Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Pillanatképek a szociális munkások képzéséről a tanfolyamoktól a diplomát adó képzésekig
    Megtekintések száma:
    89

    Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk a magyarországi szociálismunkás- képzés korábbi fejlődésének állomásait. Ugyanakkor a képzés fejlődésének felvázolásakor néhány helyen nem tekintünk el a szociálismunkás-szakma alakulásának bemutatásától sem, hiszen egyik nélkül nincs a másik sem, elég, ha csak a Hilscher Rezső vezette settlement mozgalomra gondolunk. A történeti bemutatást nem kezdjük a történelemben sokáig visszamenve, hanem törekedtünk egy olyan kezdeti időpontot választani kiindulásnak, mely meghatározó szerepet töltött be a szakma és a képzés alakulásában. Célunk annak feltérképezése, hogy akár egy új szociálismunkás-képzésfejlesztés kidolgozásával, hogyan tudnánk elősegíteni a szociális munkásoknak, a szociális szakma egyik fontos képviselőjének, a társadalomban állandóan jelen lévő problémákra való gyors, szakszerű reagálását. Azért tartjuk fontosnak a képzés történeti alakulásának megismerését, hogy azokból a megfelelő tanulságokat levonva – ez viszont már egy következő tanulmány témája − is elősegítsük a hatékony képzésfejlesztést. Jelen tanulmányunkban tehát csupán arra vállalkozunk, hogy bemutatjuk a felsőfokú képzéssé válásáig megtett út fontos eseményeit.

  • Az ELTE szociális munka alapképzés innovatív elemei és útkeresési törekvései
    Megtekintések száma:
    182

    Tanulmányunkban az ELTE TáTK szociális munka BA képzés kapcsán az elmúlt évek kihívásait szeretnénk bemutatni, és azt, hogy milyen innovatív képzési módszerekben gondolkoztunk. A képzés gyakorlati fókuszára helyezzük a hangsúlyt, középpontba állítva a készségfejlesztést célzó tárgyakat és a terepgyakorlatokat. Fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 1. és 2. hulláma is számos kihívást hozott a képzés megszervezése és lebonyolítása terén, így azokra is kitérünk.

  • Duális képzés a szociális munkában? A bevezethetőség vizsgálata a Dél-Alföld régióban
    Megtekintések száma:
    29

    A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék által 2015-ben lefolytatott TÁMOP 4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0006 „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázati program keretein belül, a duális képzés bevezethetőségének vizsgálatát tűzte ki célul a szociálismunka-képzési területen. A szerző a témában megvalósult szakmai műhelyek, vizsgálatok eredményeinek bemutatására vállalkozik.

  • Képzésfejlesztés, intézményi együttműködés, munkaerőpiaci elvárások: Kulcsszavak a duális képzés bevezethetőségének vizsgálata során
    Megtekintések száma:
    73

    A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke 2015-ben, a TÁMOP 4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0006 „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázati program keretein belül vizsgálta a szociális munka alapszakon bevezetendő duális képzés lehetőségeit, nehézségeit és az indítás feltételeit. Ennek keretében áttekintésre kerültek a németországi duális, szociális képzési gyakorlattal kapcsolatos eddigi eredmények, a hazai duális képzést folytató társadalomtudományi szakok tapasztalatai, valamint a Dél-Alföld régió szociális intézményeinek elvárásai e képzési típus bevezetésével kapcsolatban. Jelen tanulmány keretein belül a hangsúlyt az új képzési forma indításával kapcsolatos esetleges ellenérzésekre, munkaerőpiaci helyzetképre és a pályázati program során megfogalmazott elvárásokra kívánom helyezni, mivel ezek feladatokat jelölnek ki a beindítás gondolatával foglalkozó képzőhelyek számára.

  • Néger macska fekete sapkában – Mit nyújthat a duális képzés a szociális munkának?
    Megtekintések száma:
    89

    A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?

  • Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem: Az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézettől a Zsidó Egyetem Szociális Munkás képzéséig
    Megtekintések száma:
    139

    Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet a modern tudományosság és a zsidó vallási hagyományok összekapcsolását tűzte ki célul. Az Intézmény aranykora és tudományos világhíre után azonban a Holokauszt kegyetlen rombolása következett. Ezután a kommunista diktatúra negyven éve tette még nehezebbé a zsidó közösség életét. Az üldözések ellenére, a zsidó Holokauszt túlélők, a második, harmadik generációval együtt, a 90-es évektől a hagyományokat gyorsan feltámasztotta és a zsidó közösség újból aktív, szervezett közösséggé vált. Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egyetem lett, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Ennek a folyamatnak a része, hogy 1995-ben elindult a szociális munkások képzése is. A tanulmány a Budapesten 150 éve folyamatosan működő intézmény történeti vázlata. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi ma is a helyét és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A szociális munkás képzés szakmai értékeit, elveit tekinti át valamint a speciális, az Egyetem zsidóságot érintő sajátosságait próbálja érzékeltetni.

  • Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában
    Megtekintések száma:
    113

    Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.

  • A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzésének koncepciója a Semmelweis Egyetemen
    Megtekintések száma:
    341

    A szociális ágazat átalakított továbbképzési rendszerében 2018-ban kötelező elemként megjelent a vezetőképzés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elsőként a Semmelweis Egyetemet jelölte ki a képzés megszervezésére. A képzési program négy jól körülhatárolható tanegységből áll, ezeket moduloknak nevezzük. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük azokat az elképzeléseket, víziókat, amelyek mentén a program tartalma kialakult. Az említett négy modul koncepciójának, tartalmi elemeinek és a kezdeti időszak tapasztalatainak ismertetésére a képzés vezető oktatóit kértük fel, akik az alábbiakat különálló alfejezetekben mutatják be, nem csupán azok számára, akik a jövőben a Semmelweis Egyetem hallgatói lesznek, hanem valamennyi érdeklődő szociális ágazatban dolgozó szakembernek.

  • Idő van! Van idő...? Újra a szakma–képzés viszonyrendszeréről, és mit kezdjünk a képzési és kimeneti követelményekkel?
    Megtekintések száma:
    110

    A tanulmány aktualitását a szociális képzésekkel összefüggő jelenlegi szakmai és szakemberi megítélések, a felsőfokú szociális képzések mai helyzete és a 2016. évi képzési és kimeneti követelmények (kkk) megjelenése adják. A szakmai kritika kritikus pontjainak elemzése alapján állást foglal a felsőfokú szociális képzések mibenlétéről, funkcióiról, hatóköréről. Kitér a tartalmi szabályozástól a kimenetszabályozásig, a Soprontól máig tartó folyamatra. Párbeszédet inspirál a szociálismunkás-képzés cél definícióját illetően a szakmai és képzési aktorok együttműködésével és a szakmafejlesztés együttes felelősségének hangsúlyozásával. Bemutatja, hogy miképpen járulhatnak hozzá a kkk-k a kompetenciaalapú képzések kimunkálásához. Végül a kkk-kat lehetőségként alapul véve ad szempontokat a tantervek és a képzések továbbfejlesztéséhez.

  • Tudás a szociális munkában – az elmélet és a gyakorlat viszonyában
    Megtekintések száma:
    2100

    A tanulmány a szociális munka elmélete és gyakorlata közötti távolság („szakadék” – „gap”) jelenségének jobb megértése céljából elemzi a szociális munkához tartozó tudások természetét. Ennek keretében rendszerezett összefoglalást nyújt a szociális munkához tartozó tudásokra vonatkozó elméleti magyarázatokról, továbbá áttekinti a magyarországi szociális munka viszonyát ezekhez a tudásokhoz. A szociális munkában jelen lévő tudások spektruma számos szempont szerint osztályozható, mely sokkal többről szól, mint a tudások elméleti vagy pedig gyakorlati jellegéről. A szerzők nézőpontja szerint e tudások mindegyike jelentőséggel bír a szociális munka számára, ezért azok szerepének mélyebb elemzése és megértése hozzájárulhat az elmélet és a gyakorlat közötti távolság mérsékléséhez.

  • A szociális képzés nemzetközi repertóriuma
    Megtekintések száma:
    35

    Cikkek, írások, tanulmányok szakfolyóiratokból 2005−2014

  • „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig
    Megtekintések száma:
    122

    Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.

    Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.

    Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.

  • Szociális munka virtuális térben
    Megtekintések száma:
    174

    A Covid-19 világjárvány miatt kialakult egészségügyi válság új, váratlan helyzetbe hozta a szociális munkásokat képző egyetemeket is. A pandémia időszaka alatt szervezett „on-line” szemeszterek során egyre többször hangzott el a kérdés: hogyan lehet a szociális munkások számára gyakorlatalapú képzési programot szervezni „karanténban”? Hogyan fejleszthetők a szakmához elengedhetetlenül szükséges gyakorlati készségek, ha a tereptanárokkal, a szociális szolgáltatókkal és a célcsoporttal korlátozott a kapcsolattartás?
    A megváltozott körülményeket figyelembe véve és azt feltételezve, hogy a világ nem lesz ugyanaz a világjárvány után, mint annak előtte, úgy véltük, itt az ideje a szociális munkások gyakorlati képzésének és munkaformáinak újra gondolására és olyan technikák, gyakorlati képzési módszerek megismerésére, amelyek jobban megfelelnek egyfelől a környezeti kihívásoknak, másfelől az egyetemekre belépő, 21. századi digitális generációhoz tartozó hallgatók kompetenciáinak, tanulási formáinak.
    Az „on-line szemeszterek” időszakában kialakult képzési innovációk és a gyakorlati képzés során is hatékonyan alkalmazható jó gyakorlatok megismerése érdekében a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociális munkás képzésében résztvevő tereptanárok és hallgatók körében fókuszcsoportos interjúkat szerveztünk, hogy a következő kérdésekre választ kapjunk: Milyen új gyakorlati képzési formák alakultak ki a „karantén” időszakban? Milyen előnyei vannak az online oktatásnak? Mit tartanának meg a tereptanárok a jelenleg kikísérletezett munkaformákból a válság utáni időszakban?
    Kutatásunk első eredményei azt bizonyítják, hogy a szociális munkás képzést is erősen érintő korlátozások a várakozásokkal ellentétben nem szükségszerűen jártak kizárólag veszteségekkel az oktatási formákat illetően. Sok vonatkozásban a képzési lehetőségek a személyes találkozások korlátozásának idején még bővültek is. A digitális eszközök és munkaformák intenzív használatával ugyanis elérhetővé váltak pl. távoli helyszínek, célcsoportok, speciális tudáselemek kerültek be a képzésbe, új lehetőségek nyíltak a személyes készségek fejlesztésére és a digitális szociális munka jelenleginél jóval szélesebb körű alkalmazására.
    Kutatásunk eredményeit összefoglaló tanulmányunkban a szociális munkás hallgatók gyakorlati képzését érintő, a pandémia okozta válsághelyzettel kapcsolatban megjelenő kételyeket, a kihívásokra adott válaszokat és képzési innovációkat mutatjuk be.

  • A szociális szakma és a társadalmi környezet – reflexiók a témában megjelent tanulmányokra, a hazai szociális munka válságával kapcsolatos vitára
    Megtekintések száma:
    97

    Reflexiómmal nem az volt a célom, hogy bárkit is megbántva vonjam kétségbe az írásomban említett szerzők véleményét, vagy hogy pálcát törve tegyem le a garast bármelyikük mellett is. Sokkal inkább szerettem volna megmutatni, hogy a csendes tömegben lévő szakemberek is vívódnak saját szakmai fejlődésük helyes irányával, annak mélységével és milyenségével. Ha nem is látják és tudják mindenre a választ, de gondolkodnak, éreznek, akarnak és a maguk módján és képességük szerint tesznek is. Napról napra próbálva függetlenül attól, hogyan áll munkájukhoz szűkebb és tágabb értelemben vett környezetük.

  • Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése
    Megtekintések száma:
    156

    A tanulmányban bemutatom, hogy a szociális munkások gyakorlatuk során milyen területeken, mely tevékenységekre használják az infokommunikációs technológiákat. A szakirodalom és a különféle szakmai szervezetek irányelvei, útmutatói, sztenderdjei, etikai kódexei alapján összefoglalom, hogy melyek az IKT segítségével végzett szociális munka professzionális és etikus gyakorlatának előfeltételei. Az IKT szociális munka gyakorlatába történő integrálása szempontjából kulcsfontosságú területeket vizsgálom meg részletesen, ezek: a hozzáférés biztosítása, a megfelelő szabályozás és finanszírozás, a képzés és a szakemberek kompetenciáinak fejlesztése, valamint az etikai kérdések.

  • A szociális képzés repertóriuma
    Megtekintések száma:
    90

    Esély 1989−2014
    Gyermek, család, ifjúság 1992−2010 (jelenleg online megjelenés)
    Háló 1995−2011 (később online megjelenés, jelenleg szünetel)
    Humán Innovációs Szemle 2010−2013
    Kapocs 2002−2014
    Párbeszéd 2014 (online megjelenés)
    Szociális Munka 1989−2006 (jelenleg szünetel)
    Szociális Szemle 2008−2013
    Szociálpedagógia 2013−2014

  • A szociális munka törvénye – a szociális munka új korszaka Szlovákiában?
    Megtekintések száma:
    49

    A szlovák parlament július 9-én hagyta jóvá a szociális munka törvényét, amelyet néhány nappal később a Szlovák Köztársaság elnöke is aláírt. A jelen cikk célja bemutatni ezt a fontos törvényt, megemlíteni főbb területeit, felvázolni szükségességének hátterét, készítésének folyamatát. Szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos ez a törvény a fejlődés, a szociális munkások státuszának és a szociális munka társadalmi megítélésének megváltoztatása szempontjából. Szlovákiában a szociális munka jelenlegi státusza egészen sajátos:

    • Nagyszámú, megfelelő végzettség nélküli „szociális munkás”
    • A szociális munka egyetemi oktatását 22 évvel ezelőtt indították újra, az első szociális munkások 18 évvel ezelőtt diplomáztak
    • Nagyszámú végzős szociális munkás (2012-ben 7500)  
    • A gyakorlatban dolgozó szociális munkások alacsony száma
    Ezen tények alapján a szociális munka törvénye meghatározza, kit nevezünk szociális munkásnak, szociális asszisztensnek és egyéb szakértőnek a szociális munka területén.
    A törvény egy másik fontos része a Szociális Munkások Kamarájának létrehozása. Ez egy szakmai egyesület, amely a szakma szociális munkások általi irányítását hivatott ellátni. Fő feladatai a következők:
    • Tagfelvétel és a szakemberek regisztrálása
    • Tanúsítványok specializációkról
    • Etikai és fegyelmi kérdések
    • Ingyenes tanácsadás
    • Jogvédelem
    A törvény harmadik része a posztgraduális képzés új rendszerét és a specializációt mint a szociális munka fejlesztésének szükséges részét mutatja be. A szociális munka törvény meghatározza mind a specializációkat oktató intézményeinek, mind pedig a jelentkezők akkreditációjának feltételeit. A szociális munka törvény ezen része hangsúlyozza a folyamatos továbbképzés és a szociális munka fejlesztése fenntarthatóságának fontosságát.
  • Van ebben valami végzetes: Ferge Zsuzsa 90 - születésnapi interjú
    Megtekintések száma:
    185

    Ma Magyarországon normatív alapon senki nem kap segélyt, csak az önkormányzatok adnak ötletszerűen annak, aki nagyon kér. Holott a segélyt egyéni kérelemhez kötni Európában ma már súlyosan meghaladott álláspont. Ehelyett egyre terjed a társadalmi alapjövedelem gondolata, amit viszont idehaza elvetnek. Van ebben valami végzetes – íme a ma 90. születésnapját ünneplő Ferge Zsuzsa gondolatai, akivel nem csak a jelenről, hanem a múltról is beszélgettünk, a kezdetekről, Solt Ottiliáról, a szociális képzés hazai megteremtéséről.
    Forrás: Népszava