Keresés
Keresési eredmények
-
Az őslakos népek kulturális identitáshoz való joga az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága joggyakorlatában
145-163Megtekintések száma:413Jelen tanulmány a kulturális identitás védelmét vizsgálja az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának (EJAB) gyakorlatában, ahol a kérdéskör elsősorban az őslakos népek kontextusában jelenik meg. Az EJAB a kulturális identitáshoz való jog védelmét – az ezt garantáló, anyagi jogi norma hiányában – jellemzően az élethez és a tulajdonhoz való jogból, valamint egyéb, első generációs emberi jogokból vezeti le evolutív módon, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére (EJAE) támaszkodva. 2020 tavaszán a Lhaka Honhat kontra Argentína ügyben hozott ítéletében az EJAB új perspektívát nyitott a kulturális identitáshoz való jog védelmére, mert megállapította, hogy a kulturális jogok önállóan, autonóm módon is érvényesíthetők az EJAB előtt, az EJAE 26. cikke alapján. Ez, az EJAB eddigi joggyakorlatához képest haladó szemlélet egyúttal új lehetőségeket nyit meg az EJAE 26. cikkéből eredeztethető környezetvédelmi jogok érvényesíthetősége terén is.
-
A jogalkotó emberképének hatása a jogértelmezésre – egy magyarországi kutatás tanulságai
73-84Megtekintések száma:218Az utóbbi közel 10 évben, a Phd-fokozatom megszerzését követően, figyelmem egyre inkább a bírói gyakorlat problémáinak a szociológiai módszerekkel történő elemzése felé fordult. Ennek egyik motivációja az volt, hogy 2005-ig gyakorló bíróként dolgoztam, és a jogalkalmazás hétköznapjai rengeteg „nyersanyaggal” láttak el az ítélkezés problémáit illetően, másrészt pedig az, hogy a magyar jogtudományban átfogó módon ekkor még nem foglalkoztak a joggyakorlat szociológiai elemzésével.
-
Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján
114-132Megtekintések száma:372Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.
-
Agricultural irrigation in Hungary, with special regards to the water resources levy and agricultural water supply fee
46-61Megtekintések száma:339A vízkészletjárulék és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj alapján határozható meg az öntözés ára. Ezekről a vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. törvény 15/A. (1) és a 15/F. (1) szakaszai rendelkeznek. Az öntözésre vonatkozó magyar szabályozásnak kettős követelménynek kell eleget tennie. Egyfelől, az aszály növénytermesztésre gyakorolt negatív hatása miatt az öntözés szükségességének és fontosságának meg kell jelennie az árra vonatkozó szabályokban (annak ellenére, hogy az öntözés az utolsó előtti helyen áll a vízkielégítési sorrendben). Másfelől, az árnak tükröznie kell a víz értékét, nevezetesen, hogy a víz mással nem helyettesíthető és feltételesen megújuló természeti erőforrás. A fent említett rendelkezések elemzését követően az a következtetés vonható le, hogy noha sok esetben igazolható az öntözéshez kapcsolódó járulék, illetve díj megfizetése alóli mentesség biztosítása, ugyanakkor ezeknek a mérlegelés nélküli, egységes alkalmazása, pl. a vízhasználók gazdasági erejére való tekintet nélkül, nem indokolt.
The price of the agricultural irrigation is determined by the water resources levy and agricultural water supply fee, which are regulated under Article 15/A. (1) and Article 15/F. (1) of the Act LVII of 1995 on Water Management. A kind of dualism concerning the price of the irrigation can be observed in Hungary. On the one hand, the necessity to irrigate has to be reflected in the price due to the negative impacts of drought on crop production, although irrigation scores low on the hierarchy of water uses. On the other hand, the price must also express the value of water as an irreplaceable natural resource with limited renewable capacity. Based on the analysis of the said provisions, it can be concluded that though allowing derogations from paying for the agricultural irrigation can be justified in many cases, concerns can be raised regarding their uniform application without involving discretion regardless, among others factors, of the differences in the economic situation of the farmers.
-
A konzuli védelem európai közigazgatási szervezete
49-65Megtekintések száma:313Az európai közigazgatás szervezeti kérdései különösen akkor szembetűnőek, amikor alapvetően tagállami hatáskörbe tartozó tárgykör kapcsán merül fel a tagállami és az uniós közigazgatási szervek együttműködése. A konzuli védelem eljárásának európai közigazgatása az európai közigazgatás mindkét szintje szerveinek és hatóságainak szükségképpeni együttműködésére épít. Ezek keretszabálya csak az alapokat fekteti le, és meghagyja a tagállamok szabadságát, nagy teret enged az önkéntességnek. Ezzel a rendszert olyanná teszi, amely még a lojális együttműködés és a szolidaritás elvének alkalmazásával is veszélyezteti a rule of law követelményeinek való megfelelést.
-
A 2012-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész
169-212Megtekintések száma:335Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2012-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.
-
Az Emberi Jogok Európai Bírósága által előidézett változások a magyar jogrendszerben
109-122Megtekintések száma:287Jelen tanulmány hipotézise, hogy az emberi jogok nemzeti védelmének alapjai az Európa Tanács tagállamai esetében nagymértékben a nemzetközi jogban, illetőleg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB vagy Bíróság) ítélkezési gyakorlatában keresendőek. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE vagy egyezmény) számos első generációs emberi jogot garantál, amelyet a tagállami alkotmányok lényegében azonos tartalommal építettek be jogrendszerükbe. Az egyezmény és a Bíróság kivételes jelentőségét az adja, hogy az EJEE és az EJEB joggyakorlata ugyan formálisan csak az alperes államra és csak az egyes konkrét ügyben kötelezőek, de a „precedens jellegű” ítélkezési gyakorlatra, illetőleg az európai konszenzus intézményére tekintettel a döntések hatásai jóval tovább terjednek.
-
A balkáni nők jogi helyzete a 19. századtól napjainkig
101-123Megtekintések száma:407A szerbek egyik legfontosabb jogalkotása az 1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv (SZPTK), amely több mint száz évig maradt hatályban. Keletkezése arra az időszakra nyúlik vissza, amikor az ország még az Oszmán Birodalom része volt, majd túlélte a Szerb Fejedelemség, a Szerb Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság államjogi rendszerét, mielőtt a szocialista Jugoszlávia felszámolta 1945-ben. Létrehozásának pillanatától komoly bírálatok érték, mint hogy az osztrák Ptk átvételéről van szó, amely nem felel meg a szerb jogi-társadalmi viszonyoknak, ezért semmi nem utalt arra, hogy tartós jogalkotásról lesz szó. A százéves története során a legtöbb bírálat a nőket érintő diszkriminatív rendelkezéseire vonatkozott. Főként a férjes asszonyok jogi helyzete volt hátrányos, mivel cselekvőképességgel sem bírtak, férjük képviselte őket. A proklamált egyenjogúságukra 1946-ban került sor, de ténylegesen csak a 20. század végén vívták ki a férfiakkal azonos jogi státuszt.
-
A 2017-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája - 2. rész
Megtekintések száma:490Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2017-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.
-
A szociális dömpinghelyzet a határon átnyúló kollektív alku és fellépés tükrében: Egy dilemma jog és gazdaság metszéspontjában, az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi sztenderdek
180-202Megtekintések száma:348Jelen tanulmányban ismertetem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseit, a kollektív alku és fellépés során született egyezményeket, ezek tekintetében az ILO felügyeleti szervei által követett gyakorlatot. A szociális dömpinghelyzet fogalmának ismertetését követően konkrét példákon keresztül mutatom be az Európai Uniónak a gazdasági alapszabadságok és a tárgybeli kollektív munkavállalói jogok közötti ellentétek terén követett gyakorlatát, a nemzetközi sztenderdek tükrében. Megállapításom, hogy a gazdasági szabadságok és a munkavállalói alapjogok közötti, az előbbiek javára fennálló hierarchikus viszony az uniós jog alapján sem tartható fenn.
-
Jogtörténeti áttekintés a muszlimok magyarországi helyzetéről
11-23Megtekintések száma:224Jól ismert tény, hogy a magyarságnak, Magyarországnak, a Magyar Királyságnak (Regnum Hungariae) az iszlám világgal és vallással való kapcsolata évezredes múltra nyúlik vissza. E tanulmány közzétételének aktualitást ad a különböző kultúrák, vallások együttélésének az Európai Unión belül felmerülő, jogi vonatkozásban is igen jelentős kérdése. E tanulmány megírásával a szerző a jogtörténet szempontjából kíván az iszlám magyarországi helyzetéről áttekintést adni.
-
A 2010-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája
146-173Megtekintések száma:280Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2010-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.
-
„A háború csendes áldozata”: gondolatok a környezet védelméről fegyveres konfliktusok idején, különös tekintettel az ökocídium kérdésére
7-25Megtekintések száma:310Jelen tanulmány célja, hogy a környezet védelmének lehetőségeit a fegyveres konfliktusok kontextusában vizsgálja elsősorban, a nemzetközi közjog szabályozásán keresztül, ugyanakkor a probléma morális-vallási alapokon nyugvó kérdéseinek felvetése is részét képezi. Az írás a második felében az ökocídium fogalmát és annak szabályozási kereteit veszi górcső alá. Különösen abban a tekintetben, hogy a nemzetközi jog által hagyott szabályozási hézagok és jogérvényesítési hiányosságok folytán maradt űrt betöltheti-e az ökocídium mint formálódó jogi szabályozás.
-
A Nagojai Jegyzőkönyv hatása a biokalózkodás elleni küzdelemre: Eredmények és kihívások
11-39Megtekintések száma:313A Nagojai Jegyzőkönyv, amelynek célja, hogy a származási országok az általuk rendelkezésre bocsátott genetikai erőforrásaik hasznosításából profitáljanak („access and benefit sharing”-rendszer), 2014-ben lépett hatályba. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a Jegyzőkönyv azóta mennyire bizonyult hatékony eszköznek a biokalózkodás visszaszorítása során, melyek az ezzel kapcsolatosan felmerülő leggyakoribb problémák, s melyek lennének a hatékonyabb alkalmazás feltételei.
-
Közbeszerzési dilemmák a környezeti felelősség érvényesítése körében
175-188Megtekintések száma:342A közbeszerzések világa – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével (Kbt. 142. §) összhangban – nem kedvez sem a gyors reagálású, kvázi csonkán lefolytatott, hirdetmény nélküli vagy gyorsított (köz)beszerzési eljárásoknak, sem a közvetlen (közbeszerzés nélküli) pénzodaítéléseknek. A hatékony és átlátható közpénzköltés alapja legalább a minimális eljárási határidőket megtartó, versenyt generáló, azaz minél több ajánlattevő részvételét elősegítő közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési jogalanyok tevékenységi körében felmerülő környezeti károk elhárításának feladata azonban általában más eljárást követel: a környezetkárosító személy magatartása megelőző vagy reagáló védelmet indokol. Előbbi esetben a károkozás egyértelműen közbeszerzési eljárást von maga után, utóbbiban azonban a késedelmes reagálás miatti időveszteség az érintett környezet rendkívüli állapotromlásával járna, ezért felmerülhet a közbeszerzési eljárás teljes vagy részleges mellőzésének lehetősége. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a magyar jogalkotónak nyílik-e további mozgástere, ha célja az ilyen környezeti károk elhárítása.
-
A német büntető törvénykönyv időbeli hatálya a joggyakorlatban
149-172Megtekintések száma:587Az időbeli hatály Németország Büntető Törvénykönyvének (StGB) alkalmazása során is sok esetben okoz komoly fejtörést a jogalkalmazónak. A német Btk. tekintélyes kora az állandóságára enged következtetni, azonban számtalan módosítása miatt mindig is jelentős problémát jelentett – és jelent ma is – annak megítélése, hogy az adott tényállásra vonatkozó több, eltérő tartalmú rendelkezés közül melyik is a terheltre kedvezőbb. A legenyhébb törvény alkalmazása az elkövető előnyben részesítését jelenti, amit Németországban a jogállamiság részének, az arányos igazságosság megjelenésének, szinte alkotmányos szabálynak tartanak. A tanulmány ezt a problematikát mutatja be akként, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mellett a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát is igyekszik megvilágítani. Ezen túlmenően érinti a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokat, kitér a német szabálysértési jogra, valamint röviden összehasonlítja a német és a magyar szabályozást és joggyakorlatot.
-
Then and now: laws on first and second generation biometric systems
78-90Megtekintések száma:396Habár a társadalom számára a biometrikus rendszerek kétségkívül nagy jelentőségűek és biztonságtechnikai szempontból tagadhatatlan előnyöket nyújtanak, nem szabad elfelejtenünk, hogy e rendszerek használatakor a magánszférát egyre fokozottabban érintő kockázatok jelenléte is kétségbevonhatatlan. Ezen kockázatok figyelembevétele és maguknak a rendszereknek az alapos és részletes ismerete szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a felmerülő problémák jogi megoldásai is követhessék a szinte feltartóztathatatlanul terjedő és fejlődő technológiákat. Minél több szektor szánja rá magát a biometrikus rendszerek használatára, annál markánsabban jelentkezhetnek a magánszférát érintő kockázatok is, például adatvédelmi, illetve kódolási problémákat illetően.
Although the security benefits these technologies offer security benefits to our society, their widespread application can involves and clearly leads to serious legal issues and concerns, including technological encounters, disputes and grave concerns for individual citizens’ rights of privacy. Various forms of identification, such as driving licenses, passports, and other identity cards, are progressively being combined with biometric information used by ever-changing and more advanced systems. With no doubts, it can stated as well that the use of them will be spread to other sectors too. Therefore, It safe to assume that this noticeable prosperity of personal information will involve and ache for more advanced data protection measures, encryption technologies, and other safeguarding measures, both to inspire their acceptance and use by the civilian population and to keep this critical information from falling into the wrong hands.
-
Régi-új kihívások: szegénység, migráció, bűnözés
96-107Megtekintések száma:357Majd tíz évvel ezelőtt a környezeti változások és a kriminalitás összefüggéseit vizsgáló írás jelent meg Domokos Andrea tollából. A cikk azt mutatta be, hogy a természeti erőforrások szűkössége mennyiben járul hozzá a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez. Jelen tanulmány szerzői hasznosnak vélik az akkor megfogalmazottak továbbgondolását, az időközben felmerült problémák értékelését. A menekültkérdés immár nem elméleti probléma számunkra, hanem Magyarország határain feltorlódó embertömegeket jelent, ami a közrendünket és a közbiztonságot nemcsak veszélyezteti, hanem ténylegesen sérti is. Büntetőjogi, kriminológiai megközelítéssel természetesen nem áll módunkban a valódi megoldást jelentő szociálpolitikai, oktatáspolitikai, kultúrpolitikai kérdéseket megválaszolni. A migráció világszintű politikai egyeztetést, helyi szintű integrációs politikát, határozott értékválasztást igényel. Szakmánk okán mi a büntetőpolitikai oldalról vizsgáljuk a kérdést.
-
A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban: ismeretek és vélemények
9-29Megtekintések száma:376„Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves projekt egyik célja a laikusok büntetőjogra és ezen belül annak szabályozási újdonságaira vonatkozó ismereteinek és véleményeinek felmérése volt. Ebben a cikkben a szerzők a kutatás keretében felvett kérdőív hivatali vesztegetéssel kapcsolatos kérdéseire adott válaszait elemzik. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagembernek a büntetőjognak erről a részéről töredékes ismeretei vannak. Ennek oka részben az, hogy a válaszadók ‒ a jogi szabályozás differenciálásához képest ‒ általában sematikus ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az viszont nem igazolódott, hogy a jogismeret alakításában társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás közrehatna. Az ismereti kérdésekre adott válaszokat elsősorban a válaszadók büntetendőséggel kapcsolatos véleményei befolyásolják. Az emberek ismeretei jobban tükrözték a korábban hatályos szabályozást, mint a jelenleg hatályosat. Ennek oka azonban nem feltétlenül a régebbi szabályozás jobb ismerete, hanem az, hogy az jobban összhangban van a válaszadók jogi distinkciókkal szembeni érzéketlenségével.
-
Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga
200-218Megtekintések száma:260Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.
-
A közigazgatási szankcionálás új útjai és határterületei, különös tekintettel a ne bis in idem elvére
7-25Megtekintések száma:311A szankciórendszer a jogérvényesítés záloga, így különösen garanciális jelentőségű annak egyértelmű és dogmatikailag is alátámasztott szabályozása. A közigazgatási szankciók kapcsán azonban olyan új területek és kérdések jelennek meg, amelyek a korábban egyértelműnek vagy egyértelműbbnek hitt elveket is megkérdőjeleznek és új irányba terelnek. Az egyik ilyen kérdés a komplementer szankciók kérdése, amely a párhuzamos szankcionálás megengedhetőségét vetette fel, és amely szoros összefüggésben áll a ne bis in idem elvével. A tanulmány vázolja azt a keretrendszert, amelyben a közigazgatási szankcionálás fő kérdései felmerülnek és bemutatja azok egymásra hatását. Felvillantja, hogy milyen alapvető nemzetközi döntések befolyásolhatják a közigazgatási szankciók határterületi kérdéseit, hogyan alakult a strasbourgi és az uniós gyakorlat, illetve mindez milyen hatást gyakorol a hazai jogra.
-
A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései
Megtekintések száma:139A tanulmány a hazai jelöltállítási rendszer adatvédelmi összefüggéseit elemzi. A képviselőjelölt állítása Magyarországon az ajánlásgyűjtés jogintézményére épül, amely szükségszerűen a választópolgárok személyes adatainak kezelésével jár. Ez számos adatvédelmi dilemmát vet fel, amelyek közül a legfontosabbak: a) politikai véleményre utal-e a választópolgári ajánlás, b) milyen adatjogi szerepet töltenek be az ajánlásgyűjtők, c) meddig folytatható jogszerűen az ajánlások gyűjtése és d) kaphatnak a választópolgárok tájékoztatást arról, hogy személyes adatuk ajánlóíven szerepel-e. A vizsgálat dogmatikai elemzésre támaszkodik: áttekinti és értékeli a hazai és európai joganyagot, a hatósági állásfoglalásokat és a releváns szakirodalmat. A tanulmány rámutat arra, hogy a szabályozás fejlődése az adatvédelmi garanciák fokozatos beépítését jelzi, ugyanakkor több ponton még mindig az adatvédelmi jog logikájától eltérő, sőt, azzal ellentétes szabályozási megoldásokat alkalmaz.
-
Állam- és jogtudományi doktori képzés Magyarországon – akadályok és lehetőségek között (a Marton Géza Doktori Iskola kilencedik tanéve elé)
38-53Megtekintések száma:252Jelen tanulmányban megkíséreljük felvázolni a Magyarországon működő állam- és jogtudományi doktori iskolák működésének kereteit, kiegészítve mindezt a „debreceni sajátosságokkal és realitásokkal”, illetve ezek értékelésével. Írásunk, azon túl, hogy ily módon kíván tisztelegni a 2014-ben 100. évét kezdő debreceni jogi oktatás előtt, arról is képet kíván adni, hogy mennyire nehéz dolguk volt és van napjainkban is az intézményeknek (doktori iskoláknak), amikor a folyamatosan változó (időről időre tendenciózusan szigorodó) feltételek mentén törekednek biztosítani az intézmény jogszabályoknak, MAB-előírásoknak és egyetemi szabályzatoknak megfelelő működését úgy, hogy közben tekintettel legyenek az íratlan követelményekre és a kimondott vagy ki nem mondott intézményi érdekekre is. A tanulmány általános áttekintést adó részeinek szerzője Kecskés Gábor, a debreceni tapasztalatokat bemutató részeké Szemesi Sándor.
-
A digitális hagyaték egyes szabályozási kihívásai, különös tekintettel az adatvédelmi aspektusokra
84-98Megtekintések száma:557A digitális hagyaték komplexitása miatt jogilag egységesen nem megítélhető. A digitális hagyaték vagyoni jellegű elemeire az öröklési jog szabályai vonatkoznak, míg a személyiségi jellegű elemeire az adatvédelmi jog és a kegyeleti jog rendelkezései alkalmazandók. Hatályos jogrendszerünkben az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása nyomán beemelésre került a hazai jogba az adatalany halála utáni személyes adatok védelme, valamint a kegyeleti jogok továbbra is biztosítják az adatalany emlékét sértő magatartás ellen a bírósághoz fordulás jogát.
-
Luxembourg kontra Strasbourg – jogi akadályok az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozás útjában
101-119Megtekintések száma:2632014. december 18-án hirdette ki az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2/13. sz. véleményét az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (a továbbiakban: EJEE) történő csatlakozásáról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről (a továbbiakban: megállapodás). A döntés különleges súlyát mutatja, hogy a Bíróság teljes ülésben járt el, amire a gyakorlatban rendkívül ritkán, évente mindössze egy-két ügyben kerül sor. A vélemény tartalma és indokolása határozottan rácáfolt azokra az előzetes szakmai és politikai várakozásokra, amelyek zöld jelzést prognosztizáltak, a Bíróság ugyanis úgy foglalt állást, hogy a megállapodás számos okból nem egyeztethető össze az uniós joggal. A döntés jogi akadályok sorát azonosítja, ami azt jelenti, hogy a megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy ha az uniós Szerződéseket felülvizsgálják.