalmazott bizonyítási eszközét. Ezt követően tárgyalom a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát, az alapelv eredetét, majd összevetem ezeket a digitális bizonyítékok sajátosságaival, továbbá a bizonyítás szabályaival. Mindezek során, ahol annak relevanciája lehet, hazai és külföldi – főként az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) döntéseiből merítve – bírósági döntéseket is felsorakoztatok. Munkám végeztével összegszem a leírtakat, és választ adok a fent megfogalmazott kérdésre.

• A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai

  42-61

  Fenyvesi Csaba

  Megtekintések száma:

  353

  A kriminalisztika mint a bűnüldözés, bűnfelderítés egyetemes ténytudománya nagy szolgálatot tesz a jogállami jogbiztonság megteremtése és megtartása, a justizmordok megelőzése érdekében. Ezért módszertanának jövőbeli fejlesztése, jobbítása fontos minden közbiztonságért, köznyugalomért tevékenykedő jogalkalmazónak, minden jövőbeli nemzedéknek.

• A házasság és a család védelme Közép-Európában

  7-31

  Barzó Tímea

  Megtekintések száma:

  541

  Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindennapi életünkben a családnak kiemelkedő szerepe van. Ezért jelen tanulmány hét közép-európai ország tekintetében vizsgálja a család védelmének alkotmányjogi, valamint családjogi alapjait. Bemutatásra kerül többek között a családjogi szabályozás jellege, a család és a házasság fogalmi megközelítése, valamint, hogy hogyan alakul a házasságon kívüli párkapcsolati formák – úgy, mint a de facto élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat – védelme, továbbá a gyermekek jogállása a vizsgált országokban.  

• A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban: ismeretek és vélemények

  9-29

  Hollán Miklós

  Venczel Tímea

  Megtekintések száma:

  384

  „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves projekt egyik célja a laikusok büntetőjogra és ezen belül annak szabályozási újdonságaira vonatkozó ismereteinek és véleményeinek felmérése volt. Ebben a cikkben a szerzők a kutatás keretében felvett kérdőív hivatali vesztegetéssel kapcsolatos kérdéseire adott válaszait elemzik. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagembernek a büntetőjognak erről a részéről töredékes ismeretei vannak. Ennek oka részben az, hogy a válaszadók ‒ a jogi szabályozás differenciálásához képest ‒ általában sematikus ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az viszont nem igazolódott, hogy a jogismeret alakításában társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás közrehatna. Az ismereti kérdésekre adott válaszokat elsősorban a válaszadók büntetendőséggel kapcsolatos véleményei befolyásolják. Az emberek ismeretei jobban tükrözték a korábban hatályos szabályozást, mint a jelenleg hatályosat. Ennek oka azonban nem feltétlenül a régebbi szabályozás jobb ismerete, hanem az, hogy az jobban összhangban van a válaszadók jogi distinkciókkal szembeni érzéketlenségével.

• Eltérő bírói vélemények megjelenése a Kúria gyakorlatában

  106-116

  Erdős István

  Megtekintések száma:

  267

  E cikk a Kúria 2/2022. JEH számú jogegységi határozatát vizsgálja meg, különös tekintettel a jogegységet célzó határozatban megjelenő, eltérő véleményekre. Az elemzés célja, hogy rámutasson, a határozatban megfogalmazott, a rendelkező részhez kapcsolódó különvélemények és a többségi vélemény között fennálló különbségek hogyan gyakorolnak hatást a joggyakorlat alakulására. A cikk alapfeltevése, hogy a nehéz jogi esetekben a bírói álláspontok közti különbség oka a bírák eltérő elméleti meggyőződése. Megfigyelhető ugyanis, hogy másképpen érvel és értelmez jogszabályokat két olyan jogalkalmazó, akik egymástól eltérő felfogást vallanak magukénak olyan kardinális kérdésekben, mint a jog fogalma vagy a jog célja. A cikk a kvalitatív esetelemzés módszerét alkalmazva a döntés indokolásában megjelenő érveket vizsgálja.

• Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga

  200-218

  Mészáros Gábor

  Megtekintések száma:

  289

  Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.

• Új irányok a szakképzés és a felnőttképzés területén - különös tekintettel a raktározási ágazat aktuális kérdéseire

  104-119

  Jakab Nóra

  Berényi Laura

  Ráczi Zsófia

  Megtekintések száma:

  331

  A negyedik ipari forradalom kihívásai az élet számos területén éreztetik hatásukat. Mindez alól a szakképzési és felnőttképzési rendszer sem jelent kivételt. Összhangban a változásokkal, hazánkban rendszerszintű átalakítások és fejlesztések mennek végbe ezen területen, megteremtve az alapjait a minőségi szakemberképzés biztosításának. Kiemelt relevanciával bíró kérdéskörnek véljük a raktározási ágazat vonatkozásában felmerülő kérdéseket, illetve azon lehetőségek feltérképezését, amelyek az új változásokkal összhangban megoldási lehetőségeket kínálnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek kapcsán is. A raktározási ágazat – és ezzel együtt a legtöbb nemzetgazdasági ágazat – egyik alapvető problémájával foglalkoztunk, amely nem más, mint a minőségi szakemberképzés. Úgy véljük, hogy a jelenlegi szakképzési és felnőttképzési rendszer középtávon mindenképpen előmozdítja a raktározási ágazatban jelenleg meglévő szakemberhiány kezelését. Egy kiragadott gyakorlati kérdés mögött szakpolitikai területek összekapcsolódását és egymásra épülését láthatjuk. Ezt igyekezetünk jelen tanulmányunkban megválaszolni és kontextusba helyezni.

• Az európai nyomozási határozat, mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz

  26-49

  Jánosi Andrea

  Megtekintések száma:

  484

  A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyik célkitűzése egy olyan eljárási rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tagállami büntetőeljárások hatékonyságát, így lehetőséget teremt arra, hogy az egyik tagállamban beszerzett bizonyítási eszköz egy másik tagállamban folytatott büntetőeljárás keretében is könnyedén felhasználható legyen. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépésétől kezdődően több olyan dokumentum is született, amelyik egy ilyen rendszer megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben kiadott, a büntetőügyekben felvett bizonyítékoknak a tagállamok által másik tagállamtól történő megszerzéséről és elfogadhatóságuk biztosításáról szóló Zöld könyvében számba vette azokat a hatályos jogintézményeket, amelyek „mechanizmusokat biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a határokon átnyúló helyzetekben elfogadható büntetőügyi bizonyítékokat gyűjtsenek,” s megállapította, hogy a bizonyításfelvételt érintő uniós joganyag alapvetően két csoportra osztható. Vannak egyrészt olyan jogintézmények, amelyek kölcsönös jogsegélyre (pl.: kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény), másrészt pedig olyanok, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülnek (pl.: európai bizonyításfelvételi parancs). Valójában egyik sem teremti meg azt a mechanizmust, amellyel biztosított lenne a hatékony bizonyításfelvétel egy másik tagállamban, vagy a megszerzett bizonyítási eszközök tényleges felhasználhatósága/elfogadhatósága. E hiányosság kiküszöbölését hivatott szolgálni a 2014. április 3-án elfogadott európai nyomozási határozatról szóló irányelv. Célkitűzése – a büntetőeljárások hatékonyságának a fokozása érdekében – a bizonyításfelvétel és a bizonyítékátadás egységes, a kölcsönös elismerés elvén alapuló rendszerének megteremtése, amely a bizonyítékok minden fajtájára kiterjed, pontos végrehajtási határidőket jelöl meg, és szűk körre korlátozza a megtagadás lehetséges indokait. Az európai nyomozási határozat az alábbi jogintézmények felváltását szolgálja: a kölcsönös jogsegélyen alapuló eszközök közül a Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit; a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét, és bi-, és multilaterális megállapodásokat. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök közül az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló kerethatározatot, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról szóló kerethatározatot váltja fel.

• Ex ante és ex post versenyjogi modellek a digitális gazdaságban: az EU és az USA szabályozásának vizsgálata két jogeseten keresztül

  Bordás Péter

  Bak Márton Ferenc

  Megtekintések száma:

  144

  A digitalizáció, a hálózati externáliák és az adatvagyon mint új típusú versenyelőny megjelenése alapvető kihívás elé állítja a hagyományos versenyjogi dogmatikát. Az Európai Unió a Digital Markets Act (DMA) és a Digital Services Act (DSA) elfogadásával ex ante jellegű, preventív szabályozási paradigmát alakított ki, amely többek között a kapuőr platformok piaci torzító hatásainak megelőzésére irányul. Ezzel szemben az Egyesült Államok továbbra is az ex post alapú jogérvényesítésre, a precedensjogra és a bírósági eljárásokra támaszkodik a digitális szolgáltatások piacán. A két modell közötti eltérés mélyebb gazdaságfilozófiai és jogpolitikai különbségeket tükröz, ugyanakkor megfigyelhető a közelítés tendenciája is a digitális piacokkal kapcsolatos versenyjogi gyakorlatban. A versenyjog fejlődési irányában az elmúlt évtizedek legdinamikusabb és legmeghatározóbb átalakulási folyamatát minden bizonnyal a digitális vállalatok idézték elő. A joggyakorlat és a szabályozási irányok megértéséhez elengedhetetlen a teoretikus különbségek és hasonlóságok feltárása, valamint az ezeket magyarázó tényezők számbavétele.

• A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben

  46-61

  Háger Tamás

  Megtekintések száma:

  330

  A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

• A Római Statútum kihirdetésének alkotmányos akadálya

  45-59

  Pesci Marco

  Megtekintések száma:

  551

  1998. július 17-e a nemzetközi igazszolgáltatási struktúra egyik legfontosabb mérföldköve: ezen a napon született meg a Római Statútum, amelyet a kodifikálásban résztvevő 148 államból 120 támogatott. A Statútum 86. cikke expressis verbis rögzíti, hogy „a Részes Államok kötelesek […] teljes mértékben együttműködni a Bírósággal a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek miatti nyomozás és büntetőeljárás során.” Mint minden nemzetközi szerződés, úgy a Statútum esetében is érvényesül a pacta sunt servanda elve, amelyről explicit formában a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény 26. cikke rendelkezik, rögzítve, hogy „minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket [amelyeket] jóhiszeműen kell végrehajtaniuk.” Ahogy arra az Állandó Nemzetközi Bíróság is rávilágított, egy érvényes és hatályos nemzetközi kötelezettség esetében az érintett állam köteles megtenni minden olyan belső jogi intézkedést, amely annak végrehajtásához szükséges. Miért is fontos mindez? Magyarország ugyan ratifikálta a Statútumot, azonban azt a mai napi napig nem hirdette ki, amely azért tekinthető jelentős mulasztásnak, mert ha a Bíróság együttműködésre hívná fel hazánkat – például egy elfogatási parancs kibocsátása útján – és azt a belső jogi mulasztásunk miatt nem tudnánk teljesíteni, úgy a 86. cikkben rögzített együttműködési kötelezettség megsértése megalapozhatná Magyarország nemzetközi jogi felelősségét. A tanulmányban annak a kérdésnek a megválaszolását kísérlem meg, hogy vajon milyen okok vezethettek idáig, és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre.

• A kontinentális talapzat határaival kapcsolatos aktuális kihívások az Északi-sarkvidék példáján

  67-83

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  434

  A parti államokat megillető kontinentális talapzat, mint tengerjogi kategória, lassan százéves múltra tekint vissza, ennek ellenére jogi helyzetének meghatározása még napjainkban is kihívás. Elég csak arra gondolni, hogy milyen fejtörést okoz a szom­szédos vagy szemben lévő államok között a pontos, mindenkinek megfelelő határok kijelölése – nemcsak az államoknak, hanem még a Nemzetközi Bíróságnak is. A tanulmány azonban nem a szomszédok közötti határmegvonás kérdéseivel kíván foglalkozni, hanem egy 2001-ben kirajzolódó problémakört kíván elemezni, amely a kontinentális talapzatok külső, 200 tengeri mérföldön túli határaival kapcsolatban merült föl. Az 1982-es tengerjogi egyezmény (UNCLOS) ugyanis úgy rendelkezik, hogy a parti állam 200 tengeri mérföl­des távolságig egyoldalúan vonhatja meg kontinentális talapzatának külső határát. A Kontinentális Talapzat Bizottság (CLCS) ajánlása nyomán, a földrajzi összefüggés címén, még ezen túlmenően is ki­terjeszthető az állami szuverenitás. Ennek gyakorlata azonban olyan fordulatokat hozott, amelyekre sem az egyezménynek, sem a CLCS eljárási szabályzatának a kidolgozásakor nem készültek fel. Ezt kívánja a tanulmány megvilágítani az Északi-sarkvidék példáján keresztül, ezen a területen ugyanis megmutatkozik mindazon problémák halmaza, amelyek a külső határok megvonásával kapcsolatban felmerül­nek, és amelyek a közeljövőben megoldásra várnak.

• A web-sütik használatának adatvédelmi kérdései

  43-58

  Boros Anita

  Megtekintések száma:

  502

  Európában a sütik kezelésére vonatkozó szabályozás már 2011 óta hatályban van, ám az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) frissítette az Európai Unió régóta fennálló digitális adatvédelmi keretrendszerét, kulcsfontosságú kiegészítésekkel, ideértve a hozzájárulásra – mint a személyes adatok kezelésének jogalapjára – vonatkozó szabályok szigorítását. Míg az Európai Parlament és Tanács 2002/58/EK irányelve egy speciális szabályozás, amely az elektronikus hírközlési ágazatban történő adatok kezelésére vonatkozik, addig a GDPR a magánszemélyek személyes adataira vonatkozó adatkezelések esetében általánosan alkalmazandó szabályrendszer, amely rendelkezéseit a közelgő elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet hivatott kiegészíteni. Mindaddig marad a kérdés: mely szabályozást szükséges figyelembe venni a websütik használata esetén? Jelen tanulmány tisztázni kívánja, mire kell odafigyelnie egy vállalatnak, annak érdekében, hogy a weboldalain használt sütik kezelése a hatályban lévő jogszabályoknak pontosan megfeleljen.

• A pihenőidők az uniós munkajogban

  75-92

  Kártyás Gábor

  Megtekintések száma:

  427

  A tanulmány célja, hogy az uniós munkaidő-szabályok dilemmáit a pihenőidő újszerű nézőpontjából közelítse meg. Megvizsgálja a pihenőidő rendeltetését és természetét az uniós jogban, különös tekintettel az Európai Bíróságnak a MÁV-Start ügyben nemrégiben hozott ítéletére (C-477/21). Az elemzés kitér arra a kérdésre is, hogy a pihenőidőt a munkavállaló jogának vagy kötelezettségének kell-e tekinteni, és megvizsgálja a lecsatlakozáshoz való jog, mint önálló jogosultság lehetséges szerepét. Az elemzés néhány következtetéssel zárul.

• A PPP mint gyűjtőfogalom

  62-78

  Varga Judit

  Megtekintések száma:

  255

  A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.

• A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban

  133-152

  Tóth András

  Megtekintések száma:

  244

  A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.

• A bizalom csapdája: az online grooming mint kapcsolati kockázat – fogalmi értelmezések, szabályozási keretek és prevenciós kihívások

  7-26

  Kovács-Szépvölgyi Enikő

  Cs. Kiss Zsófia

  Megtekintések száma:

  263

  A digitális környezetben jelen lévő kapcsolati kockázatok között a gyermekeket érintő grooming egyre nagyobb arányban fordul elő. A fogalom nem egységesen meghatározott: a tudományos diskurzus szűkebb és tágabb értelmezéseket különböztet meg attól függően, hogy a grooming célja kizárólag szexuális visszaélés vagy más típusú manipuláció. A gyermekek védelmét szolgáló nemzetközi és európai uniós jogi keretrendszerek egyre határozottabban kezelik a jelenséget, amely időközben a nemzeti büntetőjogi szabályozásban is megjelent. A kriminalizáció mellett azonban kiemelt figyelmet érdemel a prevenció, amelyben meghatározó szerepet játszik a gyermeket nevelő felnőttek tájékozottsága. A tanulmány empirikus kutatási eredmények alapján azonosítja azokat a hiányterületeket, ahol a szülők és nevelők ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a megelőzés érdekében.

• A joghallgatók rekrutációja és professzió-képének néhány eleme

  11-37

  Fónai Mihály

  Barta Attila

  Gyüre Annamária Csilla

  Pénzes Ferenc

  Megtekintések száma:

  330

  A jogászokkal mint professzióval – maradva egy tudományos közhelynél – „könyvtárnyi irodalom” foglalkozik. Vonatkozik ez a tudományos írásokra, de a szakmai, közéleti írásokra is. Ennek egyik oka, hogy a jogászok több évszázada az európai társadalomtörténeti fejlődés egyik magas presztízsű és státuszú professzióját gyakorolják, így a róluk szóló diskurzus érthető.

• Reklámtilalmak a belső piacon: a tagállami hatáskör határai a külföldi szerencsejátékokra vonatkozó magyar reklámtilalom példája alapján

  12-23

  Leidenmühler Franz

  Fodor László(Fordító)

  Balogh Judit(Fordító)

  Bartha Ildikó(Fordító)

  Megtekintések száma:

  619

  Az Európai Unió jogának egyik fontos célkitűzése a belső piac megvalósítása. A tagállami kereskedelmi szabályok – mint például a reklámkorlátozások vagy reklámtilalmak – egy része tagállamonként jelentősen eltér. A belső piacon így mindenekelőtt az áruk szabad mozgását, valamint a szolgáltatások szabad áramlását akadályozhatják. Ennélfogva a gazdasági szabadságok érvényesülésének elősegítése érdekében az Európai Bíróság számos ítéletében meghatározta a tagállami reklámszabályok uniós jogi korlátait. Különösen az EUMSZ 56. cikke szerinti „szolgáltatások szabad áramlása” biztosítható csak abban az esetben, ha a határon átnyúló szolgáltatáskínálatot is megfelelő módon lehet reklámozni. E szabályozási hátteret fgyelembe véve az alábbiakban vizsgált, a szerencsejátékszolgáltatások reklámtilalmáról szóló magyar előírás [az 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 2. §-ának (7) bekezdése] különösen problematikusnak tűnik. Mindenekelőtt azért, mert ez a rendelkezés nem csupán a belföldön, hanem az Európai Unió más tagállamaiban (jogszerűen) kínált szolgáltatások reklámjára is vonatkozik.

• Objektív felelősség és kiszámíthatóság: Az osztrák joggazdaságtani iskola a deliktuális felelősségről

  31-55

  Szalai Ákos

  Megtekintések száma:

  258

  A cikk a joggazdaságtan osztrák iskolájának deliktuális felelősséggel, kártérítéssel kapcsolatos állításainak kritikai elemzésére vállalkozik. Áttekinti az osztrák iskola joggal kapcsolatos álláspontját. Azonosítja, hogy az osztrákok joggal szembeni elvárásait öt pont köré csoportosítva írhatjuk le. A pozitív jog legyen (i) absztrakt, (ii) egyszerű, (iii) kiszámítható, (iv) változzon kis lépésekben és (v) reflektáljon az informális társadalmi elvárásokra. Elemzésük szerint a deliktuális felelősség esetén ezen elvárásoknak egy az objektív felelősségből kiinduló rendszer sokkal jobban megfelelne, mint a vétkességre, felróhatóságra épülő kártérítési modell. A cikk ezt az állítást vitatja: nem egyértelmű, hogy egy objektív felelősségi rendszer kiszámíthatóbb lenne, illetve a társadalmi elvárásoknak jobban megfelelne.

• Az energetikai audit európai uniós követelményei Németországban

  29-41

  Hoffmann Jan

  Fodor László(Fordító)

  Megtekintések száma:

  619

  Az Európai Uniónak az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve (a továbbiakban: irányelv) arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2015. december 5-éig biztosítsák valamennyi nagyvállalatnál ún. energetikai auditok (másként energiaauditok) elvégzését. A szabályozás hatálya alá tartozik minden olyan vállalat, amelyik nem esik a kis-, illetve középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) kategóriájába. A tagállamoknak a vonatkozó előírásaikat – az irányelv transzpozícióra kitűzött határidejének megfelelően – 2014. június 5-ig kellett, illetve kellett volna meghozniuk. A német transzpozíció (csakúgy, mint a magyar) késedelmesen valósult meg (csak 2015 elején léphetett hatályba). Az előírásnak való megfelelés (amely Németországban csaknem 50 000 vállalatot érint) komoly kihívásokkal jár; az alábbiakban ezek leküzdéséhez kívánok fogódzót nyújtani részben az uniós, részben a német szabályozás áttekintésével.

• Adequacy of Transparency and Sustainability in Fashion Supply Chain to Protect the Fashion Workers

  105-129

  Sultana Dewan Afrina

  Megtekintések száma:

  601

  A globális divatipar jellemzője, hogy dinamikus és összetett ellátási lánccal rendelkezik. A ruházati termékek, illetve a lábbelik különböző márkákon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, a fejlődő országoktól a nyugati országokig. Az ellátási lánc alján dolgozó munkavállalók kizsákmányolása együtt jár azzal, hogy az ellátási lánc tetején lévő szereplők óriási haszonra tesznek szert. A munkásokkal való közvetlen kapcsolat hiánya miatt a márkák tulajdonosai és a viszonteladók gyakran figyelmen kívül hagyják a munkások jogaival való visszaélést a termékeik előállítása során. A divatipar dolgozóit érintő munkakörülmények javításához és a jogaik biztosításához a munkajogi szabályok önmagukban nem elegendőek. A márkák tulajdonosainak és a viszonteladóknak létfontosságú szerepük van a munkakörülmények megváltoztatásában. Olyan “puha jogi” megoldások beépítésével, mint az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átvilágítási útmutatója, a felelősségteljes üzleti magatartás elérhető. Ha az önkéntes kezdeményezéseket beépítik a márkatulajdonosok és a viszonteladók üzleti magatartásaiba, jelentősen javulnak a munkavállalók jogai. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2016-os átláthatóság tervezet hogyan befolyásolta a munkavállalók védelmét a globális divatiparban, és az átláthatósági és fenntartható fejlődési célok beépítése mennyire csökkentette a munkások kizsákmányolását. Az emberi jogok védelméről szóló jelentések elemzésével az ILO rendszeresen vizsgálja a kérdést.

  The global fashion industry is characterized by a dynamic and complex supply chain. Clothing products and footwear reach consumers through various brands, from developing countries to Western countries. The exploitation of workers at the bottom of the supply chain goes hand in hand with huge benefits for those at the top of the supply chain. Due to the lack of direct contact with workers, brand owners and resellers often ignore the abuse of workers ’rights in the production of their products. Labor law rules alone are not enough to improve working conditions and ensure the rights of workers in the fashion industry. Brand owners and resellers have a vital role to play in changing their working conditions. By incorporating “soft law” solutions such as the UN Business and Human Rights Guidelines and the Organization for Economic Co-operation and Development’s Screening Guide, responsible business conduct can be achieved. Incorporating voluntary initiatives into the business behaviors of brand owners and resellers has a significant impact on improving employee rights. In this study, I assess how the 2016 Transparency Draft has affected the protection of workers in the global fashion industry, how much the inclusion of Transparency and Sustainable Development Goals has improved the situation of exploitation of workers. The ILO regularly examines the issue through its analysis of human rights reports.